Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-18 / 136. (584.) szám
Szerda, junius 18.-S A z uj f.tseci©!. politika Egy magasálJásu párísl diplomata nyilatkozata a P. M. H. részére Paris, junius 17. Azokban az órákban, mikor a francia politika uj irányai kibóniakoziii kezdenek, egy niagasállásu párisi diplomata igy nylatkozott a francia politika helyezőéről a P. M. H. szerkesztője előtt: — Franciaország viszonya a többi kül- hat alomhoz az utóbbi években általánosságban véve rossz volt. Ez ugyan nem nyilvánult meg külsőségekben, de azért Németországgal szemben nagyon rossz, Angliával szemben inkább rossz. Olaszországgal szemben pedig nem volt jó a viszony és Amerikában sem aperciipiálíák a francia politikát. Mi volt ennek az oka? A világ közvéleménye olyan irányban alakult ki, hogy Franciaországnak Németországgal szemben követett politikája katasztrofális súllyal nehezedett a világgazdaságra. Németországnak választása volt tönkremenni azáltal, hogy megteszi, amit Franciaország kíván, vagy pedig tönkremenni azáltal, hogy visszautasítja e kívánságokat, Németország az utóbbi megoldást választotta. — Németország gazdasági élete kihatássá! van a legtávolabbi világrészek gazdáságira is. H;a a német gazdaság pang, akkor ez egész Európa gazdasági életére káros kihatással vau. Ha az argentínai gyapottermelő maga előtt látja termését s azon töprend, miként találhat annak számára felvevőpiacot, akaratlanul is arra kénytelen gondolni, hogy a gyűlölettel telitett gondolkodásmód végeredményben egyik föoka annak, hogy ő sem tudja értékesíteni áruját. Nem szabad sze merői téveszteni, hogy az általános világpolitikai bizonytalanság, amelyet az orosz-francia-német viszony hozott létre, a másik fontos akadálya a gazdasági föllendülésnek. — A különböző nagyhatalmak — úgy Játszik — egységes platformot alkottak a német kérdés tekintetében. Érdekes, hogy ez az egységes front már meg volt, mielőtt Pamcafé megbukott és ezt Checquersben akarták Poincaré tudomására hozni. Az uj francia kormány azonban abba a csoportba fog beletartozni, amely a szakértőik javaslata alapján akarja megoldani a kérdést. Németország aligha fogja kikerülni a jóvátétel fizetését, de minthogy gazdaságilag gondolkodó kormányok (Anglia és. Amerika) vették most kezükbe a kérdés rendezését, mivel Franciaországban és Belgiumban sem kizárólag nacionalista alapon fogják immár ezt az ügyet kezelni és minthogy továbbá nem fekszik távol azJ a pillanat, amikor e kérdést nemzetközi kérdésnek fogják minősíteni és az a Nemzetek Szövetsége elé kerül (ha nem oldják meg rögtön és simán), ma több remény van arra, mint bármikor a háború óta, hogy ez az Európa testén tátongó nyílt seb szakszerű orvosok ápolása mellett a gyógyulás útjára térjen. — A világpolitikában azonban e kérdésen kívül, amely egyszerre el nem tűnhet, rengeteg más gyujtóanyag is van. Kiragadom biőle a következőket. Angliában óriási adókat fizetnek. Amerikában a vons bilinek az elnök vétója dacára való elfogadása olyan terhet ró a. kincstárra, amelyet minden valószínűség szerint abból a pénzből fognak .akarni megfizetni, amelyet Franciaország tartozásának törlesztéseképpen fognak juttatni Amerikának. De ha Franciaország Amerikának fizet, akor Angliának is fizetnie kell. Francia-ország rengeteg kül- és belföldi tartozásának csak akkor tehet eleget, ha liagy adókat vet ki, ez azonban népszerűtlenné tenné a nagyon csekély többséggel rendelkező uj kormányt. A kistőkéseknek Oroszországgal szemben fönnálló követeléseiről való lemondásával viszont a kormány clidegenitené magától a kisembert, mint .ahogy a vagyon megadóztatásával elidege- nitenó a nagytőkét, amely ennek folytán kiszivárogna az országból, úgyhogy ismét egy nacionalista kormány jutna hatalomra, pedig fegyverkezésekkel és a hatalmi politikával folyó más túlterhelésekkel még rosszabb pénzügyi helyzetbe hivatnák az országot. Az pedig, hogy Franc' országnak, mint a kontinens ma vezető nagyhatalmának pénzügyi helyzete tovább romlik, nagy veszélyt rejtene magában. — Franciaországot a természet mindennel megáldotta, amivel csak lehet, kitűnő éghajlattal, rendkívül intelligens emberekkel, ór-iási munkákészséggél. Franciaországba11 minden nő dolgozik és aki korán reggel kimegy az állomásokra s látja, hogy a vonalok a közeli községekből mint ontják a munkásnépet, az, egészen más, tiszteletreméltóbb képet szerez magának Franci; országról, mini az. aki csak .sárgakőié1,íi regényekből ismeri a francia életet. Minden nyersanyag inegterom Franciaországban. Tengerpartjai révén könnyen kereskedik az egész világgal és beszerezheti a kevés hiányzó anyagot. Az emberanyag gyér volta, illetőleg a lassú szaporodást nagyobbarányn bevándorlás kezdi pótolni és amerikai mintára — habár kicsiben — oroszok, lengyelek, spanyolok. és olaszok jönnek be az országba. Az idegenforgalom aranyesőt hoz az országba, az idegenek nép- vándór 1 ásszeriien árasztják el Parist, a Riviérát és a tengeri fürdőket. Van ezenkívül még. -egy fényező, amelyet rendesen nem vesznek figyelembe az emberek a francia .gazdasági kérdések megvizsgálásánál és ez az, hogy a kivitel a legtöbb cikknél nem igazi anyagi értékeket juttat ki az országból, mert hiszen az exportált cikkek árával legfeljebb egy negyed részben fizeti meg a külföld az anyagot, három negyed részben ellenben az Ízlést, az invenciót rövidesen a civilizációt honorálja. — Szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen ország rossz anyagi viszonyok közé jusson. Talán ez a megfontolás volt egyik oka annak, hogy Poincaré megbukott. De rossznéven vették Poincaré tói .azt is, hogy azt a szeretetet. amellyel a világ minden országa Franciaországgal szemben viselkedett, -nem tudta érintetlenül megőrizni és fokozni, hanem elidegenitette magától erőszakos politikájával. Az egyetlen világraszóló nagy gondolat, amely a háborúból kinőtt, az volt, hogy ezután már senkisem lehet bíró a saját ügyében. De aki ezt Po in cárénak meg merte volna mondani, az csak cinikus mosollyal találkozott volna. — Azt a mérget, amely a háborús propaganda következtében Franciaország egészséges testébe került, a szervezet immár kezdi kiküszöbölni magából, .mert ahol a nap oly szépen süt, ahol az emberek egészségesek testben és lélekben, ott előbb-utóbb az egészséges gondolkodás is elfoglalja azt a helyet, amely megilleti. Tévedés volna azt hinni, hogy a radikális szocialista párt a reformokat erőszakkal hajszoló, veszedelmes emberekből áll. Herriot — saját kijelentése szerint' — perborreszkál minden túlzást, jöjjön akár jobbról, akár balról. A jobboldaliak úgy áldják be. mint kommunistát, de lehet-e kommunistának nevezni egy államférfiig, akinek programjába az van beírva például, hogy a középiskolákba való fölvételt attól teszik függővé, vájjon az illető tanuló az elemi iskolát milyen sikerrel végezte.- Éppen olyan helytelen, mint veszedelmes, egy embert, aki a békét mindenek fölött szereti, aki a nyugodt és biztos haladást irta zászlajára, aki keresni fogja az utat ta világ minden államával való békés egyetértés felé és aki Wlil- son tizennégy pontját nemcsak abból a szempontból tekinti, hogy azok jók voltak arrat, hogy az ellenfél lakosságát visszatartsák a háborít továbbfolytatásától, mert a hadi szerencse balrafordulásán kívül ez a morális tényező igen fontos tényező volt ia háború kimenetelének eldöntésében, hanem' rájött arra, hogy az emberek és az országok léte oly súlyos lett a mai időkben, hogy nem lehet többé kizárólag soviniszta, nemzeti szempontok tekintetbevételével kormányozni, nem törődve azzal, vájjon ilymódon tönkre megy-e a szomszédunk, vagy sem. Nem lehet egy rossz viszonyok között lévő, tartozásait nem fizető államnak fegyverkezési célokra nagy kölcsönt nyújtania, nem lehet a háborús mentalitást föntartani, nem lehet azt mondani, hogy az egyik oldalon csupa ördög, a másik oldalon pedig csupa angyal van. nem lehet többé in schimmern- der Wiehr megjelenni, nem lehet lóhátról beszélni hanem be kell hódolni az egyedül üdvözítő modern vallásnak, amely a szeretet jegyében áll, .nemcsak az egyes emberek között, de az államok között is. .Tánctermem New-Yorkban a 17* emeleten volt* A P. M H. ereded riportja az araerikai tánctermek tájékáról Prága, junius 17. Az, hogy most már a nyárba hajlott az idő, hegy a sötét téli ruhák már régen a szekrények ienekén nyugszanak, nem zavarhaja az Egyesült Államok ifjúságát és már nem is ifjúságát abban, hogy a tánc kultuszának továbbra is ne hódoljon. És ha patakokban csorogna arcáról a veríték, akkor is táncolna és ha még estének idején is pászmákban sütne a napsugár a terem nyitott ablakain keresztül, akkor is táncolna, pedig a táncdüh már alábbhagyott — állítólag — a jenkik hazájában. Mi az a „pöncsölés“? — A tánctermek irgalmatlan nagyok — mondta egy Amerikából hét hónapos tanulmányújáról visszatért s a redakcióba bekopogtatott tánctanár — és ha kell, a földszinten, vagy ha nem lehet, hát a negyvenedik emeleten vannak, ahova természetesen örökké mozgó lifteken lehet jutni, melyeknek egy-egy fülkéjében mintegy ötven ember számára van hely. Az Egyesült Államok a praktikusság hazája és egyúttal, hogy úgy mondjam, a bizalmatlanságé is. Egy-egy tánckurzusnak mintegy százötven-kétszáz résztvevője van. Ilyen tömegben bajos lenne számontartani, ki a beiratkozott tanítvány, ki pedig csak amolyan „lógós“, aki fel akarja használni a nagy tolongást arra, hogy ingyen tanuljon meg táncolni. A tánctanárok tehát a lógósok ellen úgy védekeznek, hogy mindegyik tanítványnak a beiratkozáskor egy olyan jegyet adnak, mint nálunk a borbélyok az „abon- nenseknek“. A táncterembe csak ilyen jegy felmutatásával lehet belépni. Az ajtóban egy ellenőr áll, aki a kártyán kilyukasztja a táucórának megfelelő sorszámot. Ezt nevezik pöncsölésnek. A padrakati utódai Európában az emberek nem ismerik, mi az a simi — mondja informálom megvetéssel —, azt hiszik, hogy azt igy táncolják (mutatja). Pedig ez semmi, nem simi. Az igazi süninek nincs is koreoMacdonald a mexikói konfliktusról London, junius -7. Az alsóház tegnap tartotta; pünkösd után első ülését. Mac dón áld miniszterelnök egy hozzá intézett kérdésre válaszolt a mexikói konfliktusra nézve. Kijelentette, hogy a mexikói kormány s az ottani angol ügyvivő között egy idő óta viszálykodások folytak s május 13-án a mexikói kormány közölte Mac- donalddaf, hogy ha Cummins angol ügyvivőt nem hívják vissza, július 10-én Mexikóból ki fogják utasítani. Az angol kormány a mexikói •kormány eljárását a nemzetközi diplomáciai szokásokkal ellentétesnek tekintette és közölte a mexikói kormánnyal, hogy-ha Cummins ellen oly intézkedéseket tesz, amelyeket az angol kormány nem helyesel, úgy nem valósítja meg azt az eredeti szándékát, hogy a kérdés rendezésére Sir Thotnras Hokiért küldi Mexikóba. Kijelentette továbbá Mac- donal'd, hogy az angol-orosz tárgyalásokról csak akkor adhat részletes beszámolót, hogy ha a tárgyalások elérik azt a fokot, amikor a parlament imformálósia bekövctkezlhietiik. graiiája, mert azt igy táncolják igazi negermodra (mutatja). Ne kívánja tőlem az irgalmas olvasó, hogy én leirjak itt egy olyan táncot, amelyiknek még koreográfiája sincs és bambuszbokrok tövén találták ki a legsuvixfeketébb négerek. Amikor a mester mutatta, hogyan táncolják, szédültem, támolyogtam és nagyon örültem annak, hogy nálunk nem tudják, mi a simi. Annál szebbek azonban a többiek, a fox-trott jegyében született táncok. Lassúak, íépésesek, kevés figurális változattal és egymástól úgyszólván csak ütemben különböznek. A iává, zamba mellett most uj tipusu táncát járnak Newyorktó! Cleve- landig. Az uj táncot, melyet az amerikai tánctanárok egyesülete elfogadott és jewettnek keresztelt, a bennünket meglátogató Bőd mester eperjesi tánctanár kreálta. A legszebb tánc, a legnobilisabb. simább, könnyenhajlóbb a valse francaise és a tangó mi- longa. Az igén kecses kéztartástól a legnehezebb figuráig csupa harmóniából van kreálva ez a két tánc... Kivonat az amerikai illemszabályokból Végül az amerikai szokásokból tudtam meg egyet s mást, melyekről azt ajánlom, ha mindenben tanulunk a jenkiktől, ezeket mégse tartsuk példaképnek. Amerikában kevesen tanulnak a tánciskolákban táncolni; néha otthon kísérleteznek, ez még a jobb eset, de leginkább minden tudás nélkül eljárnak a táncmulatságokra (különösen vonatkozik ez a férfiakra), mindaddig, inig a felkért áldozatok ki nem képezik őket a nehéz mesterségben. Aztán a felkérés!! Tulajdonképpen nem is létezik. A fin megáll a neki tetsző lány előtt és minden meghajlás vagy más ceremónia nélkül viszi is a körbe, melynek bejáratánál nem ritkán hiányzik — a rendőr. A tánc végén a lányt egyszerűen otthagyják. Helyrekisérés a gardehoz? ilyet még hírből sem ismernek, talán mert a gardet .szintén nem ismerik, szintén még hírből sem. —I. A következő magyar javaslat az. hogy a népszövetségi ligák uniója kéri a népszövetségi tanácsot, dolgozza ki saját hatáskörében a kisebbségi eljárás jogszabályait, mert éneikül, bár a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szerződések életben vannak, a kisebbségek jogai nem érvényesülhetnek, mert nincs megállapítva az a jogi eljárás, amely szerint a kisebbségi sérelmeket kezelni kell. Az elnöki tanácsülés még nem. határozott arról, hogy Magyaországot ki fogja Lyonban képviselni, anyi bizonyos azonban, hogy Apponyi Albert gróf nem megy ki, mivel e hónap 21- éri gyógykezeltetés céljából Karlsbadba utazik. Hiba voít-e Bosznia és Hercegovina okkupáciéja? Auifenberg volt hadügyminiszter cikke Prága, junius 17. Autíenberg-Komarow báró volt osztráK- magyar hadügyminiszter és gyalogsági tábornok a világháború okaival foglalkozva a berlini 8 Uhr Abendblatt hasábjain a délkeleteurópai probléma tárgyalása során fölveti azt :a kérdést, hogy hiba volt-e Bosznia és Í1 e rcc g ov i na okk u pációja. Aufíenberg tábornok maga is részt vett az okkupációs 'hadjáratban. Később pedig 1909-töl 1911-ig mint vezénylő tábornok teljesített szolgálatot Boszniában. A múlt század hetvenes éveiben a Balkán-háborúk következtében az európai Törökország fölbomlása annyira előrehaladt, hogy Törökország nem volt képes a Balkán- félsziget északnyugati részét megtartani. Ekkor már csak arról lehetet szó. hogy az a rész. vagyis Bosznia és Hercegovina hova kerüljön: Szerbiához, vagy az osztrák-magyar monarchiához. Boszniának Szerbiához való csatolása a monarchia szempontjából elfogadhatatlan volt, mert Szerbia e rendkívül értékes tartomány birtokában egész bizonyosan rövid időn belül Dalmáciára és az egész adriai partvidékre igény: tartott volna. Ennek ‘természetes következménye lett volna Trient Galícia, Erdély és a Bánát e - vesztése. Tehát beké vetkezet: volna a mai állapot, mely igy csak egy élet-halálra va!ó küzdelem következtében történt. Az Adria elvesztése halálos csapást jelentett volna nemcsak a monarchia, hanem Németország számára is.. Tény, hogy Boszniában gyűlt ki a világháború tüze* és tény. hogy Bosznia és Hercegovina annektálása nagyban hozzájárult a világháború okaihoz. Auffenberg báró szerint azonban Bosznia és Hercegovina méltó volt arra, hogy érette a monarchia veszé!y- r.ek tegye ki magát. Bosznia lakossága annak ellenére, hogy három teljesen különböző rétegből állott: szerb, katolikus és mohamedán benszülőttekből, rendkívül lojálisán viseltetett a monarchia iránt A lakosság tisztában volt azzal, hogy három évtized alatt egy kulturrezsim áldásaiban részesül. Legnagyobb bizonyítéka ennek az a tény. hogy valamennyi bosnyák és hercegovinál ezred legénysége az utolsó percig hősiesen küzdött a különböző harctereken. A tábornok azzal fejezi be a cikkét, hogy az osztrák-magyar monarchia küldetésének becsülettel tc‘t eleget. r———— -------------——r"——i Vevőimmel s a vásárló közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt fehérnemű mfiltelye- met inból megnyitottam. Díszes kiállítású, olsőrau£u n uyaprbói készített menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvezd árak mellett szállítok s "kívánatra. telies kollekcióval látogatást is teszek. 6UTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u, 5, [Sohalkház,) | Kassa. K®§ice. | I! léi, ölesén c§ de-1 !í gánsan riüíiMifl § ! I csak % j j w | ;; Havas és Dudovics | Í férfi-, fiú- és gyermekruba § || áruházában lehet. § < > || Küllőn lEiértékosziáisii. % II Halom sí. l. Halom it, i. | I A Magyar Külügyi Társaság a kisebbségi jogokért Apponyi Albert Karl&badba érkezik Budapest, junius 17. (Budaipesti szerkesztőségünk jelentése.) A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsa Aptponyi Albert gróf olnöklésével ülést tartott és ■clöikészitette a június 27-én kezdődő lyoni népszövetségi unió konferenciájára a társaság szereplését. A magyarországi javaslatok közül, amit az elnöki tanácsülésen állapítottak meg, a legfontosabbak azok lesznek, amelyek a kisebbségek jogi helyzetének szabályozására vonatkoznak .Ezt a jogi szabályozást ama nemzetközi szerőelések alapján kívánja a magyar delegáció, amelyeket a nagyhatalmak iaz uj államokkal kötöttek. Ebben a kérdésben a magyar álláspont az utódállam beli magyarság érdekében az, hogy a nemzetközi szerződéseknek minden körülmények között érvényt kell Szerezni még akkor is, hogy ha az egyes államok szuverén jogait érinti
