Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-15 / 134. (582.) szám

** Vasárnap, junius 15. 4~ A Hangya szövetkezei mérlege. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Hangya szö­vetkezet ezévi közgyűlése junius 12.-én lesz. A mérleg a 17.1 milliárdnyi alaptőke mellett 6317 mil­liárd tiszta nyereséget tüntet föl, amiből jótékony célra 450 millió magyar korona készpénzt és 2.1 milliárd korona kamatait irányozták elő, kuiturfej- lesztésre pedig 2 millió koronát fordítottak. A Han­gya szövetkezetek száma 1923 végén 1962 volt, amelyek összforgalma 84 milliárdot tett ki. + Megszűnt a tűzifa árszabása Magyarorszá­gon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Junius 1 - tol kezdve a szabadforgalom utján eladásra ke­rülő tűzifa tájékoztató árának mcgállapitására vo­natkozó rendelkezések hatályukat vesztették s a tűzifa árusítása teljesen szabaddá lett. = Leszállították az Amerikai Egyesült Álla­mok hivatalos bankrátáját Newyorkból távirat­ban jelentik: A Board-Reserve-Bank junius 12-től számított érvénnyel a hivatalos bankrátát 4 száza­lékról 3.5 százalékra szállította le. — Repülőszolgálat Berlin és Reichenberg között. Reichenbergből jelentik: Az augusz­tus 9. és 15-ike között tartandó V. nemzet­közi reichenbergi mintavásiár idejére a Ber- Kn-staakeni Aero-Lloyd rt. repül öszolgá latot fog fönntartani Berlin és Reicheitbcrg között. Az erre vonatkozó hivatalos engedély meg­szerzésére már megtörténtek a lépések és kilátás van rá, hogy a reidienbergi minta- vásár ezzel az újítással az eddiginél is nagyobb lendületet kap. = Milyen nemesvalutáju bankjegyeket hamisítanak? Bécsi szerkesztőségünk jelen­ti: Az osztrák bankok és bankárok szövetsé­ge most adta ki bankijegyismertetőiét, mely magában foglalja a hamisított bankjegyek pontos leírását is. A szövetség közlése sze­rint Európában a következő roemesvalutáju hamis bankjegyek kerültek forgalomba: Tiz- dolláros bankjegyek, melyeken Andrew Jackson képe látható és legkönnyebben ar­ról lehet a hamisításra következtetni, hogy a jellegzetes selyemszálak hiányoznak és né­hány bankjegyen ezt vörös téntavonalak­kal pótolták. Jackson képe ugyancsak rosz- szul sikerült. A hamis pénzhátsó oldala elkenő- dött. A hamis tizdollárosok sorszáma B 79218742 B. A tizdóíláros bankjegyeknek másfajta hamisított példányai is forgalomba kerültek. Ezeket fotomechanikai eszközökkel utánozták .cs az eredeti példány durva má­solata. A selyemJszáiak itt is hiányoznak. A san-íranciskói Federal Reserve Bank által Grover Cleveland képével kibocsátott husz- doláros bankjegyeket is hamisítják. Ismerte- tőjelük: a hamisítvány két összeragasztott papiröldalból áll, a ragasztók között selyem- szálak vannak elszórva és a szátnozást, alá- irásókat és a pecsétet a nyers reprodukción rendkívülien ügyes kézimunkával végezték. A ridhimordi Federal Reserve Bank (V.A.) U. S. Gr árit képével ellátott ötvend olláros bank­jegyekből is sok hamis példány került for­galomba. A hamis bankjegyet csak alapos vizsgálat után lehet felismerni, mert ezek az ötvon dollárosok valódi papírból készültek, nyilván úgy, hogy kisebb címletek papír­anyagának egyes részeit használták a hami­sítók. A bankjegy elülső része szinte meg­tévesztésig hasonlít az eredeti bankjegyhez és a hamisítás csak U. S. Grant képén lát­ható, mely olyan, mintha kézzel levágták és a bankjegyre oda ragasztották volna. A felismerés csakis eredeti, de ió példány nyo­mán lehetséges. Hamisítják még az ötvenfon- tos angol bankjegyeket, melyeknél a hamisí­tásra a halváiríy viznyomlásból lehet követ­keztetni. A hajszálVonalak durvák. A bécsi és berlini piacon sok egypontos (2. és 3. tí­pus) hamis bankjegyet váltottak be. A hami­sítók a 100 svájci frankos bankjegyet sem kímélték és sikerült is csomó durva hamisít­ványt jó pénzre átváltaná. = Maximális árak az erdélyi állami für­dőhelyeken. Kolozsvárról jelentik: A hivata­los lap közli a minisztertanács rendeletét, amely szerint az állami fürdőhelyeken a für­dőidény alatt maximális árakat léptet életbe a lakás és élelmezésre. A megállapítandó maximális árak az erdélyi fürdőhelyek közül Tusnádon, Borszéken, Málnásfürdőn, Élőpa­takon, Kovásznán és Maroshévizen érvé­nyesek. = Angol töke a román vasutak rekon­strukciójára. Bukarestből jelentik: Pretorián vasúti vezérigazgató legközelebb Londonba utazik, hogy ott angol bankárokkal tárgyalá­sokat folytasson. Tárgyalásainak célja, hogy az angol tőkét a román vasutak rekonstruk­ciójában való közreműködésre megnyerje. = Panaraázás miatt feloszlatott vasúti kerületi igazgatóság, Bukarestből jelentik: Vaitoiana tábornok közlekedésügyi miniszter elhatározta, hogy junius 20-ikával feloszlat­ja a kisemevi vasúti kerületi igazgatóságot és csak mint vasúti felügyelőséget a jásii igaz­gatóság alá helyezi, A miniszter intézkedé­sének oka a kisenevi igazgatóságnál előfor­dult számos visszaélés és csalás. — Némi sziiárdulás a prágai magánforga­lomban. A mai magánforgalom kezdetben vontatottan indult és bár a forgalom további folyamán némi sziiárdulás mutatkozott, a zárlat csak igen kevéssé szilárdult. — A de­vizapiacon nyugodt forgalom mellett csak a fiancia frankban mutatkozott némi élénkség. A francia frank az előző nappal szemben szi­lárdult, viszont a többi nyugati deviza gyön­gült. Szerkesztői Szenetek. : - T_-g Menyasszony. Mik-e a rö­jT qgi ■“_?! vid hajra a mirtuskoszaru? i'i _~é§ Erre a kérdésre nem lehet il­lemkódexböl, vagy konven- íJj ciók lexikonjaiból feleletet ke- resni, mert akkor, amikor az IN illem és szokás ábécéjét meg­V írták, a leányok nem hódoltak a rövid haj, hosszú ész divatjának. Akkor hosszú hajjal állottak az oltár elé s a hajkoro­nán úgy díszlett a mirtus, mint az oltáron a friss virág ... Ma más az élet és más a divat. Ma más ez a fogalom: menyasszonynak len­ni, mint azelőtt volt. De azért nyugodtan föl­fűzheti a zöldleveles, fehérvirágos koszorút a rövid hajára is, nem lesz sem bizarr, sem Íz­léstelen, csak egy kicsit furcsa* amit azonban — A zaöbehozatalitilalom kérdése. A kőzélehnezésügyi minisztérium közli: A z abbéhoz utad tilalomról megjelent tegnapi hírek nem felelnek meg a tényeknek. Igaz ugyan, hogy ebben a kérdésben tegnap érte­kezletet tartottak a kereskedelemügyi mi­nisztériumban, de ennek csak tájékoztató jellege volt és a kereskedelemügyi miniszté­rium a zabbehozatali tilalom ügyében csak a közélelmezésügyi minisztériummá', történt megegyezés után fog dönteni. — Drágultak az élelmiszerek. A kiskereskedel­mi index az elmúlt hónap második felében a sta­tisztikai hivatal adatai szerint az í. csoportban (élelmi és szükségleti cikkek) 907-ről 91ó-ra emel­kedett, a II. árucsoportban (textil, cipő és kalapok) 1055-ről 1051-re csökkent. Az I. csoport áremelke­dését főképpen a zöldség drágulása okozta. — Emelkedik a szlovenszkói faexport Magyarország felé. Kassai jelentéseik szerint az utóbbi időben emelkedőben van a Magyar- országba irányuló faexport. Magyarország­nak ugyanis emelkedő szükséglete van külön­böző fanemekben, de ezeket, nevezetesen a furnérfát Romániából, Jugoszláviából, vagy Szlovenszkóbó] kell beszerezni. A szlovensz- kói fának ára Budapesten alacsonyabb, mint a jugoszláv és román fáé, és ezért Szlovdisz­kónak ma jobb eladási piaca nyílt Magyar- országon. — Hornon mai .tudósítónk is megerő­síti a magyarországi fapiac kedvezőbb ala­kulását és arról értesít, hogy Magyarország­ból egyre nagyobb számmal érkeznek tüzi- íacásárlók is. Különösen nagy az érdeklődés a Nyírségből. Az árak még nem alakultak ki teljesen ,de a nagyobb cégek már fokozzák termelésüket és nagymennyiségű fát szállí­tanak az állomásokra. A faüzletet azonban némiképpen hátráltatja az, hogy a mezei munkálatokra való tekintettel munkáshiány van ebben a szakmában. 4- Mezőgazdasági kiállítás és árnvásór Sze­geden. A 3aross Szövetség szegedi fiókja a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara és a Szegedi Gazdasági Egyesület közreműködésével szeptem­ber 6-tól 14-ig Szegeden a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem összes ágazatait felölelő áruvásárt cs kiállítást rendez. A kiállítás mezőgazdasági ré­szének a rendezését a Ehma-Tiszaközi Mezőgazda- sági Kamara a Szegedi Gazdasági Egyesülettel kar­öltve vállalta magára. A kiállítás kedvező alkalmat nyújt a kiállító gazdáknak, hogy terményeikre nemcsak a belföldi fogyasztók, hanem a külföld s különösen az utódállamok figyelmét is felhívják. ► ~r A magyar széntermelés meghaladja a békeparitást. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Magyarország 1923. évi szénterme­lése 2.7 millió tonnára rúgott s ennélfogva 670.000 tonnával haladta meg a beketerme- lést, amely 1913-ban 7.3 millió tonnát tett ki. A magyar széntermelés emelkedése a háború ütáni széninség folytán szükségessé vált lig­nittelepek feltárásával és kedvező termelési eredményeivel függ össze. Nagy emelkedés a magyar cukortermelés­ben. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: Hivatalos statisztikái kimutatás szerint Magyaror­szág cukortermelése a legutóbbi 5 év alatt megtíz­szereződött. Az 1919—20. évi kampányban csupán 114.231 métermázsa cukrot termeltek, am:vel szem­ben 1923—24-ben a termelés 1,225.880 métermázsát tett ki. Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (19) Nem minden szorongás nélkül mondtam: — Haragszik . . . Hallgatott. És csak sokára felelt: — Ez a baj, Jánoska. Az ón apám is ha­ragos ember, — és sóhajtott. — Nem lesz jó vége érnek, meglátod. Eltönődözött. Később a kötése tőié ha­jolt: — Rosszak az emberek, Jánoska. Jobb lenne mindig gyereknek maradni. . . Valami kis dalt próbált dudolgatni: ró­lam mintha megfeledkezett volna. Néztem öt, néztem. — Ősszel te a kollégiumba mégy? — kérdezte aztán. — Nem tudom, Emnri kisasszony, — mondtam sok szomorúsággal. — Édesanyám akarná, hanemhát sok pénz kéne ahhoz Hozzámhajolt, megsimogatott: — Maid csak kicsináljuk va'ahogy. Ban- dikáva! fogtok együttlakri Te segítesz neki a tanulásban s mi majd megrzetjük mamám­mal a tandíjat. De ne szólj róla senkinek, hogy meg ne tudja az apám. — - Halgatni fogok, Emmi kisasszony, — S a nagy hálától könnyek szorultak a sze­membe. Nem vet.e észre, mert apró levelet hú­zott ki a köténye zseuébő s nagy figyelem­mel belemerül:, /ű-at'anul nesz hallatszott a konyha fe'öl mire a levelet sietve dugta cl. Még mindig nem nézett föl: — Egy hónap múlva megint kijárok fes­teni a határba. Vcleirnjösz, úgy, most is? — Mindig a kisasszonnyal megyek. Az a festő-úrii is itt lesz? Még most sem nézett föl: — Itt lesz ... — Rokona az az tirfi Emmi kisasszony­nak? — érdeklődtem ügyetlenül. — Igen távolról, Jánoska . . . Igen tá­volról * • . Gonosz csepp mosoly villant meg a szá­jánál s rámmézett. Meglátta, hogy könnyes a szemem. Fölémíhajolt, átölelt: — Valahogy csak lesz azért, Jánoska.... Nem fogok megfeledkezni rólad . . . Állj csak föl egy kicsit . . . Felálltam. Alig voltam nagyobb, mint ő ülve. Magáhozvont: — Ugye, szeretsz? — Szeretem, Emmi kisasszony, — fe­leltem zavartan. Mert nagy forróság öntött el. A szememet vizsgálgatta: — Ugye, még akkor is szeretni fogsz, ha . . . ha én véletlenül igen hamar . . . elhagynám ... Ha elmennék . . . Nem értettem, mit akaT. Akadoztam: — Mindig szerehii fogom . . . Megcsókolt. Fejem az apró mellére csú­szott: elszédültem . . . Amikor eleresztett, botorkálva mentem ki a verandából. Nem néztem vissza többet. E napokban lomha nyugalom terpesz­kedett a táj fölött, az éjszakák menyboltja pedig titokzatos magasságba nyúlt s fél- szemmcl hunyorgat’ak a csil'agok. A fo-kozák már napok óta eltűnt és a kozákok sem jelentkeztek a leg­utóbbi 5/ómbat r- KT'ő estéken lilákö ,nk szálltak a Laborc és az Ondava távoli vize felöl, a csűrök és martaink magas ‘ kőfalai1 szőkén derengtek a házunk ablakáig. A hold­világ késett a lapály szélén. E nyomasztó napokban váratlanul vala­mi olyan trötént, amihez-foghatót még a leg- vémebb falusiak sem értek meg. Először su­sogva merték csak beszélni róla, ám két- hároni nap múltával, már a félelem és csodá­lat keverékével bámulták apai nagyapám kegyetlen bátorságát. Az történt, hogy a fő-kozák a halállal verekedett egy éjszakán. Legalább félóráig egyfolytában. A valóságos, túlvilága halállal! Nagy, igen nagy dolog volt ez . . . Nem tudok mosolyogni rajta., inkább sok szánalom és nagy meghatottság fog el, hogy. a nagy­apám eme vakmerő elszántságáról emléke­zem. A dologban akkor sem láttunk tisztán, ma pedig legendák ködszerőségéből rémlik csak föl nekem a halálnak és a nagyapám­nak e riasztó birkózása. A fö-kozák összes tettei között ez volt a legnagyobb cseleke­det- Akkortájt ,a környéékben hetekszámra ez volt a legkiemelkedőbb esemény De hadd kezdem a legelején! Történt, hogy egy vasárap éjszaka nem tudott aludni a nagyanyám, a fő-kozák fe­lesége. Ott álmatliamkodott a hátulisó-házban s minden föltevés Szerint a fő-Jkozák sanya­rú dolgain jártatta fáradt eszét. Lehetett már éjfél körül .amikor meghallotta, hogy a lovak igen nyugtalankodnak az istállóban, sőt az egyik ló mintha föl is nyerített, volna cgy- szor-egyszer. Pedig az istálló egészen hátul volt, a hosszú udvar legvégében, mely mö- göt1 a mi kis gyümölcsösünk következett s mindjárt amellett a grófi kert magas sövé­nye húzódott ei, nem vesz észre a világ, hiszen hozzászokott a furcsaságokhoz. Akik traccsolnak és meg­szólnak mindent, azok az esküvőjével kap­csolatosan egészen bizonyosan találnak jobb témát a menyasszony és vőlegény szapulá- sára, mint a rövid hajra illesztett mirtus- koszorut. Megmondjam neki? Meg. Bátran, őszin­tén. Hiszen nem bűn és nem kegyetlenség valakit nem szeretni. Hogy sajnálja és attól tart, hogy összezúz egy nemes és a szerelem­ben kiérzékenyült lelket, ez szép, finom vo­nás, de a szerelem tekintetében többet ér egy csöppnyi őszinteség, mint a legszebben ki- himezett takaró, amivel lehet valakit altatni, pillanatokra boldoggá tenni, de amit hamar ellibbent az élet szele, amely a szivek táján is szokott fúni. Szívbajos — miért irja, hogy szívbajos ko­mondor? Kutyának érzi magát vagy kutyául? Ilyen kérdésben általános érdekű „üzenetet** adni nehéz, mórt ebben, mint sokezer másban, az orvo­si vizsgálat dönt. Annyit azonban mondhatunk, hogy azért, mert a szív táján fájdalmakat érez, még nincs szívbaja, mert a szív súlyos betegségei éppen a szivtájon, a szívben fájdalmatlanul foly­nak le. Azt se tudom, hogy az a baj, mely ön sze­rint a vcsebaira jellegző fájdalmakat mutatja — csakugyan a vesebaja-e, mert leírása szerint ször­nyen hátrafelé esik és inkább az ülő-izomcsoport fájdalmas helye lehet; különben megnyugtatha­tom: a vesebaj sem fáj. Jó lesz azonban, ha or­voshoz megy és azután valami megfelelő foglal­kozáshoz lát, mert a munkátlanság rossz tanács­adó és sok fél-kótyagos ^íipochondert** termel a* orvosi rendelők számára. Tanuljon meg tulérzé- kenykedéséről leszokni és foglalkozzék objektíve mással — ne szüntelen magával, akkor nem les* ennyiféle panasza. Pj». A beküldött versek, különösen ott, ahol erős és öntudatos magyar érzés nyilvánul meg bennük, kedves és őszinte meggyőződésből faka­dók. Verseiébe azonban még kezdetleges és így a közléstől el kell tekintenünk. — S. L. Brünn. Riport a tavaszról című közleménye az idegenben élő diákléleknek és életnek színes, de sok tekintetben és különösen stihisbeüleg ki nem forrott rajza, amiért is nem közölhető. R. O. A két vers B. I.-töl nem közölhető. Tárcák jönni fognak. — Nem kö­zölhető Kéziratok: Oh! őrület..., Vannak, Ábránd, Sóhajok, Vágyódás (versek). — Bajuszos Vénusz. A'fő, hogy 2zért mégis Vénusz, bár tudvalevő, hogy eme istennőnek nem volt bajusza, vagy peJ’g még Praxiteles sem tudta kőből kivágni, olyan selymes puha volt az. Nem csúnya tehát egy f’nom puha kis bajusz, melyért halálosan megirigyelnék a serdülni kezdő kis diákok, azonban „egxenkint** ki­huzigálni nem kellemes szórakozás és folyton meg- megujuló. Inkább arra kérjük, hogy mit ne tegyen. Tehát: ne borotválja, ne keresesse szerekkel vagy „halványító vizekkel** (bár egy kis superoxydos viz nem árt)-cs főleg ne engedje „Röntgennel** ke­zelni, mert ebből gyászos torzulás keletkezik. A túlságos szőrözöttség ellen újabban „plubglandulá- ris“ oldatokat fecskendeznek az izmok közé, de egyelőre nagyon is uj a kezelésmód, tehát még nem merjük ajánlani. (Fermení dr.) PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, 1GLÓ. UNGVÁR. Kiadja: FlachbarthErnödr. - Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Geselíscbaft nyomdá­iéban Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. Mivel vasárnap-éjszaka volt. rögtön gondolta a nagyanyám, hogy a kocsislegény- ke este a faluiba ment ki, a lányok közé s biztosan elkeveredett valahol. Ismét lónye­ri tóst hallott . . . Erre már felült az ágyban s nem minden szorongás nélkül kapott ma­gára valami szoknyát, mert tudta, hogy ko­ronként kisértet jár az istállóba. A kocsis- legénykét nem-egyszer nyomkodta valami álmában, különösen, ha sok paszulyt ett va­csorára s e miatt a legény egy idő óta már csak baltával mert lefeküdni a jászol elé. Odakint mélycsöndii éjszaka volt, olyan szökén-lengö, mert a holdvilág még nem jött fel Kapós felől. Nagyanyám kinézett az abla­kon: senkit sem látott odakint. De hallotta ha-rladszor is, hogy a lovak kaparnak az is­tállóban. Erre lábujhegyen bement az első- házba és suttogva kezdte költögetm a fő-ko­zákot1, ki a kemencepadka alatt fűrészelt a gubán: —. Mihály te . . . Mihály . . . Az öreg felhorkant: — Mi az? — Valaki jár az istállóba, — susogta a nagyanyám. — Az egyik ló nyerit, a többi meg kapar a lábával . . . A suttogásra én is felébredtem és hal­lottam, amint maga elé dörmögött az öreg: — Biztosan játszik vafehu.n az a tak- nyos . . , Holnap ma .ki adok neki vagy hár­mat . . . No, menj csak vissza, oszt feküdi le magadnak . . . Nagyanyám visszasurrant a hátsó házba, az öreg pedig kilépett a pitvarba. Gatyában* mezítláb, puszta kézzel. Én nagy félelmek közt aludtam el. Mert tudtam, hogy túlvilág! lények ijesztgetnék az istállóban.

Next

/
Thumbnails
Contents