Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-03 / 124. (572.) szám

Mf^TL jj$^ * ÜL évfolyam 124. (572.) szám

| ^ ^ ^ ^ ^ ^rága»^ Le^ 19^ 3

Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rizszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő:

PETR0GALLI OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Tehetni jöttem,..

(g.) Prága, junius 2.

Temetni jöttem, — mert azt a Caesart, akire tegnap záródott rá a politikai életpálya végét jelentő koporsó, dicsérnem nem lehet- Nem voltak az általános érdekek kielégítése tekintetéiben nagy cselekedetei, nem hordozta aktatáskájában a békében szükséges megértés és kölcsönös megbecsülés reverzálisát, nem volt a lelkében mágneses erő, méh'' hozzávonzotta volna a háború után bákiteni és kiegyenlíteni akaró jószándékokat, nem volt az arcán mosolygás, ami bizakodást ébreszt a sokat csalódott emberekben, de a rideg önzés kajánsága vigyorgott róla s a beteges és patologikus mánia kinoztatta politikájával azokat, akiket ő és az önzés szindikátusa legyőzött

Nem voltak jó emberei, legfeljebb kitartó, kitartott és hasznotleső csatlósai, a keletre tolt őrszemekre állított kis alteregói, akik beléakaszkodtak az energiájába és- akik az alapérzésüktől indíttatva, a háborúban szerzett szimatjukat most is kitünően érvényesítve, otthagyták és magára hagyták öt, mikor a felfelé haladó politikai pályafutásában .törés kezdett mutatkozni.

És ma nincs senki, aki dicsérve, érdemes szavakkal" búcsúztatva, könnyes 'zsebkendővel egyet lobogtatna feléje, ma,letűnik a neve a politikai cégtábláról és az udvaroncok serege már hajbókol, már törleszkedik az uj hatalomtulajdonos felé.

Nincs senki, aki veszteségnek nevezné Poincaré távozását a francia miniszterelnöki székből, de annál többen vannak, akikben a tegnap déli aktus kiváltotta annak érzését, hogy egy darab múlt bukott el és egy uj jövő fejezete jöhet. Senki se mondhatja magát halála előtt boldognak és senki sem mondhatja ma bizonyosan azt, hogy valami jön, bekövetkezik és megtörténik. A politikának oly mélyre szaladtak a gyökerei s ezek annyira belenőttek, beleszövődtek a talajba és a talaj annyira asszimilálódott a gyökerek életszükségleteihez, hogy szinte elképzelhetetlen az, hogy máról-holnapra ki lehessen emelni a földből az európai politika fáját és uj humuszba lehessen ültetni, ahol az életerő legyőzi a fán élősködőket és ahol a gyümölcstermésnek meglesznek a íermé- szetrajzi föltételei.

Ma csak annyit tudunk, hogy Poincaré elment, Millerandnak keserű, de logikus következményeket kell levonnia és jön Herriot, aki már hetek óta úgy játsza a szerepet, mintha kezében lenne a kormányelnökség s aki hatalmas hasábokra terjedő nyilatkozatokban már előre vetítette politikai programját. Ez a program nem a Poincaréjé, de nem is a miénk. Ez a program óvatos balfelé kanyarodás, kissé biztosabb parlamentáris alapokon, mint Macdonaid, • de talán kevesebb határozottsággal s még kevesebb pozitív koncepcióval. Ez a program a politika irányát megváltoztatja, nekünk nem kongruens oldal felé, de az irányváltozás mellet nem rak le oly programtömböket, melyeken két lábbal állni s amelyekről biztosan cselekedni lehet- Ez a program, mint eddig minden bal- felé orientált politika, túl van terhelve negatívumokkal és c terheltséggel szemben csak gyenge értékű cs vázakban megkonstruált, de súllyal meg nem telitett pozitívumokat tartalmaz.

És ezért nem ébred bennünk Herriot jöttének hírére nagy és biztos reménykedés. Mindössze annyit érzünk, hogy Herriot más lehet, mint Poincaré volt, hogy közelebb h o z h a t j a az európai tisztulás folyamatát, megerősíthet bizonyos akciókat, melyek a békét alátámaszthatják, de mindezt feltételekkel hisszük s a feltételek oly erősen kapaszkodnak bele a szkeptikus múltba és a

labilis jelenbe, hogy nehéz a tegnapi nap eseményeit úgy összefoglalni, hegy temetjük az egyik Caesart és dicsérjük az újat, aki

(tj.) Prága, junius 2.

A skót professzor végleg lejáratta magát a cseh-szlovák állambölcsek előtt, mivel elég bátorsága volt ahhoz, hogy a Lid. Noviuy múlt vasárnapi számában nyíltan reámutasson a cseh-szlovák közélet legsúlyosabb hibáira s tegnap pedig oly orvosságot irt elő a bajok gyógyítására, amely orvosságnak a szagára is hideglelést kap minden igazhivő cseh-szlovák. Hogy a beteg a keserű orvosságot könnyebben be vehesse, Scotus Viator a „devolució14 elnevezés ostyájába adagolta azt. A beteg testvérek egyike ostya nélkül is kívánja az orvosságot, nehezen hisszük azonban, hogy a másik testvér azt oly körry- nyen lenyelné. Ma, amidőn Scotus Viator föltárja Szlovenszkó gyógyításának módját, nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a mód teljesen megegyezik a szlovenszkói autonómisták ki- vánságaival, sőt megállapíthatjuk azt is, hogy ezeknek semmi kifogásuk sem volna az eljön, aki legyőzte az előbbit, mert azt sem tudjuk, Caesar lesz-e; vagy csak francia földből kinőtt Kerenski vagy Károlyi Mihály.

len, ha a centralista kormány az autonómia megadása helyett a devolució útjára lépne, mert hiszen a skót globetrotter által indítványozott devolució tartalma teljesen megegyezik az önkormányzat követelményeivel.

Scotus Viator ma szerényen megállapítja önmagáról, hogy nem érzi magát hivatottnak arra, miszerint a gyógyítás részleteit előírja, megállapíthatjuk azonban, hogy a diagnózist kitünően eltalálta és az általa előirt diéta is ugyancsak jót tenne a cseh-szlovák közállapotoknak. A kúra azonban oly radikális, hogy a cseh gyomrok nem tudják elviselni. Erre mutat az a tény, hogy a cseh sajtó mélységes hallgatásba burkolózott skót barátjának legutóbbi megnyilatkozására s a mai cikk sem alkalmas arra, hogy azt Prága alapos mérlegelések és megfontolások tárgyává tegye. Jöhet egyáltalán oly idő, hogy a centralisták szükségesnek tartsák Szlovenszkó iparának kedvezménynyujtással való fölsegitését? Beleegyeznek abba, hogy a földreform kapcsán Szlovenszkón csak szlovenszkói kapjon földet?? Elképzelhető az. hogy a hadseregben a szlovák elem az őt joggal megillető helyet foglalja el? És — oh, borzalom — hajlandó volna a kormány egy uj népszámlálásnál szlováknak Írni a szlovákot és nem cseh-szlo- váknak? Eljöhet oly idő, hogy a prágai cseh a szlovákban nem romlott cseh nyelvet, hanem önálló szlovák nyelvet lásson? Nem, nem és nem. Minthogy pedig Scotus Viator mindezekre a kérdésekre igenlően felel, ezért lett kegyvesztett a cseh hatalmasok szinc előtt, ezért nem méltatta a cseh sajtó egy szóval sem múlt heti diagnózisát s ezért nem fogja ez alkalommal sem megköszönni az ajánlott orvosságot. Scotus Viator oly hangokat penget most. amely a cseh-szlovák politikai frazeológiában az „államellensség" fogalmát éri el. Attól tartunk, hogy ha Scotus Viator — úgy egy-két év múlva — meg akarná tekinteni újból a köztársaságot s meg akarná nézni, hogy mennyit segített az általa ajánlott gyógymód, esetleg zárt kapukra találna.

Noha volt barátai angolos hidegvérrel tekintenek át feje fölött, az általa ajánlott kúrát az alábbiakban ismertetjük vázlatosan:

Scotus Viator kifogásai a 'közigazgatási, gazdasági 'és nyelvi politika ellen

Scotus Viator a Üdévé Noviuy tegnapi .'.számlában folytatja és befejezi a Szlovenszkó és Csehország egymáshoz való viszonyairól szóló cikkét. A cikk szerint ez a viszony a köztársaság első napjaiban helyes irányban fejlődött és ehhez az irányhoz kell visszatérni mielőbb. Ajánlja, hogy a legsürgősebben hívják össze az összes szlovenszkói pártok reprezentánsait, az egyházak vezetőit, a zsupánokat, a vezető tisztviselőket és a közgazdasági szakembereket egy közős tanácskozásra. ahol megtárgyalnák Szlovenszkó legfontosabb gazdasági és politikai reformjait. Legcélszerűbb lenne talán fölállitanl egy, állami felülvizsgáló bizottságot, amely információit az összes érd'ek-és nemzetiségű csoportoktól szerezné. Kivánafosnak tartja, hogy a szlovenszkói minisztérium kibővített 'hatáskörrel továbbra is föntartassék, mint közvetítő a központi hatóságok és Szlovenszkó között. iMvel a sziovemtszkói miniszter inkább politikus lenne, mait tisztviselő íől- 'álKtamdő voln a a fözsnpán. és a fő zsupán állandó kinevezett tisztviselő volna, olyan; hely tar tóféle és a politikai pártokon kiivül állana. A politikai és közigazgatási funkciók így el lennének választva. Noha a főzsupán politikai ügyekben kénytelen lenne követni a miniszter utasításait, a fözsupán elbocsátása a kormánytól függne. Ha a szlovenszkói miniszter visszakapná az elvesztett hatalmat, akkor a különleges szlovenszkói ügyek önként visszakerülnének Prága hatásköréből Pozsonyba. A szlovenszkói tisztviselőket a főzsupán és az illetékes referens javaslatára a teljhatalmú miniszter nevezné ki a legfőbb tisztvie'llök kivételével, akiknek kinevezéséhez a kormány és a köztársasági elnök szankciója kívántatnéik nméig. Kölcsönös megegyezéssel rendezni lehetne a Szlovenszkón levő' cseh tisztviselők, helyzetét is. akiket egy ideig nem lehet teljesen nélkülözni. Pozsonyban fölállítandó volna egy személyügyi

100 cseii-szl. koronéírf

fizettek ma, junius 2-án: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 208000.— osztrák koronát Beríinban 12 270 000 000 000-— német márkát

Herénél©! 5©fe©§ kancellár allén

A letartóztatott merénylő nem vallja be tettének okát —- A revolvergolyó a jobbtiidőfee hatolt — A kancellár állapota súlyos, de nem életveszélyes

Bécs, junius 2.

Tegnap este egynegyed nyolc órakor, a balatoni expresszel a bécsi déli pályaudvarra érkező Seipel dr. kancellár ellen egy fiatal munkás revolvermerényletet követett el. A kancellár sebesülése, súlyos cukorbajára való tekintettel, igen komoly, de nem életveszélyes. A merénylőt, aki elfogatása pillanatában öngyilkosságot követett el, súlyos sebesülésével a bécsi közkórház sebészeti osztályára szállították, ahol meg fogják operálni.

Seipel dr. vasárnap a burgenlandi Neu- dörfel városában időzött, ahol egy* zászló- szén felesi ünnepségen vett részt. Vonata egy kiránduló vonattal egy időben robogott be a pályaudvarra, úgy hogy rettenetes tolakodás keletkezett. A kancellár úgyszólván utolsó* nak szállt ki és ebben a pillanatban egy fia-; tál munkás, közvetlen közelből revolveréből kétszer rálőtt. A kancellár összeesett. A pá-á lyaudvar ügyeletes! szobájába szállították, ahol egy müncheni orvos nyújtotta az első ■segélyt. A kancellár jelenleg a wiedetti szanatóriumban fekszik. Orvosai megállapították, hogy a golyó a jobb mellkasba hatolt be és valószínűen a tüdőt is megsebezte. Operatív beavatkozás egyelőre nem szükséges.

A merénylő, egy Ja.wuret Károly nevű huszonkilenc éves fonógyári segédmunkás, a merénylet okára vonatkozóan megtagad minden, felvilágosítást. Azt hiszik, hogy a valószínűen a kommunista párthoz tartozó munkás politikai okokból követte el a merényletet.

A nagybeteg kancellár egészségi állapota iránt Bécs diplomáciai testületéinek valamennyi tagja, élén Zimrnermann főbiztossal, személyesen érdeklődött.

Bécs, junius 2- A Morgen értesülése szerint a merénylőinél egy a , feleségéhez intézett levelet találtak, amelyben azt Írja, hogy a gyárban szabálytalanságot követett ei és ennek következtében határozta el magát arra. hogy megválik életétől De ha már egyszer meg kell halnom — írja — akkor elveszem annak életét is, aki a munkások' nyomorúságáért felelős. A továbbiakat elolvashatod maid a reggeli újságokban, — A Pot- .tmidorfban megtartott nyomozás megállapi- j \ffe, ■ hogy a merénylő feleségével és két (gyermekével egy munkásházban lakott igen szegényes körülmények között. A munkástársai úgy ismerik, mint zárkózott, magának élő embert, Délben jelenti a rendőrségi tudósitó, hogy Jawarék a megbánás jeleit mutatja. Alikor ma reggel a reggelijét tálalták, kijelentette, hogy mindaddig nem akar táplálékot venni magához, amíg a kancellár föl nem gyógyul. Több ízben kérte, hogy hivják hozzá az édesanyját. A nemzetközi szakszervezeti kongresszus tegnapi ülésén Bauer Ottó dr. az osztrák munkásság nevében megbélyegezte a merényletet.

A Seipel ellem merénylet és a Horthy elleni merénylet

Budapest, junius 2.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Uj Nemzedék szerint a Horthy kormányzó elleni merénylet tettesének vallatásakor Hetényi helyettes rendőrkapitány megáll api tóttá, hogy a kormányzó elleni merénylet tervét nemzetközi társaság dolgozta ki, amely

az angol király, Miller and, Seipel, Horthy és Bethlen megöleíésóí is elhatározta,

Hetényi ez időben az összes érdekelt államok ’ rendőrségeit értesítette a merénylő

vallomásáról, figyelmeztetvén őket az államfőt fenyegető veszedelemről. Most tudódott ki, hogy a budapesti rendőrség az érdekelt államoktól azt a választ kapta, hogy náluk a viszonyok annyira konszolidáltak, hogy nékik semmiféle merénylettől nem kell tartani. A Seipel elleni merénylet most szomorúan beigazolta Hetényi helyettes rendőrkapitány aggodalmainak alapos voltát. A bécsi rendőrség most Seipel merényletével kapcsolatos nyomozásának megkönnyitésére kiküldi néhány tagját Budapestre.

Scotus Viator receptje a szlovenszkói bajok gyógyítására