Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-27 / 119. (567.) szám

Kedd, május 27. Magyar zarándoklat a Mária-v olgybe Húszezer ember zarándoklata Pozsony, május 26. (Saját tudósítóinktól*) Az országos ke- resztényszocialistapáTt minden esztendőben zarándoklatot rendez Mária völgybe. Az idei zarándoklatot tegnap tartották meg. Reggel öt órakor gyülekezett .a hivők serege a ka­pucinus-templom előtt. Lassan indult meg a hatalmas tömeg, amely végighümpölygötií Pozsony utcáin. A vámnál csatlakozott a me­netihez a vonaton érkezett hívők tömege, akikkel együtt a menetiben mintegy húszez­ren vettek részt. A Máriaivölgyben a lour- desi barlangnál Kópém iczky Ferenc dr. nagyprépost, keresztényszociális szenátor mondott nagy papi segédlettel misét, majd felszentelte a pozsonyi kapucinusok rózsa- f iizér-társaságá mák adakozásából készített gyönyörű Máriás zászlót. Ezután következ­tek a szentbeszédek. Magyarul Gregorovits Lipót lókai plébános beszélt, a német szent­beszédet Schnitzler Sándor pozsonyi lelkész mondotta, a szlovák híveikhez pedig Gsaj- kovszky Bvamszt mária völgyi plébános szólt. Délután két órakor litánia, majd stá- ciójárás volt, három órakor pedig a húsz­ezer főnyi tömeg visszaindult Pozsony felé. A mélyuti lourdesi kápolnánál a papság élén Kazacsay Árpád apátplébános várta a za­rándokokat, akiket bevezetett a városba. A húszezer főnyi tömeg gyertyákat és lam­pionokat tartva kezében, a Stefánia-uton vo­nult végig. Tízezernyi ajakról zúgott az ének: „Üdvözlégy szép Szűz Mária, Menyország- nak királynéja, füveidnek légy oltalma." A kapuciniis-templomfoari Kazacsay Árpád apátplébános ünneplés tedCumot internált, ami után a feleijtlhetetlen emlékű zarándoklat este kilenc órakor véget ért. Leleplezték a névtelen katona emlékművét Budapesten Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- •icntése.) Tegnap délelőtt leplezték le nagy ünnepség kereíébn a Ludovifca kertjében a névtelen katona emlékművét. Az ünnepségen ott volt a kormányzó, József főherceg és családja, Bethlen Miniszterelnök, Ra'kovszky, Klebelsberg, Daruváry és Gsálky miniszte­rek, a nemzetgyűlés elnöke, a tábornoki kar, az egyetemek és a társadalmi egyesületek képviselői. Az emlékművet Horvay János szobrászművész mészkőből és krassószö- rónyi márványból alkotta. A három méter magasságú köalapzaton az emlékmű egy le­zárt kőkoporsót ábrázol, előtérben a már­ványból faragott Hungária karjaiban haldok­ló névtelen hőssel. Pékár Gyula, a szoborbi­zottság elnöke, hangoztatta, hogy az emlék­mű nem a halottak gyászemléke, hanem a ha! hatatl a nők példaadó hősi momentuma. Be­széde után sor'íiz és ágyú evések között *a szoborról lehűlt a lepel. Magasházy őrnagyba kormányzó, Szeitovszky a nemzetgyűlés, Beth'en a kormány, József főherceg maga és csa’ádija, valamint Frigyes főherceg nevé­ben helyezett el koszorút. Ezután a miniszté­riumok, a honvédség. Budapest város, a vi­tézi rend, a Ludovika Akadémia és a többi közintézmények koszoruzták meg az emlék­művet. A honvédelmi miniszter és Sipőc pol­gármester beszéde után Pékár ünneplésen átadta az emlékművet a Ludovika Akadé­mia parancsnokságának. Bíróság előtt a magyar kormányzó merénylője Sztáron Sándor visszavonta beismerő vallo­mását és mindent tagad Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A budapesti büntetőtörvényszék ma délelőtt kezdte meg Sztáron Sándor vasesz­tergályos, Pacona Mihály lakatos és Szokola József bronzfaragó bünpörének tárgyalását. Az ügyészség Szíaront felségsértés elköve­tésére irányuló szövetkezés bűncselekményé­vel vádolja, a másik kettő ellen pedig az a vád, hogy tudtak Sztáron tervéről, de arról nem tettek jelentést a hatóságoknak. Sztáron — amint ismeretes — ez év áprilisában me­rényletet akart elkövetni Horthy Miklós kor­mányzó ellen. A rendőrségen Sztáron kijelen­tette, hogy előre megfontolt szándékkal akar­ta meggyilkolni a kormányzót. Azt is elmon­dotta, hogy ha kibocsátják, újból meg fogja kísérelni a tett elkövetését. Meggvőződéses anarchista, aki a kormányzó meggyilkolásá­val a rendszert akarja elpusztítani Sztáron tettét az olasz- magyar footballmérkőzésen akarta elkövetni amelyen a kormám'7Anák is meg kellett volna jelennie, de mivel a kor Okánik sziudarabira pályafutása „1848“-tól a „Pán rychtárM-ig Amit a Slovenská Politika elfelejtett megírni Sztáron nővére úgy vallott, hogy fivére em­lítette előtte, hogy egy magasállásu emberrel végezni akar, de hogy kiről van szó, azt nem tudta. A rendőrségi közegek kihallgatása után, akik jelentették, hogy Sztáron önként és minden kényszerítő eszköz nélkül tett val­lomást, Sztáron védője védence elmebeli ál­lapotának megvizsgálását kérte. Az ügyész ezt ellenezte. A vád- és védőbeszédek elhangzása után délután négy órakör kihirdette az Íté­letet. Sztáron Sándort felségsértés elköveté­sére irányuló . szövetség bűncselekménye miatt hatévi fegyházra, társait pedig három­háromhavi államfogházra Ítélték. Az utóbbi kettőt nyomban szabadlábra helyezték. Sztá­ron felebbezett. Prága, május 26. Egyik szlovenszkói olvasónk Írja: A „Slovenská Politika" egyik számában olvas­suk, hogy Okánik Lajos dr. pozsonyi polgár­mesternek legújabb szlovák nyelvű színda­rabját, a „Pán ryohtár“-t május 15-én a po­zsonyi kormánypalotában műkedvelők szinre- hozták. A szépen sikerült bemutató alkalmá­ból érdemes és illendő arról is megemlékezni, hogy Okánik dr. polgármester „Okányik dr." plébános korában is érdemleges színműírói tevékenységet fejtett ki. így 20—25 év előtt ismételten szinrehozták az „1848, vagy: Az ur és a jobbágy" című eredeti színjátékét 3 fölvonásban, 1 változással és 1 képpel, ame­lyet a magyar szabadságharc ötvenéves év­fordulója alkalmából az esztergom-szent- györgymezői polgári olvasókör műkedvelői részére irt meg. Az olthatatlan magyar honszereíettől fütött színjáték nyomtatásban is megjelent. A magyar nemzeti színekkel szegélye­zett s ízlésesen kiállított második kiadás Bu- zárovits Gusztáv esztergomi könyvnyomdá­jából került ki. A tanulságos színjáték mind­egyik jelenetében ilyen lelkes kiszólások ker­getik egymást: — Éljen a .szabadság, éljen a szabad magyar nemzet! Éljen a mi áldott, jó koro­nás királyunk! És e jalszavakat visszhan­gozza a Kárpátok legmagasabb csúcsától le a magyar tengerig minden igaz szív! A színjátékban ezen kivül fölváltva, hol a Talpra magyar !-t, hol Kossuth imáját sza­valják, továbbá hol a magyar Himnuszt, hol a Szózat-ot, hol pedig a Kossuth-nótát ének­lik. A Slovenská Politika ebben az esetben elfeledkezvén a múltról, elfeledte megírni azt, hogy Okánik polgármester ur régebbi szín­darabjainak reprizei milfor lesznek?? A halálsugarak feltalálójának koukurrense akadt Kipróbálják a halálsugarakat — Wall dr. shefíieldi lektor Matthewséhez hasonló találmánya London, május 26. A londoni léghajózásügyi minisztérium holnap fogja a tudományos világ legkiválóbb reprezentánsainak jelenlétében kipróbálni Grindell Matthews találmányát, a halálsuga­rakat. Matthews hallani sem akar arról, hogy találmányát halálsugaraknak nevezzék. A bűvös sugarak tulajdonságai, hogy repülőgé­pet leszállásra kényszerithetnek, bármilyen éghető tárgyat messzi távolságokon át lán­gokba boríthatnak, élő lényeket megölhetnek, embereket megbéníthatnak, nem a háború céljait fogják szolgálni, hanem ellenkezően, a háborút teszik majd lehetetlenné. Érdekes, hogy Wall dr., a shefíieldi egye­tem elektromechanikai tanszékének lektora egy angol tudományos folyóiratban irt cikké­ben kijelenti, hogy már régebben föltalálta a Matthews találmányával teljesen azonos hatású sugarakat, csupán nagyobbarányu kí­sérletek eszközlését mulasztotta el. Wall dr. azt állítja, hogy sugarainak hatása semmivel sem maradnak Matthewséi mögött, de gya­korlati fölhasználhatóságuk súlypontja az or­vos tudomámmkra esik, ahol alkalmazási le­hetőségük igen gazdag. Wall dr. találmányát már szabadalmaztatta és most tökéletesítésén dolgozik. Előreláthatóan hatalmas prioritási harc várható a két föltaláló között, amelyre nem egy példa volt már a tudományok történe­tében. Üzenet a Marsba Augusztus 22-én vesszük fel az érintkezési a marslakókkal — Halló, központ! kérem a Marsot Prága, május 26* Az írók csapongó fantáziáját akárhány­szor utoléri a tudomány s a tegnap fantasz­tikus regénye a ma valóságának csak hala- vány másolata lesz. Jules Wernét már le­pipálták a feltalálók s úgy látszik, Wells is nemsokára az ő sorsára jut. A marslakók ugyan még nem imdlültaík el a földre, de már komoly tudományos előkészületek folynak arra, hogy még a nyáron a nemzetközi te­lefonhálózatiba bekapcsolják a Marsot is. A Mars bolygó augusztus 22-én olyan közel lesz a földhöz, amilyen közel száz év óta nem vöt. A földről teljes nagyságában, vöröses fényben lesz- látható s olyan sokáig marad a föld közelében, hogy a szükséges észleíetelket nyugodtan lehet eszközölni raj­ta. Amerikában már is felkészülnek erre a fogadásra s a különböző apparátusokat ál­lítják fel a megfigyeléseihez. A legikezdetleigesebb terv szerint a ma­gas havasokon óriási ^tükröket helyeznek el s fényszórókkal jeleket adunk a marslakók­nak. Ennek a vetítésnek a célija, hogy a marslakók éle tjeit adjanak mgukról s felele­tükből intelligenciájuk fokára lehessen kö­vetkeztetni. Minthogy azonban a tükrök ál­tal veti tett sugarak csak gy enge fényt jut­tatnának a Marsra, H. Gernsbaok tanár a fénykévéket egy régen ismert mód szerint villanyos árammá akarja változtatni s a rá­dió-technika segítségével úgy meg''”ütem, hogy azok a legnagyobb távolságra is érez­hetők legyenek. A kivitelnél a drótnélküli telefon lehetőségeit tartja szem előtt. Gerns- bach elmélete szerint a feladó állomást épp úgy, mint a szikratávírót és telefonit, mikro­fonnal látják el s ez a készülék az emberi hangolt áramrezgésre változtatja, mely a membrán levő ezüst tükröt rezgésbe hozza* A homorú tükör gyupontjában levő ivlámpá- niak fénye az ezüst tükörre esik, mely a fényjelekre reagálva a felvevő állomáson a haniglhulláimóikat hallhatóvá teszi* A világűr­ben fényveszteség nincs s igy a marslakók, ha a tudományban annyira előrehaladtak, mint mi, távcsövei a fényjeleket meg'áthat- ják, sőt a fényrezgéseket áramrezgésekké tudják változtatni s akkor úgy beszélhetünk a marslakókkal telefonon, akár Amerikával­Más terv szerint nagy fényszóró-tor­nyokat állítanak fel, amelyeknek mindegyi­két hatalmas krétatányérokkal szerelik fel. így a Marsra olyan erős fényt vetíthetünk, hogy az itt leadott jeleket a Marson köny- nyen észre vélhetik. A fénysávok be- és ki­kapcsolásával s a fény tányér ökkal szabá­lyos képeket lehetne vetíteni s a feleletekből megállapítható lenne, hogy a Marsot intelli­gens élőlények lakják-e. Ha a marslakók a fényjelekre reagálnak, úgy át lehetne térni a jelbeszédre s tű körkombinációkkal lehető lenne az érintkezés. így tehát rövidesen megtörténhet, hogy a főnök ur kiszól az irodába: „Schwartz! telefonálón c^a.V a Marsra s kérdezze meg. , mennyiért kehiek a Vénás-járat papírjai A háboruelőtti biztosítási szerződések rendezése Prága, május 26* A kormány törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a Magyarországgal 1923 julius 13-án kötött egyezmény ratifikálása cél­jából, amely egyezmény a magánbiztosító intézetekkel régi osztrák-magyar koronában kötött életbiztosítási szerződések kölcsönös szabályozására vonatkozik. Az egyezmény a trianoni békeszerződés 198. cikkén alapul és lényege az, hogy a cseh-szlovák biztosítot­takat a biztosítási szerződésekből folyó igé­nyeik tekintetében 1:1 arányban cseh-szlo­vák koronában kölcsönösen kielégítsék. A területi elvszerüség szempontjából cseh-szlo­vák biztosítottaknak, akik az egyezmény előnyeiben részesülnek, számítanak azok a fizikai és jogi személyek, akik, illetve, ame­lyek úgy 1919 február 26-án, valamint 1922 december 31-én Cseh-Szlovákia területén lak­tak. Az egyezmény elsősorban az élet- és jára­dékbiztosító szerződésekre vonatkozik, bele­értve a hadikölcsönbiztositás és balesetjára­déki biztosításokat is. E régi biztosítási szer­ződések likvidációja mindenekelőtt a magyar és cseh-szlovák biztosító intézetek önkéntes magán egyezménye alapján történnék, ame­lyet azonban az illetékes ellenőrző szervek jóváhagynának. Amennyiben ez a magán- egyezség nem jön létre vagy nem hagyatnék jóvá, mindkét állam közös eljárással megte­szi a szükséges intézkedéseket biztosított­jai érdekében. A magánbiztosító intézetek a másik szerződéses állam valamelyik bizto­sitó intézetére egyezségi utón ruházhatják át az 1919 február 26 előtt megvolt biztositó ál­lományukat, amelynek során a vonatkozó díjtartalékok is átadandók. Ide tartoznak kü­lönösen a már osztrák-magyarnak minősített és a cseh-szlovák államadóssághoz tartozó háboruelőtti adósságok cseh-szlovák koro­nára szóló értékei és címletei, valamint az osztrák, valamint magyar háboruelőtti jára­dékok. A cseh-szlovák kormány arra köte­lezte magát, hogy ezeket a háboruelőtti já­radékokat, amennyiben még nem volnának nosztrifikálva, 50 millió koronát kitevő név- érték erejéig nosztrifikálni fogja. Az egyez­ményből a törvényjavaslat megokolása sze­rint Cseh-Szlovákiára nézve 50 millió koro­na értékű háboruelőtti járadék terhét vállalja és a hadikölcsönök esetleges elismerését. A törvényjavaslatot rövidített eljárásban fog­ják tárgyalni, mivel a biztosítottak nagy száma várja a régi biztosítási szerződések rendezését és mivel a háboruelőtti járadéko­kat minél előbb át kell szállítani, mert a ió- vátételi bizottság sürgeti a háboruelőtti adós­ságok felosztásával összefüggő munkálatok minél előbb való befejezését és az átvett já­radékok jegyzékének beterjesztését is* lí énw mw % gne naoggiaaMBfluaw Benes ismét tárgyal Mussolinival Taormina, május 26* Benes külügymi­niszter Rómába utazott, ahol ismét tárgyal­ni fog Muissolüniivel. Benes valószínűen jú­nius 1-én tér vissza Prágába. Török-—olasz konfliktus Konstantinápoly, május 26. Az angóral miniszter tanács összeült. Adnan bej beje'en- tette, hogy a török kormány hivatalos jegy­zéket intézett az olasz kormányhoz a szicíliai csapatösszevonások ügyében, Montagna báró kijelentette, hogy e csapatösszevonásoknak nincs íörökországeHenes szándékuk. A török sajtó hevesen támadja Olaszországot. „A majom szerepe a Stemack-operácíéuál4* A P. M. H. párisi tudósítása Paris, május 26. A francia egyesük szo­cialista párt a tegnapi napon számos vidéki ülést tartott s mindenhol szóba került az a kérdés, részt vegyen-e a párt a kabineta!?.- kitásban. A legnagyobbrészt az a vélemény alakult ki, hogy ha a párt résztvenne a kor­mányban, úgy kénytelen lenne a Párt elvei­vel ellentétben hozzájárulni a Ruhr vidéki megszállás fentartásához. Faure, a Párt ve- zértit'kára kijelentette, hogy a radikálisok azt szeretnék, ha a szocialisták a Steinach-fé'e operációnál a majom szerepét iátszanák, ez­zel szemben hangoztatta, hogy a pártnak arra kell törekedni, hogy a kor­mányhatalmat teljesen kezébe kerítse. Több külföldi lap nyilatkozatot közöl tegnapi számában Herriottól. amelyek leg­nagyobbrészt ugyanabban ■> gondost1,őrben mozognak nrnt a fr'ális vezérek lagunk, számár* .tett ü^juaikpzaca. Hiányzó a mérkőzésre nem ment el, Sztáron a Nemzeti Színház mellett helyezkedett el, ahová szintén várták a kormányzót. Nagyon izgatottan viselkedett és ezzel magára vonta a detektívek figyelmét. Töltött revolver volt nála. Sztáron kijelentette, hogy nem anar­chista és csak azért vallotta ezt a rendőrsé­gen, mert Schweizer rendőrkapitány kény- szeritette erre. Csak később tudta meg, hogy mi is az anarchizmus. Vallomásának többi ré­széről kijelentette, hogy egyetlen szó sem igaz belőle. Tagadja azt is, hogy merényletet akart volna elkövetni a kormányzó ellen. Pa- cora vádlott szintén tagadott, kijelentette, hogy nem volt tudomása Sztáron terveiről. Szokola ugyanilyen vallomást tett. A bíróság ezután a tanukat hallgatta ki. Keisingerné, __________

Next

/
Thumbnails
Contents