Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-15 / 110. (558.) szám
/JQjOMf% T ..............-f j£ \^/ ^ csftőrtSk. 1924 május 15 Főszerkesztő: A Szlovesszkói és Ruszluszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai tsapilapja FLACHtíARTH ERNŐ dr. XOS DIVAT szám Visszaemlékezések Désy Zoltánra (:p.) Besztercebánya, május 14. Május 15-ikén a magyar nemzetnek ünnepe van. A szegény, szenvedő nemzetnek ünnepe is szomorú és fájdalmas. Most ünnepli Désy Zoltán hazatérését, ciki közel egy évtized után haza jött megpihenni magyar földben. Désy Zoltánra gondolva, megrohannak a visszaemlékezések és én azokat papirra vetem úgy, ahogy jelentkeznek. Horn tartok attól, hogy szürkék lesznek, mert Désy Zoltánról nem kell és nem szabad1 színesen Írni. Még kis gimnazista voltam, amikor Désy mér tagja volt a .képviselőiház ellenzékének. A ház legfiatalabb tagjai közé tartozott, de mire a ciklus a végéhez ért, már megnövekedett a tekintélye és pártjának vezető emberei között emlegették nevét. De éppen ezért az ő neve is reákerült arra a listára, amelyre Bánffy miniszterelnök azok nevét jegyezte fel, akiknek nem volt szabad a választások után visszatérni. Bánffy egyenes ember volt és még a választások előtt megmondotta Désynek: ,,Te Zoltán, édes atyád legjobb barátaim agyi ke. kis gyermek, korodtól ismerlek, de ha tovább is ellenem leszel, téged is kiíbuktatlak.44 Désynek válasza rövid volt: „Ha nem Te, de atyáim, jkit.,- ••■sálad is jobban -tisztelek, kiváií&á, rtogyTudjam föl politikai meggyőződésemet, akkor is visszaút ásítanám ezt a felhívást.41 Désy az 1896. évi hírhedt Bánffy választásokon tényleg elbukott. Ilyenek voltak a régi magyar urak. A politikai meggyőződésért feláldoztak mindent, barátságot, sőt még a testvér és szülő szeretetét is. De hiába, bukott meg. a közügyek nem engedték visszavonulni. Vármegyéje pártkülönbség nélkül kérte, hogy vállalja el az alis- ipáni állást és ő vállalta, aminthogy egész életében eleget tett mindig a felhívásoknak, amelyeket a közügy -nevében intéztek hozzá. Széli Kálmán miniszterelnöksége idejében régi pártja kormánytámogató lett s ebben az időben Szolnok-Dob ok a vármegye főispánja volt. Főispánságáról beszélve gyakran fájdalmasan említette, hogy egyik elődje a magyarosítás terén a „legerősebb44 főispán volt s ő végigjárta megyéjének falvait és hiába keresett falut, amelyben a magyarság csak részben is kiszorította volna a románságot, de látott sok elnéptelenedett magyar kúriát, akiknek lakóit kitildözték, mert ellenzékiek voltak. (Mindig követelte a tömeg jólétének emelését, a jogok kiterjesztését, a jogegyen- 1 őségnek v al ó rav ál tás át.) A koalíciós kormány megalakulásakor i miniszter leheteti volna, e helyett pénz- j ügyi adminisztratív államtitkárságot vállalt, j Ezt azzal indokolta meg, hogy a függetlensé-' gi pártnak kevés a pénzügyi szakembere. 1 Tehát vállalja -ezt az állást, hogy kellő szak- j ismereteket szerezzen és azokat maid egy- i szer értékesíteni fogja a párt javára. Az 1910. évi választások alkalmával ismét arra a listára került neve, akiíkpí a hatalom nem akart visszaengedni a képviselő- házba. Ez ailkalómmal a hatalom Maros- Tórádban kudarcot vallott. Dcsy és három i társa: Bethlen István, Gaál Sándor é.s Ur~ •rnánczy Nándor a hatalom erőfeszítéseivel szemben győztesen kerültek ki a választásból. Csak rapszodikusan vetem papirra ,a többi visszaemlékezésemet. Amikor Magyar- ország aktív miniszterelnökével szemben a nyilvánosság előtt megtette a. vádat, amc- j lycrt perbe fogták és. amely per egyik örök- j ké nevezetes eseménye marad .a magyar •politikai történelemnek, ezt a vádat egy ■nyilvános gyűlésen mondotta el. A bíróság előtt ezt azzal indokolta meg: a képviselő- házban azért nem mondotta el, mert nem f akart a képviselői immunitás mögött menedéket keresni. A sajtó nyilvánosságát pedig azért nem vett-e igénybe, mert nem akart a hangulatok szerint ítélkező esküdtek elé menni. Ö a politikától távol álló és a tények alapján Ítélkező pártatlan magyar bíróság ítéletét akarta kiprovokálni. Amikor kitört ,a háború, Désy Zoltán már jól túl volt az ötven esztendőn, évek óta beteg volt. Tényleges katona sohasem volt. Mégis minden habozás nélkül bevonult katonának és nyomban kívezényeltette magát a harctérre. Mint hadnagy vonult be, mert e rangra joga volt a nyolcvanas években végzett népfelkelői tiszti kurzus alapján. Bajtársai előtt többször említette, hogy legszívesebben kő'zlhonvédnek állott volna be, de ettől visszatartotta az, hogy előrehaladott kora és betegsége miatt képtelen a borjut és egyéb felszerelési tárgyakat viselni. Hosszú ideig elutasította magától a századiparancs- nokságot, mindig arra hivatkozott, hogy kevés a katonai ismerete és ezért nem tudja vállalni a felelősséget, mindig nyomasztólag :hatna reá az -a gondolat, hogy az ő tudatlansága emberek halálát okozta. 'Emlékszem, hogy az otthon maradt hősök haragudtak Désy Zoltánra, mert nem akarták elismerni, hogy náluk jobb hazafi lehessen valaki és nehogy összehasonlításokat tegyenek közöttük és Désy Zoltán között, el-' .mondották róla, hogy Désy Zol tán különc és éieíiipt s tulajdonképp az-ért venuit be, meri? az öngyilkosságnak ezt a. módját választotta. Ezek az urak azonban tudatosan valótlanságot mondtak. Désy Zoltánnak bajtársai igazolják, hogy milyen aprólékos gondossággal ügyelt ő egészségére és védte magát minden betegség ellen. Désy Zoltán azért vonult be katonának, mert a békében nagyon szigorúan követelte meg nemcsak önifLagátób de másoktól is, hogy a hazával és :a nemzettel szemben teljesítsék kötelességüket, nagyon szigorúan állapította meg azokat a követeléseket, amelyeket a nemzeti becsület állít föl s úgy gondolkodott, hogy amikor hazájának életét támadták meg, akkor reá fokozott kötelességek hárulnak és ezeknek eleget is tett, amikor elment oda, ahol a hal-állt osztogatták. Désy Zoltán jó volt nemcsak barátaihoz, hanem ellenfeleihez is. Amikor 1914-ben a képviselőhöz üléseire haza jött a frontról, munkapárti képviselők szólították fel őt, hogy vétessék le magukat közös képen a katonai szolgálatot teljesítő képviselők. Désy Zoltán a felhívásnak nyomban -eleget tett, bár politikai barátai váltig figyelmeztették, hogy a munkapártiakkal az ellenzék megszakította a társadalmi érintkezést és elsősorban Désy Zoltánnal szemben tanúsított magatartásuk miatt. Désy már akkor belátta azt, hogy a .magyar nem engedheti magának azt :a. luxust, hogy egymásban lássák az ellenséget. Hősi halálának körülményeit annak a hadtestnek vezérkari főnöke beszélte el, amelynek kötelékében szolgált. Azt a parancsot kapta, hogy népfelkelő századjával tartsa fönn a tízszeres erővel előrenyomuló orosz seregeket, hogy saját csapatjainknek ideje legyen a visszavonulásra és a hadianyag megmentésére. Désy Zoltán a parancsnak eleget tett. Szemtanuk mondták el, hogy ö maga is lőfegyvert véve kézbe ott tüzelt mindaddig, amíg egy ellenséges golyó véget nem vetett életének. Ezek az epizódok elevenednek fel emlékemben. valahányszor Désy Zoltánra gondolok s .amint ez emlékeik hatása alatt állok, úgy Désy Zoltán életében, küzdelmeiben és vértaniuságában megrögzitve -látom a magyar nemzetnek minden nagy tulajdonságát. A haza és a nemzet ügyét minden fölé helyezte. Kérlelhetetlen volt, ha olyant kellett megakadályozni, amit ő nemzetére nézve károsnak tartott. Mindig ott vöt, a.mikor hasznára lehetett a köztiek é'S mindent feláldozott a közért. Soha jutalmat nem várt és nem fogadott el az-érh amit a köz javáért tett s amikor 3' 1 rontállOk MfUUMKMM a Mcsilci llffiflilá! Veszélyben a cseh-szlovák köztársaság tekintélye —-■ KorSáth képviselő interveniált a külügyminisztériumnál — Diplomáciai konfliktus Romániával Técső, május 14. (Saját tudósítónktól.) A románok már hosszabb idővel ezelőtt lefoglalták a téesoi cseh-szíovák állampolgároknak a Tiszán túl, tehát román területen fekvő ingatlanait. Ezeket az ingatlanokat azután román állampolgároknak adták bérbe, akik a tegnapi napon birtokba is vették a lefoglalt ingatlanokat. Ez a birtokbavétel minden megelőző rendes bírói eljárás és kárpótlás nélkül történt. Számos cseh-szíovák állampolgár ke- - rült koldusbotra, a cseh-szíovák állam tekintélye pedig veszélyeztetve van. Técsön a hangulat igen izgatott és azonnali diplomáciai közbenjárást követelnek az állam tekintélyének érdekében. Az Ungváron eddig folyamatba tett lépések eredménytelenek voltak. Koríátb Endre dr. képviselő a Mr vétele után azonnal interveniált a külügyminisztériumban, ahol kijelentették előtte, hogy a bukaresti cseh-szlovák követséget táviratilag fogják utasítani a cseh-szlovák kormány óvá- fának megtételére. Amennyiben ez az óvás megfelelő eredménnyel nem járna, további liiplomáelai lépések várhatók. — A ínsagosk részéről a leghatározottabban követeljük a kormánytól, hogy a téesői cseh-szlovák álhonpolgárok érdekeit kellő súllyal megvédelmezze, annál is inkább, mivel ebben a felháborító esetbe>n valóban a cseh-szlovák állam tekintélye forog kockán. A téesőiek már eddig is .több alkalommal sürgették a határkérdés rendezését, valamint követelték érdekeiknek hathatós védelmét, de a kormány elme- íaait&ta, hogy :.-erélyesen mégvédeíraezze kfnpolgáraín-ak jogos érdekeit. icierfcsifcic a felniét# novellát Az erőszakolt párbaj közönséges bűntett — Ot évi íegyház a vaifásgyalá- zóknak — Az iparengedély büntető]ogiiag megvonható — A javaslat főbb rendelkezései — Az intensálőtábor megszüntetése — Daruváry a jugoszláviai Magyar Fárt feloszlatásáról Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma kétheti szünetelés után újból összeült. Az ülést igen nagy érdeklődés előzte meg. Mikor Szcitov- szky Béla elnök az ülést 11 órakor megnyitotta, úgy a jobboldali, mint a baloldali padsorok megteltek. A miniszterek közül Bethlen vezetésével a kormánynak csaknem valamennyi tagja ott volt az ülésteremben. Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjeszti a büntetötörvénykönyv reformjáról szóló javaslatát, amelynek főbb rendelkezései a következők: Olyan, akit politikai bűncselekményért elítéltek, noha az ítélet végrehajtását föl is függesztették, politikai természetű gyülé- j sen nem vehet részt, nem lehet politikai lapnak szerkesztője, sem politikai természetű közleményt nem tehet közzé a sajtóban. Akit foglalkozásából kifolyó bűncselekményért ítélnek el, elveszti ipariigazolványát és nem lehet egyetlen kereskedelmi cég üzletvezetője sem. E rendelkezés alól kivétetnek az újságírók és szerkesztők, ha a bűncselekményt sajtó utján kö- i vették el. Öt évig terjedhető fogházzal | büntetik azokat, akik az Istent, a hitet, j vagy bármelyik az állam által elismert vallásfelekezet kigunyolják. Egy évig terjedhető fogházzal bűntetteinek azok, akik erőszakkal párbajt idéznek elő és azok, akik valakit párbajra biztatnak, vagy va- lltit azért sértenek meg, hogy az illető kihívja őket. Az ok nélküli igazoltatókat hathónapi fogházzal sújtja a javaslat. A közüzemek sztrájkoló! három évig terjedhető börtönbüntetést kapnak. A lapok kaucióját 10.000, illetve 4000 aranykoronában állapítják meg. Minden olyan lapot, amelynek szerkesztőjét rövidebb idő leforgása alatt háromszor elítéltek, három hónapra be lehet szüntetni. Ha egy éven beiül ötször találtak egy lapot bűnösnek, végleg be lehet tiltani. A becsület védelmére a javaslat külön becsüleíbiróságok fölállítását javasolja minden törvényszék mellett, Feltételesen szabadlábra lehet helyezni azokat, akiket a kommiin bukása után gyorsított eljárás alapján Ítéltek el. A párbajozókai a javaslat az eddigi államfogház helyett rendes fogházzal vagy börtönbüntetéssel sújtja, ha nem nyer beígazoíásí, hogy a segédek minden komoly kísérletet elkövettek arra, hogy az ügyet a becsiiletbiróság előtt békésen intézzék el. Az- élehniszerha- mísitók tízévi íegyházaf kapnak. Ha ezzel a cselekményükkel súlyos testi sértést követnek el, akkor a büntetés tizenötévi, ha pedig halált okoznak, akkor életfogytiglani fegyház. Az okirathamisitókat tíz évig terjedhető iegyházzal és 10—40 millióig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják, ha az a kár, amelyet cselekményükkel okoztak, meghaladja a 20 milliót. A javaslat fokozatosan megszünteti az internálás intézményét és két dologházat állít föl, az egyiket Zalaegerszegen. Az internáló tábort föloszlatják. A zalaegerszegi táborban lévő 280 internált közül jelenleg IQG tsch-szl KoreisMrl fizettek ma, május 14-én: Zürichben 16.55 svájci frankot Budapesten —•— magyar koronát Becsben 208 700.— osztrák koronát lieriiÉen MÖÖOOOÖÖÖO.— német márkát i I i I j Désy Zoltán koporsója -előtt. E tisztelgés a j magyar nemzeti becsület és önfeláldozás vér- I tanújának szól. Méltán ünnepeljük Őt. mert I vértanusága záloga nemzetünk dicső jövő- p jének. hemzet életét kívánta, azt is oda adta, hogy ;.a nemzet-i önfeláldozásnak példáját mutassa, és ezzel is növelje nemzetének önbizalmát. Május 15.-én a szétdarabolt egész magyar nemzet leemeli kalapját és tiszteleg AAAAAAAAA4A AA A AA AAA A.A A A/.*. AA A. A.A A Aik.i
