Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-14 / 109. (557.) szám
Szerda, májas ti. haveriek oly területeket, amelyeket az antant megígért ugyan nekik, de nem szerzett volna meg számúikra, ha már a béke perceiben nincs étnek megszállva és meghódítva, így Romániának az antanttal kötött szerződése megígérte a románok által lakott magyar területek Romániához való csatolását, de ezt ahhoz a feltételhez fűzte, hogy a kérdéses terület a békekötés idején román birtokban legyen. AlS®®I,IIlS«lI f®SW€MSl«BÍ ti l»él*©S2Ker®é»€lé* f©wI®í^*S«bp*©1 Washington, május 13. A képvlselöház egyetlen szocialista képviselője, Berger Viktor, tegnap határozati javaslatot terjesztett elő, melyben megbízatást javasol az amerikai elnöknek arra, hogy hivja össze Washingtonba a Versailles! békeszerződést aláíró hatalmakat s vegyék revízió alá Wilson tizennégy pontja alapján a békeszerződést. Berger kijelentette, hogy a békeszerződés valójában csak burkolt háborút jelent, amely hatvanmillió németet tartós rabszolgaságra ítél. Románia Magtjarorszdg semiegességéf szeretné biztosítani orosz támadás esetén Ellenőrizhetetlen politikai menda-monda román intervencióról Mamii a kisebbségi jogok melleit Bukarest, május 13. Mariin Gyula, a román nemzeti párt vezetője a bukaresti szociális intézetben előadást tartott a romániai kisebbség'! kérdésről. Előadásában kifejtette, hogy noha Románia nemzeti állam, mégis köteles a más nemzetis égek jogait elösmerni, mert erre szorítja elsősorban az igazságosságnak érzése, másodsorban pedig azok a kötelezettségek, melyeiket a szövetséges nagyhatalmakkal kötött szerződésekben vállalt. Fölfogása szerint e kötelezettségek teljesítése lenne Romárán részéről a köszönetnek legszebb módja azért, hogy a szövetséges nagyhatalmak Romániának segítséget nyújtottak. A kisebbségeknek meg kell adni azt a 'hatalmat —- mondotta — hogy iskoláikban cs templomaikban, továbbá a helyi adtain isz- trativ autonómiában nemzeti jellegüket és egyéniségüket szabadon kifejthessék. Azt az alapelveit kell kötelezően elismerni és követni, hogy miniden népnek, amely más nyelvű és nemzető nép között telepedett le és e letelepedés nagyobb mértékű, biztosítani kell a közoktatás, az igazgatás és a bíróságnál a szabad nyelvhasználati jogot. Ki adta föl Magyarország integritását? Andrássy Gyula az októbristák vádjairól Budapest, május 13. Andrássy Gyula gróf vezető cikket ár lapjában, a Magyarságban, amelyben visszautasítja az októbristákmk azt a vádját, hogy Magyarország feloszlatásának ő az oka, mert ő adlta fel először az ország integritásának gondolatát. Hivatkozik arra, hogy az októbristák azt állítják, hogy az álital, hogy a Wilson-használta „cseh-szk>vák“ elnevezést nem' kifogásolta, elismerte a cseh-szlo- váfc állam létesítésének jogosságát. Andrássy erre a vádra kijelenti, hogy ha Németországtól elválva az összeomlás ellenére együtt bírták volna tartani az 'ország erőit s ha urópa nagyihatalmaiban azt a meggyőződést buták volna nagyranővelni, hogy a Duna völgyében az ő szempontjukból a legjobb megoldás a létező életerős államokat fenntartani, akkor sókat meg lehetett volna menteni. A hatalmi kérdések alakulásától kellett politikánk sikerének függnie, — írja — nem pedig a névtől, melyet az uj cseh állam visel. Kijelenti, hogy Magyarországot az kénysze- ritette a trianoni béke elfogadására, hogy a háború bomlasztó hatását a forradalom anarchiája még jobban fokozta, széjjelugrasztot- •ták az együttmaradt csapatokat, hogy nem akartak katonát látni, amikor első sorban katonákra volt szükség, de a világhelyzetet félreismerve a pacifizmus diadalát vélték fölismerni, amikor a legnyerselbb imperialzmus érvényesült s hogy olyan helyzet keletkezett, amely azt a látszatot keltette, hogy Magyar- ország végleg felbomlott s hogy önmagukat mentik meg azok a nemzetiségek, amelyek a bomlasztó hullától sorsukat elválasztják. A szoanszédok komoly áldozat nélkül birtokóta valahogy úgy érezte, hogy minden aggodalma merő agyrém volt csupán. Vörösképü termetes ember jött be a boltba és-körüljáratta szemét — Elfutok még egy-két helyre, ismerem már a maga öt perceit, de visszajövök, — felelt a borbély invitálására. Negyedóra múlva csakugyan visszajött. Óráját húzogatta: — Lemaradok a vonatról. — Dehogy marad le, — ellenkezett a norbély minden meggyőződés nélkül. — Ha esetleg Hlavnicska ur szives volna----------És Hlavnicska váratlanul udvariasnak mutatkozott: — Én ráérek, csak tessék! — Most már bizonyos volt, hogy a segéd fogja borotválni. Izgatottság fogta el és szomorít lett... A kép! Mit jelentett ott a falon? — Hlavnicska ur ideges, ha borotválják, — szólt hozzá utóbb a segéd. Borotvája simán siklott vendége arcán. — Talán, igaza,lehet, — felelt lassan. A hersegő kés nem hagyta beszélni. Izgatottsága nőtt. A segéd biztosan megsejtette félelmét és óvatos • lesz... Közömbös akart lenni, de hangja föltűnően remegett: . — Mindennapi idegesség, ez már együtt jár a korrak mindenkinél előfordul. A segéd megfordult és tükörbeli képmására nézett... Most végre jól látta... egészen tisztán látta: veszett kutyák vadságát és farkasok éhségét egyetlen tekintetben... Megborzadt... nem mert megmozdulni... a szive mintha ugrott és beszakadt volna a mellébe. A segéd még egyszer a tükörbe nézett. Budapest, május 13. Az Uj Nemzedék írja: A román—francia szövetségről szóló jelentésekkel kapcsolatban politikai körökben érdekes hir terjedt el. Az uj szövetség terve tudvalévőén szorosan ösz- szefiigg azzal az offenzivával, amellyel a vörös hadsereg fenyegeti újból Románia bessz- arábiai határát. Románia állítólag elküldte megbízottját Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, aki napokon át két—két és fél óra hosszat tár-' gyalt a román kiküldöttel. A kormányelnök semmiféle közlést nem tett arról, hogy miről volt szó ezeken a tárgyalásokon, de a beavatottak tudni vélik, hogy Prága, március 13. A szenátus mai ülésén újabb blamázs érte a fejetlen koalíciót. Az ülés napirendjére ugyanis kitűzték két alel nők választását, amise azonban nem került sor. Az egyik alelnöki állás Kadlcsak elhalálozásai miatt vár betöltésre, Mivel Kadlcsak a cseh néppárt tagja volt, a hely a cseh néppártot illeti meg. Kezdetben Prodhazka, majd Kokos szenátorokat emlegették legkomolyabb jelöltek gyanánt, de megválasztásukból nem lett semmi, mert ehhez a többi koalíciós pártok nem járultak hozzá. 'Zavokel premontrei apátot szerették volna erre megválasztani, de ö a jelölést nem fogadta eb mire Valousek szenátort jelölte hivatalosan a cseh néppárt. Valousek szintén visszautasította a jelölést, úgy, hogy — mivel hirtelen nem tudtak uj jelöltet találni — a mai ülésen nem foghattak hozzá az alelnök választásához. Az ügy különösen azért bonyolult, mivel a cseh néppárt morvaországi szárnya ragaszkodik ahhoz, hogy az alelnök az ő soraikból kerüljön ki. Ott azonban alig akad megfelelő egyéniség. Az ötödik alelnöki állást, amelyet legutóbb rendszeresítettek, Románia az orosz háborús veszedelem esetére Magyarország semlegességét kívánta biztosítani és meghatalmazta kiküldöttjét, hogy ezzel szemben bizonyos területi engedményeket helyezzen kilátásba Magyar- országnak. Hírforrásunk szerint az a terület került volna szóba, amely a mai magyar határ és a tulajdonképpeni Erdély között fekszik. Ezt a hirt természetesen csak főn tartással közöljük, úgy mint azt az ehhez kapcsolódó információt is, hogy Románia kívánságai teljesítése fejében még Erdély autonómiájának biztosítása elől sem zárkózott volna el. Franta cseh nemzeti demokrata szenátorral fogják betölteni. A ház mai ülése különben egészen minden érdekesség nélkül való volt. Elhatározták, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják le a katonai előfogatok és tisztilakások rekvirá- lásáról szóló javaslatokat és a javaslatokat el is fogadták. Link (német szociáldemokrata) huszonnyolc módosító javaslatát elvetették; kár volt az elkészítésükre fordított időért. Két mentelmi ügy volt azonkívül napirenden. Duhaj szenátor kiadását megtagadták, ellenben Svraky mentelmi jogának föl- íüggesztéséhez hozzájárultak. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. Akkorára talán meg tudják választani a két alelnököt. A magyar postatakarékpénztári egyezmény is a csütörtöki ülés napirendjén szerepel. Mivel a koalíció még mindig nem tudott megegyezni a sajtó-, az összeférhetetlenségi és a mentelmi javaslat tekintetében, egészen valószínűtlen, hogy e javaslatok már a jövő héten a plénum elé kerüljenek. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy Stránsky és Maros koalíciós szenátorok ellentállása elég hatásos lesz-e. Valami csúnyát szeretne kiáltani, vasmarok szorítja a kezét, amivel ütni akar... — Semmi, semmi, csak egy kis karcolás, Hlavnicska ur nagyon ideges, a fejét rángatja, — hallotta a segéd éles hangját és fölrezzent ... Egyszerre ráeszmélt, hogy várt valamire és nem történt semmi. A segéd men- tegetődzik, a borbély korholóan közberecs- csen... Künn tavaszi napsugár tűz a túloldali kirakatok vastag üvegére, színes portékák elevenednek meg mögöttük... valaki bejön a boltba... a világ tovább forog és nem történt semmi, de semmi, csak megkarcolták. — Hlavnicska ur ideges — mondja a borbély is —, a segéd válóban nem tehet róla. Ügyes Fiú! — Persze, hogy ideges, ez azért van, mert nem házasodik meg, — okoskodik a segéd. Hlavnicska eltűnődik a válaszon. — Butaság, megházasodni, — hánytor- gatta magában künn az utcán. — Persze, a pénzemért mindenki hozzám jönne, fiatal lány is, de nem kell... butaság... szép életem volna... és a végén, igen, a végén! Szeme elborult, lehorgasztott fejjel ballagott tovább. Mezítlábas gyerekek ugrálták körül és tenyerüket nyújtogatták. — Gyerekek — mondta balkan —, ha nekem is volnának... De jobb igy! Minden bizonnyal jobb. — Tovább ment a tavaszi napsütésben és egész testében elömlött a meleg. Barna szemeivel aprókat hunyorgatott, a bárányfellcges égre nézett, arca derűs lett és csöndes elégedettség szállta meg a lelkét, amolyan boldogságféle, amely váratlanul .jön és hamar oda van. (Vége köv.) 3 Interpellációk Hanti és Jelinek német szenátorok interpellációt intéztek a kormányhoz, amelyben követelik, hogy a kormány helyezze hatályon kívül azokat az osztrák rendé le tékát, amelyek szerint az állami nyug díjasok külföldi tartózkodásuk esetében nyugdijat nem kapnak. — Spies és Ledob ur-Wi oh eln a pénzügyminiszternél tiltakoznak az ellen, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek a múlt évben szenvedett veszteségeik pótlásaira nagyobb összegű kamatnélküli előleget akar a miniszter nyújtani. — Ledebur-Wieheln azonkívül sürgeti amak .az interipefációjának megválaszolását, amelyben választ kiér a Standard Oil társasággal folytatott tárgyalásokról, amelyet az utóbbi időben többször emlegettek bizonyos panamákkal kapcsosaiban. — Végiül Mayr-Hartin.g szenátor orvoslást kér a prágai japán követségnek az ellen az eljárása ellen, hogy egy német egyetemi tanárt* aki a követség palotájában lakik, arról értesített, hogy a követség palotája este 6 órától reggel 6 óráig zárva van és igy személyes szabadságától megfosztotta. Magyarország amerikai adósságai Budapest, május 13. Washingtoni jelentés szerint -a képviselő- ház törvényjavaslatot fogadott el és terjesztett tovább a szenátushoz, amelyet arra hatalmaz föl, hogy Magyarországnak az amerikai Egyesült Államokkal szemben fennálló1 1,685.000 dollárnyi tartozását az adóssági bizottság javaslatához képest 62 évre osszák föl. A pénzt annak idején a fegyverszünet után előlegezték Magyarországnak. Ez az adósság, mint ismeretes, komoly akadályként jött számításba a külföldi kölcsön fölvételénél. Áz amerikai szenátus döntésével a kölcsön fölvételének útjaiból egy újabb, — remélhetően az utolsó akadály hárult el. A magyar-jugoszláv tárgyalások Belgrádból jelentik: Tegnap a' külügyminisztérium épületében megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások. A magyar delegációt Wodianer Rezső rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezeti. Mesterséges földrengés lesz május 15-én, 23-án és 25-én Prága, május 13. A hang levegőben való terjedésének nemzetközi tanulmányozása és a mesterséges földrengések kiterjedésének vizsgálata céljából ebben a hónapban a Camp de la Courtine középfranciaországi mezőségeken, 45 fok és 45 perc északi szélességbenéés 2 fok 17 perc keleti hosszúságban Grenwechtől, három kísérleti robbantást fognak végezni. Csütörtökön, május 15-én 20 óra 30 perckor, pénteken, május 23-án 21 órakor és vasárnap, május 25-én 10 órakor közép-, európai időszámítás szerint az említett mezőségeken tiz-tiz tonna robbanóanyagot fog-, nak felrobbantani Az eddigi tapasztalatok szerint ugyan nem valószínű, hogy a robbanás hangját a nagy távolság mellett (920 kilométer Prágától délnyugatra) a köztársaságban hallani lehet majd, de a nyugati területeken ez nincsen kizárva, nevezetesen az első két napon délután, ha a szélirány is kedvező lesz. A robbanás hangja valószínűen sokszorosan megszakított több perces időközökben fog jelentkezni, még pedig olyformán, hogy, a robbanás hangja a robbanástól számított 38 percen belül legkorábban Egerben, 43 percen belül Prágában, 55 percen belül Brünnben, 64 percen belül Pozsonyban és 73 percen belül Kassán lesz hallható. A robbanás hangjának megérkezési időpontjáról készített önkéntes feljegyzéseket szívesen fogad az Állami meteorológiai intézet Prágában, II., U Karlova 3., amelyet a párisi földtani intézetnek fog továbbítani. Negatív megfigyelési eredmények is ugyanolyan értékesek. A hang megérkezésének idejét a valószínű órahiba felemlitésével a lehetőség szerint másodpercek szerint kell megállapítani. A hang érkezésének iránya és erőssége, a hanghullámok milyensége, valamint az egyidejű időjárási viszonyok (szél- és felhőjárás) följegyzendők. Pasics vagy Balugdzics ? Belgrád, május 13. A koncentrációs kormány alakításának tervét elejtették. Ma a kombinációik előterében isimét egy Pasics vezetése alatt álló választási kormány áll. Egyes hűek szerint a berlini jugoszláv követ, Balugd/ics kap megbízatásit koiruiány- a&akitásra< Alelntikvfilasztö szenátusi flfós iICi!Íl¥ÍIiS!líS iCilfii _ Ez nem volt futólagos, véletlen tekintet: szúrósan, ellenségesen nézte Hlavnicskát. Magában ezt hánytorgatta: embervakarcs, úgy él, mintha koldus volna, pedig pénzben dúskál, mig mást a nyavalya töri utána!... És mivel elvei voltak, gondolatban még ezt is hozzátette: nősült volna meg, akkor nem nézne úgy mindenkire, mint a kivert eb! Hlavnicska merev szemmel várt valami iszonyúra... már érezte a segéd izmos ujját a torkán és iszonyában fölhördült. Ebben a pillanatban megvágta a segéd. Egy vörös vércsöpp gördült ki a parányi sebből és gyorsan végigfutott arcán. Két-három csöpp szivárgott még utána, szinte égtek fakó bőrén. Pókszerü, alattomos félés lud- bőrözött át rajta; behunyta a szemét és elfúló lélekzettel várt... És ekkor, táncoló körökben egy kép jelent meg, egyre tisztábban és élesebben előtte ... ... Egy szoba, a szülei hálószobája... A magasra párnázott nagy diófaágyak egyikében, furcsán oldalra billent fejjel fekszik valaki ... Egy halott... az apja! És nyitott torkából lassan szivárog feketésnek látszó vére ... félig meztelen... a fehér párnák, mintha ráhajló alakok volnának, nagy, vörös foltok égnek rajtuk és a padlón, a szőnyegen nagy, sötét tócsa. Leírhatatlan, észbontó szag... Az anyja, egy szikár, magas asz- szony görcsösen a kezét fogja és kiviszi a szobából: Könnytelen szemmel szól hozzá: — Gyere! Az apád megbolondult! — Több szava nincsen. És ekkor öt a gyerek megért mindent.
