Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-10 / 106. (554.) szám
Szombat, május 10. Újabb veszedelem az árvizes zempléni és ungi területeken A Laboré, Ung és Latorca újból átlépték med riiket — Viz alatt a rétek és legelők — veszedelembe jutott nép segélykiáltása a teljhatalmú miniszterhez és a zsupánhoz Vaján, május 9. Újból tengerré vált a Laboré, Latorca és Ung vidéke. A múltkori nagy árvíz még le sem bírt folyni a kanyargó partok között s már újból átlépte medrét mindenütt a szeny- nyes áradat, elöntvén a réteket és legelőket. A városi lakosságnak és a hivatal szobákban szorgoskodó tisztviselőknek, akik ezt a hirt a lapokból olvassák, többnyire sejtelmük sincs arról az irtózatos veszedelemről, amit ez a szomorú tény jelent... Rendes körülmények között a gazdaközönség április végén ki szokta ezen a vöd éken hajtani a lábas jószágát a legelőre. Ma május 9-ike és az újabb szennyes áradat kizudulasa miatt még legkevesebb négy hét kell ahhoz, hogy a legelőkhöz hozzáférhessünk. Hogy huszonnyolcnapi késedelmes kihajtás mit jelent csak egy négy jószágot tartó szegényebb sorsú gazdálkodóra is? Aki május 1-ig rendezkedett be szénára, takarmányra, mint a normális gazdálkodási viszonyok között megszokott mennyiségre? Amikor ma ezen a vidéken a széna ára átlagban 50 korona. Most vegyük ehhez, hogy az első kaszálás már föltétlenül annyira elkésik, hogy második kaszálás. tehát sarju nem lehet. Ezt a kárt ki- számitan lehetetlen. De vegyük hozzá a esőstől jövő csapásokhoz azt is, hogy már a leg- jobbmódu gazdák is kikoptak a takarmányból és mert nekik pénzük mégis csak volt, a közel vidék szénafölöslegét megvették. Mi lesz a legszegényebb emberekkel, akiknek a fejős tehén a családföntartójuk? Most kell tenni és pedig nagyon sürgősen valamit a hatóságoknak! Hirtelen fölsorolva, körülbelül a következő kassai nagyzsupai községek kerültek újra árvíz alá: Mogyorós, Mokcsakerész, Vaján, Iske, Bés, Nagyráska, Deregnyö, Kis- ráska, Zétény, Boly, Abara, Nagykapos alsó határa, Szirénfalva, Mocsár, Csicser stb. Ennyi és még sokkal több község megérdemli, hogy legalább a zsupánunk kiszálljon erre a vidékre és személyesen szerezvén tapasztalatot és meggyőződést nagy szerencsétlenségünkről, tegyen előterjesztést azonnal a kormányhoz gyors segély kiutalása iránt. ide pénzbeli segély kell elsősorban és pedig az árviz alá jutott községek lakosai közül választott vészbizottság kezeihez, mely bizottság azután szénát és egyéb takarmányt vásárolna és azt osztaná ki a jobbmóduaknak beszerzési áron, a szegényeknek pedig ingyen. Fölkértek a károsultak, hogy a nagy nyilvánosság előtt mondjam el ezeket. Elmondtam. Hozzátenni valóm csak annyi van: az Istenre kérem a miniszter és nagyzsm pán urakat, siessenek a segítéssel. Ne engedjék megtörténni megint azt, ami az első árvíznél történt, hogy a szegény jegyzők és járási főnökök egy álló hétig mindig írtak és számoltak és mégis a dologból nem lett semmi, hanem intézkedjenek erélyesen és gyorsan. A búzatermő vidék népe is megérdemli a veszedelem idején a munka- nélküli segélyt. Mert éhes és leromlott állattal dolgoztatni sem tud a földmives. És ha mi nem dolgoztatunk, akkor végzetes inség lesz a következő télen nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is. Méltóztassanak csak szakemberektől megkérdezni, mit jelent az ilyen késői áradás? Most már a fü ki volt nőve és az iszapolás éppen emiatt roppant nagy lesz. A be- iszapolt rétet sem kaszálnunk, sem legeltetnünk nem lehet belátható időn belül. Helyzetünk kétségbeejtő. Segítsenek rajtunk!... A víz május 8-án déli 12 órakor a vajáni hid. hivatalos mércéje szerint 412 centiméter a rendes állás fölött és még további növekedés várható. Miután a folyók szabályozva nincsenek, az ekkora árvíz eltakarodásához tapasztalat szerint jó három hét kell, ha az idő teljesen kedvezőre fordulna is. Személyes kiszállás esetén elborzadva látnák az arra hivatottak, hogy menynyire jogos és alapos a félelmünk s miért kérünk gyors segítést. Gyors segítést pillanatnyilag, folyószabályozásokat a jövendőre. Várjuk a jóakaratu támogatást! Isaák Imre. Nyílt harc a cári trón követelői között Cirill nagyherceg Nikolajevics Nikolaj ellen — Egy proklamáció, amelynek érdekes fejleményei lehetnek Paris, május eleje. Aliiig a szovjetkormány sorra igyekszik elismertetni magát az európai hatalmakkal és ezzel belpolitikai helyzetét a külpolitikai presztízs utján próbálja megszilárdítani, a .vörös Oroszország természetes és történelmi ellenzéke, a Romanov-dinasztia és az emigráns monarchisták körében viszály tört ki. Nemrégen a monarchista szervezetek egy része Nikolaievics Nikolaj nagyherceget jelölte az orosz cári trónra, amely cselekedet éles ellenzésre talált az orosz monarchisták- nak ama körében, akik Vladimirovics Cirill nagyherceget tekintik a cári trón jogos pre- tendensének. Cirill nagyherceg hívei arra hivatkoznak, hogy jelöltjük legközelebbi vér- rokona a meggyilkolt cárnak, legidősebb fia Alexandrovics Vladimír nagyhercegnek és Mária Pavlona nagyhercegnőnek. Amig Nikolaievics Nikolaj nagyherceg csak távoli rokona II. Miklósnak, addig Cirill nagyherceg a meggyilkolt cárnak legközelebbi rokonságához tartozik. Cirill nagyherceg negyvenhatéves világfi, akinek felesége Feodorovna Viktória nagyhercegnő egy épp olyan szép, mint okos asszony, akinek az európai életben ma nagy szerepet játszó királynővel, Mária román királynővel már csak azért is szoros összeköttetése van, mert Feodorovna Viktória testvére a románok királynőjének. Cirill nagyherceg felesége előbb Lajos hesseni j nagyherceg felesége volt, de az orosz nagy- j herceg iránt ébredt szerelme miatt elvált el- j sö férjétől. A cári uralom idejében a nagy- j herceg nem játszott politikailag jelentősebb i szerepet, parancsnoka volt az úgynevezett j equipage-gárdának, vagyis az orosz cár magánflottájának és mint admirális szolgált az orosz hadseregben. A magánéletben az orosz „charmeurs“ ama típusához tartozott, akiknek műveltségűk meglehetősen felületes, de akiknek társaságbeli érintkezési formáik, rendkívül szimpátiát keltő. Cirill nagyherceg fiatal volt, elegáns volt s így a pétervári udvari társaság szalonjaiban mindig szívesen fogadták. Az orosz monarchisták egy része Cirill nagyherceg proklaniációjának hangnemét arrogánsnak tartja és azt állítja, hogy az utolsó bekezdése Nikolajevics Nikolaj nagyherceg ellen irányul s biztosítani akarja Cirill nagyherceg testvéreinek, Borois és András nagyhercegeknek a trónörökséget. A párisi orosz monarchista lapok Cirill nagyherceg ellen fordulnak, mig az orosz demokrata és szocialista sajtó szatirikus és humoros hangon tárgyalja a proklamációt. Cirill nagyherceg manifesztuma utján kétségtelenül erősen pikáns helyzet állott elő az orosz monarchisták körében s e helyzetnek rendkívül érdekes fejleményei lehetnek. Nikolaievics Nikolaj nagyherceg az orosz nép jövő feladatairól Fátyolt kell borítani a múltra — Oro szország csak orosz politikát űzhet Paris, május 9. (Saját tudósítónktól.) Cirill Vladimirovics nagyherceg ama nyilatkozata után, amelyben kijelentette, hogy ő az orosz trón egyedüli jogos utóda, Nikolajevics Nikoláj nagyherceg, lemondott az orosz hadsereg főparancsnoka volt a világháború alatt, szintén elérkezettnek látta az időt arra, hogy deklarációval forduljon az orosz nemzethez. A nagyhercegnek ez a nyilatkozata, amely első politikai ténykedése 1917 március 5-ike óta, amikor lemondott az orosz hadsereg főhadparancs- nokságáról, igen nagy föltünést keltett mindenfelé és úgy radikális polgári, mint szociáldemokrata körökben is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. A Ruszkaja Gazetta szóról-szóra közli ezt a nagyjelentőségű deklarációt, amelyet a legnagyobb amerikai és francia lapok képviselői előtt a Páris mellett fekvő Choigny községben lévő villájában olvasott föl a nagyherceg. A deklarációnak az a része, amely a jövő föladatait jelöli meg, a Jegelsőrendii célnak tekinti Oroszország megszabadítását a kommunista hatalomtól. Az orosz állam berendezésének alapvető kérdéseiről nem szabad előre határozni a külföldön, hanem ez csak orosz földön, az orosz néppel egyetértésben történhetik meg. A rombolás munkája után el kell következnie az alkotás munkájának. Ezt egy nemzeti kormánynak kell végrehajtani, amely pártok és osztályok fölött kell, hogy álljon. Ennek a kormánynak a személyes és polgári szabadság védetnének, valamint a magántulajdon és jogrend alapján kell állnia. A nagyherceg ezután azt hangoztatja, hogy a múltra fátyolt kell borítani és úgy véli, hogy a parasztoktól nem szabad elvenni azt a földet, amit a forradalom juttatott nekik. Az ipar megújhodása csakis a tulajdonjog teljes védelme és a magánvállalkozás lehetővé tétele után érhető el. Nem kételkedik abban, hogy e föltételeknek biztosítása után a munkások érdekeit jobban fogják biztosítani, mint a ,,munkás-paraszt“ köztársaságban. Szükség van azonban arra, hogy a nemzetnek megmondják: az igazat és ne vezessék félre teljesíthetetlen ígéretekkel. Változás fog bekövetkezni a hadseregben is, amely megszűnik vörös lenni. Az uj kormány tekintettel lesz azoknak nehéz helyzetére, akik a vörös hadseregben kénytelenek teljesíteni a vörös kormány parancsait. Mindez vonatkozik azokra is, akik szovjetszolgálatban vannak. A nagyherceg nem kételkedik abban, hogy Oroszország megújhodása esetén a világnak megbillent egyensúlya megint rendes kerékvágásba jut. Oroszország csak orosz politikát űzhet. Oroszországnak: ama barátai számára, akik nem akarják kihasználni átmeneti gyöngeségét, hanem gazdasági politikájukat ■egészséges alapokon építik föl, Oroszország megújhodása után a legelőnyösebb versenytér lesz, amelyen alkalmuk lesz érvényesíteni erejüket és tőkéjüket. Az igazi barátokat a szerencsétlenségben lehet megismerni és aki ilyen barátnak fog bizonyulni a fölszabadításnál és a nemzeti Oroszország megújításánál, nyugodtan számíthat annak elismerésével a jövőben. Amikor a forradalom kitört, a cár hatalmas birodalmában Cirill nagyherceg a tengerészet élére állt és pedig a fölkelő orosz nép mellett foglalt állást és az úgynevezett equipage-gár- dát az uj kormány rendelkezésére bocsátotta. 1917 márciusában a Romanoy-dinasz- tiának ez a tagja diszkrét vörös szalagot viselt a gomblyukában. Azóta azonban megváltoztak hirtelen támadt forradalmi nézete és ma a fantasztikus monarchisták közé tartozik. Nikolajevics Nikolaj nagyherceggel, aki a konzervatív orosz politikának volt vezető alakja, a legliberálisabb gondolkodású Cirill nagyherceg sohasem volt jó viszonyban. Ez a helyzet most távol az orosz birodalomtól nyílt szakításra vezetett. Az elmúlt napokban Cirill nagyherceg — mint a P. M. H. erről be is számolt — proklamációt intézett Nizzából az orosz néphez, amelyben megparancsolta az összes alattvalóinak, hogy emlékeztessék lelkiismeretüket tett esküjükre, a tévúton járók térjenek az igazság ösvényére és vessék alá magukat az ö parancsainak. A proklamáció utolsó bekezdésében kijelenti a nagyherceg, hogy csak a halál akadályozhatja meg öt abban, hogy ne taxison igényt az orosz trónra. Ha meghalok — mondja a proklamációban, — akkor csak az léphet örökömbe, aki az isteni gondviselés és az orosz cári birodalom törvényei szerint arra jogosult. Átokhozó gyűrű A bellinzonai vasúti katasztrófát a kék gyémánt okozta — Egy rubinköves gyűrű történ ete Páris, május eleje. Egy délamerikai lap a bellinzonai vasúti katasztrófával kapcsolatban arról ir, hogy a katasztrófa áldozatai között egy brazíliai hölgy is van, aki ujján viselte a kék gyémántot, a szomorú múltú drágakövet. A kék gyémántról komor legendák szállnak, állítólag a Titanic katasztrófájánál is az utasok egyikének ujján volt és annak halálával azt hitték, hogy a bajt és szerencsétlenséget hozó kő végleg eltűnt. Ugylátszik azonban, hogy egy búvárnak mégis sikerült a drágakövet felhozni a tenger mélységéből, mert az újra megkezdte áldatlan működését. Egy, a kék gyémánthoz teljesen hasonló büverő- vel rendelkező rubingyürüről ir Széchenyi Ede gróf, aki az 1848-iki szomorú végű magyar forradalom után Törökországba menekült. A nemes gróf egy ízben előkelő török társaságban kártyázva, igen nagy nyereségben volt. A vesztes Daud pasa ekkor egy szekrényből egy gyönyörű szép rubinköves gyűrűt vett elő és ezekkel a szavakkal ajándékozta kártyaadósságai fejében a grófnak: — Ez a kő talizmán annak kezében, aki csak rövid ideig tartja birtokában. Eddig mindig szerencséthozó volt a számomra, de most elérkezettnek látom a pillanatot ahhoz, hogy tovább ajándékozzam. Viselje grófom, meglátja, magának is szerencsét fog hozni, de ne feledje, hogy ha idejekorán tovább nem adja, vagyonával és életével játszik. A gróf vegyes érzelmekkel fogadta el a különös ajándékot, kétkedve, mert nem akart hinni az ilyen legendák valóságában. A gyűrű története azonban ennek ellenkezőjéről győzte meg. Attól a pillanattól kezdve, hogy a gyűrű birtokába került, valamennyi vállalkozása sikerült. A tudat azonban, hogy a szerencséthozó gyűrű egyúttal szerencsétlenséget is 4|AAAAAAAUiAAUAAAUAiAUUÁA<iiaaAAAA**A*^***nAUAtaaUiAUj j Menyasszonyi kelengyék áruháza Í -K \ Saját készitményü finom férfi 3 \ ^,0^ ‘ fehérnemű, asztal< \ térítők és mindennemű lenáro * Árusítás nagyban és kicsinyben j ■J hozhat, nem engedte, hogy soká tartsa meg magánál. Egy barátjának ajándékozta azt, aki mitsem törődve annak legendájával, évekig tartotta magánál. Kártyajátékaiban egy ideig hatalmas összegeket nyert. Egyszer párbajba keveredett, melynél életét vesztette. A hagyatékból ismét Széchenyi gróf birtokába került a végzetes gyűrű, aki most egy másik barátjának ajándékozta azt. Az uj tulajdonos nagy nevetve hallgatta a gyűrűről szóló legendát, sietett annak értékét egy ékszerésszel felbecsiiltetni és mikor hallotta, hogy az csak háromszázötven frankot ér, egy hölgynek ajándékozta. A hölgy azonban félt a gyűrű babonás erejétől és visszaadta eredeti tulajdonosának, Széchenyi grófnak. A gyűrű legutolsó tulajdonosa Széchenyi Andor gróf volt, aki Parisban a Café de la Paix verőfényes terraszán mutatta a gyűrűt e sorok Írójának. A fiatal magyar mágnás, Páris hölgyvilágának dédelgetett kedven.ee. nevetve mesélte a gyűrűhöz fűződő babonát. Négy héttel ezután hazautazott magyarországi birtokaira, ahol a magyar arisztokrácia egyik előkelő hölgye mérget kevert a gróf italába és önmagát is megmérgezte. Andor gróf ujján viselte akkoa* a gyűrűt. Hogy a talizmánnal most mi van, azt nem tudom. E. O. dr. j Rövid táviratok * Róma. A kamara huszonnegyedikén iil össze és a költségvetési javaslatot, a kormány rendkívüli teljhatalmának kérdését, a házszabályokat és az asszonyok választójogát a községekben fogja tárgyalni. A kamara jiriius közepéig ülésezik. * London. Anion, az admiralitás parlamenti titkára, az alsóházban kijelentette, hogy a tengeri leszerelésre vonatkozó újabb konferencia összehívását kívánó amerikai szenátusi határozatot az angol kqr- mány nagy örömmel fogadja. * Szófia. A kenheti tanácsok választásainál a kormánypárt .megkapta a szavazatok 49 százalékát Az egyesült agráriusok és kommunisták a szavazatok 21 százalékát kapták meg. A kormánypárt 252, az agrárius és kommunista pártok 150 mandátumot kaptak. * Helsingfors. A birodalmi elnök higman Laurin tanárt bízta meg az uj kormány megalakításával.
