Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-09 / 105. (553.) szám

* Péntek, május 9. SPRÁ(7ATMi(?fAI</mW> Németország hatalmas veszedelme a bányászsztrájh Braun miniszter közvetít — Az amszterdami internacionálé támogatja a sztrájkolókat Berlin, május 8. A bányamunkások 85 százaléka mean dolgozik. A munkások szerimii nem sztrájkról, de kizárásiról van szó. Ha a sztrájk hosszabb Ideig tart, utg>y a német gaz­dasági élet súlyos irázkódtatásolkmak lesz ki­téve. A Vo'.rwárts szerint a sztrájk a munkás­ság ka talmi küzdelme s .a bányaítufajdoriosolk részéről katasztrófális hiba. A Rote Fahnie szerint az acélművek üzeinilbeszünitetése kü­szöbön áÜ a sztrájk következmé nyélként. — A Lokaianzeiger közlése szerint Braun dr. bír oda Imi munkaügyi miniszter a Ruíhr vidékre utazott, hogy közvetítsen a bányászok és a bányatulajdonosok között. A Voirwárts am- sterdíami jelentése szerint a német bányá­szok mmikaidöharcát a nemzetközi szakszer­vezeti hivatal a legnagyobb érdeklődéssel ki­séri. Abban az esetiben, hogy hia a nemet bá­nyászok bér- és munkáidöharca a nyolc órás munka időért folytatandó általános harccá nő­né ki magát, úgy a német munkásság bizto­san számitihat a szakszervezeti internaeiomále 1 eiginies szebbme nő táimoga tá sá ra. A tervezett bécsi kisebbségi intézet nagy jelentősége — Eöttényi Nagy Olivér dr, nyilatkozata a P. M. H. számára — Budapest, május 8. (Saját tudósítónktól.) Tudvalévő, hogy néhány nappal ezelőtt — amint a P. M. H. is jelentette — Rómában ülésezett a nemzetközi szociológus kongresszus, amely olyan hatá­rozati javaslatot fogadott eL, amely szerint Becsben, a Népszövetség felügyelete alatt, külön szervet kell létesíteni, amelynek követ­kező föladatai lennének: különösen a kelet- európai nemzeti kisebbségekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése, azután a kisebb­ségek kulturális, politikai és gazdasági prob­lémáinak megállapítása és az ezekre vonat­kozó kívánságok közvetlen közvetítése. A határozati javaslat továbbá azt is követeli, ■hogy a Népszövetség gondoskodjon olyan hatékony szervezeti intézkedésekről, .ame­lyeknek segítségével a nemzeti kisebbségek ügyében hozott határozatokat szankcióval lássák el és különösen biztosítani kell a ki­sebbségek számára anyanyelvűk és kultúrá­juk szabadságát Erre a kétségkívül nagyjelentőségű állás- foglalásra vonatkozóan Eöttevényi Nagy Oli­vér dr., a Magyar Külügyi Társaság ügyve­zető igazgatója a következőkben nyilatkozott a Prágai Magyar Hirlap számára: — A szövetséges és társult főhatalmak, valamint a békeszerződések által létrejött uj államok — köztük Cseh-Szlovákia — közt is tudvalévőén nemzetközi szerződések létesül­tek az utóbbiak területén élő faji, nyelvi és vallási kisebbségek jogainak hathatós védel­me érdekében. Ezekben a szerződésekben az uj államok kötelezettséget vállaltak több irányban, amelyekre itt kitérni most fölösle­gesnek tartom, mert ezeknek a megállapodá­soknak lényege közismert. De sajnosán köz­ismert az is, hogy a kötelezettségeknek jó- része egyelőre csak papíron maradt és külö­nösen a magyarságnak az utódállamokban való helyzete, illetve az ottani hatóságoknak velük szemben követett politikája egyáltalán nem födi a szerződésbeli obligót. — Maga a Népszövetség, mint hivatalos szerv, jórészt a létesülésének alapját alkotó úgynevezett egyezség-okmány (paktum) hiá­nyos szövegezése és rendelkezései miatt — eddig legalább — nem tudott a nemzeti ki­sebbségek jogainak érvényt szerezni. Érezte ezt az elfogulatlanul gondolkodó nemzetközi társadalom is és ennek tulajdonítható, hogy a Népszövetségi Ligák Uniója, amelynek Brüsszel a székhelye és amehy számos kon­ferenciáján tárgyalta különösen a keleteuró­pai nemzeti kisebbségek ügyét, maga is szük­ségesnek látta a vonatkozó sérelmi adatok gyűjtését, sőt ohmn irányú mozgalomról is volt szó, amely az adatokat helyszíni szemle utján gyűjtene össze, továbbá a. hivatalos Népszövetséget oly joggal kívánná fölru­házni, hogy annak kiküldött bizottsága a helyszínen el is dönthesse a fönforgó kérdést, vagyis hatalmi jogköre is lenne az intézke­déshez. — Mindezek a tervek egyelőre tervek még ugyan, azonban bizonyos, hogy a nem­zetközi társadalom élő lelkiísmerete mind­jobban ráeszmél arra, hogy nem elég a szép elveket papíron megszövegezni, hanem gon­doskodni kell azok sürgős gyakorlati meg­valósításáról. — Ennek a mentalitásnak folyománya a római szociológus kongresszus határozata is. A különféle társadalmi, tudományos és iro­dalmi körok keresik az útját annak, hogy mi­képpen lehessen a nemzeti kisebbségek kodi­fikált jogaiba életet önteni. — A római határozat alapeszméje — nézetem szerint — helyes, több szempont­ból is. Először azért, mert ha Bécsben, vagy általában Keleteurópa közelében létesitené­nek megfelelő ilyes figyelő- és gyüjtőszer- vet, az kétségkívül — már a geográfiái helyzet közelségénél fogva is — alkalma­sabb volna a keleteurópai nagy probléma tanulmányozására, mint a Genfben székelő hivatalos Sociéfé des Nation, amelynek munkássága különben is csak részben irá­nyulhat a kisebbségi kérdésekre egyéb na- gyobbszabásu teendői miatt De célszerű < volna egy ilyen intézmény létesítése azért is, mert ez csakis a kisebbségi ügyekkel foglalkozva, a megfelelő statisztikai adat­gyűjtést jobban tudná végezni és a politi­kai, kulturális és gazdasági téren mutat­kozó sérelmeket közvetlenebbül tudná megfigyelni. Az, hogy egy ilyen szerv a Népszövetség fölügyelete alatt működjék, magától értetődik, hiszen igy egyrészt biz­tosítanák annak hivatalos jellegét, vagyis azt, hogy amit gyűjt és továbbit, arról hi­vatalosan határozni kell, másrészt pedig az intézet ilymódon a hatóságokkal szemben nem a szerény kérvényező helyzetében volna, akit el lehet utasítani, hanem hivata­los institúció jellegével bírna, amelynek meghagyásait a nemzetközi szerződések­ben lefektetett jogalap következtében kell teljesíteni. Ebből következik, hogy a Nép- szövetségnek gondoskodnia kellene a nem­zeti kisebbségek ügyében hozott határoza­tok, döntések és intézkedések szankciójá­ról, arról tehát, hogy ha egyszer egy konkrét ügyben valamely visszaélés, sza­bálytalanság, vagy törvénysértés állapitta- tik meg, azt reparálják is. Emiatt egy ilyen külön, csakis a kisebbségekkel foglalkozó orgánum funkciója — éppen gyakorlati- sága és gyorsasága miatt — helyesebb is lenne, mint a máskülönben, a jogeszme alapján legideálisabb megoldás, a nemzet­közi döníőbiróság, amelynek tényleges mű­ködése elé a paktum hiánya miatt (ugyanis e bíróságot csak akkor lehet igénybe venni, ha mindkét fél — sértett és sértő — kíván­ják) akadályok gördülhetnek. — Mindent egybevetve, a római határo­zatnak örülnünk kell, mert ez újabb bizony­sága annak, hogy a kisebbségek sérelmei mind szélesebb körökben találnak visszhang­ra és nem csak a kisebbségek, hanem semle­ges tényezők követelik már a valódi nemzet­közi béke megvalósítását és a nemzetek igazi egyenjogúságát _ , . Radnay Oszkár, A gyáriparosok a kormány gazdasági és adápolifikáfa ellen Hodács dr. főtitkár a magán- és közgazdaság ökonomizálásáról — Feltűnést keltő adós­statisztika Prága, május 8. A cseh-szlbvák gyáriparosok középponti szövetsége (Svaz) tegnap tartotta ev,i köz­gyűlését, amelynek legkiiemeíikiedőbb pontja Hodiács dr. főtitkár élőt erjesztése volt. Jelen­tése során a többi között a mai gazdasági helyzetet szomorúan jellemző kővetkező megállapításokat tette: — A mai állapotot azzal lehet jellemezni, hogy a munkanélküliek száma, amely 1923 novemberében 175,000-re csökkent, ezidén február végén ismét 195,000-re emelkedett. A munkanélküliek legnagyobb számát a tex­tilipar adja 21,000 fővel. Utána következik a vas-, fém- és üvegipar. A legkedvezőtle­nebb a malomipar helyzete, különösen Szlo- venszkón és Ruszinszkón. Más országokban a munkanélküliséget az infláció tu'tfjám akarták megszüntetni. E tekin­tetben továbbra is fent ártjuk eddigi álláspon­tunkat : igyekeznünk kell, ha áldozatokkal is, a cseh-szlovák valutát stabilizálni. Ha pedig az infláció ultiját elkerülhetjük, akkor a viszo­nyok szanálására csak egy ut marad: az egész magán- 'és közgazdaság ökonoimázálása. Aiz ökomomizálás eredményére nézve a következő adatokat terjeszti elő: 1922 január óta, vagyis az árfejlődlés uj alakulása óta az árcsökkenés március végéig 42 százalékot tett ki, holott a munabérek átlag 28 száza­Floridor A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Mécs László Ö a kisváros büszkesége, hőse lányos mamák kakastejes kalácsa, mindenkinek barátja, ismerőse. Öt hívja minden ház, kisüt, sikátor, titkon várnak rá lány-szivek, borok s mosolyt kap minden muskátli-virágtól. Vállán palástként leng az agglegénység, reáhimezve: piros gyermek-álmok, akik az élet-vonatot lekésték... Édes romantikákban ö a vádlott: ö rendez bált, fürdést, kirándulást s ő huzatja a legtöbb szerenádot. Szivek tavaszán szelek dudorásznak: a bakfisok tavaszodó szivén ő szinesit ki fantázia-vásznat. A szerelem ábránd-bozótos kertjét több nemzedéknek ö nyitotta fel: az első bókot, csókot mind ott szedték. ö fészket épit minden újabb násznak. (A lányok várnak, aztán férjhez mennek...) j A lakodalmon mindig ő a násznagy, ... Tavasz-folyó virágos megigézett két partján ifjak, lányok álldogálnak és kéz a kézben a habokba néznek... Mert néha titkos boldogság izén: pár percig piros tutajok vonulnak szirom-esőben a csodás vizen... Ilyenkor az erősek és a bátrak egy lánnyal a tutajra ugranak s a teljesült vágy sző föléjük sátrat... ö ott marad, ö mindig ott marad... S csak elnézi a mások tutaját, mint eltűnt, pirosló madarat... Mikor tavaszban áll a villasor, álmodva jár az orgonák között s kamaszként vár és izgul Floridor. Az égre néz s a szép mesére gondol: hol napfényt gyűjtött zsákba egy bolond, legyen meleg, ha tel viharja tombol. .. Kacagjatok egy méla sorson át, kacagjatok egész a szivemig, ti szebb honból kibukkant orgonák. Kacagj, leányfejecske, kis Napom, ihat vagy, fény vagy, te vagy a tavasz, most minden álmom arcodtól kapom. Kacagd a fényt: pirosló zsákba zárom, szivembe gyűjtöm, hogy ha jő a tél legyen pár forró, fényes, édes álmom .. így suttog friss kamaszként Floridor s álmodva jár az orgonák között, mikor tavaszban áll a villasor. De sokszor lelke csupa csüggedés, szivén fellángol minden régi seb s csalánként csap rá minden szenvedés. Ilyenkor egy kis házba vánszorog, hol két megőszült aggszüz éldegél: mint finom bidermajer bútorok. Mély csönd-balzsam leng, mint egy bús s valami égi béke titkos hímzést [toron terít el öreg szivén, bútoron. Az arcukon sok szenvedés komor véres vésője árkot vájt a könnynek s a csönd csipkéin átüt a nyomor. A lelkűk, ajkuk mégis csupa méz, bánatvirágok reg megérett méze s a két szemük a túlvilágra néz... Megszégyenül itt mindig Floridor: s hazafelé már fütyörészve ballag s a füttye édcSj .mint a régi bor ... ===== Cipőt ===== CSAK „MAOIT-” NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 lékkai, a vasúti tarifát és a termelést meg­terhelő adókat átlag 18 százalékkal szállí­tották le. Az e számok között mutatkozó különbözet jelenti a gyáripar részéröl vég­rehajtott ökoiiomizálást. — Elvárjuk az állami gazdasági politiká­tól, hogy támogassa vagy legalább is ne hát­ráltassa a gazdaságosságra irányuló törekvé­sünket. Hodiács dr. a szén- és kokszadó túl­zott megadóztatásáról szólva, azt a követe­lést állítja föl, hogy a megadóztatás fokozá­sát mindéin körülmények között el kell kerül­ni, mert bármelyik lépés ebben az irányiban vészjeladás a további áremelkedésre. Majd rátért az állami költségvetés bírá­latára és megállapítja, hogy a baj gyökere az állami és a községi költségvetések ki­adás} oldalában rejlik. Amíg ugyanis a nagy­kereskedelmi árak 1922-től 1923-ig 42 szá­zalékkal csökkentek, az állami költségvetés dologi kiadásai csupán 11.7 müliárdról 8.87 milliárd koronára, vagyis 24-5 százalékkal és a költségvetés teljes összege csupán 22 milliárdról 19 milliárdra csökkent. — Megállapítható, hogy mig például Ausztriában az állami adók fejenkint 121 ko­ronát tesznek ki, Cseh-Szlovákiában ezido- szerint 1413 korona esik egy főre, nem is véve figyelembe a községi költségvetések rengeteg megnövekedését. Az államnak saiját háztartásában is végre •kell hajtania az ökomomizálást, ha nem akar­tuk, hogy ia ununíkanélküliiek száma óriási mó­don megnő vieked'jék. A cseh-szlovák vámtarifa néhány iparág kivételével, amelyeket egyáltalában nem vé­denek vámmal, autonóm tarifa. Az utóbbi idő­ben 20—25 százalékos vátmtmérsélk léseik tör­ténitek- A vámok leszállítása a belföldi gyár­ipar hátránya nélkül és a munkások foglal­koztatásának s béreinek komoly veszélyez­tetése nélkül csak olyan mértékben lehetsé­ges, amilyenben a belföldi termelés megterhe­lését leszállllltják. Ebből az okból is követel­nünk kell a ‘belföldi termelés tehermentesíté­sét, ment nem vagyunk barátai a túlhajtott vámvédelemnek, sőt hajlandók vagyunk szer­ződésszerű engedmények álltai odahatni, hogy a többi államokban is a nyitott ajtó politiká­ját kezdeményezzék, mert az európai álla­mok túlságosan magas vámjai szintén okai a világpiaci drágulásnak és a gazdasági dezor­ganizációnak. Közismertek a szállítási visszásságok, amelyeket csak elviselhetetlenebbé tesz az, hogy a szállítás Szlovenszkón és Ruszin­szkón eo ipso drágább, mint a történelmi országokban. Ezzel a tarifapolitikával az államot két területre osztják és egy gazda­sági dualizmust rendszeresítenek, amelyet kereskedelmi politikánk és általában az ál­lam érdekében mielőbb ki kell küszöbölni. A gyáripar adóterheit Wagner Károly pénzügyi tanácsos ismertette és figyelemre mlélltó statisztikát mutat be az 1913. és 1924. •évi adóterhek egybevetése kapcsán. Eszerint a feijenkimti megadóztatás ösz- szegei az elmúlt tizenegy év alatt a követke­zőképpen alakultak: 1913 1924 Ingatlan (telek-, ház- és. lak­bér-) adó 5.9 K 16 K Jő1 vedelni i adó 2.7 „ 58 ^ Általános kereseti adó 1.4 „ 18 H Kűí- kereseti adó 3.2 „ 14 * Forgalmi adó — » 117 „ Átlag összesen: 13.2 K 223 K Eszerint tehát a köztársaság minden pol­gára egyenes adókban most tizenhétszer annyit fizet, mint 1913-ban, tekintet nélkül az autonóm testületek pótlékainak rengeteg meg­növekedésére. Hasonló módon emelkedett a fogyasztási adó árszinfcjto is, különösen, a:z italok adója. Viizierő Cseh-Szlovákián kívül csak Svájcban van rendszere, sít ve. die amiig Svájc­ban egy lóerő után évi 6 frankot — 36 koro­nát fizetnek, addig Cseh-Szlovákiáiban a vizi- ióerő 'évi adója 432 koronáit tiesg ki. Ezzel is megnehezítik a nagy vizierökkeí dolgozó ál­lamokkal (Svédország, Németország, Olasz­ország) való versenyünket- A villanioscrö kilowattóráját ezáltal 9 fillérrel drágítják meg és a ratációspapiros vagonját például 1200 koronával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents