Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-29 / 121. (569.) szám

Csütörtök, májas 29. Megmentik a koalíciót a Rudolf&nyiü orionaslpiai Svebla és Benes ellentéte — A tapintatlan cseb politika Prága, május 28. iA cs eh-szlovák parlament összeült s amint a Tribün a mai vezércikkében megál­lást ja, munkája lenne elég, de nincs meg­egyezés az elintézés alapé Iveiben. No, de nem baj, — mondja a lap — a három hét majd elmúlik valahogy, hiszen a koalíciónak nagy gyakorlata van a somit tevésben. Rómát egy­szer a hidak mentették meg, a koalíciót majd megmentik a Rudolf irnum orgona sípjai. Nagy szerencse a koalíció számára, hogy a Rudol- ímuim tanácskozótermeibe a legközelebbi he­tekben valódi szakemberek vonulnak be, akik leszerelik az orgonát s e szakembereknek a működése lehetetlenné teszi majd azt, hogy tovább müködlják a parlament. A cseh-szlovák politikai körök tehát nem nagy reménnyel néznek a most megindult ülések elé, sőt ma a koalíció felrobbanás inak hírét kolportálták azzal a körülménnyel kap­csolatosan, hogy a cseh agráriusok tegnapi íkluibiilésükön kimondották, hogy feltétlenül kívánják, hogy a kormány az ipar és mező- gazdaság paritását létrehozza s mindaddig, amíg e követelésük nem teljesül, elutasítják a nemzetközi kereskedelmi szerződések ra­tifikálását. Bem&s tehát hiába utazza össze a félvilágot és alkudja ki jobbra-balra a keres­kedelmi szer zöldeseket, Svehla legelszántabb ellenségévé növi ki magát. Hogy a miniszterelnök és külügyminisz­ter között a viszony nem a legharmoniiku- sabb, az kitetszik abból is, hogy a cseh la­pok állandóan felszínen tartják azt a kér­dést, ki lesz Masiaryik utó dia s a cseh lapok közleményei nyomán élesen szembetűnő az ellentét Benes, Svehla és Kramár között. Nagyon 'valószínűnek tartják, hogy a Pritom- no'Stiban megjelent Kramár-féle levél közzé­tételét Benes inspirálta. A cseh lapok arról is imák, hogy föltétlenül szükséges az elnöki szék kérdését még Masaryk életében tisz­tázni, mert Masaryk halála után rendkívül nehéz lesz a képviselőház és szenátus há­romnegyed többségét egy ember -számára összehozni. Hogy a cseh politikának ez a legújabb küzdelmi kérdése a köztársaság el­nökére nézve nem lehet kellemes, hogy ez Masarykkal szemben sem nem ildomos, sem nem tapintatos, ezzel vajmi keveset törődnek azok, akik egyéni érdiekeik és érvényesülé­sük utján fáradhatatlan tempóban törtetnek. Sriovensikú ruszinjai a minden ruszinon nuszinszHOfáfrf! Nyomor és éhség Mezőlaborcon — A ruszinok elszakadási akciója — Ki támogatja a propagandát? A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Tárcarovatunk: Szombat: SZILÁRD JÁNOS: Cshikla táncol. Vasárnap: FALU TAMÁS: Ablak mögül (vers). — ZILAHY LAJOS: Az ősember. Szobor Szobor vagy: dacos, néma és csodás, ' Fekete kőből állsz Itt előttem Fehér mezőben. Szobor vagy* bátor, erős, hatalmas, Bronztested messzi fénylik a tájon — Én itt csodálom. Szobor vagy: kedves, hízelgő, nyájas, Ezüstidomu, koszorús élet — Nem kellek néked. Szobor vagy: büszke, hiú és kényes, Aranyruháju, csillogó, gazdag — Mégis akarlak. Szobor vagy: tüzes, szikrázó, égi, Drágaköizmu, világcsodája — Én a szolgája. Szobor vagy: élő, húsból és vérből, Megalázkodva nézel az égre: Enyém vagy végre. Segcsdy László. pésnek mentek a Nyírségbe s a nyiri búza egy évre való kenyeret adott nekik. Most ez a kereseti lehetőség is megszűnt s mert a környékbeli erdőüzemekben sincs munka s mert az állatállomány háborús veszteségeit e vidéken még részben sem tudták pótolni, úgy, hogy a burgonya és káposzta megmű­velése is nehézségekkel jár, ez a nép a íegkétségbeesettebb helyzetben él, éhség és nyomor fenyegeti az amúgy Is szegény vidéket. Nem csoda, ha ily körülmények között termékeny talajra talál itt az az agitáció, amely a ruszinok által lakott földet Szloven- szkótól el akarja szakítani és Ruszinszkóhoz kívánja csatolni. A ruszinszikói választások óta az elszakadási akció rendkívül erős len­dületet vett s ma Nagybereznától Eperjesig minden falu­ban van szószólója ennek a törekvésnek. Az agitációnak egyik főfészke Mezőla- borc, ahol annyira kiéleződtek az ellentétek, hogy már merénylet, sőt gyilkosság is történt Vízió — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Pakots József. A hőség ráterpeszkedett a falura. A szinte olvadt levegőben halotti mozdulatlan­ságba sülyedt minden. Poros, eltikkadt fák, áléit bogarak a megperzselt virágok tölcsé­rében és buta álomba révült emberek a dél­utáni napsütés elől lezártredőnyü szobákban. Egy fikarcnyi enerzsia nem élt állatban, em­berben. Gyetvai, a tanító a kert gyöpén egy al­mafa tövében heverészett s mellette szét­nyitva egy verseskötet. Schiller. Imént ol­vasta. És most szomorú volt, utálta a falut, ezt a sziik, lelkiszegény világot, mindent- Negyedórával előbb a jegyzői írnok nézett be hozzá, hitta a „Két pisztolyához. — Mit olvasol annyit? Belebutulsz. — Már butább nem lehetek, mint ameny- nyire közietek lettem! — felelte gorombán. A jegyzői jrnok nevetett, mint aki jó viccet hallott, aztán kezébe vette a könyvet: — Schiller... mormolta. — Német... — tette hozzá megvetően. — Már én csak azt a másik Sillert veszem be, amelyet a Két pisztoly-ban mérnek! ennek jegyében. (így a cirókófalui plébános el­leni merénylet, a világi-i biró meggyilkolása síb.). A hatóságok természetesen ellenséges indulattal nézik ezt a törekvést, ám az agitá­torok páratlan szívósságot tanúsítanak, amit kétségtelenül táplál az ismeretlen forrásból érkező anyagi, továbbá Kurtyákék, a ruszin kom­munisták, sőt még a kormánypárti nagy­orosz Gagaíkónak erkölcsi támogatása is. Az agitátorok erőteljesen propagálják azt a hirt, hogy Mezőlaborc a közel jövőben já­rásbíróságot kap s ez az első lépést fogja je­lenteni minden ruszinok Ruszinszkója'felé. Ez a törekvés azonban a politika ber­keibe tartozik s a politika nem ad kenyeret a szüköliködőknek. Az üres gyomor, és a nélkü­lözés legföljebb fogékonyabbá teszi a lelke­ket a politikai agitációk iránt s a prágai kor­mánynak még kemény gondot okozhat az a Cipét CSAK „BAG*." NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 körülmény, hogy nem törődött a szlovenszkói ruszinok nyomorúságos anyagi helyzetével és ezzel tápot adott egy olyan politikai agi­tációnak, amely az ő centralista törekvései­vel semmiképpen sem egyeztethető össze. Bethlen i fomidalinosltás ellen A bűntetotörvénykönyv reformja a forradalmi mozgalmak ellen irányul — Enyhítik a sajtószakaszt — junius közepétől működik a Nemzeti Bank Budapest, máijus 28. '(Budapesti szerkesztőségünk telefonj e- íenüése.) Az igazságügyi bizottság tegnap folytatta a büntetöroveia vitáját, amelyet általánosságban el is fogadott. Ezután Beth­len István 'gróf miniszterelnök 'Szólalt föl és válaszolt a vita során elhangzott fölszólalá- sokira. KijeHemtette, hogy nyíltan bevallja, hogy a javaslat éppen úgy, mint neki és a kormánynak minden intéz­kedése a forradalmasítás ellen irányul. Nem fogja sohasem tűrni és megengedni, hogy az izgatások továbbra is eredménnyel jár­janak és megfertőzzék a közhangulatot. Te­kintettel arra, hogy a bünltetöíörvénykönyv a forradalmositás elleni küzdelemről nem intézkedett, mivel akkoriban ez a veszély nem volt annyira intenzív, mint ma, a kor­mány most szükségesnek látta, hogy ez ellen az intézkedés ellen is megtorló intéz­kedéseket hozzon létre. Utána Pesthy Pál igazságügyminiszter beszélt és kijelentette, hogy a javaslat a megromlott erkölcsi köz­állapotokat helyre fogja állítani. A részletes vitánál néhány szakaszt mó­dosítottak. A politikai elítéltek nemcsak sa­ját, irói vagy álnevük alatt, hanem névtele­nül sem Írhatnak cikket. Valakit foglalkozá­sától csakis a legszükségesebb és legvég­sőbb esetben lehet eltiltani. Majd az igazság- ügymíttiiszter bejelentette, hogy a sajtósza- kaszmak hajlandó a lapok végleges betiltá­sára vonatkozó részét elejteni, de ahhoz ra­gaszkodik, hogy két vagy három elítélés után javasolni lehessen az időleges betiltást. A vitát ma este folytatják. Hivatalos jelentés szerint a Magyar Nemzeti Bank junius 15-én megkezdi mű­ködését. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a váim tarifái avaslat részletes vitáját. Az ülést Egri-Nagy János és Dénes István beszélték ki. Ezután áttértek az interpellációkra. Ti­zennyolc interpelláció volt bejegyezve. A Ház pénteken és szombaton is ülést tart, hogy mielőbb végezzen a vámtarif a ja­vaslattal. Ezután a fővárosi javaslatot tár­gyalják le, majd szünetre megy junius köze­pén a Ház. A büntefőnovellát valószínűen csiak ősszel fogják tárgyalni. Visszavonták a nyomozóieveiet három emisránsvezér ellen Budapest, május 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- leníése.) A budapesti királyi ügyészség há­rom ismert emigráns ellen visszavonta a nyomozóieveiet és az ellenük kiadott elfoga­tási anancsot. Kondor Bernátrói, Weltner Ja­kabról és Ladányi Ármin dr.-ról van szó, akik valmennyien beadvánnyal fordultak az ügyészséghez, amelyben kijelentették, hogy abban az esetben, ha visszavonják az elie­Szélesen felkacagott. Gyetvainak nagy kedve lett volna felrugni. — Mehetsz! — szólt rá kurtán. A jegyzői írnok kis nádpálcájával meg­billentette a kalapja szélét és fütyörészve el­ment. Gyetvai ismét magába mélyedt. Mit csi­náljon? Valami lázadozott benne. Ha sokáig ittmarad, beporosodik, mint ezek a fák. A lelkére, agyára ülepedik ez a szürke, végte­len por, amely beszüremlik itt mindenhova kulcslyukon, ajtóhasadékokon keresztül. Még a virágok sem olyanok itt, mint az ő kis he­gyi falujában, ahol született. És az embe­rek? Emésztő, lomha, tunya állatok ezek, régi, évtizedek előtti Képes Krónikát bön­gésznek s az Álmoskönyv a legizgalmasabb olvasmányuk. Nagyon elérzékenykedett. Sajnálta ma­gát, a jövőjét, amelyet olyan szépnek álmo­dott, amikor a képezdében megnyerte a verspályázatot. Egy aranyat kapott- Most is itt van az óraláncán. Hányszor éhezett, de ettől az aranytól nem vált meg. Azt hitte, a dicsőséget, a halhatatlanságot váltotta meg vele. Dicsőség! Gyetvai felugrott és kitárta karjait valami távoli látomány felé. pabh hiiiiiib■ ■■ m 11 min mp Messze az ég peremén lomha, mozdu­latlan fehér felhők ültek s a templomtorony, amely rávetitődött az ég halavány, tikkadt kékjére, szinte belefurta magát a felhőkbe, így, igy fogja ő is merészen beletúrni a fejét a magasságokba, keresztültöri ennek a moz­dulatlan álmos életnek pállott légkörét. Oh! Kemény koppanást érzett a fején. Mi ez? Valami fejbeütötte. Zsibbasztó fájás nyi­lallott a homlokába, a szemét könny futotta el. Mi történt? A sors, a gúnyolódó sors fi­gyelmezteti talán, fintort mutat neki, fejbe- kólintja, hogy ne álmodjon dőreségeket? Semmi Egy érett, kövér alma vált le ágáról és éppen a feje lágyára koppant­Szimbólum. Az, az. Ostoba, ostoba vé­letlen, de vájjon nem véletlen minden; a szü­letés, a halál, az öröm, betegség, minden. Ö és a dicsőség? ö és a halhatatlanság? Ugyan, mit akar ő, a kis falusi tanító, Gyet­vai György? Ugyan ne bomolj, György, te szamár! Ezt koppantottá ki az az alma. Az alma... Odagurult Schiller mellé, a verskötet mellé és csufondározva, elhízottam mint egy zsíros paraszt, a szemébe röhögött. Marhaság; úgy foglalkozik vele, mintha va­laki vdlna, mintha valaki élne benne. Talán. Oh, butaság. Féreg élhet benne, mint ő ben­isis1 Valódi Schroll-féle -ai v—’ és lenvásznak schtffonok, vásznak, crelonok és damaszíok nagy választékban minden Damaszt-aszialnemüek. Kész nölfehérnemitek. szent-háromsá? szélességben Schroll-Schlffon 7, n 6 korona ______ szoborra) szemben I i Mező laborc, május 28. Mezőlaborc... A világháború kárpáti fe­jezetének szomorú eméke, azután ismét a je­lentéktelenség és elfelejtés ködébe vesző sá­ros, poros határközség. Az uj államalakulás után e község népe a gazdasági elhatároltság vadhajtásaként jelentkező csempészés egyik főfészkévé lett s a zempléni ruszinok ekkor élték aranykorukat, mert a csempészíuvaro- zással szépen és sokat kerestek. De elkövet­kezett ennek alkonya is és a mezőlaborci ru­szin paraszt, aki hitelbe vette házát és föld­jét, nem tudott kötelezettségeinek eleget tenni s jött az adóvégrehajtó, elvitt mindent és ismét sivár és szomorú lett Szlovenszkó eme ruszinjainak sorsa. Ma minden kétségbe­esett szem Amerika felé tekint. Ilyenkor má­jusban, amikor a tavalyi termés már fogyó- félben van s az ideit még csak zöld vetések alakjában himbálja a szellő, leírhatatlan a szlovenszkói ruszinok nyomora. A hegyes­köves földjük a legkeservesebb munka árán sem terem annyit, amennyire szükségük van s azelőtt úgy segítettek magukon, hogy ke­nuk kiadott körözőlevelet, hazatérnek és hajlandók bíróság elé áldani. Az ügyészség megállapította, hogy Kon­dor ellen a kommunizmus bukása után olyan vádakat emeltek, amelyek nem voltak iga­zak, miiért is az ügyészség nemcsak a nyo­mozólevelet vonta vissza, hanem az eljárást is teljesen beszüntette ellene. Ladányi Ármin és Weltner Jakab ügyében pedig azzal a fel- terjesztéssel fordult a főügyészhez.

Next

/
Thumbnails
Contents