Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-28 / 120. (568.) szám

Szerda, május 28. *» — A Banhivaíal kimutatása. A Bankhi­vata.1 még csalt ma r-yilván.ossá,eria hozott május 23-ikji kimutatásának legjellemzőbb té­tele ezúttal a b aukjegyforgaloimiriaik: ujaíbb 200 millióval való csökkenése, úgy, hogy az e havi csökkenés összesen a 650 millió ko­ronát meghaladja. Csökkent a váltótárca ál­lománya is, még pedig 15 millióval 613.6 millióra. Az értékpapirileszárnitiolás valamivel kedvezőbben alakult, ment ez a tétel 84.6 millióval közel 678 millióra növekedett. A valuta- és devizakészletek 22.6 millióval 678.4 millióra szaporodtak. A nem esi ém,készlet 1045 millió koronával alig változott. A felek zsirókövetelései 213.8 mililióval 1288 millióra szaporodtak, ami azt jelenti, hogy a bankok­nak isimét több pénzük hever terméketlenül a Bankihivatalnál. Vagyonadóra 12.5 milliót fizettek be, úgy, hoigy az eddigi összes-be­fizetés meghaladja már a 4 milliárd koronát. 1924 május 23-án 10,710.6 milliót tett ki a törvényesen megengedett bankjegyfoTiga- fom, viszont a tényleges bankjegyforgalom csupán 7.550.6 millióra rúgott, úgy, hogy a bank jegy tartalék 288-285,041 koronával nö­vekedett a legutóbbi kimutatással szemben. — Leszállították az üvegáruk tarifáját az átrakodó forgalomban, A cseh-szlovák ál­lamvasutak az üveg és üvegáruk, valamint a meg nem munkált tükörüveg számára az 5-ös kivételes tarifában fölsorolt állomások­ról a dunai átrak odóforgalomban Pozsonyból és Komáromból Pozsony kikötőbe való szál­lításnál a következő tarifamérséklést enge­délyezik: a) 100 fillért a dunai átrakodótari- fa B. osztályú tételeiből, b) 100 fülért az em­lített tarifa 5. számú kivételes tarifájából. A kedvezmény 1924 március 1-től ez év végé,:g ér vényes és vissza térités alakjában történik. A kedvezmény tartama alatt azonban leg­alább ötezer tonna feladást kell igazolni. = Milliárdos fizetésképtelenség Becsben- Bécsi szerkesztőségünk táviratban jeleníti: Az Emist Réti selyem áru nagykereskedő cég 6 miilliánd osztrák korona passzíváival jelentett fizetésképtelenséget. — A forgalmiadótörvény uj végrehajtási utasí­tása. A pénzügyminisztérium most küldte szét vé­leményezésre a forgalmiadé törvény uj végrehajtási utasításának tervezetét a különböző érdekképvise­leteknek. A tervezet a terménytőzsde közönségét érdeklő forgalmi adókérdésekben egyálalában nem hoz megoldást. Hónapokig tanácskoztak a szak­minisztériumok arról, vájjon az idegen gabona és liszt behozatala forgalmi adó alá esik-e és hogy mennyi legyen e két terménycsoport adótétele. Megoldás helyett ismétli a végrehajtási utasítás tervezete a törvény rendelkezését, mely szerint kormányrendelettel fogják megállapítani, hogy bi­zonyos áruk behozatala forgalmi adó alá esik-e. A malom:part egyelőre ismét hátrányosan érinti a végrehajtási utasításnak ez a hiánya. A rendelet- tervezet a forgalmiadótörvény 10. szakaszát elég behatóan magyarázza és szinte taxatíve felsorolja azokat az árukat, melyeknek forgalmi adója 1, illet­ve 2 százalék. Eszerint a mezőgazdasági termények forgalmi adója 1 százalék, kivéve a következőket: olajgyümölcsök, magvak, komló, külföldi gyümölcs, őrlemények, pékkészitmények, növényi ételzsirok, hús és hústermékek (kivéve a vadhúst és halakat), minden egyéb szállítmány és szolgáltatás után 2 százalék forgalmi adót kell leróni. A végrehajtási rendelettervezetben a különféle termények csopor­tosítása általában helyes, de vannak benne okvetle­nül kiküszöbölendő tévedések is. így például a nyulnyersbőröket a vadbőrök közé sorolja. A cson­tokat, fákat és bokrokat feldolgozott termékeknek m'nősiti a tervezet. És helytelen a tervezetnek a mezőgazdasági termékekről adott ez a definíciója is: A törvény 10. szakasza értelmében a tervezet mezőgazdasági termékeknek minősíti a növényi és állati őstermelésnek mindazokat a tárgyait, ame­lyek eredeti, fel nem dolgozott állapotban szüksé­ges élelmiszert alkotnak. Ez a definíció magával a törvény szövegével is ellentmondó, mert a tör­vényben sem élelmiszerekről, sem szükséges élel­miszerekről nincsen szó. És a tervezet maga is fel­sorol olyan mezőgazdasági termékeket, amelyek nem tartoznak az utóbbi kategóriába. A helyes de­finíció szempontjából mértékadó csak az, vájjon az őstermelésnek egy feldolgozott vagy feldolgozatlan termékéről van-e szó. Felesleges a tervezetnek az a rendelkezése is, mely az exportőrt külön export­nyilvántartási könyvelésre akarja kötelezni, holott az exportőr a fuvarlevelek több példányban való kiállítása és az adóvallomási előtiások utján amúgy is megfelelő ellenőrzésre alkalmas előjegyzéseket szolgáltat be a hatóságoknak. — A prágai bankok elbocsátják tisztvi­selőiket. Május 15-én néhány prágai pénzin­tézet é-s magánbanké ég nagyobb számban el­bocsátotta tisztviselőit. A Bömische Indus- íbia!‘b<nk julius 1-ére 25 tisztviselőnek mmi­előtt föl, Fisdher és Krása bankház 30 tiszt­viselőt bocsátott el, az Erdő és Fabank majd­nem minden tisztviselőiét elbocsátotta és a Böimiséhe Komerzia,Idánknál is történtek el­bocsátások. A nagybankok a bank üzlet sztagnálására hivatkoznak e tömeges elbo- csáitások megokolásánál. O00CXXXXXXXXXXXX30000GCC0QCX30C30SO Diám í Gluj-Kolozsvár, löBOÉri-flt 33. (Cata-Mocilor) p Szállítok elsőrendű feliér jjj torka érdéin! iármos ©kr öt ú-f- Harmincnégy milliárddal csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Hosszú idő óta először tüntet föl a Jegybank kimutatása csökkenést. A bankjegyforgalom az elmúlt hé­ten harmincnégy miiiándidal csőként. A ki­mutatásban most szerepel először a Nem­zeti'Bánik alaptőkéje 15-952,614 aranykorona ércfedezettei. = Oroszország kedvező terméskilátásai, Moszkvából táviratban jelentik: Az őszi ve­tések állása majdnem minden kerületben, ki­véve Ukrajnát és a Volgamelléket, jobb, mint tavaly volt. A tavaszi vetések állása is tel­jesen kielégítő. Tőzsde és insplac: = A bankráta várható leszállítására hir­telen megszilárdult a prágai tőzsde. A spe­kuláció a hivatalos bankiráta várható leszál­lításának hírére vásárlásokba fogott, amihez még a kórtermim fedezési vásárlásai is járul­tak, úgy, hogy az aránylag kis kínálat mel­lett hirtelen erős szilárdulás állott be a mai forgalomban. Az emelkedő irányzat zárlatig •tartott. Különösen az arbitrázsértékek javul­tak. Előfordult kötések: V/27. V/26 1928. évi kinnstfiri utalvány-­— .-­19 24. évi kincstári utalvány 98.10 93 10 Nvereménvkölosön .....--.-­87.00 iW n-os hornházásl kölcsön • 97.80 87.50 31.35 8' .35 fi °/n Államkölcsön ..............--.--­79 — Morva nrsz.-kölcs. 1911 &!t % 73.75 73.50 Morva orsz—kÖ'cs 1917 5 % • 80.— 80, — írásra város 1911 köles, ö °/n 79 50 79.50 Prága város 191o köles. 4 °U 6^.— . Briinn város 1991 köles fi ®/ —*— Pozsonv város. 1910k51es. 4P1 Prága városi takrnt. 4 . R7.50 87.50 Psl. vörös kereset oorstegv ^5.— *♦6.— Mapvar R frtos vörös kereszt • Mavvar Jelzálog sorsiegv . Budanesti Bazilika sorsiegv Aurárhank ................. . . 39 5.’­395.’­Bohemia . . ......................... Cse h Union Bank ..... Leszámítoló............................ Cse h Tnarbank ...................... 1 -P" o o 1 1 k13.5 0 400.50 422.50 Prágai Hitelbank............... /Jb.— 735.— Szlovák Bank ....... H5.-~ 145.— Zivnostenska ........ *►?**•— 405.50 114.­Angol-Cslov. Bank............... 1 JÓ.— Osztrák hitel ........ 97.50 97.50 Bácsi Hnionhank ...... 63.— 82.— Wiener Bankv. ....... 67. — b ■->. 2 5 Jugoslovenska-bank .... Nord habn..................... k3.75 62 1*0.­43.12 6025.­Cseh Cukor .*....... 1170.— 1165.— Horvát cukor ........ ó9**.— 485.— Kolini műtrágya. ..... 61C. — 537.50 Kolini kávé ........ 15^.— 158.— Kolini petróleum ..... 294.— 2k5.5Q Kolini szesz.................. 1C á0.— 1015.— Teiipor rt......................... El ső nilseni sörgyár .... 572.— 2625.— 560.— 2670.— Breitfeld-Danék ...... 501.— 484.— Laurin és Klement .... 2/3.— 273.50 Ringhoffer............................. Cs eh északi szén ...... 697,50 1850.— 630.— 1730.­Cseh nyugati szén ..... Alpine ........... ..................................................... h2i. — 21,3.— 265.— 415.— 235.— 266.— Prágai vasipar ...... Skoda...................... ... 90 0.— 619.-­890.— 605.50--•-- .-­In wald .......... 235 — 232.— Prágai papír.........................--.-­-­— Továbbra is üzletfelén a prágai termény­tőzsde. Gyenge látogatottság mellett továbbra is üzletfelén volt a mai terménytőzsde és a lanyha irányzat nemcsak a gabonapiacon, hanem gyar­matáruban és zsírban is erősen érezhető. Mai ár­jegyzések: Búza 185—190, Manitoba 180, Rosafé 172, román búza 168, magyar búza 176 ab Bécs, rozs 155—158, orosz 136, magyar 140 ab Orosz­vár, román 140 ab Bécs, árpa 170—175, zab 137— 140, német 124 ab Llebau, amerikai liszt 2.50, ma­gyar 2.45 ab Pozsony, olasz 2.50 franco, francia 2.45—2.65 franco, búzadara 3, Burma rizs 2.50, Aracan 2.60, Mulrnan 3.35—3.50, Rio-kávé 22.50, Santos 24.50—28.50, Guatemala 28.50—31, Sou- chong-tea 46—50, Orange Pecco 58—60, Bury- mandula 23—23.50, mazsola 12.50—17, borsó 2.45 —4, lencse 5—7, fehér bab 3—3.25, mák 5—5.50, kömény 17.50, határidőre 10, román tengeri 142 ab Pozsony, jugoszláv és bolgár tengeri 127 ab Bécs, köles 2.33, korpa 100—110, amerikai zsír 10.40—10.80 ab Tetsdhen. + Óriási hossz a budapesti tőzsdén. Bu­dapesti szerkesztőségüink jelenti telefonion: A mai tőzsdén uagy forgatom volt, szilárd irányzat mellett. A kulissz eleven- Minden piacon jelentősen szilárdultak az árfolyamok. Egyik-másik papír értékemelkedése megha­ladja a 20—30 százaléot. Zárlatkor tovább javultak az értékek. A kosztpénzt erősen ke­resték egy százalék fölött. Moktár 225, Tö­rökszentmiklósi 30, Pestszentlőrinci 87, Lég­szesz 825, Részvénysör 260. Előfordult kötések: Ví27. V/26. Anp.-Magyar . . . 75000 65000 Hazai ha nk . . . . 290000 .725000 Magyar Hitel • . . 681000 653000 Jelzálog .................. 146000 139000 Leszámítoló . . . . T . 95000 93000 Magyar-Olasz . . . « . 23000 22000 Osztrák Hitel . 253000 244000 Földhitelbank . • é — — Merkúr . . . . 16000 16000 Kereskedelmi bank 1500000 143000 Egyesült, takarékot 198000 192000 Magy. ált. tkptt • . 200000 185000 Első hazai tkp . 4630000 44200u0 Salgó ...................... 765000 730001 153000 149000 40000 35500 Dólivasut............... 82000 71000 AUamvasnt . . . , 745000 730000 Borsod-Miskolci . 162000 150000 Oonoordia • . . . . 56000 45000 Budapesti malom 1b3000 152000 Oizella malom . . 70000 59000 Hungária malom. 110000 108000 Beocsini .................. ^300000 1045000 Északi szén . — Esztergom-Szászvár 440000 415000 Felsőm, szén . . . 615000 585000 Prasche ............... . 285000 240000 Magnezit............... 2350000 2225000 Magy. ált’ kőszén 3950000 3830000 Urikányi .... j230000 1180000 Kóburg .................. 40000 — Csákv ......................... Ma gvar Fegyvergyár • 21000 1300000 19500 1250000 Ganz-Danubius 3875000 3700000 Ganz-vi Hamos. . . 1825000 1750000 Hofherr ..... 195000 (78000 170000 156000 Lipták...................... 14500 125000 Győri vaggongyár 96000 38500 Sohück . . . • . 81000 TeudloIT-Ditrich . 120000 100000 Baróti ..................... . 4500 — — 82000 Égisz ...... . Izzó ..................... • • • 1,1,0 ou 755000 41500 735050 35000 37000 220000 212000 Goldberger .... 254000 22500D Hungária műtrágya . . 185000 168030 90000 ;5ü00 Magyar Cukor . . 3500000 3325000 Östennelő .............. 340000 300000 Gummi .................. 635000 545000 Magyar szalámi . — 64000 Óceán ....... 3651)0 36000 Győri ólai .... 115000 — Telefon .................. 215000 170000 Pálfalvai .............. — — Egyes, fa ..... Gutmann............... • • • 49000Ö 3S0Ö0 490003 Orsz. fa .................. 175000 145000 Lignum-tröst . . . # . 125000 35300 9jÖ0 97o0 Neuschloss .,. . . 6600 6500 Rézbáuvai .... 17000J 135000 Szlavónia ..... 1i6000 112000 Naschitzi............... 2900000 2750030 Zabolai ...... 143005 135000 Adria...................... 2üj0üÜű Atlautika .............. 43000 43000 Levante ..... 235000 260000 Tröszt ...... • • * . 125000 116000 Lloyd bank .... • • « • » — A svájci széna- és szalmapiac. A sváj­ci széncpiac lanyha. Belföldi áru elég van a piacom s jóval olosóbb, mint az importált, a kereslet azonban gyenge. 100 kg. közepes minőségű széna áprilisi átlagára a következő volt: Préselt széna franko állomás 12—20 frank, kazalból 9.50—15 frank, sarju franko, állomás 12—18.50 frank, kazalból 11—16 frank. A szalmapiacon a külföldi áru drágulá­sa a belföldi árak megszilárdítását vonta maga után. A kereslet általában elég jó s a kínálat nem túlságosan nagy. Áruk 100 kg.- kint franko állomás nem préselt áruban nyári szalma 5—8.50 frank, téli szalma 5.50—8.50 frank, alomszalma 5—8.50 frank. = Bécs is megélénkült. (Pragoradio-) Míg a prágai és budapesti tőzsdéken hatá­rozottan szilárd irányzat mutatkozik, a bé­csi forgalom csak részben szilárdult meg. Itt is inkább a cseh és a magyar értékek iránt mh—wbtomipawbwí .m.ivn.M«sai Hé, Kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (6) Körülnézett az esőben, szemközt a szél irányával és zsebredugott kézzel bámult el a nádasnak. Sokára megfordult: — Hallom, keres a nagyapád . . . Nem válaszoltam. Mert sejtettem, mért keresi annyira az öreg. Egyszer megszólalt még, de inkább úgy magának tette föl a kérdést: — Nem tudom, mit akar tőlem, hogy olyan sürgős vagyok neki. És szembefordulva a2 őszi viharral, ke­délyesen kezdett íűtyörészni. Elnéztem az ázott legényt, amint a ka­lyiba előtt álldogált, zsebrerakolt kézzel. Hosszú, mellbe-tört fickó volt az ágrulsza- kadt, a félfülére hegyesen odacsapott posztó­kalapban, melynek karimáját körülollóz'.a valaki. Foltozott, hátul két helyt kiszakadt kurta ködmönkében állt ott, a lábán szine- veszteít, öreg honvédnadrág és annak foly­tatása gyanánt két szárnélküli csizma. A szárát még tavaly levágta és beitta valahol Paczal Jóska. Arca inkább tót, a két szeme elállt és mialatt zsebrerakott kezekkel fütyö- részett, az eső ferdén csapkodta az arcát. A szűk honvéd-nadrágot bámultam, amely lábszárközépben végződvén, azon alul egész a szártalan csizmafejéig, fém-szín­ben látszott ki a Paczal Jóska lába, sűrű szőröktől vértezetten. Úgy félszemmc! rám- sanditott: — A nadrágot lesed? Mondhatom, álja az időt.-----Katona is volt Jóska bácsi? — kér­deztem gyanútlanul. Pa czal Jóska felkuncogott: — Hogy voltam-e? Majd subickot ettem nékik, hogy három évet köhögjek a bor- nyu alatt! Szabadiul vagyok én, öcsém! Tovább mosta az eső s veresrekopott torkáról lefolyt a mellére, meg a hasára. Mert a ködmönről hiányzottak a gombok s az inge szét volt vetve a mellén. Elfütyöl- getett magának egy darabkát és akkor rám­nézett úgy szögletből: — Hát azt tudod-e, gyerek, milyen ala­pon vesznek be valakit a katonadoktorok huszárnak, vagy bakának? — Nem tudom, Jóska bácsi, — siettem a ‘/álasszal. Mert a katonákról szóló dolgokat éjfélig is el tudtam volna hallgatni. — Hát azon az alapon, hogy kinek mer- refele áll a sarka. Akinek hátrafelé áll, ab­ból huszár lesz, mert éppen kengyelbe-való a talpa. Akinek egyenes állású a sarka, azt már esek vacok bakának veszik be, mert az jól tud gyalogolni . . . — És akinek előre-áll a sarka, abból milyen katona lesz? — kérdeztem ügyetle­nül. Paczal Jóska elgondolkozott: — Nem tudom, akadt-e már olyan kato­naköteles, akinek előre-állna a sarka. Deha igen. akkor azt biztosan furvézernek tették... Elhallgatott, mintha maga sem lett vol­na megelégedve a válasszal. A bajuszát so- dorgatta, diinnyögött. A szél sipolt rriég, a Medvec nádasai el- dülve suhogtak, de az eső mintha kezdett volna alábbhagyni. Kis rozsét tettem a tűzre. Lehetett már dél körül. És egyszerre, az un- gi hegyek tájának, oszlani próbáltak a felhők s tenyérnyi darabkán hirtelen kitetszett az ég lengyelszinü zöldje, mintha meghasadt volna a menybolt. És váratlanul fölmerülitek a kozákok is, amint nehezen vonták a hálót, miközben furcsán elnyújtott nótát zümmög­tek az ingoványok hátán. Ám lehet, hogy a nádasok zúgása tévesztett meg. Ismét hal­lottunk egy-egy kiáltást az ismeretlen mesz- sziről, mintha valami fuldokló lélek segélyért esdekelt volna. Távol, igen távol mintha a lazonyi rengeteg ködlött volna fel, amely­nek mélyében számtalan kondák vannak a Varga György parancsnoksága alatt. Balkéz­ről felbukkant néhány szünetre a nézpesti rétsé'g. Kufágasok áztak a közepén, az ága­sok körül a ménes bujt össze s a lovak ] egymás nyakába fektették a fejeiket. A rét- ség túlsó szélein galytalan fűzfák búsultak, de olyan messzeségbe, hogy gondolatnak tet­szett talán. Ott kellett táboroznia valahol a fő-kozáknak. Aztán, éppoly fyirtelenül, visszacsuikód- ta.k a felhők és sötét lett köröskörül minden. Nem láttuk a kozákokat, eltűnt a lazonyi rengeteg, eltűnt a nézpesti rétség a kutága- sokkal. Csak a nádas hajladozott s az eső ragyásra csapkodta a vizek arcát. Paczal Jóska a kalyiba előtt állt, de már nem fütyörészett. Csak nézett szembe a vi­harral, amely lucskosra verdeste a pofa- csontjait. Megszólítottam: — Jóska bácsi, nem szeret halat fogni? — Szeretnék én. öcsém, — rezzent föl a szokatlan kérdésre, — csak nem akaródzik. De minek is? A cigányoknak van igazuk, meg nekem: bolond, aki dolgozik. Mert úgy van az, gyerek, hogy a dologgal csak vesz- kőd'ések. meg gondok járnak s mégis szegény tőle az ember. így is szegény vagyok, de 1egalább passziózok magamnak. Maga elé tűnődött: — Szamár volt, aki ki.análta a munkát A grófok csinálják ügyesen: ők nem dolgoz­nak. Én se. Csakhogy én nagyobb ur va­gyok, mint az összes grófok, meg bárók együttvéve, mert ők adót is fizetnek, állna viszketés a talpukba. De rajtam ki veszi be? — s halkan röhögni kezdett. — Szabadle­gény vagyok én, öcsém! — Jóska bácsi haragszik a grófokra? — Haragszik a fene! ök mennek jobbra, én megyek balra. Mindössze azt kifogásolom a részükről, hogy már a folyóvizeket is el­szedik a szegény emberek elől. Hát ehhez •pofa kell! Fokonkint méregbe jött. összevissza­kiabált: — Mert tudd meg, hogy ők is halásznak, ha igen megunják magukat. De puskával lő- döznek a vízbe, vagy patront robbantanak s attul döglenek csak a harcsák. Ez persze úri flangérozás, mert a hálót huzni kéne. ahhoz pedig meg kell fesziteni a lábakat. Ez persze nem tetszik nekik, mert. lajhárok . . . — Dehiszen Jóska bácsi se dolgozik! — vetettem közbe, kissé ostobán. — No, az már igaz, — s halkan röhögött megint. — Mindazonáltal a grófok meg a bárók nagy kutyák, hogy a görény harapdál- uá meg a talpukat! Megállj csak, rmegátij, lesz még itt egyszer ricsaj csak sokat okos­kodjanak a kozákokkal! Mert tudd meg, öcsém, — s kihányta a mellét. — hogy az igazság mindig a kozákok pártján van . . . Nem szólt többet. Ott ázott az esőben s gondok nyomait láttam sokat-koplalt arcán. Úgy éreztem, hogy Paczal Jóska felforgató terveket forgat magában, de egyelőre na­gyon vigyáz, hogy el ne járjon a szája. Any- nyit mondtam: (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents