Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-24 / 117. (565.) szám

Szombat, május 24. + Tíz milliárd hitel a kecskeméti gyümölcs- exportra. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kecskeméti gyümölcsexportot, amely már igen ne­vezetes tétele a magyar külkereskedelmi mérleg­nek, az idén válság fenyegeti, mert a kecskeméti kereskedők a pénzszűke miatt nem tudják önere­jükből a nagyarányú kivitelt lebonyolítani. Már az előző években is egyre nagyobb számban özön- lötték el a kecskeméti piacot a külföldi, főképpen osztrák és cseh kereskedők, •akik a nehéz magyar pénzügyi helyzetet fölhasználva, megszüntették a magyar gyümölcskereskedelem önállóságát, úgy hogy a legnagyobb magyar exportőrök is csak bi­zományosként dolgoztak külföldi megbízóik szám­lájára. A kecskeméti kereskedők, hogy ezen a helyzeten javítsanak, akc:ót indítottak a gyümölcs- hitel kérdésének megoldására s most egy fővárosi nagy pénzintézet a kecskeméti export lebonyolítá­sa céljára 10 milliárd korona hitelt biztosított az érdekelteknek. A hitel fölött egy az érdekelt ex­portőrökből alakítandó szindikátus fog rendel­kezni. T$?.§d£ és árupiac: — Teljes iizlettelenség a prágai terménytőzs­dén. Kis látogatottság mellett teljesen üzletiden volt a mai terménytőzsde. A keddi árak alig vál­toztak. A zab két ponttal lanyhult és a korpa is olcsóbbodott (100—110). Amerikai zsir 10.40— 10.90 ab Tetscfoen. = Hétvégi javulás a bécsi tőzsdén. (Prago- radio.) A forgalom valamivel barátságosabb han­gulatban indult, úgy hogy a legtöbb kulisszérték részben tartottan, részben magasabb árfolyamon léphetett a forgalomba. A hétvégi ellátás ellenére a vételkedv tartós volt és a korlátban is részben magasabb árfolyambecslések fordultak elő. Az üz­let azonban nem öltött nagyobb méreteket. A szi­lárd irányzat a nyereségrealázációkra sem csök­kent és az értékek egész soTa a legmagasabb napi árfolyamon hagyta el a piacot. A beruházási piac részben megszilárdult. Heti pénzt fél százalékkal kínáltak. Előfordult kötések: Magy. arany járadék . V/2S. 22000 V/22. 25000 Magy- koronajárad, . . 7220 7400 Bankverem Wr. . . . • 132000 132000 Bodenkredit . . . . . 280000 278000 Kreditanstalt. • . . • 184003 182000 Ung. Kredit............... 494 500 499000 Anglobank .................. 203000 238000 Lánderbank . . . . . 310000 31400C Lombard ..................... 16900 17000 Merkúr ...................... 126000 126000 Osztr.-Magyar Bank . • — — Union Bank Wr. . . . 172000 170000 Cseh Union .................. 827000 815200 Zivnostenska Banka. • 812000 819000 Dunagözhajózás . . . 1120000 1120000 FerdinandsNordb. . . 12000000 1I800000 Kassa-Oderbergi ... . 315000 330000 Staatsbahn ...... # 554000 547000 Siidbahn ..................... 63000 60000 Siidbahn prioritát • . • — — Alpine ..................... . • 495000 480000 Coburg ......................... • 3Í500 30010 Krupp ........ 218000 20(000 Poldi ................. 525000 522000 Prager Eisen ..... 1300000 1755000 106GQ0 105000 1171000 1181000 — — Salgó ............................ 560000 550000 Urikánv ...................... 84000Ű 830000 Kinghotfer ................. 1200000 1350000 Magyar cukor . . . . 2350000 2400000 Hé, kozákok! A Prág-ai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (3) Ugyanekkor észrevett s tétován nézett velem farkas-szemet. Sokáig maradtunk igy, szemben egymással. Én a falihoz lapulva, ke- rekrenyilt arccal, ő vértől borított, kisérteti nézéssel, talán megsajnált, mert annyit szólt csöndesként — No pajtás, tanulhatsz ebből,, hogy kell megmenteni a becsületet. Hallottam a szivem verését, amint far­kas-szemben állt velem a véres öreg. Sze­rencsére belépett az apám, lóganéjjal az egyik markában. A másik kezében egy cso­mó poros pókhálót .tartott — Mingyárt elkészítem, kedves apám, — mondta a fő-kozáknak. Kinézett a pitvarba, vizestálat hozott be. Agyag is volt a tálban. Sárt gyúrt az agyag­ból. Aztán a lámpa alá léptek. Apám vizes- ronggyal törölte le a fő-kozák véres homlo­kát, hirtelen ráborította a pókhálót, arra rá­nyomkodta a lóganéjt s végül jól megtapasz­totta sárral. Akkor egy törülközővel át­kötötte a homlokát: — Most már rendbe van kedves apám. —- Köszönöm, fiam. De legalább rendet csináltunk. Mi? — és fölvetette átkötözött fejét.- Mint redesen, — mondta rá közöm­bösen az apám. Akkorára nagyanyám is előkerült s négy, vagy öt üveget hozott. Pálinkával- És az asztalra helyezvén az üvegeket, ma­gával vitt a hátúlsó-házba, hogy vacso­rát ad ,9*mGAiAl£(Ww/fmi#P *3 láció angazsálva van. A kutisszban Skoda 12 ponttal javult, de gyöngébb volt Medica, Pet­roleum, Laurin és horvát cukor. A belföldi bankok nem változtak, a bécsi bankok gyön­ge nyitás után javultak, de a Depositenbank, amely ma a prágai tőzsde legolcsóbb papírja. 9.5 koronáról 9 koronára esett. Ezen kívül csak egy olcsó papirosa van a prágai tőzsdé­nek, a hivatalosan nem jegyzett Ipar, amely tudvalévőén Magyar-Cseh Iparbankot jelent és amelynek részvényei ma 11.5—12 koronát érnek. A beruházási piacon javultak a kincs­tári utalványok és a beruházási kölcsön, vi­szont a IV. államkölcsön kifejezetten gyöngén tendált. Az utótőzsdén teljes üzlettelenség állott be és a záróárfolyamok mind alacso­nyabbak voltak. A devizapiacon nyugodt volt az üzlet, de az irányzat lanyha. Szilárdabb csupán Zürich és Budapest. — Itt jegyezzük meg, hogy a Tőzsdei Hirlapak az a jelentése, hogy a Zivnostenska és a Prager Kreditbank interveniáltak volna, csak annyiban felel meg a tényeknek, hogy ez a két intézet szórvá­nyosan támogatta a saját konoerniéhez tar­tozó vállalatok papírjait, de nagyobbszabá’su intervencióról nem volt szó. Előfordult kötések: & V/23. V/22 1020. évi kincstári utalvány--.— 1924. évi kincstári utalvány 98.1? 99. ­Nvereménvkölcsön .............. 97.43 87 .40 K°/n-os beruházási kölcsön . 87.50 87.25 *7„-os lisztkölosön............... 81.25 8 1.23 8 °/p Államkölcsön . . . • • 73.90--•-­Mo rva orsz.-knlos. 1911 4’*/■» °/. 73.35 73.25 Morva orsr,-kő1 cs 1917 5 9/n. 80.— 79.50 Prága város 191? köles. 5 °/n 79 — 79.— Prága város 191n köles. 4 °/n 63. — 63.— Brünn város 1921 köles fi °l • Pnzsonv város. IDIOköles. 4 • Prága városi takrot. 4 °/- . 97.50 87.50 44.— Csl. vörös kereszt sorsjegy 44.25 Magyar öfrtos vörös kereszt * • Magyar ielzálog sorsiegv. • Rudaoestl Bazilika sorsjegy Agrárhank .................. . . 39 5.— 395Í­Robomia ................................ Cseh Union Bank ..... Leszámítoló............................. 414Í50 400.50 414.50 400.50 Cseh Toarbank ...................... 42 4. — 423.50 Prágai Hitelbank ..... 730.— 14,51 — Szlovák Bank ..................... 14 5.­Zivnostenska ........ 4-94.— 1141­AngobOslov. Bank ..... 120.— Osztrák hitel.................. 93.50 93.50 B écsi Unionbank ...... 81.50 84.50 Wiener Rankv................. 66.50 6 7.— Jugoslovonska-bank .... Nordbahn..................... 43.25 60 25.­1175.— 43.87 6000.­1170.­Cseh Cukor ......... Horvát énkor......................... 48 1.— 497.50 535.­158.— Kolini műtrágya. ..... 5ö / .50 Kolini kávé......................... 15 8.— Kolini netrólenm............... Kolini szesz......................... 24 7.— 1070.— 244.— 1025.­557.— 2700.— 473.50 Tejipar ................................... El ső nilseni sörgyár .... 5:5.— 2510.­Breitfekl-Danék ...... 430.— 271.— 637.50 1780.­Lanrin és Klement .... Einghoffer............................. Cs eh északi szén ...... :75.— 1790.-I $:!? 265.— Cseh nyugati szén ..... Alpine ........... Poldi....................................... 411.— 237.­267.­Prágai vasipar .................. 83 5.­88.3 — 585.— 597.-­Pozsonyi kábel .......--'--­—. — 232 — 234.— Prágai oapir .........................-­‘ •-­— A cukortőzsde. Amerika tegnap kubai jelentésekre lanyha volt. London augusztusi jegyzése 23.3, Paris júliusra 253. A belföldi piac továbbra is változatlan.-f- A budapesti gabonapiac. A mai termény­tőzsdén budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése szerint a kővetkező árak alakultak ki: Tisza- vidéki búza 315, határmenti 320, sörárpa 325, du- nánituli takarmányárpa 300, budapesti zab 350 ezer magyar korona métermázsánk-nt. + Budapest kissé megmozdult. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzsdén nyűgödtabb hangulat uralkodott. A forgalom k'ssé megélénkült. Egyes értékek piacán kisebb áremel­kedések történtek. A spekuláció azonban még mindig tartózkodó. Eladó kevés volt a piacon. Moktár 210, Pestszentlőrinci 75, Törökszentmik­lósi 31, Osztrák légszesz 850, Részvénysör 213 ezer korona Előfordult kötések : V/2?, V/21. Ang.-Magyar . . . 61500 76003 Hazai ba nk . . . 223000 219000 Magvar Hit el 643000 64200' ielzálog ...... 13000! 2 14003 Tieszámitoló .... 84001 8350 : Magyar-Olasz . . . 27251 2200' 'sztrák Hitel . 243000 239003 'öldhitelbank . • — 16000 Merkúr . ... 16000 Mereskedelmi bank 1375000 1 3500 jgvesült. takarékot 135000 17300 '■fagy. ált. tkptt . 1 >500 ’ 18600 Mlső hazai tko . • • 4330010 71(V'0 4Z2ö0u0 72500 142301 148000 34000 1400': 73000 75000 703000 685303 Borsod-Miskolci . 144000 144000 44000 44000 Budanesti malom 140000 144000 Gizella malom . . 55000 56030 Hungária malom. Beoesini ...... • * i 93000 jOáOOOO 9400) 1200000 Kszaki szén . Eszter <roin-Szász vár 405000 420003 Belsőm szón . . . 5900UÜ 40000 57000 23003 Magnezit ... Magy. ált’ kőszén Urikányi .... Kóburg .................. Cs áky .............. Ma gyar Fegvvergy Uauz-Danubius Ganz-villamos. . . Hofherr . . . . . Láng......................... Li pták ... ... Győri vaggongyár Schliek . . . • . Teuclíoff-Ditrich . Baróti................. . Ég isz . .................. Pa pír...................... Soódinm . . . . Goldherger . . . . Hungária mütrágy Klotild.................. Ma gyar Cukor . . Őstermelő.............. Gu mini.................. Ma gyar szalámi . ár • 9050000 3750003 T130003 400)0 1950!) ,150000 3650000 16:5000 170000 155000 197500 3*70000 103500) 20530 1275009 365000, 155000.) 163003 158300 * • 12300 142500 • * 85000 77000 100003 30)0 80030 35000 7:000 93033 5253 75003 41500 40003 • * 680000 680030 38000 38000 a • • 202000 258300 158000 80000 3225000 290000 495000 72000 34000 203000 197:03 1?7030 90000 3150300 295000 463000 64000 35000 Győri olaj . . . . • 85000 186000 160000 Pálfalvai . . . . . Egyes, fa .... . Gutmann ..... Orsz. fa .................. • • 475000 155000 38090 465000 155000 Lignüm-trost . . • 85003 SOOOi) Malomsokv . . . . • 10000 9500 Neuschloss .... 7500 6250 Rézbánvai .... 145003 13S000 Szlavónia............... # 103000 102000 Naschitzi . . . . . . • 2700000 2550030 127000 130000 Adria ...................... • • — — Atlantika .............. • • 38500 33C00 Levante . . . . . * • 253000 245000 Tröszt .................. • • 105000 110000 Lloyd bank . . . . • • — — = Terméskilátások és árak Romániában. Ko­lozsvárról jelentik: A regáíban egy hónap múlva már aratnak és ott a kilátások határozottan rosz- szaik. A meglevő készletekre vonatkozó becslések túlzottak voltak. Ez az oka annak, hogy a hét fo­lyamán a malmok részéről nagy kereslet indult meg minden termény után és az árak általában emelkednek; az erdélyi malmok a liszteladást be­szüntették, a bánságiak pedig kilogramonként 50 bánival emelték. Az erdélyi termésjelentések sem nagyon biztatóak; a legtöbb helyen a tulbő csapa­dék, Brassó, Háromszék és Csik megyében a rend­kívüli szárazság okozza a drágulást. Háromszék­ből azt jelentik nekünk, hogy a vetések vissza­maradtak, a kaszálók és legelők nagyon gyengék. Brassói terményárak: Beszar áfoiai búza 79—80 kgos 640, regáti 76—77 kgos 610—620, rozs 70—71 kgos 520, tengeri lófogu 480—500, fogarasi zab 450—500, takarmányárpa 520—540, sörárpa (nincs) 640. A szilárdság nagy, áremelkedések várhatók. Sepsiszentgyörgy: Búza 620, rozs 500, tengeri 500, takarmányárpa 500, sörárpa 600, zab 500, burgo­nya 280, préselt széna 320, szalma 300, korpa 320. — Állatárak: I. exportökör 24—25, igás hanyatlott 22—23, levágott sertés 39. A kolozsvári nyersbőr­piacon a kereslet még mindig igen lanyha, úgy hogy a nehézbőröknél csekélyebb áresés várható. A faggyuárak emelkedtek. Árak: Szopóborju 7 kgig 6—64 lej, pittling 8—15 kgig 40—42, 16—25 kgig 39—41, 26 kgtól feljebb 38—39 lej. Bivaly­szopó 8 kgig 38—40 lej, pittling 9—20 kgig 27—28, 20 kgon felül 32—33 lej. Nyers faggyú 18—20 lej, olvasztott 37—38 lej. Csontzsir 46 lej. Marhafarok kgkint 40—44, serte 90—100, oldalszőr 10—12, tehénszőr 10—12 lej. Báránybőr fekete 70—80, fe­hér 50—70, juhbőr 140—150 lej. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja: Fiachbarth Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeituugs-Aktlen-Gesellschaft nyomdá­jában Prágában. — A nyomásért felelős: O. Holik. Szeplő, bőratka, ránc. inájfolt, arc és orrvörös sé.g jiztos ellenszere a „Goráit" créme, „Corall" szappan „Corair púder Kapható minden gyógv szertárban és drogériá­ban. Főierakat Oseh-Szlo- vákia részére „Vörösrák1' gyógy tár. Bratislava Mihálykapu. 1 MEGJELENT! MEGJELENT! j b illsliiéi jspiája Szíovenszkó és Ruszinszkóban Szerkesztette; Alapy Gyula dr. Az illetőségi kérdés legkimeritőbb ismer­tetése a legkiválóbb jogászok nyilatkoza­taival. Kapható: Spitzer Sándor könyves­boltjában Komáromban. Ara 8.— Ke. —eo————— | acéiredöíis?, ©llérács©Ss i | é§ MiMffienitHrásznaft I & 5 1 5 I I „EB60N" SJriMlil, Sraííslavska 47 | Telefon: 1860. & ^ fiók: Mássá. Rafttár-ufóa 4. sz. § Odahátul aztán elsirdogált magának, amikor senki sem látta. És mialatt éldegél­tem, ő a kuckóba húzódott. Néha felsóhaj- tott: — Egyszer még agyonütik okét vala­hol... — Az én nagyapám nem fél senkitől, — mondtam rá. De a szegény öreg egyre a magáét haj­togatta: — Meglásd, fiam agyonütik őket.j Az Isten őrizzen, hogy tPis ilyen légy, ha meg­nősz. Multiba mán a csendőrök is felárták a nevüket. Vacsora után levetkőztetett a nagy­anyám., hogy bevisz az első-házba. Mert ő a hátsó kis kamrában aludt, én pedig az első­házban a nagyapámmal. De a fő-kozák so­hasem feküdt ágyba, hanem a kemencepad- ka elé terítvén guíbáját, arra heveredett. Rendszerint későre tudott elaludni. A setéi­ben, ha már emlfujta a lámpát, még órákig elfoigott, magához beszélgetett, motyogott s órák teltek belé, amikor még mindig sóhaj- tozgatott: — Hej, hej... Nehéz a szegénységnek... Valami titkolt bánata lehetett. De én azt még nem értettem akkor. Nagyanyám le vetkeztetett tehát, ölébe vett. az első-iházba vitt s betett az ágyba. Rámboritotta a dunnát, körülrskott óvato­san, megcsókolta a homlokomat s kiosont. Akkor már zajos volt az első-ház. Az asztal körül, meg a kemencepadkán valami heten-nyolcan ültek. Szalonnát ettek, pálinkát ittak. Ott volt a fő-kozák, az apám, Vajda György gomboktól villogó tüszővel a hasán, megjött akkorára a nyakban előre- hajlott Pikor András, nagyapám katonatáísa a königréci csatából, akinek se.prübajuszától nem látszott a szája, ott legénykedeít és hányta magát Turbis Antal fuvaros és saj­nálta, igen sajnálta, hogy elszalasztottá ezt a mai verekedést. Mindjárt az ágyam szélén lógatta a fejét Sándor Gyuri kisbiró, azt haj­togatván, hoigy akármit óbégatnak a faluiba, ilyen cselekedetre csak igazi katonaviselt emberek képesek . . . Amikor végeztek a szalonnával, megint ittak. S előszedvén pipáikat, füstöt ereget­tek. A füst pokrócba állt össze s ez a pokróc ott lebegett a mestergerenda alatt olyanfor­mán, hogyha valamelyik kozák felállt, fejté­vel átütötte a pokrócot s eltűnt tőle a feje. Én összehuzódva füle 1-getlem az ágyban. Kézről-kézre járt az üveg s már keve­set beszéltek. Az ital megfeszítette arcaikon a bőrt, szemeik fényesre kerekedtek és mi­vel a pipák szárain összevágták a fogukat, pipáik felágaskodtak s onnét-félűiről néztek le a kalapjuk karimájára. Pikor András vén königréci tüzér (aki azonban csak hid-ács volt ama hajmeresztő •futásban) az asztalra könyökölvén, biccen­tett a nagyapám felé: — Hogy ment végibe az a mai dolog, Mihály? A fő-kozák eldüit hetykén: — Hogy ment végbe? Mint rendesen. Gyövümk a lakodalomból nagy jókedvbe. Lazony alatt szembegyönnek húsz szekér­rel. Nyolc szekér magyar, tizenkét szekér 'ót. Biztosan a nagymihályi vásárba indul­tak holnapra. Ök húsz szekeren vagy szá­zan. Mink egy szekerei! hárman. Szemlbeta- nálkoztunk, megálltunk, ök is megálltak. Odakiáltok az első szekérnek: Kitérni hé, itt a kozákok gyónnék! Visszakiáltják az első szekérről: teszünk a kozákokra! Ök is ihat­tak elébb, mert hasonló kedvükbe voltak. Odakiáltok mégegyszer: kitérni hé! Röhög­tek. Odaszólok erre a két fiúnak: keresztbe a szekeret . . . Gyuri kereszfbeforditja a szekeret, leugráiunk, ki a lőcsöt, ki a rudat! A tótok, meg a magyarok is leugrálnak, ki a lőcsöt, ki a rudat! Én meg csak odakiáltok a fiuknak, mint rendesen: rajta, kozákok! Ak­kor összementünk . . . Nem folytatta mindjárt, pedig előhajolva figyeltek rá egytől-egyig. Eiőször megnyom­kodta pipájában a parazsat s amikor szívása volt megint, annyit mondott: — Mind ottmaradtak az országúton, meg az árokba, mink meg danolva igyekeztünk hazafele. Sajnálom őket, de minek szálltak szembe velünk? Igazam van, Andris sógor? Pikor .András, akit ama rémült menekü­lés óta elsősorban katonai természetű moz­dulatok érdekeltek, komolyan bólintott rá: — Jól tettétek. Nagyszájú alakok ne po­fázzanak olyan emberekkel, akik csatába ve­rekedtek. Az apám, meg Vajda György szelíd' gúnnyal nézett el a többiek fölött. Pedig egyikük sem volt csatában soha. Megint ittak. Nagy hallgatás követke­zett. Olyan volt már a füst, hogy lapá tál lehetett volna hányni. E füstön át nagy-nagy messzeségekbe távolodott tőlem a lámpa s olyannak láttam csak, amilyen lehet ködök- befult tengerek fölött a távol partokon hu- nyorgató világítótorony mécse. Pislogott a lámpa s ők visszapislogtak rá. így múlt cl hosszú idő. Kint őszi csönd leselkedett. Alud­tak az apró házak, a bakter is aludt. Isten tudja, hol járhattak tűnődő gondolataikkal? (Folyt, köv.) — Fedezési vásárlásokra szilárdult a prágai tőzsde. Bécsi jelentésekre a kontermin fedezési vásárlásairól a prágai tőzsdén is szi­lárdabb irányzat indult, de a forgalom ennek ellenére sem élénkült. A korlátban a szilár- dulás főképpen a cukor-, vas- és vegyészeti értékeket érintette, amelyben a besszspeku-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents