Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-20 / 113. (561.) szám

Kedd, május 2t>. *3F A kopenhágai tenniszversenyek. Kopenhágá- ból tlvfratozzcik: A Davis-cupért folytatott ten- niszmérkőzések során a második napon a páros küzdelemben Kehrling és Pétery (Magyarország) vereséget szenvedett az Uhlrch-Thealbitzer-pár- tól 7:5 arányban. A verseny állása jelenleg 2:1 Dánia javára. Hátra van még két egyes verseny. Az Anglia és Belgium közti Davis-cupért folyó i mérkőzést 3:2 arányban Anglia nyerte meg. Az Ausztria és Svájc közötti mérkőzés pedig eddig 1:1 arányban eldöntetlenül áll. A cseh-szlovák derby. Május 25-én futják le a kuchelbadi pályán az ezévi cseh-szlovák derbyt, amelyre már hetekkel ezelőtt megindult a tippelá­sek és a fogadások egész sorozata. Eleime a Kary-istálló Cleopatráját tippelték derbynyertes- nek, majd a Kary-istálló másik és jobb lova, a Swcat Haert került az érdeklődés előterébe. A Sweat Hert tegnapi szereplésével azonban nagy csalódást keltett. Teljesen rossz formában van és a Drizant, Jamint a Great Hopével szemben he­lyezéshez sem tudott jutni. A derbyért igy két ló fog komolyan küzdeni. Az egyik a Székelyvér, amely az árpádhalmi ménes tulajdona s amely valósz'nü győztese lesz a derbynek. A Székelyvér egyetlen komoly ellenfele a Licinius lesz, amely a múlt héten nagyon szép formát mutatott, tegnap azonban már nem futott. Valószínűen pihentetni akarják és ezért nem indították. A mezőgazdasági kiállítás mérlege A kiállítás nem elégítette ki a szíovenszkói gazdák igényeit — Egy szíovenszkói gazda véleménye a kiállításról Prága, május 19. Holnap bezárul a eseti-szlovákiai mező- gazdasági kiállítás, amely tegnap — mivel vasárnap volt — élénk látogatottságot muta­tott. A kiállítási téren és pavillonokban ott nyiizsgött a prágai vasárnapi közönség, mely nem annyira a mezőgazdasági gépek, vagy a termelés és tenyésztés kiállított tárgyai után érdeklődött, mint inkább a sör- és virsli- árusok körül szorongott. Volt a kiállításon egy pár népviseletbe öltöztetett és pajzán operettekbe vegyülő cseh falusi, legnagyobb­részt morvák és hanákok, akiket deputációba hoztak föl a prágai kiállításra s akik elhozták magukkal rezesbandáikat is, hogy azok a vasárnap déli korzózó közönségnek fülsike­títő szórakozást nyújtsanak. Szíovenszkói látogató vajmi kevés volt a kiállításon. Ennek oka legnagyobbrészt ab­ban rejlik, hogy a szíovenszkói hatóságok jó­formán semmit sem tettek annak érdekében, hogy a gazdaközönség érdeklődését fölkelt­sék a kiállítás iránt. Azok a szlovenszkóiak, akik megtekintették a kiállítást, megelégedé­süknek nem tudtak kifejezést adni, sokkal in­kább boszankodva látták azt, hogy a prágai mezőgazdasági kiállítás — úgy látszik — semmi súlyt sem helyez arra, hogy Szloven- szkó leghatalmasabb érdekeltsége, a magyar gazdatársadalom otthon érezhesse magát ezen a kiállításon. Mert sehol sem volt egyet­len magyar fölirás sem, sőt még a cégek reklámfüzetei és röpcédulái. is legnagyobb­részt csak cseh nyelven állottak a közönség rendelkezésére. A legtöbb helyen a kiállító megbízottja még németül sem tudott beszélni. A kiállításról egyik szíovenszkói gazda, aki a mezőgazdasági fejlődésnek lelkes ba­rátja s aki ösmeri az európai mezőgazdasági kiállításokat, igy nyilatkozott a P. M. H. munkatársa előtt: — A kiállításnak ipari része nagy álta­lánosságban véve, néhány jobb és régen is­mert csehországi cég kivételével, rendkívül gyönge, mert a kiállított tárgyak legnagyobb­részt tucatáruk és legföljebb balkáni exportra alkalmas vásári portékák. A mezőgazdasági ipar terén ez a kiállítás semmi különösebb fejlődésről nem tesz bizonyságot. A motor- építés terén tapasztalható ugyan bizonyos fejlődés, amennyiben változatos kombinációk láthatók a benzin-, spiritusz- és elektromotor készítésénél, de általában a precízebb gépek­nél alig van számbavehető képviselet. — A szíovenszkói és ruszinszkói nagy mezőgazdasági üzemek a prágai kiállításon jóformán semmit sem találtak, ami a szükség­letüket megfelelően kielégíthette volna. A kis üzemek tulajdonosai szempontjából még csak tanulságról sem lehet beszélni, mert a ma­gyar kisgazda számára még csak fölvilágosi- tással sem tudott senki sem szolgálni a kiál­lítás labirintusában. — A kiállítás mezőgazdasági részénél az állatkiállitásról keli megemlékeznünk. Az ál- latkiállitás — amint ^azt a Prágai Magyar Hírlap már megírta — a tenyésztés szem­pontjából a legminimálisabb mértéket sem üti meg, mert az vásárnak igen, de kiállítás­nak semmiesetre sem mondható. Legnagyobb­részt vágóállatokat állítottak ki: állatkeres­kedők, de nem tenyésztők. A lovaknál is ki­záróan lókereskedők állítottak ki többé-ke- vésbbé másodrendű anyagokat. A nehéz igás- lóállomány a kiállításon még számbavehető, de a kocsilovak igen gyöngék. A magyaror­szági állatkiállitások után csodálkozva keres­tük a csehországi tenyésztés kiválasztott anyagát. Szlovenszkó ezen a kiállításon leg­följebb mint reklám szerepel, de Szlovenszkó mezőgazdasági fejlettségéről ez a kiállítás egyáltalában nem ad képet. Érdekes jelenség az, hogy a sertéskiállitáson is kizáróan buda­pesti hízott sertések szerepelnek. — összegezve a látottakat, meg kell ál­lapítani, hogy a prágai mezőgazdasági kiállí­tás nagy általánosságban helyi jellegű és leg­nagyobb fogyatékossága az, hogy megköze­lítően sem ad teljes képet a köztársaság egész területének mezőgazdasági és állattenyész­tési termeléséről. Nagy framk-bessz Prágában 196—198 Ke = 100 frank A francia franknak a világpiacon mutat­kozó lanyhuló irányzatával párhuzamosan a párisi devizát a mai prágai tőzsdén is gyön­gébben jegyezték. Az előtözsdei forgalomban 198-al jegyezték a frankot, úgy, hogy az áru­jegyzés a tőzsde kezdetén 198 volt, a hivata­los kliringben azonban már csak 196.88 kö­zépárfolyamon jegyezték vagyis 11.12 koro­nával alacsonyabban az utolsó hivatalos ár­folyamnál. — A Koburg-müvek egyezkedési tár­gyalásai. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Május 16-án Pozsonyban fiarmadizben meg­indultak a Koburg-müvek egyezkedési tár­gyalásai. A jelenvolt hitelezők közel három órás egyezségi kísérletei nem vezettek eredményre, miértis a döntés későbbi időre elhalasztódon. Az 1923 decemberében meg­történt egyezség alkalmával a vállalat a1 passzívák száz százalékos kiegynlitését ajánlotta fel. E :t az ajánlatot úgy a hitele­zők, mint a másodfokú bíróság által elfogad­ták. Később, mint már jelentestük, megálla­pították, hogy a vállalat képtelen betartani ezeket a feltételeket és az ez évi februárban megtartott második egyezkedési kísérlet al­kalmával 40 százalékos kvótát ajánlott fel. A 40 százalékos kvóta két részletben válna esedékessé. Az első részlet a jogérvényes ki­egyezést követő egv hónap, a második rész­let az ezután következő negyedik hónap vé­gén kerülne kifizetésre. Az ajánlat (''foga­dása esetén a társaság a részvénytőkét 10.4- ről 5.2 millió csK-ra bélyegeztetné le és uj részvények kibocsátásával alaptőkéjét 26 mil­lióra emelné fel. Az igazgatóság reméli, hogy ez esetben eleget telhet kötelezettségeinek. — Cseh-Szlovákia külföldi kölcsöne. Londoni távirat jelenti: A cseh-szlovák kül­földi kölcsön uj részle .érői a londoni tőzs­dén köztudomású lett, hogy az uj kölcsön­részletet a Baring Bros & Co., Rotschild & Són., valamint a Henry Sclhroeder & Co cégek kedden fogják általános jegyzésre bocsátani, mire a régi kölcsön címletek az utótőzsdén 98.25-re emelkedtek. Ezzel egy­idejűén fél millió font sterling összegű köl­csönrészletet Amsterdamban fognak kibo­csátani 93.25-ös árfolyamon/ valamint 40 millió dollárt New-Yorkban. — A Gömöri Hitelbank a Tatra Banká­val egyesül. A Gömöri Hitelbank rt. május 11-én tartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a részvényesek közgyűlésének java­solni fogja a Morva Agrár és Iparbankkal eddig fennálló affiliációs szerződésének meg­szüntetését és a Tatra Bankkal való fuzio­nálást. A pénzintézet igazgatósága a terve­zett fűzőtől az érdekkörébe tartozó iparvál­lalatok fellendülését reméli. — Szabaddá tették a nyers mészkő be­hozatalát. A kereskedelemügyi minisztérium május 23-iki hatállyal szabaddá tette a 150. vámtétel alatt felsorolt nyers, nem égetett mészkő behozatalát. — A Zemska Banka beszüntette a hosz- szulejáratu épitöhiteleket. A Zemska Banka (ezelőtt ,.A cseh királyság országos bank­ja") legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a nagyszámú hitelkérvényre, valamint arra való tekintettel, hogy a beruházási niac kedvezőtlen, egyelőre beszünteti a hosszulcjáratu épitőhiteleket. — Ruszinszkóban hitelszövetkezeti szö­vetség alakult. A ruszinszkói hitelszövetke­zetek Ungvár székhellyel megalakítják a Hitelszövetkezetek Szövetségét, melynek feladata lesz a hitelszövetkezetek összes ré­gi ügyeinek, tartozásainak, követeléseinek rendezése, uj kölcsönök folyósítására anya^- gi erő megszerzése, végül a szükséges ve­zetés és ellenőrzés biztosítása. — A behozatali engedélyeknek a vevőre való átruházása. Ha az importőr, aki, behoza­tali engedélyt kapott, az árut részben, vagy egészében belföldi vevőnek akarja nagyban eladni még mielőtt az áru a belföldre érkezik, a kereskedelemügyi minisztérium be- és ki­viteli osztályának most megjelent rendelete szerint az importáru kiszolgáltatható az illető vevőknek, ha az importőr az előirt módon előzetesen bejelentette vevőit. Az erre vonat­kozó záradék szövege pontosan elő van Írva és a vámhivatal csak az esetben szolgáltatja ki az árut, ha a behozatali engedélyben az illető vevők föl vannak sorolva. — A Rimaszombati takarékbank köz­gyűlése. Rimaszombatból jelentik: A Rima- szombati takarékbank május 26-á.n délelőtt 9 órakor tartja 62-ik rendes közgyűlését, mely­nek tárgysorozata a következő: Az igazga­tóság és felügyelő bizottság jelentése. 1923. évi január 1-től a szanálásig terjedő üzletév számadásainak előterjesztése a szanálással kapcsolatos leírásokkal. Az eddigi 1,200.000 korona alaptőkének a régi 2400 dr'b. 500 K névértékű részvénynek 200 koronára való lebélyegzése utján 480,000 koronára való le­szállítása és 3600 dr'b. egyenként 200 korona névértékű uj részvény kibocsátása utján is­mét 1,200,000 koronára való felemelése. — Egy prágai nagy díszműáru rész­vénytársaság veszteséges mérlege. A „Pá- ris városa" rt. 2.5 millió korona alaptőke mellett 1923-ban 637.000 korona veszteség­gel dolgozott, amit a nagy adóterhekkel okol meg a vállalat. A közgyűlésen az egyik igaz­gató azt kifogásolta, hogy a vállalat veze­tősége elhanyagolta a reklámot és hogy a közönség emiatt már nem igen ismeri a ré­gebben neves vállalatot. = Rosszak a német terméskilátások. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A porosz terméskilátásokról beérkezett hivatalos jelen­tések roppant kedvezőtlenek. A leggyöngébb termés várható rozsban, mivel sok helyütt későn vetették. Ennek oka, hogy elkéstek a burgonya betakarításával és a rozsot tudva­lévőén leginkább burgonya után vetik. A ta­laj a vetés idején tulnedves is volt; azonkívül a szigorú tél is megártott a rozsvetéseknek. Vannak vidékek, ahol a rozsterületek 80%-át ki kellett szántani. Búzából nem kellett ilyen nagy területeket kiszántani. Az őszi árpa éppen annyit szenvedett a szigorú téltől, mint a rozs. Valamivel kedvezőbb a takarmány- répaterületek vetési állása, de ez a növény is gyöngült, mert sok levele elfagyott. A ló­here- és lucernaföldeken régóta nem tapasz­talt telelő károkat mutatnak. talaj a nagy hidegtől fölemelődött és széttépte, maid föl- szinre vetette a növény gyökerét. Ennek folytán a fagy nagy károkat tett bennük. A lóhere és lucerna sok helyütt tenyérnyi ma­gasan állanak a föl szín fölött. A burgonya­vetés még nem fejeződött be, a nagy nedves­ség miatt az ültető munkákkal megkéstek. Ugyanígy sokat ártott a nedvesség a rétek­nek is, a jobbfajta füvek kipusztultak. Gondos trágyázással talán még megmenthetők a ta­karnia nyfélék. A német cukorrépa vetési ál­lásáról ezidőszerint még nem lehet véle­ményt mondani. Tőzsde és árupiac: — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 6—14.50, borjú 8—13, belföldi sertés 10—13, svéd sertés 11—12, dán sertés 10—13, jugoszláv bakonyi 13—14, ma­gyar bakonyi 13—14, belföldi marha hús: ökör ele­je 10—13, hátulja 12—15.50, bika 12—14, tehén eleje 8.50—10, hátulja 10—13, egy éven aluli üsző és tinó 11—14, vágott hús 6—8 cseh korona kilo- gramonkint. A forgalom lanyha volt. — A prágai áilatvásár. A miai állatvásáron 1521 vágómarhát hajtottak föl, még pedig 230 bel­földi, 266 szíovenszkói, 263 jugoszláv, 106 román, 73 magyar, 516 dán, 71 litván és 4 bivalyt. A kö­vetkező árakat érték el: belföldi: ökör 6—7.70, bika 6.75—8.25, tehén 5—8, üsző 7.25—9; szloven- szkói: ökör 6,80—8.75, bika 7.90, tehén 8.35; jugo­szláv: ökör 6.25—8.50, bika 7—-8.25, tehén 6.75, üsző 7.25—7.40; román: ökör 6.50—8.70; magyar: ökör 7—8.50; dán: bika 7.20—8.26, tehén 4.75—8 üsző 7.25—8; litván: bika 5.65—7, bivaly 7.10— 7.50 cseh korona kilogramonkint élősúlyban. A for­galom lanyha volt. + Szilárd a budapesti gabonapiac. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mel­lett az árak igy alakultak: Tiszavidéki búza 350, dunántúli 340, budapesti 345. dunántúli rozs 320, dunántúli zab 280, sörárpa 340, prompt korpa 245, dunántúli 240 ezer magyar korona métermázsánként. — Gyöngén indult a prágai e heti tőzsde. Úgy a helyi, mint a vidéki spekuláció maga­tartása teljesen tartózkodó, mivel Bécsitől is roppant lanyha irányzatot jelentettek. Emiatt csak kisméretű üzlet fejlődött lanyha irány­zattal. Az árfolyamok úgy a kulisszban, mint a korlátban fokozatosan lemorzsolódtak. A nehézpapiroknál (Erste Pilsner, Schoeller, Nestomitzi) 100 százalékkal alacsonyabb kezdőárfolyamok mutatkoztak. A kulisszban az árfolyamveszteségek 5—18 koronát tettek ki. A forgalmi értékek is gyöngültek. A nem­jegyzett értékek piaca teljesen üzlettpien. Záróirányzat: gyöngült. — A devizapiacon szintén lanyhult az irányzat, de megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy szilárdabban csupán Budapestet jegyezték. Előfordult kötések: • V/19. V/15. 1023. évi kincstári utalvány-­--.-­10 24. évi kincstári utalvány 98.— 98 19 Nvereménvk ölesön . . . . 87.85 87.85 fi°/n-os beruházási kölcsön • 87.25 87.25 6°/„-os lis7.tk;>lcsön . 0 • • • 81.80 8 .75 fi °tn Államkölcsön . • • • • 79.— 79 — Morva nrs7.-kölcs. 1911 4V, % 73.50 7*k— Morva orsz-kölfts 1017 5 °!o 80.75 go.— Prága város 101a köles. f> %-­-­Prág a város líTlo köles. 4-­63 . — Briinn város 1991 kői es fi o--•--* 94 .75 Po7,sonv város. imOkölcs. 4°/n----­59 .50 Prága városi takrpt 4 0/r 87 59 87.50 Őst vörös kereszt eorsiegv 44.50 44.50 Masrvar fi frtos vörös kereszt • ~~L Magvar ’e'zálog sorsie"v--.-­Bndanesti Bazilika sorsjegy Agrárhank ................' 1 39 51 — 395l — Rohemia ...............--. Cseh faion Bank . 41 5.— *♦13.— Leszámítoló............. 400. — Cseh Tnarbank . . . 427.— 424. — 73!.— 1 5i ,— 403.— 129.— 97.50 Prágai Hitelbank . 730.— Szlovák Bank . . . 148.— Zivnostenska .... 439.— Angol.Cslov. Bank . 120.— Osztrák hitel . . . . 93.75 Bécsi fnionhank. . 84.50 74 50 49.— 6420.— Wiener Bankv ... 67. — Jngoslovenska-bank Nordbahn. ............ 43.75 60C0.— Cseh Cukor ..... 1200.— 1255.— Horvát énkor .... 485.— 535.— 160.— 270.— 1055.— 570.— 2859.— 437.— Kolini műtrágya. . Kolini kávé .... 589.— 155.— Kellní petróleum . Kolini szesz .... 250.— 1C10.— Teiipar rt ..... Első nilseni sörgyár 2610*— Breitfeld-Danék . . 477.— Lanrin és Klement 232.— 895'.­18*0.— 432.— 243.50 27!.­917.50 634.— Cseh északi szén . . 630.—— 1798.— Cseh nyugati szón . 438.— 241.— Poldi .............. . . Prág ai vasipar . . 253.— 838.— Pozsonyi kábel . . . —.— — t-­Inwald .. .... 247 — 249.— Prágai oapir . . • .--•-­. + Tartott a budapesti tőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tőzsdén az irányzat gyenge, a forgalom tar­tott. Nagymérvű kényszereladások követ­keztében az árfolyamok egyre mélyebbre sülyedtek. A gyengülés főként a kisebb pa­píroknál éreztette hatását. Néhány a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfolya­ma ezer magyar koronákban: Moktár 198, Törökszentmiklósi malom 31, Pestszentlőrin­ci tégla 78, Részvénysör 205, Osztrák Lég­szesz 625. Előfordult kötések: V/19. VJ 14. Ang.-Magyar ................ 67509 212ÍX/0 72960 I 295393 Magvar Hitel ...... 603000 667930 Jelzálog ......................... 1 30000 173003 Leszámítoló ................... 84000 91000 Magyar-Olasz ...... 71000 .!4900 Osztrák Hitel ............... 235003 244900 Földhitelbank . • . . . 1 15250 18000 1 Kereskedelmi bank . . . 126509 1445000 | Egyesült takarékpt • • Magy. ált. ikptt............. Első hazai tkp . . . . Salgó ............................ Bí rna...................... . . 172000 167009 4<!850o0 64700) 141000 36000 195000 135900 4580000 695000 146000 40009 Allamvasut ....... Borsod-Miskolci . . . . Budapesti malom - . . Gizella malom . . . . . Hungária malom.... Peocsini ......................... fi8000 C-4C000 128000 44000 133000 57000 90000 950000 80000 655000 150000 43090 157000 ft 003 VOOOO 1125000 fszaki szén ................... Eszt ergom-Szászvár . . Belsőm, szén ...... 350000 550009 slOOOO I 610900 1 /-05000 I 23^0000 1 38O3OGO 1 5160000 I Drasche ......... Magnezit ................ • . Ma gy. ált' kőszén . . . Urikányi ................... 2050000 33 .>0000 I050000 Kóburg ......................... 19500 22000 I Gsáky ............... . . Magy ar Fegyvergyár . Ganz-Danubius . . . . Ganz-villamos. . . . . . 1025000 342/009 1000000 162000 1250000 1 3750000 I 1750090 1 19C000 1 Hofherr ........ 143000 165000 1 Láng ............................... 125000 14000 1 Lipták ...................... . . 87000 85000 1 Győri vaggongyár . . . 73000 83500 1 Schlick . . . • . . . . Teudlofü-Ditrich . . . . 90000 4250 100000 1 73000 84030 1 Béni ............................... 36500 43000 1 6OCO0O 660000 1 J300U 44000 1 Papir • ......................... Rp ódium ....... 196000 199000 225000 1 158000 1 Goldberger . . . , . . 1*9000 ?5űnnn 1 Hungária műtrágya . . 80000 Klotild ......................... Ma gyar Cukor ............. ős termelő.................. . 2925000 253000 410000 3200000 1 300000 1 475000 1 Gumrni............. ... • . . 44000 44000 1 Magyar szalámi .... 35000 3ÓÓÓÖ I Óceán ............................ 82000 SlOOO 1 Győri olaj ................... Te lefon......................... 145000 157000 1 Pálfalvai ...................... _ Egyes, fa • •••».» . 430000 400000 1 Orsz. fa ........ . Lignum-tröst ................ 148000 85000 8000 6000 125000 160000 1 83000 1 8000 | Rézbányái ....... 0.150 1 128000 1 1i0000 90000 1 2250000 1950000 1 1120QO 108000 1 Adria — 38000 30250 | 218000 210000 I Tröszt. ......................... 100000 93000 1 —fi

Next

/
Thumbnails
Contents