Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-16 / 87. (535.) szám

■zefi egységre (távafkozzélr, wsí csupra a' Négy év <&.) Prága, áprffis rf5. t5gy pár nap .múlva lesz négy eszteu- dejje aossak, hogy a toarradakrá nemzetgyűlés komédiája tttán a köztársaság lakossága aSkotimányos formák között kifejezhette akaratát és a prágai törvényhozásiba kíkül-d- hette képviselőit Az idő órája gyorsan jár és ma már csak két esztendő választ el bet> oöTdoet alttól a oaptiáí. amikor a mostam kép- ytse&Sházi dkkís teteit s amikor a kormány — akár tetszik neki, akár nem — kénytelen lesz poüitókáját a nép ítélkezése aíá bocsátana, így tehát önként kínálkozik alkalom arra, hogy tigy a koalíció, imint az eSenzék, egy Rífiantást vessen <a jövőbe, amely soiwniépé- sektoeí közeledik felénk Négy esztendővel ezelőtt a választók: akaratából oüyau paitaimenit született me& amelyben a szooteSsta pártok kerültek túl­súlyba. A cseh-sztovák köztársaság első al­kotmányos törvényihozásába a csefti-szksvák szociáldemokraták vonultak be a legnagyobb számban, de miivel önmagokban nem rendel­keztek abszofct többséggel és a német szo- ciáldemokratákkal sem akartak együtt menni, a cseh polgári pártokkal szövetkeztek kimenti többség létrehozása céljából, |^l|y született meg a cseh nemzeti koalíció, abtirly egyedüli céljának tekintette a cseh naciona­lista álmok megivalósitását. A cseh nemzeti koalíció kezdetben igen nagy többségre támaszkodott, img az eSenzék aránylag gyönge volt. mert csupán a német és a ma­gyar képviselőket foglalta magában. A koa­líció azonban csak rövM ideig ötrűlhetefct lenoek a kedvező helyzetnek, mert hamarosan bekövetkezett a lemorzsolódás folyamata. Mindjárt az első esztendőben érzékeny vesz­teség érte a koalíció törzsét: a szociáMemo- ácrata pártot azzak hogy kiváltak belőle a kommunisták, akik nem voltak hajlandók Végigcsinálná azt a nacionalista kurzust, ame­lyet a párt választóinak cserbenhagyása után folytatott. A második esztendőben a szlovák néppárt lépett ki a koalícióból rasvel ez a cseh-szlovák egység (kétes értékű fikciójából ■kiindulva a m egs emnásülés veszélyével fenyegette a szlovák népet. A harmadik esztendőben már a cseh ■képviselők között is feliütötte a fejét az elégedetlenség, amely a Vrbensky-csoport kiválásában jutott kifeje­zésre és ha a koalíció egy nyakatokért tör­vénymagyarázat segítségévet ei is távolította a képviselőháziból ezeket a dfesziifltens eleme­ket, a bomlás csiráit még sem operálhatta ki a beteg testiből. A negyedik év végén, amikor a népszövetség sürgetésére végre Rusziu- szkórjak is helyet biztosirtottak a parlament­iben, megint csak megfogyatkozott a koalíció számbeli túlsúlya és nem kételkedünk benne, hogy ez a tnlsuly a mimnmrr/a fogi lőcsökkérri akkor, amikor a kormány kénytelen lesz a tiestíheni lengyel és a hultschárti német nép képviselői előtt -is megtiyitim a törvényhozás kapuit. A hatalmas koaSdő tehát négy eszten­dő leforgása alatt törpe többséggé olvadt össze, mag az eleinte csak magyar és német képviselőkből álló el tennék a köz társaságban élő valamennyi nemesén nemzet képviselő­jévé nőtte ki magát, sőt átfogja a cseh nép­nek azokat az elemeit is, akik elégedetlenek a mai rendszerrel Ezzel a folyamattal pár­huzamosan úgy alakult a helyzet, hogy a mai törvényhozási testűiét távolról sem felöl meg a nép igazi politikai csoportosulásának, amely ma már határozottan és kifejezetten ellenzéki .színezettel bírr. Taméságös volna egyszer kiszámítani, hogy a mostani parlamentben helyet foglaló ellenzéki képviselők mögött hány választó áll és mennyi áíl a koalíció mögött. Mivel a választási statisztikák tanul­ságai szerint ogy ellenzéki képviselőre mindig több szavazat esett, mint egy kor­mánypártira, egész bizonyos, hogy. ma az ellenzék több választót reprezeötál intet, a 1 JcoaÜdó, A raszánszkóí választások eredményé nek hatása atett a kormánynak is be kellett lát­nia, hogy a nép akarata ellene fordult. Kép­telenek; vágyónk ezért megértem, hogy a Ceské Slovo, amely az előttünk: áSó két esztendőre ad valami prograamfélét, miért vonja te éppen e választáisokíból azt a tamií- sáigot, hogy 'be kell várni a hatévá ciklus letétiét és addig nem fogják lökni az ui választásokat. A cseh koalíciós lapnak az az okfejtése, hogy erre azért van szükség, mivel tehetővé k-eh tenni egy egészséges parla­menti tradíció kafetjlődését a fiatal cseh-szlo- vák törvényhozásban, tuteágosan erőszakolt és étinél sókkal kézenfekvőbb az a magya­rázat, hogy a koabció nem meri kfflnnfi az ni választásokat, mivel fél a nép haragjától Nagyon téved a Gesiké Síovo abbao is, ha azt hiszj, hogy a köztársaság nemzeti több­sége esefo-szlováikókból áll és hogy a koalí­ció, rnrvel ezt a „nemzeti többséget*4 kép­viseli, őíökéletü fesz, vagy legalább a követ­kező okosban ás nyeregben marad. Azon .már mrndetbká tud van ebbec az államba® és túl vadnak rajta a szlovákok; fe, hogy egy egységes cseh-szkxvák nemzet létezd. Ez a fikció már régen összedőlt és csupán azok érveinek vele, akik legalább ezzel a érvvel szegfejének erkölcsi álapoí' nyers ha tatomon. A köalteióuaik ntéíf aaérÉ stecs joga ahhoz, hogy a csdh-sz&ovák pem­Prága, április 15. A képviselőhöz, miután Medveczky elő­adó tegnap a legnagyobb vihar között ter­jesztette elő jelentését, ma kezdett hozzá a sajtójavasliat vitájához, amellyel estére min­den valószínűség szerint végezni is fog. A vita várakozás ellenére igen lanyhán folyt le, aammek oka egyfelől a kormánypártok rossz telkiismeretében, másfelől pedig az ellenzék fáradtságában rejlik. Nagyobb ér­deklődést csak Kramámak, a javaslat szel­lemi atyjának beszéde keltett, amely több minisztert és számos koalíciós képviselőt csábított a különben egész nap üresen tá­tongó terembe. Kramár mai beszéde nem tartozik a cseh nemzeti demokrata, vezér legsikerültebb szónoklatai közé, a javaslat érdekében hangoztatott érvei elég hatástala­nok voltak és beszéde csak elárulta azt, amit mi már eddig is tudtunk, hogy a kor­mány a javaslatot azért siettette oly na­gyon, mert fél a közvélemény ellenállásától. Az ülésről alábbi jelentésünk számol be: Az ülést 10 óra 25 perckor nyitotta meg Tomasek elnök. A ház nyomban áttért a sajtójavaslat vitájára. F i s c h e r József (német agrárius): Részletesen bírálta a javaslatot. Az 5. szakasz a sajtószabadság ellen irányul, mivel arra csábítja a felelős szarkesztőt, hogy a szer­kesztőségi titkot elárulja. A 25. szakasszal, amely lehetővé teszi a kedvezményes postai szállítás megvonását, minden ellenzéki lapot tőnkre lehet tenni- A 26. szakasz emberiden és kegyetlen, mert azt a szerkesztőt, akit több ízben elítéltek, két esztendeig állásta­lanná teszi. Rejtély, hogy miért kell a tör­vénynek április 12-én életbe lépnie. A sajtószabadság hullája előtt állunk. A' köztársaság rossz szellemei összeültek és a háznak torz szülöttet prezentáltak. A képviselők menteim! jogát körülmetélték és most jön sorra az újságíró. Képviselő és újságíró törzsvendégek lesznek a börtönben. Beszédét c szavakkal fejezte be: Az ellenzéket nem lehet megfoj­tani semmiféle abszolutisztikus törvényekkel. cseh nemzet többségét ás a szlovák nép egy kicsi töredékét képviseli, de korántsem a cseh 'és a szlovák né.p egyetemét Nemzett többség különben Sínes ebben az államban. Van ugyan egy viszonylagos többség: Irat millió cseh, de ezzel a viszonylagos több­séggel szemben rvyoteadíél mélhó szlovák, magyar, mérnek ruszin és lengyel álh okik együttvéve többen vannak, mm a csehek. A formális értelemben vett demokrácia alap- elvei mellett kikerülhetetlen, hogy ez a bá­beli kép elöbb-irtóbb a törvényhozás ter­mében ás kifejezésre ne jusson: el fog követ­kezni az idő, még pedig sokkal hamarabb, mint ahogy a koalíció urai hiszik, amikor a parlamentben neim a csehiek tesznek több­ségiben, hanem a többi nemzetek. Az elmúlt •négy eszfeöc&Sben a parlament nem ti&kröztet- hette vissza a csch-szlovák állam lakosságá­nak valóságos megoszlását, mert -a kormány a imát választások alkalmával Szkwenszkón a nemzetköziség álarcával ejtette tévedésbe a hiszékeny népet, a roszfocfort és a len­gyeleket pedig nem engedte be a parla­mentbe, de ezt a játékot nem l ehet örökké foíyfcafctfi és egy s»ép napon a parlamentben is kisebbségibe jutnak azok, akik ma a fekos- ságbói is csak egy kisebbséget képviselnek. Ma még bíznak a jövőben és göricsösen bde- egy ékttetea Hkdöba, de A:.,- Icésöbb két é-v msihva rá fognak e&zm&M a kegyelten valóságra. Radda (német nemzed: fiain képvi­selő az alkotmányjogi bizottságban azzal vá­dolta meg az ellenzéket, hogy nem tárgyila­gos okokból szegül a javaslat ellen, hanem az állam ellen érzett ellenséges érzelméből. A bizottság ellenzéki tagjai biztosították Hajút arról, hogy az ellenzék nem államé 11 enes- Én — mondja a szónok —, mint a német nemzeti párt képviselője nem csatlakozhatom ehhez a kijelentéshez, mert a mi nézetünk szerin t' az ■ilyen kivételes törvények az állam alkotmá­nyát és magát az államot lassan, de biztosan aláássák, ami az elégtétel érzésével tölt ei bennünket. B-uríao (koainmmista): A koalíció aity- nyira ostoba, hogy a nép legszélesebb réte­geit megfosztja jogaitól. A képviselői jogok megnyirbálása után következik a sajtó elhall­gattatása. A javaslat megöli a sajtószabadsá­got. Mindenütt a világon szabaddá teszik a sajtót, cs,ak itt kötik gúzsba. A törvény szál­kosarat rak az újságírókra. idézi Havücseknek és Rfegernek 1862- beu a bécsi Reichsratkban mondott beszé­deit, amelyek ben az esküdtszékek föntar- tása és a sajtószabadság érdekében szó­laltak föl. Végül kijelentette, hogy pártja mindent el fog követni ennek a kormánynak a meg­buktatására. H n i d e k (cseh agrárius) szeriirt a ja­vaslat nem irányul a sajtószabadság ellen és főcélja az, hogy unifikálja a Szlovenszkóban és a történelmi országokban, érvényben lévő sajtótörvény eket(?). Charvát (szociális egyesülés): A ja­vaslat a sajtószabadság elleti irányul, noha a washingtoni deklaráció a legteljesebb sajtó­szabadságot biztosította, A javaslat a sajtót a Metternich- és Bach-korszaik sötétségébe sülyeszti. A reakciónak ez a törvénye méltán sorakozik a rendtörvény meflé. E törvény a belföldön megszilárdítja a reakciót, a külföl­dön pedig kompromittálja a cseh-szlovák köz­társaságot. Czech (német szociáldemokrata): Új­ból megismétlődött, hogy a parlamentet so­káig munka nélkül hagyták és most azt kí­vánják; tőle, hogy a legsürgősebben intézzen el rengeteg javaslatot. A sajtójavasíat visszás- fejlődést jelent a demokrácia utján és meg­sérti a demokráciát- A korrupció elleni küz­delemben minden államnak a szajtószabad-; ság és a szabad szó a legerősebb támaszai, ! amelyeket meg kell őrizni. ! A megokoíásnak az esküd tbíró Ságok kirekesztésére vonatkozó részét szóról- szóra olvashatjuk Körber osztrák mlnisz- tereíBők 1902-ben készített javaslatának megokolásában. Ausztriában Körber megokolása nem volt elég ahhoz, hogy az, esküdtszékek intézmé­nye megszüntessék, a cseh-szlovák fcözíár- ! saság azonban hidegvérrel szünteti meg az esküdtbiróságob és aláássa a demokráciát. Lehet, hogy az esküdtek politikai befolyás alatt állanak, de hivatásos bíró sem mentes a politikai befolyástól. Kos tk a (német demokrata): Azt a kér­dést veti föl, hogy miért éppen a húsvéti idő­szakával élnek vissza, amikor ilyen fontos törvényeket tárgyalnak. A bizottság tagjai­nak kevés időt adtak a javaslat áttanulmá­nyozására, nem hallgatták meg az érdekelt testületeket és az előadói jelentés sem kielé­gítő. A javaslat súlyosan megsérti az alkot­mánynak a sajtószabadságra vonatkozó sza­kaszait. Tornán ek (szlovák néppárti): A sztovák néppárt nevében tiltakozik az éhén a borzalmas támadás ellen, amelyet a kor­mány a sajtószabadság ellen el akar kö­vetni. Bizonyos, hogy ez a kormány, amely lábbal tiporja a gyülekezési szabadságot, amely megszünteti az esküdtbiróságok de­mokratikus intézményét, akadályt lát a szabad sajtóban. A kormány, amely az erő­szak jegyében kormányoz, első kötelessé­gének azoloiak a lapoknak az elnémít ását tartja, amelyeket semmi pénzért — sem szesz-, sem öenzinpéíizért — nem lehe: megvásárolni és amely nem engedi magát terrorizálni- (Zajos taps a szlovák néppárt­nál.) A szónok meg tudja érteni, hóig?,7 a kü­lönböző korrupciós botrányok, panamák és piszkos üzletek leleplezése nem kellemes sem a kormánynak, sem a koalíciónak. A szlovákok éppen ezért a napnál is világo­sabban látják ezekből a tünetekből, hogy a kormány és Svehla miniszterelnök ezzel a törvénnyel csak a korrupciót és a panamát akarja megvédeni. Bot tó alelnök: A szónokot ezért a le­fejezésért rendreutasitja. Tornanek: A botrányok örökké ta­tokban maradtak volna, ha ez a javaslat már régebben törvényerőre emelkedett volna. A szónok ezután erős jelzőidre! bírálta a po­zsonyi cenzor működését, amiért újabb el­nöki rendreutasítást kapott. Az elnök ezután 2 óra .30 perckor a* ülést berekesztette és bejelentette, hogy tiz perc múlva újabb ülést nyit meg. A második ülésen először arról az indítványról fognak szavazni, hogy a mai ülés napirendjére kitű­zött, de még el nem intézett javaslatokat rö­vidített eljárásban tárgyalják-e, vagy sem. A második ülést 2 óra 45 perckor nyitotta meg Tornasek elnök, Bohr (németi keresztényszociahsta): Ha. á szerkesztőségi titok veszélyeztetve van. úgy annak mindig a nyilvánosság vallja a ká­rát. A büntető rendelkezésekkel elveszik az újságíráshoz való kedvet. Ha a; sajtót maga­sabb nívóra akarják emelni, akkor a rosszat ♦»♦♦♦»♦♦»♦»»»»»»»»»»»»»♦♦♦♦»»♦»»♦»»♦»♦»»♦♦♦»♦»»♦ IC® cseh-szl k@r®uáérf fizettek ma, április 15-én: Zürichben 16.85 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 210800.— osztrák koronát Berta Í24MO(D08§.— német márkát jl safiisiiiiiüi liiiiifi din áuiisr A képviselőház ma megszavazza a sajtéelSeaes javaslatot — Krasoái gyöngén védte meg torxszülSttét Főszerkesztő? A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok szerkesztő: MTROCALU OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ ér>

Next

/
Thumbnails
Contents