Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-13 / 85. (533.) szám

Vasárnap, április 13.

PrágaiJ/UCüúUfm-EP

| Hassa. üoSice. |

| NfigQ !

* isiiéi vásár!j

1 Havas és Dsidtavics %

férfi- fiú- és g-yermekruha | árukárában. g

| wálisifcli! 4Ms0 áraft! |

I Miiiss mtntumn&iM, |

1 nalom-o. l Plakun-a. I. I

@ ©

gTTWTTyVTVTTTTVVVVTTTTTVVTVT^T^

► Bétóaja, nogíjmazno, arasia és J

£ lanti 3

£ néö® R€mze<!é5i q

t Tatis&tjíéa szerezte miEBSaiidssv ij

£ a &eiaa$a£a 2

| laoshgLriaiPozsoDQ. ,

F Alaplttatoít 1&40. ◄

&aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaJ

sasaggBBagHw

scaEassBaBoosaaaaBeiaaaaBBaiinBeiiBeaEaaiiisnasac’Pj

Cofé CoBüncnfál!

Prága I, 876 Grabexi VI f

Telefon 5í és 3379 a-fb

S

Az előkelő magyar társaság találkozóhelye i kávé zsemlével 1.SO Kő. g

^ssbss3sbbbsbsssbssb^

g Bodiiicr Tc$fv€reH

p= harangontődéje, épületül és műlakatosiiiűlielye

|3j MoldavstóiM. tóte-ta Szspsi-karui 20.

lLtS3lS3lS3IS3lS3lS3Bs

Öli IBIIÉ Ilii

52e»iu3s»sres s fziBs&p&áSisn A#» sxétM&s vzéíSkülü sxeméiws.’sdk££i&&s

£gMmf$~ s dél

Mmmwilkmba

és MuMmadú&m,- <Bzemen

fái$köíö§éfo&£

Mx összes &$x£ékíyp&fkgb*m <eSis~ traaesá ©flae S^iszés és éici~

sra esés.

&eTt&tíéB.g®>mtáiS4*&$z®Lg 8it$f£ség- jxsúéss&í s &*£%&&&3k&!t

:Üt<ő.á &s.z

Eszük NCmet Iliid

[Norddteutscher Lioyd]

vezérügynőksége i«8.

PRAHA, if bernská 3.

Br. Sllli-fClc szánatárinm

Ifiuzíptak

TatranskúPollaaka

(Szloiesiszhd) o magas Tátrában

Kérjen prospektust!

1010 m. a tenger színe lelett, egész éven át nyitva. Magaslati gyógyhely Basedow-féle kórban, kezdetleges tiidöcsucshurut* és hl- lus megbetegedésekben, vérszegénység, álmatlanság, idegesség és anyagcserezavarokban szenvedők részére. Vlzgyógylntézet, természetes és magaslati napfénykezelés, Röntgen-laboratórium, Bergonie, d'Arson- valiatio villanyos fényíiirdök, svéd gyógy* gimnasztika és másságé.

ilF

Kérjük olvasóinkat és barátainkat, hogy rendelés vagy vásárlás alkalmával hivatkozzanak a „Prágai Magyar Hírlap“-ra.

Titn-litlirMn

(Tatranské Matliary)

Gyógyfürdő és szanatórium.

Tátralomnictól egy és fél kilométernyire, 900 méter a tenger színe fölött. Hatalmas, fenyvesektől védett, szélmentes havasi réten.

Egész éven át nyitva. Vasúti és villamosvasúti állomás: Tátralomnlc.

Telefon: Tátralomnlc 5. Legolcsóbb tátrai gyógyhely. „Morgás“ szanatórium újonnan berendezve. Külön éttermek, társalgók a szanatórium épületében. Fekvőkúra. Hízókéra. Quarcfénykezelés. Röntgenlaborató- riunt Pneumothorax.

Kitűnő ellátás, lakás, fűtés, világítás, íekvőszékhasználat, orvosi kezeléssel együtt (injekciók is) napi 42—52 Kc-fg. Orvosok: Dr. Holczmann és dr. Eckstein.

Fsrdöigaziatóság

(,^CiíCÍ<ÍÍQ0lCK8OÍÍ<JCSWSC5C8CSCS-CgO8CS<§CiSOK^

Acélredong, oiiúrácsoft | és napellenzávászaaü

gy&ra

| „ER ®©R1“ ffr&sn, Bratisiasska 47

Telefon: 1660.

p rUMf: Hassa. Rohtdr iiica 4. sz.

g •aBMBBMMBnmeBMAnBWBaSBSWWBESGBSFSBBWaWBEPlSBÍBEZS A B |

3 Olcsón és gyorsan építkezni 2 i csakis a világszabadalmazott 2

I „CAiir !

| kézitéglapréssel lehet. A írissen kiemelt 2 § házalap és pinceföldből helysz nen, minden a n kötőanyag vagy víz hozzáadása nélkül, 2

■ hideg utón oly téglát sajtolhatunk, mely a » i. prés elhagyása után tüstént megkopogiat- 2

■ ható, legott élére állítva 2 ember' súlyát 2 8 játszva elbírja s 2—3 nap elteltével kő- 5

■ kemény lesz s beépíthető.

■ E téglák előállítási költsége 1000 dara- « g bonkint nem haladja meg a 25 koronái s £ g teherviselési képességük illetékes m'üegyc- «

■ tem bizonylata szerint négyzetceníiméte- «

| remkinti 70.6—97.1 kg. §

■ A gépen mészhomok-, beton- és salak- «

| téglák is előállíthatok. A sajtolást bárkinek § S bemutatjuk és tájékoztatót díjtalanul kül- £ 5 dünk. o

ZOLLER & Co.

Pozsony, Korház-u. 3. S n a

■ 6lS!aBSSSS3S!»HSHSnB]5íaaS*H»BBaSBBBBS*!*8laBa»»BBaH H

A rádzsák kincse

KALANDOR-REGÉNY

A Piágai Magyar Hírlap eredeti regénye

Irta: Szenímihályi Ödön. ^

— Rögtön IrrtézPive-dem, fenség. Nagyobb megnyugvás 'kedvéért, ha megnegedi, egy- íítital p án c élfkam r áníka t is bemet atom. A legújabb és legjobb rendszer. A berlini Trezorban Geseischaft építménye. Adsz okit biztonsági

— A legnagyobb örömitrte.l, kedves igazgató ttr. Legalább az ilyesmiről is lesz fogalmam. Ki tudja, nem veszem-e még hasznát valamikor. Hiszen ods át Ind ában most kori át lan lehetőségek előtt állunk.

— Kérem a főpénztáron urat — szólt beíe a vezérigazgató a telefoniba.

— Halló, itt a vezérigazgató. Kérlek, légy szives ide fáradni. A pámcétkamrába megyünk. A letét-osztály igazgatója is jöjjön. Nagyértékü letét.

— Rendben van, uraim. Azonnal itt lesznek.

— Addig talán volna szives kedves ve- ziédgazigató ur, a letétet megte'- inteni, — S25ólt a herceg. —- Mons. Kán-la. legyen szives intézkedni, hogy behozzák.

A detektív kiszólt az előszobába mire a rendőr behozta a kicsiny, de súlyos bőröndöt. Letette az asztalra, aztán katonás tisztelgéssel távozott. A herceg kinyitotta ia bő- röndött és kivette belőle a kazettáit.

— Elragadó, mesés! Menny; szin és m:- csoda ragyogás! — lelkesedett az igazgató, mikor a ládSfca kincsei szeme elé tárultak. — Nem hinném, hogy valaha még európai szem

"hasonló látványosságban gyönyörködhetett volna!

— Magam sem hiszem, — szólt a herceg, — pedig ez csak egy része mindannak, ami a rádzsák kincstáraiból mostanában Európába került.

Közben megérkezett a főpénztáros és a letét-osztály igazgatója. A vezérigazgató bemutatta őket a hercegnek, aztán hozzájuk fordult, a kazettára mutatva.

— És most bámul!;}:tok!

Mig a bank főemberei a drágakövek nézésébe voltak elmerülve, a herceg szokott nyugalmivial állt fölöttük; a detektivnek azonban mégis feltűnt, hogy a szemében valami szokatlan és megmagyarázhatatlan izgalom ég.

— Most pedig arra kell kérnem fenségedet, legyen kegyes a kazettát pecsétjével ellátni, — fordult a herceghez a vezérigazgató, mikor már eléggé kigyönyörköditék magúikat.

— Megtörténhetik — vá’aszalta ez és ujjúról gyönyörű mitirvü pecsétgyűrűjét lehúzva, reányonlla pecsétjét a l'á't ára. Aztán kiáltották számára a 'létéi elismervényt és megindultak a páncél kamra íe’é. A kazettát egy bankszolga o'pe'te irtának.

A Turáni Bank páncé iknrnrá;]? a fényűző pompával épü’llt bankpalota, soirterraiti- jében volt, méternyi vast gsúgu vasbetonfa- lalckcl körülvéve, amiket mindennemű betörő fesziközökkel dacoló páncél lemezek béleltek. Őrizetére a bank legmegbízhatóbb szolga szomé'yzétéből kü ön őr'éget szerveztek. Az őrség két tagja őrködött állandóan a pán- céllkamr? külső bejáróin előtt: az egyik katonai őrszem módjára fel és alá járt a bejáróhoz vezető folyosón, a másik a bejáró melletti fülkében tartózkodott. Az volt a feladatuk, hogy egy elmésen megkonstruált villamos készülékkel minden avatatlan személy közeledtére az egész épületben hakiható vészijeit adjanak. Az őrszem máris rajta tartotta a kezét a kapcsolón, mikor a társaságot a folyosón befordulni látta, de aztán megismerte a fő-tisztviselőket és katonásan tisztelegve félreállt.

— Látja., fenség, az őrszem abban a pillanatban föllármázza jelzőkészülékével az egész épületet, mihelyt illetéktelen személy, akár idegen, akár az intézethez tartozó, a páncélkarmra folyosójára lép. Különben ez szinte fölösleges óvatosság, mert a bejáró páncélajtaja miaga is automatikusan megadja a vész}élt, mihelyt avatatlan kéz nyúl a zárjához. Pedig ez még csak a külső bejáró. Fő- pénztáros ur, kérlek, légy szives az ajtót kinyitni.

A főpénztáros az ajtóhoz lépett és beleillesztette a zárba a kulcsot, egyidejűleg megnyomott egy fogantyúit és a zajtalanul feltáruló hatalmas pámcoiajtó mögött egy erősen megvilágított és csillogó majolika^ csempével! kirakott rövid folyosó volt látható. amelynek végében ott csillogott a páncél- kamrába nyíló ajtó krórtracélból kovácsolt kettős szárnya.

— Az ajtó hasonló szerkezetű, mint a külső bejáró — magyarázta az igazgató — avat: tlan kéz, ha ugyan eljuthatna idáig, egy pillanat alatt feji ármázná az egész házat $ ezen felül még egy síilyesztőkamra kétes értékű vendégszeretetévé! is megismerkednék.

Most a letéti osztály igazgatója lépett elő és a külső bejáróihoz hasonö módon felnyitotta a páocéükamra ajtaját. Maga a páncélkamra alacsony, de elég tágas helyiség volt s az ajtó íelhárulása pillanatában fényes világítás, árasztotta el. Falai mentén tizenkét hatalmas páncélszekrény sorakozott, valamennyinek ajtaján ot csillogott a számjelzés. A főpénztáros és a letéti igazgató odalépett az egyikhez. Mindegyik megforgatta a maga kulcsát a megfelelő zárban és felnyitották a páncélszekrényt: a IX-es száimiut.

A hatalmas szekrény beteejét színig megtöltötték az arany- és ezüstpénzeíkkel teli zacskók, pénzköitegeík és értélkpapirok; a herceg kazettájának alig tudtak benne helyet szorítani. Mikor aztán a páncélszekrény ajtaja becsukódott mögötte, a vezérigazgató önelégült mosollyal fordult a herceg felé,

— Remélem fenség, itt teljes biztonságban látja kincseit?

— Valóban kedves vezérigazgató ur, bár egy lehetőséget mégis látok a kamra kifosztására. Ha valaki, valami módon hozzájuthatna a gyárban a páncéikiamra és a biztonsági zárak terveihez, annak valóságos gyermek- ; játék volna a dolog.

— Nem, fenség, még akkor sem. A ké3fc '

bejáró ajtón kombinációs záraink vaunak, hozzááiütható kombinációs Mosóikkal s s kombinációt egy óraszerkezet napról-napra önmüködőleg megváltoztatja. Aki a beálíitás . időpomtjáit, valamint az első alkalommal beállított kombinációt nem ismeri és hibásan beállított kombinációval közeledik a záraikhoz, okvetlenül csapdába kerül. Ha véletlenül hosszabb időköz telik el a kamra két nyitása között, mi magunk is csak megfe’elö utánszámitás után tudjuk a helyes ikoimbiiná- ciót niegállapitani.

(Folyt, köv.)