Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-12 / 84. (532.) szám

Szombat, április 12. — (Bérharcok a ruszinszkói építés? ipar­ban,) Ungvárról jelentik: Beregszászban az építési munkások sztrájkba léptek és 7..60 korona óránkénti munkabért követelnek. Az ungvári építési vállalkozók viszont tárgyalá­sokat kezdeményeztek az építési munkások munkabérének leszállítása iránt, mert a kő­művesek 6.50 koronás órabére magasabban van megállapítva, mint a köztársaság egyéb részeiben. — (Tárgyalások a lengyel bányász- sztrájk megszüntetésére,) Varsóból távira­tozzak: A bányatulajdonosok és a kormány képviselői között tegnap, Kafctcwüzban, meg­kezdődtek a tárgyalások a hetek óta tartó bányászsztrájk likvidálása céljából. — (Maíuscsák helyreigazít) Matnscsák Tivadar kommunista szenátor egy nyilatko­zat közzétételére kért fel bennünket, amely betürőí-betíire így hangzik: „Nem felel meg a valósággal az, hogy engem a teremőrök kivezettek, hanem, tény az, hogy én megje­lentem a képviselőházban a részünkre íen- tartott helyre és állva bevártam a Ruszin- szicói képviselő elvtársaink fogadalom leté­telét és 3X-os ..at ziju nővé bojovnici“-t ki­áltottam!! Továbbá utána kiáltottam: „Harcz a kormány ellen!'1 „Harcz a nemzetközi tol- vajlás ellen!11 és nem igaz az, hogy engem a teremőrök a képviselőházból eltávolítot­ták volna. Az elhangzott protestáló szavaim után magam távoztam sőt én magam be- mondtam a teremőrnek, hogy ha kérdik = ki volt a felszólaló = akkor mondja meg az érdeklődő személynek sen. Teoaor Maíus- esák. Ez a tényállás.11 — E helyesírási hi­báktól hemzsegő nyilatkozathoz a követke­zőket keli megjegyeznünk: „A ruszinszkói törvényhozók letették a fogadalmat" című képviselőházi ülésjeleníésünkben a szóban forgó esetről ezeket irtuk: „A fogadalom le­tétele alatt Matnscsák kommunista szenátor a diplomaták páholyából kommunista jelsza­vakat kiáltott az ülésterembe, mire a terem­őrök kivezették a páholyból.11 Matnscsák szenátor ur hozzánk intézett levelében maga is beismeri, hogy a diplomata páholyban a fogadalomtétel alatt kiáltozott. Parlamenti tudósítónk saját szemeivel meggyőződött ar­ról, hogy az egyik képviselőházi alkalmazott közvetlenül a kiáltozás után odament a sze­nátorhoz, beszélt vele, mire Matnscsák tá­vozott. A kommunista szenátor nyilatkozata tehát más szavakkal ugyanazt a tényállást írja körül, amelyet mi közöltünk. — (Földrengés Olaszországban.) Rómá­ból jelentik: örvietto környékén szerdán heves földlökéseket ereztek. Aqua Pendete- beu ötven lökést számláltak, melyek közül egyesek különösen erősek voltak. A lakos­tág pánikszerűen menekült. Eddig nem ér­kezett liir arról, hogy emberélet esett-e ál­dozatul a földrengésnek. Orvietíóban több ház összedőlt. — (Nagy havazás Innsbruckban,) Inns­bruckból táviratozzák: Több óra óta sűrűn esik a hó. A hőmérséklet erősen sülyedt, úgy hogy a hő a háztetőkön és egyéb helye­ken megmaradt. — (Nemzetközi íoívaibanda lopkodja a német papagályokat.) B'orOrriből jelentik: A berlini állatkertiből tegnap este négy igen értékes úgynevezett Amazon- p apa gályt a ketrecükből elloplak. A tí'rőtlkefcrecet foBvág- táik és a négy. jói beszélő papagályt elvitet­ték. Már március 30.-ám ás történt pupagály- loipás a beröini állatkertiben. A tegnapi napi folyamán Fr®nkf'iurtibó4, Stuttgartiból, Drezdá­ból és Lipcséből érkeztek jelentések arról!, hogy értékes papagályokat ismeretlen tette­sek eítopta-k. Ugyíátsrik egy nemzetközi papagály tolvajbandra dolgozik Mémetons zug­ban és az ellopott madaraikat a megszólított betűieteken át külföldre viszik. — (Fölfedeztek egy uj üstököst.) Lón- dómból! jelentik, hogy a Royal Astranomteal Socvety Koppenhágából azt a hirt kapta, hagy Riei'd a íóremiénypégjo'ki oibservatóriurn csillagásza március 30.-án egy uj üstököst fedezett föl. xx Fővárosi nívójú uriszabőság MAR- KOVICS és S A KULIN. Kosice, Fö-utca 48. Telefon 607. sz. xx Angol import férfi Szövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél Kosice, Fő­utca 48. Telefon 697. xx (Dolch mester, a világhírű grafoló­gus és horoszkópkészítő a „Lyra" hangver­senyiroda utján, Kassa, a nagyközönség ren­delkezésére áll. Kell, hogy érdekelje a saját cs hozzátartozói élete. Ismerje meg önmagát, jellemét. Az ön sorsát, életének legkisebb eseményeit is okult erők. rejtett törvények irányítják. Küldje be ajánlott levélben pon­tos cimét, születési évét, hó, napját és 20 cseh korona* a ,LyraM hangversenyiroda el­mére Kassa ér- tudományos alapon kiszámít­va megkapja az .gesz életére szóló grafoló­giai horoszkópját Levelezés minden nyelven. színház mm iné Az élő holttest: az élő színház — Epika a színpadon — Budapest, április 11. A budapesti színházi élet sajátságos változá­son ment át ebben a szezonban. Egy tekintetben teljesen megegyezik ez a változás a bécsi és ber­lini színházak válságával: az anyagi élet meg­nehezedésével megromlott a konjunktúra s míg két-három esztendővel ezelőtt minden fércmiire megtelt kassza és nézőtér, ma a legkipróbáltabb magyar és francia ágyuk is csütörtököt monda­nak. Kevesebb a pénz a szórakozásra, megritkult a könnyű mulatságokra vágyó, üres helyzeteken és utszéli vicceken nevető-izguló közönség s a komoly irodalmi és művészi munkától elszokott színházi direkciók tehetetlenül állnak a ma nagy problémája előtt: művészi vagy áilmüvészi esz­közökkel úgy vezetni a színházat, hogy ne kerül­jenek lépíen-nyomon szembe a komolyabb igé­nyekkel fellépő kritikáival s úgy irányítani a szín­házat, hogy az üzlet is, vagy elsősorban az, meg­találja számításait. Ez a válság általános közép­európai tünet A magyar színházi életben azonban az az érdekes, hogy ezen a krízisen egy bizonyos he­lyen és egy bizonyos irányban úrrá tudott lenni. A Nemzeti Színházban történt ,a válságnak ez az érdekes megoldása úgy irodalmi, mint tisztára financiális szempontból is. Az uj életre támadt budapesti Nemzeti Színház egyébként is figye­lem rém éltóan különleges helyet foglal e3 egy idő óta Középeurópa színházai között Sikerült meg­oldania a müsorkérdést, szinlapja állandóan írj, friss és változatos, nézőtere mindig telt és a kasszája sem üres. Hogyan tudta elérni ezt az értékes ered­ményt? íme, a tanulság és az első figyelmeztető jel: tömegeket, igen tekintélyes nagy tömegeket tud vonzani tisztára irodalmi és művészi eszkö­zökkel. Műsora tiszta színházi irodalom, magyar és külföldi klasszikusok. A tény tehát az, hogy a Nemzeti Színház sikeresen dolgozott régi irodal­mi értékekkel s bár — ami a hiánya — a ma drá­mai terméséből ő sem tud darabot válogatni s műsorából úgyszólván teljesen hiányzik a ma drámája, nagy irodalmi és pénzügyi eredményei S vannak régi irodalmi értékek helyes és céltudatos kultiválásával. Sőt, talán többet is ért el — $ éppen ennek a „taláT'-rak a kérdőjelét akarjuk szavakban ide rajzolni. Lehetetlen ugyanis legalább érdeklő­dés nélkül elmenni a Nemzeti Színház legnagyobb idei sikerei mellett; ezek a kimagasló színházi si­kerek esetleg már nemcsak múlt értékek késői reprodukálásai, hanem útmutató kísérletei a jö- j vőnek. Irodalmi és színházi útmutató egyaránt \ Legnagyobb sikere a Nemzeti Színháznak Shakespeare-rel volt. Három ciklust is rendezett j ez a színház s rövid Idő alatt háromszor egymás- j után játszotta d Shakespeare-nek majdnem vala­mennyi müvét. A mai ember, aki a világháború és forradalmak véres ködében dméíyül't, áfcftao- modoít, gondolkodóbb és igényesebb lett s a urai lélektelen és erkölcseiben megtántorodott korban a ma drámáját, a saját válságait, testi és lelki vívódásait szeretné a színpadon látni, csodálkoz- - va nézi az angol rena’ssanoe óriását: hogyan, még mindig ő tud beszélni a legközvetlenebbül a mai emberhez, — még mindig az ő bőbeszédű, öldöklő, szertelen és túlzottan játékos világa a mai ember legszivhezszóílóbb drámája? Vagy a másik fajta mai embert nézve: ez a hirtelen meg­gazdagodott, az idő gondját könnyű szórakozá­sokban felejtő, pompát és ragyogást kedvelő ui színházi tömeg is Shakespeare-ben találja meg a drámaíróját? A kettős kérdésre nehéznek látszott a ieleíef, mindaddig, míg maga a Nemzeti Színház nem felelt rá egy uj darabjával. Tolsztoj darabja volt ez, „Az élő holttest11. Ez a komor és vázlatos orosz dráma, ez is hatott a ma Budapestjén. Erő­sen, lélekbe markolón, maradandóan hatott. Ho­gyan? Ibsen az ő erős, zárt formájával többé- kevésbé sikertelen, Kaiser a divatig sem jut el expresszionista sűrítéseivel, a kitünően megszer­kesztett francia darabok sorra megbuknak, ellen­ben makacsad, kitartóan liat Shakespeare, Tolsztoj és a Nemzeti Színháznak legállandóbb és legsike­resebb kasszadarabja, Madách Imre klasszikus filozófiai költeménye és dús történelmi képsoro­zata, az „Ember tragédiája11. Lehetetlen legalább is el nem gondolkodni e tényeken és hozzávetőleges válaszokat nem ke­resni a tényekből kiágaskodó kérdésekre. Az első impresszió, amelyre talán rá fog cáfolni az idő, de amely a mai budapesti színházi élet psziholó- giájában egyre erősebbé válik: a zárt francia darab-forma megbukott, kiélte magát, elhervadt. Nem fér bele a mai élet s ő maga nem fér el a mai életben; eltűnt a hatása. A háromfelvonásos zárt drámai forrna, amely a franciák vezetése alatt évtizedekig uralkodott az európai s igy a magyar színházaikon is, megunttá vált. Zártsága predesztinálta a tartalmat, emberei típusokká, problémái körkérdósékfké szürkültek, a típusok megkoptak, a körkérdések érdektelenek. A színpadnak fel kell frissülnie, a drámának ui erőforrásokra van szüksége. Horniét merítse? A budapesti sikerek és sikertelenségek azt mutatják, hogy a vele legellenfétesebb területről: az epikából. Az ibseni és a zárt francia techniká­nak ellentéte a végtelen hömpölygésíi. regényes dráma: Shakespeare drámája, Tolsztoj Elő holt­teste s általában az orosz dráma, valamint Ma­dách remekműve, „Az ember tragédiája**. Ez a forrna az epika nyílt formája. Ibsen $ a francia dráma szempontjából mulatságos megnézni, hol exponál, például, Tosztoj. Valahol a dráma utolsó harmadában, ha ugyan az még egyáltalán ex­pozíciónak nevezhető. Az élet di ámája ez, de nem a' naturalista dr.áana. Hevesi Sándor, a Nem­zeti Színház igazgatója, a szükséges stilizálások­kal játszatja ezeket a darabokat s a rendezésben mindenütt sűrít, ahol a drámai hatás megkívánja s a képek végtelen sorát ügyes fogással egybe- hangolja és egymásba folyasztja, hogy szét ne essenek az illúzió rovására. Budapesten túltengőén nagy a színházi élet; valóságos színházi város ez, amelyben minden művészet közül a színház iránt van a legnagyobb érdeklődés. Az írj színpadi forma szempontjából tehát fontos a pszihológiájának ismerete. Ez a nagy és állandóan éber érdeklődésű közönség pedig-az elmúlt esztendőben két színházi jelenség felé húzódott s vonzódik ma is egyre erősebben: az egyik a shakespearei regényes dráma, a másik pedig a még regényesebb, még romantikusabb, még epikaibb film. Amit mindig vitattak és tagad­ni igyekeztek, a film befolyása a drámára Buda­pesten egyre érezhetőbbé válik. A közönségen át. A lírai költő, a regényíró, a tudós dacolhat a kö­zönség pszihológiájával, ellenállhat divatnak s rá­bízhatja a döntést az utókorra is, a halhatatlan­ságra is; a színház azonban ki van szolgáltatva a mának. Nemcsak azért, mert üzlet, amely a ma tőkéjét a ma közönségében akarja kamatoztatni, hanem azért is, mert a dráma mindig a legaktuá­lisabb művészet. Ma megint s ebben a kérdésben Örökké Shakespeare-nek van igaza, amikor Ham­letiéi azt mondatja a színésznek, hogy: Tarts tükröt a mának, lássa meg benne önön arculatját. A színházi tömeg ezt a tükröt keresi. S meg is találja: a filmben s az epikai formájú nyílt drá­mában. Hogy ez a dráma további dekadenciájához vezetne? Miért? Shakespeare korcs? Tolsztoj dekadens? Madách is az? Nem művészeik, nem emberi emberek? Ez az ut talán a dráma felfris­sülésének útja, az ut kiszélesedése, mely ismét elvezet — szép kerülővel — az ui, zárt drámai formáihoz. Földi Mihály. SP«it¥ A KSC elssöke nyilatkozik a Slovensky Denník rágalmairól Kassa, április 11. ' (Kassai tudósítónk jelentése.) Nemrégiben a Slovensky Dennfk azt a hirt közölte, hogy a po­zsonyi minisztérium politikai tevékenysége miatt feloszlatta a Kassai Sportklubot. Munkatársunk fölkereste Fekete Bélát, a KSC elnökét, aki a Slovensky Denniik híradásáról kijelentette, hogy annak, minden szava tendenciózus hazugság. Az elnök íönjárt ez ügyben a kassai rendőrigazgató­ságon is, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a KSC feloszlatásáról ott semmit sem tudnak. Igen sok jel arra mutat, hogy a Kassai Sport Club el­len bizonyos kassai cseh soviniszták részéről ak­namunka folyik. A Slovensky Denniik hírét is ezek az urak helyezték el, akik minden alkalmat megragadnak aljas denunciálásókra. A KSC-nek egyébként e napokban fogják tárgyalni a Slo- venslcy Denniik elleni sajtóperét Pozsonyban. A lap ugyanis irredenta tevékenységgel is meg­vádolta a klubot. Nem küldenek magyar tornászokat az olisn­piászra. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A MOTESz ülésén elhatározták, hogy a magyar tornászcsapatnak az olimpiászra való ki­küldésétől eltekintenek, ellenben a firenzei olim­piai tornaíirmepre kiküldik a magyar tornászokat. A pozsonyi Makkabea sportpályája annyira elkészült, hogy még a tavaszi szezonban igénybe veszik. Az SK Bratislava az idei szezonban több elsőosztályu bécsi ellenfelet lát vendégük így le­jön Pozsonyba a Rapid, WAF, Hertba, Ostmark és a Wiener Sport Club. Mutynánszky és Drobák, a pozsonyi PTE te­hetséges fiatal boxolói erős trémngben állnak. Sportkörökben úgy tudják, hogy mindkettő profi- böxolónak készül. KÖZGAZDASÁG Á prágai nemgetküzi szövetkezeti konferencia eredményei Prága, április 11. A Prágában tartott nemzetközi szövet­kezeti konferencián, mint azt megírtuk, az egész világ szövetkezeteinek érdekképvise- íei vettek részt és az ez alkalommal megvi­tatott kérdések oly nagyfontosságnak, hogy megvalósulásuk esetén az egész világ szö­vetkezeti ügye uj fejlődési lehetőségekhez jutna. A szövetkezeti ügy már ma is hatalmas gazdasági tényezőt alkot. Nincsen ország, amelynek nem volnának szövetkezetei Ame­rikában, az egyéni vállalkozás klasszikus or­szágában is meghonosodott a szövetkezeti eszme. A szövetkezeti mozgalom éppen azért, mivel megizmosodott, különböző tör­vényes intézkedéseket fog kiharcolni, amelyek a szövetkezeti ügyet tovább fejlesztik és uj szervezetek alapítására serkentik. Ebből a szempontból különösen fontos volna egy nemzetközi szövetkezeti bank ala­pítása, amely hiteleket, kölcsönöket, valamint információkat adna a nemzeti szövetkezeti bankoknak, azonkívül pedig a nyersanyagok, ipari termékek bevásárlását és eladását közvetítené. A prágai nemzetközi szövetkezeti ta­nácskozásokon mint vendég részt vett Klin- dera mérnök, a cseh-szlovák mezőgazdasági szövetkezetek elnöke is. A szövetkezeti ügy érdekében volna, hogy belátható időn belül a cseh-szlovákíai szövetkezetek kongresszu­sát is megtartsák, amelyen nemcsak a szo­cialista fogyasztási szövetkezetek és köz­pontok volnának képviselve, hanem a ter­melőszövetkezetek is, különösen a mező­gazdaságiak. A íogyasztórétegek, de az ál­lam gazdasági politikája szempontjából is óriási fontosságú volna, ha ez a két fontos tényező egymással megegyezésre jutna. Mert ennek nyomán az árképző'd)és és a létfeltar­tási szükségeié fok radikális olcsóbbodását lehetne elérni A közvetítő kere síké delem je­lentékeny része kiküszöbölhető volna és az ügynökök és közvetítők nagy hadserege is. amelynek aránytalanul nagy7 nyeresége úgy a fogyasztó, mint a termelő javálra esnék. Ezt a gondolatot nem tehet máról holnapra meg- valósitani, mivel jól átgondolt tervszerű munkát igényel. A morva gazdasági szövetkezetek köz­pontjának a mlinap Brüsnmbien tartott kom- gre-siszusa is ezzel a gondolattal foglalkozott és annak szükségét hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti nevelés, valamint a munkások és az ipari szövetkezetek kooperációjára* és végül a mezőgazdasági szervezetek nem­zetközi egyesülésére van szükség, még pe­dig a szövetkezeti munkás szervezetek min­tájára. Csak ezen az utón lehet a termelők és a fogyasztók kölcsönös kielégítését elérni. {Ceskostovenska RepuibBka.) A Kóburg-müvek kényszeregyezsége Pozsony, április 11. (Saját tuöó'siitonik jelentésié.) A Kóburg- müvek mérlegének f elüflvitzsgátás ár a kikül­dött bizottság csütörtökön tairotta meg első ülését, amely bizalmas jellegű volt. A Zstv- nosteuska Banka megbízottja az ülésen nem vett részt. A csütörtöki kényszereigyezségi tárgyalással kapcsolatban a Kóburg-müvek ügyeinek egyik ismerője a következőket mondotta tudósítónknak: — Cseh-Szlovákia legnagyobb fizetés­képtelensége még meglepetéseket hozhat. Roppant kirívó, hogy az igazgatóság leteszi az esküt arra a mérlegre, amit most állítot­tak össze é's ugyanez az igazgatóság az 1922 december 31-iiki mérlegre iis letette az esküt. Azóta az értékeik nem estek annyit, mint amennyit kimutatnák. Itt valami nincs rend­jén. Ezt különben az öttagú ellenőrző bizott­ság lesz hivatva eldönteni, amely a kérdés jogi oldalát is vizsgálja. A bizottság május 10-ig tartozik jelentésit tenni a biíróságnak. — Nekem ráz a véleményem, (hogy nem a uaigyősiszegii hitelezők majoritásának kel­lene eldönteni n KÓimrg-miivek sorsát, ha­nem a hitelezők egyénenkénti szavazásának. Mert például! a Zsívjió maga húsz millió ko­ronát képvisel és a többi hitelezőket termé­szetszerűen nyomja. A Zsivuo Bank külön­ben a 40 százalék elfogadása mellett foglalt áUást a többi nagybankokkal egyetemben. Ök már „nyeregben11 vannak, nem fognak veszíteni semmit, a vesztesek a kisemberek* a kis részvényesek lesznek . . . — Hallom, hogy Dobsináu junius 1-én teljesen üzemibe helyezik a Kóburg-müvek kohóit és bányái. Ez örvendetes jelenség. A szlovensizkói munkanélküliség szempont­jából a legalkalmasabb az volna, ha a kor­mány komolyan kezébe venné az ügyet é's szaiiáttná a vállalatot. Most a kormány fizeti a nagy munkanélküli segélyeiket a Koburg- rnüvelk éboeisájtotf munkásainak. Bocsássa azt a 20 milliót, amit segélyként kifizet a váltóst rendelkezésére kamatmentes köl­csönként, hisz ötszörösen biztosítva van a berendezéssel sitfb. ez a pénz. éls okikor munkaalkalmat adhatna a munka nélküli ék­nek. rAz ungvári vágóhíd Ugye. Vasárnapi szántunkban közölt hírünkkel kapcsolatosan ruszinszkói szerkesztőségiink még a kővet­kezőket .icloffti: A városi képviselőtestület &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents