Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-12 / 84. (532.) szám
Szombat, április 12. 3 arra, hogy a nép becsülettel nyilatkózhas- sék meg a saját sorsának intézéséről. — De addig, mig ez meg nem történik, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem a kormány minden ténykedése iránt és a kormány ellen fogok szavazni. A Prager Presse helytelen kommentárja Prága, április 11. E$ry Ferenc szenáifor beszédével a sajtó részletesen foglalkozik. A Lidové Noviny is elismeri, hogy Bgry tapasztalt és fordnilaáos szómofk, akit a fiiaifeatóság közlbeikiálitiás&i nem hoznak zavarba. A félhivatalos Prager Presse szintén kimeritően ir a beszédről, de azt egészen helytelenül kommentálja, amikor e megjegyzéseiket fűzi hozzá: — A ruszinszkói őslakosság amonómpártja szónokának, Egry Fer-enmek fejtegetéseiben, aki egyáltalában az első magyar szónok volt a szenátusban (?), erős kezdetei foglaltattak egy bizalmi nyilatkozatnak és annak a kimutatására szolgáltak, hogy a nyugodt munka és a kölcsönös megértés a lakosság megelégedéséhez fognak vezetni. Bizakodásában annyira ment, hogy a kisebbségi jogoktól az igazság javára megtagadta az elismerést, egy oly igazság javára, amelynek keretein belül minden nép saját módja, saját kultúrája, saját nyelve és saját hagyománya szerint élhetne a köz érdekében. Fejtegetéseinek zárópontja ennélfogva a ru- szinszikói országgyűlési választások kiírásának követelése volt. Különös figyelmet keltett az az állítása is, hogy a ruszinszkói nép sem nem k óraműn Ista, sem nem áll aradi enes érzelmű. A P. P. — úgy látszik — azt az uitaisi-tálst kapta a külügyminisztériumtól, hogy a külföldön azd & látszatot ébressze, mintha a ruszinszkói képviselőik, nem kivéve a magyarokat sem, nagyban, egészben meg vannak elégedve a mai helyzettel. Éppen ezért úgy Káriáik, mint Egry beszédeiből csak azokat a részleteket emelte ki, amelyek — miiként a-z elmúlt éveiknek minden jelentősebb magyar politikai 'nyilatkozata — az irredentizmfuis és laz álkméiien esség vádja ellen irányultak, de bölcsen eUhiaügaifcta azokat a passzusokat, amelyek félreértheted-en nyíltsággal kifejezték a szónokoknak azt a fölfogását, ihogy a magyarságnak egyáltalában semmi bizalma sincsen a mai kormányzati rendszer iránt. Bgry Ferenc beszédének olyan beállítása, hogy ő „megtagadta az elismerést a kisebbségi jogoktól*4, egyenesen rosszhiszemű. A magyar szenátor ugyanis távol állott attól, hogy kevesebbet követeljen, mint amit a sarát germarái szerződés a magyarságnak biztosit, hanem ellenkezőleg, sokkal többet követelt: a teljes egyenjogúságot és a kisebbségi helyzetnél előnyösebb jogállást. Ez a követelés jogi ©lapját megtalálja abba is„ hogy Ruszinszikó magyarságának több jogra van igénye és lehetősége, mint amennyit a kisebbségi jog előír, minthogy ugyanaz a sarát gemmáim szerződés, amely 3—9. cikkelyeiben a kisebbségi jogok rendszerét állítja föl, 10—13. cikkelyeiben a ruszinszkói nyelvi jogok szabályozását az ©utónóm szóimra bízza. A nyitramegyei választási panama Buday szlovák néppárti képviselő nyilatkozata Prága, április 11. Á szlovák néppárt és a keresztényszociális párt a nyitramegyei választási csalás miatt a megindítandó közös akcióról tárgyalásokat indítottak meg. E tárgyalások folyamatban vannak és a többi ellenzéki pártokat is föl fogják szólítani az együttműködésre. Nem kétséges, hogy a magyar kisgazdapárt csatlakozni fog ehhez az akcióhoz és nagyon valószínű, hogy a kommunisták is támogatni fogják azt. ' Parlamenti munkatársunknak ma alkalma volt beszélgetni Buday József dr. szlovák néppárti képviselővel, aki az alsó és fel- sőkereskényi adatok ismertetése után, amelyeket mi már tegnap közöltünk, a többi között igy nyilatkozott munkatársunk előtt: — Ma este hazautazom, hogy újabb adatokat szerezzek, amelyeket ezután a képviselőház legközelebbi ülésén, hétfőn vagy kedden felszólalásomban elő fogok terjeszteni. Többet nem közölhetek, mert nem akarok elébe vágni parlamenti fö'szó- lalásomnak. Annyit azonban még kijelenthetek, hogy a szlovák néppárt valószínűen büntető följelentést tesz a választási jegyzőkönyvek meghamisítása miatt és a választásokat meg fogja petícioiiálni, A szlovák néppárti klub egyébként ma esti ülésében foglalkozni fog a választási hamisítással. A Slovák mai számában azt hangoztatja, hogy a megsértett jognak mindenképpen elégtételt kell szerezni és a nyitramegyei választások megsemmisítését mindenáron ki kell kényszerűen!. A kormányt pedig föl Bukarest, április 11 A Románia, a Maniu-párt hivatalos lapja azt a hírt közli, hogy a román királyi pár madridi utazása áliitóan azért maradt el, mert Zita, aki rokonságban van a spanyol királyi családdal, arra inspirálta a spanyol udvart, Budapest, április 11. (Budapesti sze-rkesziíősegünk telefomje- íentése.) A nemzetgyűlés ma tartotta első tizenhat órás ülését. Már reggel féli hét órakor meglehetősen látogatottak voltak a folyósok és amikor pont hét órakor Szcitiov- szlky Béla elnök megnyitotta a-z ülést, a kormánypárti padsorok csaknem teljesen megtelitek. A kormány tagjai közül Vass József dr. népjóléti és Pesthy Pál clr. igazságügyi miniszterek jelentek meg. Az üö.és megnyitása után •B er ky Gyük 'így kiáltott föl: Az ellenzék részéről nem látunk érdeklődésit. Me>skó Zoltán: Indítvány ózza, hogy a Ház is tartsa bé a nyolc órai munkaidőt. (Nagy derültség az egész háziban.) Az ülés első szónoka E ő r y-S z a b ó Dezső toeresztény ellen- zéfci-fajvé'dő volt: Az ellenzék kritikájának szükségességét hangoztatta és a javaslatot bírálva élesen tiltakozott a Romániával kötött megegyezés ellen. Ezután nagy érdeklődés közepette Apipponyi Albert gróf emelkedett szólásra: Az adott helyzetben a pénzügyi s gazdasági kibontakozásnak nem látja más útját, mint amit a javaslatok megjelölnek. Nézete szerint a javaslatokat meg kell szavazni, mert most már csakis a külföldi kölcsön segítségével lehet az országot szanálni. (Perceikig tartó ellenzés a. jobboldalon.) A maga részéröl a javaslatot megszavazza. Tudja, hogy ezzel a felelősségben is osztozik, de a mai helyzetben nem talál más kivezető utat. Ezzel nem akarja azt mondán?, hogy szankcionálja a kormány politikáját, amely a nemzetgyűlést abba a helyzetbe kényszerltette, hogy e javaslatokat elfogadja és az ország újjáépítésére ezt a módot adja meg. Tagadhatatlan, hogy a kormányt mulasztás terhel?, hogy már előbb nem látott hozzá a szanálás munkájához. A kölcsönt mindazonáltal most is szívesen veszi, mert meg van győződve arról, hogy segítségével sikerülni fog a valutát"stabilizálni, ami lehetővé teszi a magyar gazdasági életnek a világ forgalmába való bekapcsolódását. Teherlap a diktatúra és az ellenőrzés. Ha valaki azt állítja, hogy a javaslatok elfogadása nem jelent diktatúrát, úgy nem ragaszkodik ehhez a szóhoz. Tény azonban, hogy a szanálási idő alatt a nemzőt- gyűlés meg lesz fosztva a pénzügyi intézkedések jogától, Tény az is, hogy az ország gazdasági életének Irányításából ki fogják Icapcsolni a nemzetgyűlést. Az osztrák rendszeri, amelyben nem a kormány, hanem az államtanács gyakorolja a kivételes pénzügyi hata'maí, tökéletesebbnek tartja a magyarnál. Tehc-rlap a nemzetközi elenörzés is. A kormány azt mondja, hogy eddig is meg volt az ellenőrzés, mert hiszen a jóvátétel? bizottság Budapestre küldött albizottsága betekintést nyerhetett mindenbe. Most a különbség mindössze az, hogy az ellenőrzést a nép- szövetség tanácsa veszi át. ő ezt a megállapítást is tudomásul veszi, csak azt jegyzi meg, hogy sajnálatosnak tartja/ hogy nemcsak a népszövetség tanácsa, hanem a jóvátétel! bizottság is fog ellenőrzést gyakorolni. Részletesen foglalkozik a magyar ellenőrzéssel, szembeállítja az osztrákkal. A jókell hívni, hogy a választások meglepetés- szerű kiírásával ne tegye lehetetlenné az ellenzéki ellenőrzést. (t. 1.) •hogy mondja le a román királyi pár látogatását. Zita intervenciója arra vezethető vissza, hogy a román uralkodó pár Károly visszatérése alkalmával a Habsburgok ellen foglalt állásit. v álét éli bizottság által kiküldött ellenőrző bizottságnak semmi helye az egész mü logikai konstrukciójában. Nem egyéb, mint a kisan- tantnak politikai vívmánya. A népszövetségben nincs képviselve a kisantant; a jóvátételi bizottságban azonban domináló szerepe van. Tagadhatatlan, hogy a népszövetséghez tartozó államok nagy részénél, ‘sőt talán mindegyiknél meg van a jóindulat irántunk, de ha a jóindulatuk összeütközésbe került a régi, háborús szövetségbe tartozó, tehát a kisan- tantbeli államok követeléseivel, akkor az irántunk való jóindulat mindig a rövidebbet húzta. A nemzeti kisebbségek elnyomatásáért hányszor fordultunk a népszövetséghez, amely a döntés elől mindig elzárkózott. Majd arról beszél, hogy a kölcsön összege csekély és a szanálási idő rövid. Bírálja az elmúlt pénzügyi kormányok politikáját. Arra kell gondolnunk — folytatja —, hogy mi következnék be, ha a nemzetgyűlés nem fogadná el a javaslatokat. Ruppert (közbeszól): Megbuknék a kormány, jönne más! (Nagy zaj.) A p p o n y i: Nem olyan egyszerű, lia kormányválság következne be. Egy másik kormány valószínűen magáévá tenné a javaslatokat- Ha visszautasítjuk az erkölcsi és anyagi teher mellett nyújtott segítséget, pénzügyi és gazdasági téren katasztrofális leromlás következnék be. Elvesztenénk azt a szimpátiát, amit külföldön szereztünk. A kül- államok más szemmel néznék a helyzetet, mint mi. Mi az eredményt csekélynek tartjuk, ők nagynak. Azokat a szimpátiákat, amelyek a tárgyalásoknál megerősödtek, tovább lehet fejleszteni. Vállalja az a felelősséget, hogy a kölcsönt nem szavazza meg, aki lelkiismere- tével összeegyeztetni tudja. (Beszédét az egész Ház éljenzéssel és tapssal fogadta.) Reisinger Ferenc szociáldemokrata pártja ismeretes álláspontját fejtette ki. Egyre jobban kiéleződik a nyomdászsztráik A nyomdászsztrájk egyre jobban terjed. Rassay Károly, aki ma érkezett vissza külföldről Budapestre, megpróbált a munkások és munkaadók között közvetíteni, de eredménytelenül. A nyomdaiulaidonosok egyesülete ma az összes nyomdai munkásokat kizárta. Valamennyi nyomdában megszűnt a munka. A főnöktestület szilárdan el van tökélve arra, begy a végsőkig kitart a munkások kizárása mellett. Megegyezésre egyáltalában nincs remény. A napilapok szindikátusa közös lapot fog kiadni, amelyet műegyetemi hallgatók fognak kiszedni és amelybe minden szerkesztőség egy tagot delegál. A mai lapok a Népszaván, a Reggeli Híreken, az Esti Híreken és a Szózaton kívül, nem jelentek meg. Strakosch meg van elégedve Strakosch. aki a Budapestre kiküldött népszövetségi bizottság vezetője volt, interjút adott a londoni Timcsnök, amelyben hangoztatta, hogy ő budapesti munkaijával teljesen meg van elégedve. Reméli, hogy a szanálási program meg fogja erősíteni a Magyarország iránt tanúsított belső és külső bizalmat. Igaz, hotgy Magyarország lakosságúit súlyos adózásnak fogják alávetni, mert minden emberre fejenként átlag két angol font adó fog jutni, de másképpen nem lehet az országot szanálni. Magyarország újjáépítési programja egyszerűbb és könnyebb lesz, mint Ausztria szanálása volt. A magyarok hazafiak, fegyelmezettek és áldozatkészek, ami reményt ad arra, hogy a szanálás munkája sikeresen fog befejeződni. Magyarországnak nagy szerencséje — fejezte be nyilatkozatát — hogy körültekintő és erélyes kormánya van, amely egész Európa bizalmát föiköftötte az ország iránt. A íiemxetgyüíésbőí A uemzeügyüléis tegnap esti folytatólagos ülésén Puhy Endire kormánypárti hangoztatta a kölcsön szükségességét. Baross János pártonkivüli ellenzéki szerint Magyar- ország saját erejéből is talpra állhat és .nincs szüksége semmiféle külföldi kölcsönre. A javaslatot nem fogadja el. Meghalt Stinnes Prága, április 1 i. Sfcinmtes Hugó a német, gazdasági életnek • az európai gazdásági viszony latoikba belejátszó markáns 'egyénisége, aki politikai szempontból ,ís jelentős tényező volít a háború utáni NdmetcTSzágbam tegnap este kilenc óra •előtt pár perccel meghalt. Ahol a német- ■ országi gazdásági élettel kapcsolatos vonat- ' hozások föltoMOhatok, ott mindenütt föltűnt az utóbbi esztendőkben Stinnes Hugó neve. Hatalmas koncepcióval rnlrndenibol falúik ózhatott az ember, ahol szénről és vasról, hajó, zásról és urságü zennekről, tölte'konccn t rációkról és +rosztatapitáls-okróí volt szó. Kevés emtberuiek volt akkora sikere és szerencséje a gazdasági életinek labilis háláján, mint Stinnes Hugónak, akinek neve európai fogalommá vált és aki, mint fogalom sok vonatkozásban imiegtestesitette az egész német gazídiabág'i életet és annak törekvései!t. •Stintnes Hugó 1870. február 12-én szőri- tett Miüíhliheiimban s a rtótetoniázéism elvégzése után egy köb len, zi kereskedőn él volt alkalmazásban. 1889-ben, mint közönséges bányamumkáis tanulta meg praktikus utón a szénbányászatot s azután a berlini bányász- akadémiára ment, aimielyneík elvégzése után belépett a nagy atyja által alapított és apja által vezetett Stinnes cégbe. Itt két esztendeiig dolgozott és ezután önáriősiitotta magát és átvette az esseati Strámes-bányák vezetését, amelyeket rohamosan fejlesztett és amely pozíciója révén csakhamar vezető szerepet kezdett játszani a német szénszin- diikátusnál. A széntermeléssel csakhamar összekötötte a vás-és acélipart és egymásután. kiépülitek kezébe azok a ha tájirtás vállalkozások, amelyek összefüggésben állottak ezzel az iparral. A Világháború alatt gazdásági pozíciója hatalmasam megnövekedőit és a világháború után bekövetkezett forradalom és uij államberendezkedés sem gátolta meg abban, hogy ne fejlessze tovább expanziós törekvéseit. A legnagyobb német vállalaté-; iktat egyesitette koncernjébe és megalapította a Siemens - Rajna - Elba - Schuokert Ur.iont amely hatalmas vállalkozás több m'int kétszázezer munkással dolgozik. Ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatosán megvetette lábát a külföldi gazdasági életiben is s Ausztriáin kívül, ahol az Alpine leér ült kezébe, Amerikáiban is részese volt számtalan kereskedelmi és gyáripari vállalkozásnak. i Szállodákat vásárolt, hajózási" váliláilatokat alapit ott, gépgyárakat létesített, erdőkét vett meg és ufsáigüzeimeket kerített kezébe s az utóbbiak leginkább arra szolgáltak, hogy a politikai életben erősítse befolyását és förek- ‘ véseit. Politikai téren a oagyspair érdekeit ügye-; kezeit érvényesíteni és mlint a birodalmi gyűlésnek tagja, számtalan esetben siikra szállt azokkal az irányzatokkal szemben, amelyek a forradalmi atmoszférában a nagy-, tőiké szocializálását igyekezték keresztül-, viiromi. Sok telvimtetiben egoisztilkus és a töke érdekeivel szemben kérlelhetetlen állásfoglalása ssimtalan ellenséget szerzett neki. úgy hogy Stinnes Hugó a német közvélemény előtt általában nem volt népszerű ember. Egy pár esztendő óta arra törekedett, hogy a német birodalmi vasutakat megszerezze koneeirnijc számára. Stinnes több miiint huszonöt esztendeje szel ived e tt e p ebán talimiaikban. Be te gs égé sok - szór kínos fájdaúmiakkal járt, de ez sohasem Francia-romára szerződés Mészül A román királyi pár párisi tartózkodásának politikai célja Paris, április 11. Egyes lapok a román királyi pár párisi látogatásában politikai célokat látnak és egy, a francia—cseh-szlovák szerződéshez hasonló francia—román szerződés eshetőségeit latolgatják. — A Gauloís azt írja, hogy az ui háború veszélyét csak a közös érdekű államok állandó szolidaritásával lehet esetleg elkerülni. — A Daily Maiinak erről a tervről, mint elhatározott tényről irt tudósítása csak föntartással fogadható. A lap közli, hogy a román király párisi tartózkodása alatt egy francia—román szerződést fognak kidolgozni. A szerződést a francia—cseh-szlovák szerződés mintájára fogják megszerkeszteni és tisztán defenzív jellegű lesz. A szerződés végrehajtásáról a két állam vezérkara fog gondoskodni. A spanyol király Zita intervencióiéra atasi- totta vissza a román királyi pár látogatását itpp©ifi megszavazza a iiíüMsí !ii®slaf§! Ás első tizenhaidrás ülés a nemzetgyülésben
