Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-02 / 75. (523.) szám
2 Szerda, április 2. Bátor- és széubotrány Brünnfeen? Á nemzetvédelmi minisztérium ötven esztendőre való csomagoló papirost rendelt — Baj van a szolgálati szabályzat nyomtatása körül is Prága, április 1. A briinni Moravské Noviny célzásokat tesz egy briinni nagykereskedő rejtélyes állami bútor- és szénszállításairól, amelyeknek részleteiről a legkülönbözőbb hírek vannak forgalomban. Hivatalos körökben azonban nem nyilatkoznak. Az eset részletei valószínűen a közeli napokban napfényre fognak kerülni. A nemzetvédelmi minisztérium egyik alosztálya a Národni Listy értesülése szerint két vagon csomagoló papirost vásárolt egy csehországi papírgyártól a szolgálati szabályzatok borítékolására. Szakértők becslése szerint a papír körülbelül ötvén évre lesz elegendő. Mindenki tisztáiban van azzal, hogy a papírárak gyakran változnak és a következő évtizedek során lényeges eltolódások jöhetnek létre bennük. Az idézett lap úgy tudja, hogy a szolgálati szabályzatok kőnyomatosát is versenytárgyalás nélkül rendelték meg magánnyomdáknál, noha egy esetben több mint százezer koronás szállításról volt szó. A szabályzatokat közönséges papírra nyomatták, noha a nemzetvédelmi minisztérium utasítása értelmében famentes papíron kellett volna készülniük. A Národni Listy szigorú vizsgálatot követel ebben az ügyben. A közigazgatási bíróság illetőségi döntvénye Prága, április í. Vasárnapi számunkban e cirnnrei megjelent közleményünkhöz Palkó vioh Viktor nemzetgyűlési képviselőnk az alábbi közérdekű megjegyzéseket fűzi: — Az illetőségi törvény 10. szakasza szóról-szóra így hangzik: „Aki azon községből, amelynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ez által a régi községi kötelékből nem lép ki; ha azonban az uj községben 4 évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez járul és ezen község ellene a 9. § a), b), c) pontjaiban megállapított kifogásokat ezen idő alatt nem érvényesíti, ezen község kötelékébe tartozónak s az előbbi községi kötelékből kilépettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette.14 — így a törvény. Téves tehát az a következtetés, hogy a fölvevő község kifejezett akaratnyilvánítása szükséges az illetőség megszerzéséhez. Erről a törvény nem tud. Hanem kifejezetten azt mondja, hogy négyévi helyben lakás és a községi terhekTárcarovatunk: Csütörtök: Bállá Irma: Búcsú Schönbrunn- tól. (Vers.) — Strelisky József: Pillangó. Péntek: Klimits Lajos: Rohan az élet. (Vers.) — Tóth Béla dr.: Francia nézetek a magyar irodalomról. Szombat: Segesdy László: Cigaretta. Vasárnap: M é c s László: A jasszleáuy. (Vers.) — Komáromy János: Daliás Ének 1919-ből. Mesék — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Nagy István. I. Nem látta még emberi szem soha. Valahol a titokzatos, nagy ismeretlenség ölén pompázott. Elrejtve. Szerényen. Hangtalan, bűbájos némaságban, soha el nem érhető messzeségben. A Kert. A legszebb. Amibe kacagását, örömét dalolta be a Teremtő Isten. Illatterhes virágait félénken csókolta meg a hajnali szellő. A pirkadó aranysugár játszi kedvvel simogatta a habfehér szirmokat. Szerelemmel, üdítő boldogsággal semmit sem csókolt úgy a harmatcsepp, mint a liliomékes Kertet. Mert minden liliom volt. Csak ez. Semmi más virág. Meghalt ott a tolakodó idegen. A föld mérget ontott szivébe. A vihar megtépázta. A napsugár elégette. Csak a liliom egyetlen sziiztiszta ártatlansága győzte le ott a Halált. Egyszer pajzán csapongójában betévedt oda a Méh ... A Kert megölelte. Forrón. Örök, égő szenvedéllyel. Akkor a Méh mindennap elrepült a boldogságba. (Alkonyi szellő vitte sebes szárnyain ...) % Sokáig. Amig irigykedő, rut szemét rájuk öltötte a Vihar. hez járulás auíomatice megadja az illetőséget az uj községben és megszünteti azt a régiben, minden bejelentés nélkül. — A legfőbb közigazgatási bíróság elvi jelentőségű döntvényét csak a törvény 12. szakaszával lehet összefüggésbe hozni. A 12. szakasz pedig ezeket mondja, szintén szőról-szóra: „Ha a községi kötelékbe való fölvétel település nélkül kéretik, efölött további föílebbezés kizárásával a község határoz. A községi kötelékbe való fölvételről azon község elöljárósága, amelynek kebeléből a fölvett kilépett, a fölvétellel együtt értesítendő.41 — E szakaszban a törvényhozó egy különleges esetről provideál, amidőn tudniiillik valaki nem költözködik lakóhelyéről és mégis egy más község kötelékébe akar fölvétetni, település nélkül, amint a törvény mondja, mert talán ott is van birtoka, vagy egyéb okból, erre az esetre írja elő a törvény, hogy „azon község elöljárósága, amelynek kebeléből a fölvett kilépett, a fölvétellel együtt értesítendő44. — E rendelkezés kizáróan a 12. szakaszba foglalt esetre vonatkozik és más szakasz- szal, a szövegen elkövetett erőszak nélkül, nem is hozható összefüggésbe. A Kaminszky-párt története — bölcsőjétől a sírjáig jt Politikai nekrológ llngvár, április 1. (Saját tudósitónktól.) A ruszinszkói választások egyik legnagyobb meglepetése Kaminszky József dr. pártjának csúfos és katasztrofális veresége volt, amelynek magyarázatát Kaminszky politikai erkölcstelensége és megalomániája adja meg. 1919-ben, mikor Ruszinszkóban még katonai diktatúra, statárium és cenzúra dühöngött, politikai éleiről szó sem lehetett. A legelső megmozdulás — a Prágában domináló szociáldemokrata irányzatnak megfelelően — a ruszinszkói szociáldemokrata párt megalakulása volt. A párt vezéreiül eredetileg Vo- losin és a Brascsajkó-fivérek szerették volna magukat feltolni, de a fürge Puza Jenő kijátszotta Volosinékat s magához ragadta a vezetést. Volosin erre bánatában megalakította a chliborob-pártot 1920 júniusában Ruszinszkó kormányzójává kinevezték Zsatkovicsot. Kevéssel ezután Rizsák Vaszili, aki a magyar rezsim alatt is ismert kortes volt, azt ajánlotta a kormányzónak, hogy a szocialisták ellensúlyozására ruszin pártot alakítsanak. Zsatko- vics kilátásba helyezte támogatását és pártvezérül „kancellárját44 és testvérbátyját, Zsatkovics Teofil görögkatolikus lelkészt ajánlotta, akit azzal a titkos szándékkal hozott magával Amerikából, hogy Papp Antal eltávolítása után majd püspököt csinál belőle. Rizsák sehogysem tudott belenyugodni ebbe a tervbe. Amint lefelé jött a kormányzóságtól, találkozott Kalmár Marian pénzügyi tar nácsossal, akitől tanácsot kért, hogy' mit tegyen. Kalmár Marián Gulovics Tivadar elbocsátott főgimnáziumi tanárt nevezte meg, akit széleskörű ismeretségénél és népszerűségénél, valamint szervező képességénél fogva a pártvezéri pozícióra föltétlenül alkalmasnak talált. Rizsák azonnal föl is kereste Gulovicsot, aki kitért a kérés elől és maga helyett az orosz hadifogságból hazatért Kaminszky József dr. volt nagybereznai já- rásbirósági jegyzőt ajánlotta, aki nagyképes- ségü s agilis ember hírében állott mindenütt. Rizsák Vaszili és Kalmár Marián nyomban föl is keresték Kaininszkyt, aki rövid tanácskozás után vállalta a megalakítandó párt vezetését. így született meg a Kaminszky-párt. Másnap Kaminszky József, Gulovics Tivadar és Jaczkovics János fölkeresték Zsatkovics kormányzót s közölték vele, hogy pártot alakítanak. Zsatkovics látszólag örömmel fogadta a hirt, de bátyjára gondolva titokban nehoztelt a pártalapitókra, akiket különben sem talált elég „megbízhatóknak.44 Ezért inkább a Puza és Volosin pártjait támogatta. Kaminszky pártja mégis pár rövid hónap alatt a legnagyobb és legtekintélyesebb ruszin párttá nőtte ki magát. Úgyszólván az egész ruszin intelligencia belépett a pártba, amely nemsokára valósággal letiport minden más ruszin politikai alakulatot. Kaminszky programja a becsületes és józan autonómista ellenzéki politika volt: küzdelem Ruszinszkó jogaiért s béke e terület minden őslakos nemzetével. Közben megjött a Zsatkovics bukása és az Ehrenfeld-féle provizórium. A Kaminszky- párt a legerélyesebb hangon követelni kezdte a kormányzói széknek egy őslakos ruszin emberrel való betöltését s kemény harcot indított a centralista Ehrenfeld ellem Ekkor állott a párt a helyzet magaslatán. A lejtőre akkor lépett, midőn Benes akkori miniszterelnöknek 1922 január 1-i ungvári látogatása alkalmával Kaminszky, a miniszterelnök kifejezett óhajára, hozzálátott £z egységes ruszin párt megalakításához, a lobbi ruszin párt bevonásával. Hivei ellenezték ezt az akciót, különösképpen Gulovics Tivadar. Az Önfejű és nagyravágyó Kaminszky azonban nem hallgatott az okos szóra, hanem folytatta az idegen pártokkal való tárgyalásokat, amelyeknek eredményeképpen létre is hozta az egységes ruszin pártot, még pedig a Gagaíkó és Beszkid-féle csoportnak, valamint a kis Mocskos-féle párt részvételével. Volosin kétnapi kacérkodás után hátat fordított a fúziónak. Ez az egyesülés a ruszin intelligencia Kaján vigyorgással csapott bele szilaj keze a boldogságukba. Tomboló dühében haláltontó magva! hintett a liliomok közé. És kiburjánzott belőle az otromba Bürök. És újra eljött szerelmes alkonyaiban a Méh. Örömittas kacagással suhant a liliomok vágyó karjaiba. Akkor visszadöbbent. Ijedten. Rémülő álmélkodással. Előtte zöldéit, haragos komorságban a Bürök. Az egyetlen zöld a nagy fehérségben. Az egyetlen uj szín a nagy rneg- szokottságban... És nem hallotta a Idomok sóvárgó sóhaját. És nem látta meg epedő könny hullásukat. Villant a szárnya. Eszeveszetten repült a Bürök felé. Éhes szájjal csókolta a szirmait. A mérget... Aztán dermedt elmúlással dobbant le a földre. Megölte a mérhetetlen — liliom- csók... II. És szólott a büszke királyleány az íródeáknak: — Deák! Te szép vagy. Borulj le az én szépségem előtt. És felelt az íródeák a büszke királyleánynak: — Úrnőin! A koronád előtt hajtom meg csak a térdem. Haragra lobbant a gőgös királykisaszszony: — Deák! Tömlöc sötétségében töröm össze büszkeségedet. — Úrnőm! Tömlöc sötétségébe is koronád dob bele. — Deák! Megkiuoznak atyám poroszlói. — Úrnőm! Atyád szolgája hódolattal szenved. — Deák! Pribék vasával ültetem le fejedet. — Úrnőm! Akkor is a porba hull büszke homlokom. — Deáík! Akarom a csókodat. — Úrnőm! A szolga megadja. A férfi nem! Akkor igy szólott a királykisasszony: — Deák! Én borulok le a te szépséged előtt. — Úrnőm! A szolga büszke rá. A férfi megtiltja ezt. És nagy, szent alázattal, szerelmes odaadással borult a d e á k a büszke királyleány elé... III. Senkisem ismerte a lelkét. Tudták, hogy vidám cimbora. Jókedvű. Örök ifjú. Aki bánatát, örömét, szenvedését a borba fojtotta. A mámorba. Melynek csillogó leple ezüstszínű fátylat vont szeme elé, hogy az elfeledés ködén át csak kacagó színes, meleg álmokon reszkessen fel bolondos szive, hogy senki se tudja: miért kacagja át örömtelen életét, hogy az álmatlan éjszakák tomboló zajában senki se vegye észre azt a bús, borús, keserves szivet, amelynek fájdalma poklok kínjával tépte, marcangolta---Az t mondták rá az emberek: „Bolond ...“ Csak egy asszony tudta, miért éjszakázott a férfi. Egy asszony. . Szerette. Nagy szerelemmel. Imádó ragaszkodással. Érte sirt a nótája. Érte mosolygott mámoros jókedve. Azt mondják rá az emberek: „Nagy bolond../4 Másé lett az asszony. Hiába zokogott bús panasza. Hiába fakadt szitokra az ajka. Dühödt mogorvasága hiába ostromolta viszCSAK NAL VEGYEN MÁSSÁ, FÖ-UTCA 25. 1779 körében nagy visszatetszést szüllt, mert a nagyorosz emigráns Gagaíkó kifejezetten a pravoszláv eszmék zászlóvivője, a Kamin- szky-párthoz tartozó intelligencia ellenben a görögkatolikus irányzat hive volt. Kaminszky azonban nem törődött híveinek ellenzésével, hanem még a cseh • agrárokkal is keresni kezdte az „együttműködést44. És meg is találta — a saját maga nagy anyagi hasznáraAz események további fejlődése ismeretes olvasóink előtt. Elsőnek Gulovics Tivadar hagyta ott Kaininszkyt, Gulovicsot követte a ruszin intelligencia szine-java. Kur- tyák János, Riskó Béla és Mocskos Iván vezetése alatt ez év elején megalakult az autonóm földmivesszövetség, amely nagyon rövid ideig tartó agitáció után elsöpörte a l választásokon Kaminszky cseh agrárpártját. Kaminszky a csehek előtt úgy tüntette föl a dolgot, hogy az ő szava a pártban szent s hogy egyetlen intésére Ruszinszkó összes ruszinjai utána mennek. A választások eredménye azonban Ítéletet mondott fölötte s ma már a csehek is elfordultak tőle, mert politikai kalandort látnak benne, aki nemcsak a pártját csalta meg, hanem azokat is. akiknek a pártot eladta. Nem sajnálhatja senki, — annál kevésbbé, mert a Kurtyák János becsületes nevének égisze alatt megalakult uj ellenzéki ruszin párt minden tekintetben pótolni fogja a levitézlett Kaminszky-pártoí. Angorában megszűnt a kormányválság Per a, április 1. Angórában megszűnt a kormány válság. A nemzetgyűlés elhatározta, a föto'szlatá'sá jogot nem engedi, át a köztársasági elnöknek, de fantartja a maga számára. A köztársasági elnök választási időtartamát hét évről négy évre szállították le. Az alkotmánynak azt a szakaszát, amely (köztársasági elnöknek vétójogot biztosit elfogadták. itíf tói a S«pol cg® $éic>v<mx& ismvexpsiidimeSk. mijj wne& nemi mrxtöi. w n JtKangmiar Mirfap «h ETsex&wesBsáié ér sx&l?éáiíga 7 sza nem hozható múlt emlékeit. Sápadtabb lett az arca. Fénytelenebb a szeme. Rongyokban járt. Éhezett. Az asszonyért. Sajnálták az emberek: „Szegény.44 Nem bírta tovább az eletet. Megnyugvást nem talált seholsem. Véres önmarcan- golással szerette az asszonyt. Kiolthatatlan lánggal égett benne a Tűz. Minden reménysége semmivé lett. ... akkor főbelőtte magát. Gúnyos mosolyra fakadtak az emberek. Azt mondták rá: „Szamár../4 IV. Rózsákkal hintették be Tündérország útjait. Illanó zenék suttogtak lágy melódiákat tomboló szenvedélyekről. Aranyos hintáján, ezüst lepkeszárnyakon a földre indult a szépséges királynő. Boldog volt, mikor leért az emberek közé. Igaz, hűséges szerelmet keresett... Tündérek királyává tette volna a hűséges férfiszivet. — Akarsz-e királyom lenni? — kérdezte a férfitől. — Királyod leszek — mondta rá az Ember.-r Örök szerelmem bűvköre vár — kacagta a királynő boldog örömmel. — Örök szerelemre hévül a lelkem érted — duruzsolta a forró férfihang. — Sohasem szabad senkit sem szeretned, én édes, szerelmes Emberem. — Életemet adom neked, ti'mdcrkirály- nőm... Lehajtott fővel, bús, könnyes arccal tért vissza a királynő a felhők közé. Fájdalmas zokogással sírta bele keservét a végtelenségbe: — Végtelen Sterelemisten. Ne engedj többé a földre •— nyáron.,*
