Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-10 / 82. (530.) szám
3 Csütörtök, április 10. A közigazgatási bíróság döntvényei az illetőség kérdésében irta: PetrogaUi Oszkár dr. III. Losonc, április 9. A 11. szakasz kimondja, hogy négy éven beiül is követelni lehet a fölvételt s azL a község „meg nem tagadhatja", ha két évig állandóan ott lakott, a község terheihez folytonosan hozzájárult és a 9. szakaszban körülirt és előbb fölsorolt kifogások nem bizonyíthatók. Ma a 10. szakaszt nem tudta a közigazgatási bíróság helyesen értelmezni, úgy a 11. szakasz elolvasása után már nfi-m lehetett kétsége. A törvény any- nyira világos, hogy egyenesen érthetetlen, hogyan lehet abba mást belemagyarázni. „Négyévi ottlakiás esetén ezen község kötelékébe tartozónak tekintetik", négy évnél rövidebb idei ottlakás esetén kérnie kell a fölvételt, de ha legalább két évig ott lakott, úgy a község a fölvételt meg nem tagadhatja. A közigazgatási biróság a 11. szakaszt hallgatással mellőzi, a 10. szakasz ama kifejezését: „a község kötelékébe tartozónak tekintetik" elüti azzal, hogy ellenkezik a többi szakasszal. Fölhívja a 12. szakaszt, amely a településnélküli illetőségszerzést szabályozza és arra az esetre, amikor tehát a község teljesen szabadon, minden előfeltételtől menten és felebbezés kizárásával döntött a fölvétel mellett, e törvény a község kötelességévé tette, hogy értesítse azt a községet, „amelyből a felvett kilépett." A törvény szövegezéséből nyilvánvaló, hogy ez az értesítési kötelezettség csak az ebben a szakaszban körülirt illetöségszerzésre vonatkozik. Törvényszerkesztési abszurdum is volna, hogy amikor a törvény 6—12. szakaszai a különböző illetőségszerzési módokat szabályozzák, akkor a 12. szakaszban egy általános érvényű rendelkezést helyezzen el. Ha a közigazgatási biróság álláspontja helyes volna, úgy .a házasság utján szerzett illetőség esetén is fennállana az értesítési és a külön felvételi kötelezettség, ezt pedig talán a közigazgatási biróság sem állítja. Hivatkozik a megokolás a törvény 13. és 14. szakaszaira is. A 14. szakasz szerint a község jogosítva volt mérsékelt dijakat szedni a felvételért, ha az a 10. szakasz alapián is történt. Bocsánatot kell kérnem a közigazgatási bíróságtól, de ezzel szemben nem találok más kifejezést, minthogy ez az érv nélkülöz minden komolyságot. Dijat a községek" a bizonyítvány kiállításáért szedtek és bednek, de hogy ez a iog mennyiben változtathatná meg a törvény világos rendelkezéseit, azt én nem tudom megérteni s nem tudja megmagyarázni a közigazgatási biróság sem. A 13. szakasz valóban a megokol-ásban idézett rendelkezést tartalmazza. Ámde ez a törvény rendelkezéseivel ellentétben nem áll. Négyévi állandó ottlakással én megszerzem a községi illetőséget s a törvények biztosítják nekem a megszerzett illetőséget, még abban az esetben is, ha a község annak elismerését tőlem megtagadja, azért adta meg ez esetre az 1896. évi XXVí. törvénycikk 23. szakaszának 2. pontja a panaszjogot ama határozat ellen, mellyel a községbe betelepült személynek a községi kötelékbe való felvétele döntetett el. Ezt a szakaszt a köz- igazgatási biróság saját álláspontjának igazolására hozza fel, noha ez éppen ellene bizonyít. A közigazgatási biróság a 10. szakasz feltételeinek fönforgása esetén megállapította az illetőséget, ha a község azt meg is tagadta. Az illetőség megszerzése és aftnak hivatalos elismerése két különböző dolog. A 10. szakasz alapján, éppúgy, mint a 6. szakasz (leszármazás és örökbefogadás jogán), valamint a 7. szakasz (házasság jogán) alapján ipso iure megszerzem az illetőséget, ezt a 6. szakasz esetében kifejezetten koncedálja a közigazgatási bíróság is, de ha adott esetben szükségem van az illetőségi bizonyítvány kiállítására, úgy azt külön kell kérelmeznem. A kérelem felett a község dönt, de ebben az esetben (ugyanúgy all. szakasz 2. bekezdése esetén is) nem ad illetőséget, csak megállapítja, hogy az illetőségszerzés előfeltételei fenforognak-e s ha a község vagy a felettes közigazgatási hatóságok a kérést elutasítják, úgy törvénytelenül járnak el és határozatuk törvénytelenség okából megpanaszolható a közigazgatási bíróságnál. A közigazgatási bíróság e döntvény meghozatalánál úgy járt el, mint azok a joghallgatók akik szigorlataikra kompendiumokból és puskákból készültek. Egyes kiragadt szakaszokat interpretál anélkül, hogy ismerné az egyes törvények szakaszainak egymással való összefüggését s anélkül, hogy csak a legkisebb tájékozottsága is volna a joggyakorlatról. Hivatkozhatom arra, hogy huszonnégy- éves korom óta tagja voltam a városi képviselőtestületnek, négy évvel később törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag lettem és nem sokkal később tagja és előadója is voltam a magyar képviselőház igazságügyi bizottságának, így elég alkalmam volt ezt a kérdést alaposan megismerni. A községi illetőség ügyét a régi Magyarországon meglehetősen elhanyagolták abból az okból, mert az illetőség ügye fontossággal nem birt. Fontos csak akkor volt, amikor olyan kere- setképtelen szegények közellátásáról volt szó, akiknek az eltartására köteles rokonai nem voltak. Elég gyakran fordultak elő esetek, amikor egy szegényház vagy aggápoló intézet egy községnek több ezer koronáról szóló számlát prezentált azon a címen, hogy egy ilyen szegény sorsú- öreget éveken át ellátásban részesített. Ilyenkor természetesen a községek sorba hoztak az illetőséget megtagadó határozatokat s egyik a másikra tolta át; a 6. szakasz szerint illetékesnek állított község megnevezett egy más községet, ahol az illető négy éven át lakott s bizony, ha igazolható volt, hogy a négy éven belül akármivel is hozzájárult a községi terhekhez, a felső hatóság s végső fórumként a köz- igazgatási biróság a 10. szakasz szerint megállapította az illetőséget. Nem volt fórum, amely külön fölvételt, különösen konstitutív joghatállyal kivánt volna, de merem állítani, hogy nem akadt soha jogászember, aki ilyen alapon az illetőséget csak vitássá is tette volna. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a régi Magyarország összes egyetemein és jogi akadémiáin a vizsgán megbukott volna az a jelölt, aki a törvénynek olyan értelmezést ad, amilyent adott most a legfelső közigazgatósági biróság. (Folytatjuk.) III€fCllClf i IMllir fŰitlZfOSt A szanálási vita negyedik napja Budapest, április 9. | {Budapesti szerire sztőisélgünik telefon jelentése.) Géniből jelenti a Wöíff-ügynötkiség: A népszövetség tanácsa a magyar kormány és a ki San tani hozzájárulása után J. Smith amerikai jogászt és pénzembert a népszövetség budapesti főbiztosává kinevezte. A főbiztos Magyarországon ugyanazokat a jogokat fogja gyakorolni, mint Zhmn ormaim Becsben. Smith régebben titkára vo!t a legfőbb törvényszék egyik birájának, majd ügyvédi irodát nyitott Bostonban, később pedig az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának volt tanácsosa, A párisi béketárgyalások alkalmával az amerikai delegáció pénzügyi szakértője volt. Smith főbiztos a jövő héten utazik el Európába és hivatalát kevéssel husvét után veszi át. Feladata a reformprogram végrehajtásának biztosi tékául kijelölt jövedelmek és a kölcsönből befolyó jövedelmek ellenőr zése. A szanálási vita A nemzetgyűlés mái üHéisién folytatták a szanálási javas’a t vitáját. Lukács György (egysiégespáríi): Ha >a javaslatokat nem szavazzák meg,, akkor nieimicsalk a koirtmáinyít buktatják meg, de gazdaságii züllésbe 'taszítják az országot. A jeientogii körüllmények között ez az egyedüli bt, amely a kibontakozás felé vezet. A javaslat azért fontos, mert segítségével belekapcsolódunk a világ gazdasági vérkeringésébe. A népszövetség eljárása reményt ad arra, hogy a kisebbségi jogait jobban fogják niegvédelmczni, mint eddig tették. A javaslatot elfogadja. Elnök: BejeléUíli, hogy átvennél több képviselő aláírásával ellátott Indítvány érkezett be, hogy a javaslatot 'tizemhait órás ülések en tárigiyálijáík. Az indítványról holnap határoznak. Ruppert Rezső: Ellenzi a ’Ezenhait órás ülések bevezetését. Ruppert Rezső: . A javaslatot nem fogadja. el. A 'tisztviselők helyett a katonák egy részét kelll elbocsátani. . Bethlen: Ez a beszéd Prágának szól. Ruppert: Deák Ferenc is antimüita- rista volt. (Nagy z'aj a kormánypárton: Menjen Prágába beszélni, kiáltják. A szocialisták szidalmakat szórnak a jobboldal felé. Az elsők Farkast, Szabót és Drappéit rendre-- u tusit ja, majd Proppert a mentelmi bizottság elé utasítja.) A tisztviselőket teljes fizetéssel szabadságolni kell és csak akkor szabad őket elbocsátani, ha már van állásuk. Az elnök ezután az ülést félbeszakította. Lord Parmoore a szanálásról Londonból jelentik: Lord Parmoore az angol felsőháziban beszámolt a népszövetségnek a magyar kölcsön ügyéiben hozott határozatáról éis reményét fejezte ki, (hogy a magyar szanálás eredményes lesz. A szaKM jelentéseikben a szankcMMk megszöiifclését ücriü Paris április 9. A jóvá tételt bizottság által kiküldött szakértői bizottság közül az első bizottság jelentésében konstatálja, hogy Németország szaporodó lakosságával, fejlett és fejlődő mezőgazdaságával és iparával még akkor is képes lelhetné költségvetését egyensúlyba hozni és pénzét stabilizálni, ha magára veszi azokat a terheiket, amelyeket a békeszerződés ró reá. Költségvetését négy év alatt egyensúlyba hozhatná, hogy ha bevételű forrásait akként fejlesztené, hogy azok a szövetségeseknél meglévő állami pénzügyi terhekkel hasonló mértékűek lemének és hogyha csak a föltétlenül szükséges kiadásokra szorítkozna. Csak az esetben elégséges azonban Németországnak a külföldi kölcsön nyolcszázmillió aranymárka értékben, hogy a következő öt évben 1000, 1220, 1240, 2000 és 2500 millió arany miárkát fizethessen, ha a jóvátétel! bizottság rövid ideiglenes móratóriumot engedélyez és ha a szövetségesek hozzájárulnak ahhoz, hogy Németország egysége és gazdasági, helyzete helyreállitassék, 1929-től kezdve 2500 millió aranymárka lepne az annuitás. A jelentés hangoztatja, hogy segély forrná sokként felhasználhatók a vasutak jövedelmei, az iparra kirótt zálogok és a vasúti forgalmi adó. A német kormány általános ellenőrzését, miiint hatástalan tervet, elutasítják a szakértők, ezzel szemben azonban egy külföldi ellenőrzést tartanak szükségesnek a rémiét pénz stabilizálása és a szerződésbeli kötelezettségek tekintetében. Az aranyjegykibocsá tó bankot az eddig ösimertetett jelentéseknek megfelelően kívánják fölállítani. Az 'iparra kivetendő zálogokat öt milliárd arany-márka értékű botinóik formájában javasolják 5 százalékos kamatozás mellett évi egy százalékos amortizációval. A német birodalom ecéilból rendelkezésre boesátaná a vámokat, a szeszmonopóiiumot, továbbá a sör-, dohány- és oukoradót. A szakértők illetékteleneknek tartják magúkat arra nézve, hogy a politikai garanciák és szankcióik, valamint a katonai okku- páció kérdésében állást foglaljanak. A Pawes-jeilentíés hivatalos rezüméje kijelenti, hogy lehetetlen volt a megtalálni a költségvetés kiegyenütésére és a német pénz stabilizálására vonatkozó praktikus eszközöket és hogy kevés a valószínűségié annak, hogy ily eszközök egyáltalában fenforognak. Az említett kettős probléma megoldása valóságban nem jelent mást, mint Németország külföldi és belföldi hitelének heiy.reáliitását. A bizottság teiháit kénytelen volt egész jelentését a német pénzügyi és gazdasági egység föltevésére bazírozni. A bizottság- tervénél abból a föltevésből indul ki, hogy a jelenlegi szankciókat és rendszabályokat, amennyiben azok akadályozzák a gazdasági akciókat, a szükséges mértékben fel kell oldani, vagy meg keH változtatni, amint Németország az ajánlott terv megvalósiíá- • sához fog és hogy ezek a rendszabályok ismét életbelépnek az esetben, ha a közösen megkötött egyezményt Németország flagráns módon megsérti. i A második bizottság (Mac Kemna) jelentése az 1923 december 31.-iki német ideigjetn- követe léseiket nyotomÉiárd aratnymárkára becsüli és pedig hatezerhétszázötven milliót ; külföldi tőkékben és 1200 millió Németországban lévő külföldi devizákban. A jelentés , szerint a tőke menekülését Németországból { kezdőbben az linfMoió hívta, életre, később a 1 szLnzőidésbellil kiötolze tőséggel iszieimben élten- I állás növelte meg. Segiitöes.zSközíként javasolják az infláció megszüntetését, úgy amiint , azt az első bizottsági javasolta, vagyis a küí- j földön lévő tőkének hazahozatalát normális ‘ gazdaságii utón. Az átlmeinetfi időszakira a jelentés bizonyos amnesztiát javasol és . ■előnyök biztosítását ama német jegyzők számára, akik a kölcsönt idegen valutában űzetik. Bér Hu, április 9. A Vossiisclue Zeitung jelentése szerint a blrödtaillrm kormány ma délután foglalkozik a szakértők javaslatával. Rőtbe Falhnie máit a Matir.ib.au közölt kivonatos jelentés alapján, megállapítja, hogy a jár . vasiatok Németország gyarmatosításéra tő- \ rékiszenelk s azok nem szakszerűek, dle ági- ; tatórikiusaík. l>áawil,€wrf€ll€ Ostromállapot Romániában az antiszemita zavargások miatt Bukarest, április 9. Bukarest, Czeraowitz és Temesvár román egyetemi városokban a diákok antiszemita zavargásai miatt kihirdették a rög- tönbiráskodást. Az egyetemi tanárok egész sora pogromra való uszítás miatt a kaionai biróság elé kerül. A fascisták megiinneplik a választási győzelmet Róma, április 9. Az u/j kannára a követ- i fcefző mandátutmei'oszítá'ssal alakul meg: 375 kormánypárti, 40 popoüári, 17 liberális demokrata, 12 alkotmányos ellenzék, 11 demokrata szocialistái, 7 rapubliikánjus, 4 nemzeti kisebbségi, 3 para&ztpáiUti, 2 szardíniái párti 25 j szociáldemokrata, 22 maximalista és 17 kom- mniniisita. — A választási eredményeik szerint j a popoiárik elvesztettek 66, ,a szociáíldiemo- kraták 57, a maximalisták 18 mandátumot i A kommunisták nyertek négy mandátumot, a republikánusok egy mandátumot. A szlávok és a németek eíivesztetitek két-két mandátumot, — A íasakta párt elhatározta, hogy április 21.-én Róma állapításának napján miegünuepOik a választási győzelmet. Róma, április 9. Giunía fasoiista pártti.tík ár kijelentése szerint .a választás legfontosabb eredménye a demokrata párt teftjes összeomlása. Ez szerinte azt jelenti, hogy évtizedek óta Olaszország fölött a demokraták és szabadkőművesek diktatúrája uiralkodöitt. Az antant nem könnyít a Micum- szerződéseken Düsseldorf, április 9. Ma kezdődtek meg a tárgyalások a ruhrvidéki gyáriparosok és a Micum között a szerződések meghosszabbítása tárgyában. A gyáriparosok képviselői azzal a kéréssel fordultak a belga és francia tartományokhoz, hogy vájjon nem könnyit- hetnének-e valamit az eddigi viselt terheken. A szövetséges hatóságok azt a választ adták, hogy a jelenlegi terheket teljesen elvi- selhetőknek találják. A legközelebbi konfe-. rencia április 11-én lesz. és lenvásznak Schiiionok, vásznak, creíonok és damasziok nagy választékban I minden Damaszt-aszíalnemüék. , Kész női fehémemüek- szent-háromsá? szélességben S€hr©!i«5ítllfff®H 7bp W§SSX®H 6 szoborral szembei: 1
