Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-08 / 80. (528.) szám

Kedd, április 8. A A Toldy-kör jubileumi ünnepsége Pozsony, április 6. (Kiküldött szerkesztőink jelentése.) Ebben az esztendőben van ötven éve annak, hogy néhai id- Vutkovích Sándor, a pozsonyi jog­akadémia érdemes tanára, Szeberényi Lajos egy életrevaló ötjeiéből kiindulva, megalapí­totta Pozsony városának magyar irodalmi társaságát: a Toldy-kört. Egy félévszázad telt el azóta és a Toldy-kör egyre fejlődött, izmosodott és gyarapodott s ha ezt a fejlő­dést a világháború és az azután következő zűrzavaros évek egy ideig meg is szakítot­ták, a pozsonyi irodalmi társaság hamarosan legyőzte a nehézségeket és ma ismét egyik vezető tényezője a szlovenszkói magyarság kulturális és irodalmi életének. Ez eléggé megmagyarázza, hogy a tegnap lefolyt jubi­leumi ünnepség miért volt nem csak Pozsony magyar társadalmának, hanem az egész szlo­venszkói és ruszinszkói magyarságnak ün­nepe, amelyen a közelből és távolból számo­sán jöttek el azok közül, akik munkájukkal szolgálják magyar közművelődésünk ügyét. Lélekemelőén szép, meleg és tartalmas ünnep volt ez, amely eltörölhetetlen benyomásokat váltott ki mindenkiben, aki részt vett rajta. A matiné A Vigadó nagytermében délelőtt tizen­egy órakor kezdődött a kör ünnepi matinéja. A nagy terem, amely zsúfolásig megtelt a hallgatókkal, rég látott ily nagy és előkelő közönséget. A pozsonyi társadalom szine- virága ott volt és melegen ünnepelte a jubi­láló kört és annak fáradhatatlan vezetőségét. A tartalmas műsort a Dalegyesüfet ve­gyeskara nyitotta meg Gittek egy zsoltárá­val, majd Tanka Viola szavalta el Szered&y- Gruber Károly dr. alkalmi prológusát. A Mipsz férfikara ezután Them Károly „Dal- ünepen" című karát énekelte Szendrey Ist­ván karnagy vezetésével- Azután Rajcsányi Gyula dr.-nak, a kör agilis ügyvezetőjének ünnepi beszéde következett, amely élvezetes formában ismertette a kör megalakulásának és fejlődésének történetét A szónok beszé­dében a többi között ezeket mondotta: — Az ősi Róma fénykorában építettek egy templomot, mely arról vdt nevezetes, aM odameneküít az sérthetetlen volt, abban még bábra idején sem volt szabad senkit megölni. — A vallásos kultusznak legszebb píedeszfálját emelték e templommal. — Körülbelül ez a gondolat az, mely évezrediek múlva felcsillan a vlá gihat aktiak békeszerződésével abban az intézkedésben, mely szerint a legyözöttek és kisebbségek kultúrája sérthetetlen. — Nuima Pompiílws óta sok templomot építitek, — a kőbevésett gondolatoknak valóságos bimnusza'i meredeztek az ég felé, — de ezek a templomok lassanként kiürül­tek; a gyönyörű portáiékat, árkádokat be­lepte a fűszál, dicsőségük a feledésbe műit, mert akiik emelték úgy építkeztek, mint a darazsak, — semmi mézet sem hagytak a sejtek között. — Hiába emelünk templomokat mi is, ha nem járunk tisztult szívvel belé, ha áldo­zati ajándékot hordunk oda, s elverniük azok­tól,' akik azt legjobban megérdemelnék. — A mi templomunk a szegényeké, oltá­rán az üldözöttek szabadsága lángol, küzdel­münk az emberiség egyetemes történetébe kapcsolódik, mert akik idejöttek a mart írók­nak arra az útjára léptek, melyen a küzde­lem az ember legszebb díszéért, az egyete­mes emberi szabadságért folyik. Rajcsányi beszéde után Thienné Url Mid Verdii „Don Carlos“-ábóí Eböli nagy áriáját és Benedetto Maroelio, „Szere mes szivem örökké égő“ ciimü dalát énekelte és kitünően iskolázott hangjának szépségével, valamint előadásának melegségével osztatlan sikert aratott. Neumann Tibor dr. Jókai Mór „Álomképek" ciimü költeményét szavalta, amely a kör harminc éves jubileumának emlékkönyvében található. A matiné műsorának kiemelkedő pontja volt Jankovies Marcell dr. ünnepi beszéde, aki béres szónoki művészetének szépségeivel ez alkalommal is elragadtatta a ha'Igatósá­got. Remekbekészült beszédből kiragadjuk az alábbi részletet, aimelv tökéletesen jellemzi a mai kor magyar irdalni árnak igazi célját és feladatait. — Az Irodalomnak nemzetinek kel! lennie. — Igazi fejlődést csak az az ’rodalom mu­tathat, mely nemzeti; nemzeti pedig akkor, hogy­ha tiszteli a hagyományt. A ragaszkodás a ha­gyományhoz semmi esetre sem jelentheti a meg­kövült maradiságot, de a szertelen rombolás, a múltaknak, minden réginek megtagadása az iro­daim5 kommunizmust jelenti, mely a faji, a nem­zeti szépségeket és erényeket lecizellálja. — Az irodalomban ugyanúgy kell uralkodnia a hagyomány tiszteletének, .mint ahogy urakodnia kell a nemzeti jeJegnek a fajban, az élő ember­ben. Az élő ember is legyen modern. Nem tóvári­juk a magyartól, hogy ma is tegezzel és puzdrá- val járjon, nemzeti sujtással külsején. De örül a lelkünk, hogyha valaki a mi vérünkből emlékez­tet őseire, ha a régi családi képeken látjuk, ho­gyan tér vissza a szem, a homlok, az arcéi hason­lósága, hogyan formázza valaki apját, szépapját, tikosét Legyen igy az irodalomban i$ a hagyo­mány tisztelete és szépsége a legmodernebb fej^ lődés mellett is a visszatérő „air de farnüe". — Ma az írói hivatás százszorosán olyan feladat, mint amilyent Petőfi jelöl ki Arany Já­noshoz irt költő-levelében: i „Az az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyet mannáját. — A szegény nép! — olyan felhős láthatára, S felhők közt kék eget csak néhanapján lát. Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszolyára... — Az igazi kubaira csak nemzeti lehet. Aki az egész világnak akar írni, nagyon kevesekhez szólott. Aki kis nemzetének ir, megszámlálhatván nemzedékekhez intézte szavait Hogyha a művész és a tudós hazája széles e világ: a költőnek, Író­nak csak egy nemzet adhat otthont... Jamilvovics beszedte utón percekig zúgott a 'taps. Burgics Márta azután ÖSvedl László, a fiatal szlovenszkói poéta ..Hajótöröttek gályája" ciimü versét szavalta cl. A közönség hosszantartó tapssal köszönte meg a szavala­tot, amtelyuek egyes részeiméi könnyek bugy- gyamtak ki számos magyar szemétből. A kör megalapítójának családija .részéről ifj. Vutko- vitdi Sándor dir. köszönte meg nléliátrjy meg­hatott szóval azt a megemlékezést, amellyel a kör tagjai tizenkilenc év óta sírjában piltenő aytjárnak áldozták és melegen megemléke­zett Rajcsányi Gyula dr. agilis működéséről, aika uj életre keltette a kör működését. A kö­zönség Iieilkesen ünnepelte Rajcsányit akinek egy cserkész fdiérszalagos babérkoszorút nyújtott át a kör számára, maiid pedig vörös szalagos babérkoszorút az ü’nmepc&t részére. Az ünnepséget Beethoven Fohászával és E>e- mény Dezső, a budapesti Buzikká kar­mesterének Szerenádjával zárta be a dal- egyesület vegyeskara, amelyet Antaíffy Krausz Vilmos vezényelt A közönséget: kü­lönösen a Szerenád finom szépségei kapták meg. Vutkovích Sándor sírjának megkoszorúzása Délután négy óraikor számosán zarán- ddkoKak e! a To$dy-kör megalapítójának, id Vutkovích Sándornak a Szent András teme­tőben lévő siríához ős ott kegyelettel emlé­keztek meg a magyar kultúra e kitűnő mun­kásáról. Miután Tagányi Nándor köri aiel- nöík néhány meleg szóval lerótta kegyelete adóját ék elhelyezte a sírra a kör koszorúját Arknuer István, a Híradó jelenlegi főszer­London, április 7. A szakértői bizottságok jelentésének közzétételét feszülten várják. A szakértők tegnap a jelentések végleges szövegét vizs­gálták-felül, amelyeí azonnal közölni fognak a nyilvánossággal, mihelyt a jóvátétel! bi­zottság elé kerülnek. Páris, április 7. A lapok a szakértői je­lentések átnyujtásának szerdáig való elha­lasztásáról írnak. Amerikai lapok a jelenté­sek legfontosabb pontjait a következőkben foglalják össze: 1. A német valuta stabilizá­lását egy nemzetközi aranyjegybank felállí­tásával négy-öt hónapon belül lehet elérni. Alaptőke 400 millió aranymárka, tartaléktöke háromszor annyi, szigorú nemzetközi ellen­őrzés mellett. Ugyanilyen ellenőrzés alá ke­rülnek a vasutak és valamennyi pénzügyi művelet is. Az ellenőrzéssel azt akarják el­érni, nehogy egyszerre nagymennyiségű aranymárkát dobhassanak a piacra. 2. A vasutak a hosszúlejáratú idegen kölcsönök egész sorozatának zálogául szolgálnak. Ezek a kölcsönök, továbbá a fölemelt adók, a fu­vartételek, a fölemelt vámok stb. révén le­hetővé válik a birodalmi kltségvetés ki­egyenlítődése és a jóvátételi fizetésekre for­dítható fölösleg elérése is. A Mindjárt az első évben egymilliárd aranymárkát lehetne for­dítani a Ruhrvidék megszá’lási költségeinek fedezésére. A német gyáriparosok részére a szövetségeseknek öt éven keresztül szállított árukért teljesiten fizetések összegét körül­belül egy és félmilliárd aranymárkára emle- hetnék föl. Minden későbbi emelést a német prosperitás e'éréséhez mért index alapján ál­lapítanák meg. Az index kedvező körülmé­nyek között négy-öt száza’ékot érhetne cl évente, úgy hogy lassan el lehetne érni évi hárommilliárdos számot, A Halding-Com­Hírcdó megalapítása és fejlesztése körül szerzett elévülhetetlen érdemeit. Irodalmi értekezlet A Toldy-kör jubileumi ünnepsége alkal­mával délután hat órakor a kör helyiségei­ben Jankovies Marcell dr. elnök lés év el érte­kezletet tartottak a pozsonyi Toidy-kör, a kassai Kazmczy-Társaság, a komáromi Jó­kai Egyesültet és a lévai Reviczky Társaság képviselői és megbeszélték azokat a módo­kat, amelyek lehetővé tennék a szlovenszkói irodalmi társaságok sikeres és eredményes együttműködését. Díszvacsora A jubileumi ünnepségek sorozatát este nyolc órakor kétszáz terítékes díszvacsora zárta le, amelyen Pozsony és vidékének egész előkelő magyar társadalmát ott lát­hattuk. A vacsora befejezése után Esterházy, a kör elnöke serilegbeszédet mondott, amely­ben méltatta elődeinek működését és a serle­get a Toldy-kör további fejlődésére ürítette. Lelíey Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő pohárköszömtőjéiben a magyar irodalom je­lentőségéit emelte ki. Arkauer István, a Hír­adó főszerkesztője föfólvasta Zichy Jenő át­iratát, majd Molec Dani polgármestert és Po­zsony városát éltette. Neumann Tibor dr. a magyar ifjusáig hódolatát tolmácsolta a kör­nek. Keresőik János, az ismert író a lévai Re­viczky Társaság nevében köszöntötte a ju- biiMÜó kört. Eri ebe is Gyula dr. a hölgyeket éíltette. Rajcsányi Gyula dr. fordulatos po- hárkcszöntö keretében a délelőtti matiné szereplőire és a magyar újságírókra ürítette poharát. Jankovich Marcell dr. Neumann Ti­bor dr. poihárköszöntőjére válaszolva a ma­gyar ifjúságot éltette rövid, meleg szavak­kal. A magyar sajtó nevében Flaobba.rt Ernő ár., a P- M. H. felelős szerkesztője köszönte meg Rajcsányii üdvözlését és röviden érin­tette a magyar sajtó és az irodalom közös céljait. Végül Dobay János dr., a kör főtit­kára felolvasta azokat az üdvözléseiket, amelyek a jubileum alkalmával érkeztek. A többi között Kisfaludy Társaság, a Szent István Akadámia, a berlini egyetem ma­gyar tudományos intézete, a nagyváradi Szigligeti Társasáig, a Pozsonyi Polgári Ka­szinó, a lévai Reviczky Társaság, a duna- szerdaheljd önképző gárda, a pozsonyi Dal- e gyesüket és a betegsége miatt távollevő Szent-Ivámy József nemzetgyűlési képviselő üdvözölték a kört ötvenéves fönnállása al­kalmával. A pohárköszöntőik elhangzása után a cigány csárdásra gyújtott rá és azonnal megkezdődött a tánc. A kedves magyar me­lódiák még fülemben zsonganak, a nap felejt­hetetlen eseményei sorban még egyszer elfo- nuímiak előttem, amikor a vonat Pozsony meghitt falai közül ismét elvisz az idegen és baráságtalan Prágába. f. e. pany kötelezvényeket bocsátana ki jelzálo­gok ellenében és ilymódon megnyithatnák a német ipar és mezőgazdaság számára a pénz­elértéktelenedés következtében lelzálogban elért nyereségeket. Ettől évente tizmilliárd aranymárkát remélnek, melynek fele Német­országot, a másik fél pedig a szövetségese­ket illetné. További monopóliumokat is terv­be veitek, melyeknek alapja a belga techni­kai terv lenne. A cukor, só, alkohol, dohány stb. monopóliumok jövedelmét főként az aranyjegybanknak utalnák át és ennek csak egy részét számolnák el a jóvátételi szám­ián. Róma, április 7. Hovart, belga szakértő, a párisi szakértőkonferencia eredményeiről a következőket közölte: A bizottság határoza­tait a tavalyi belga terv alapján hozta, mely szerint a vasutak, fogyasztási adók és ipari részesedések minél tágabbkörü átvétele biz­tosítaná a jóvátételi fizetéseket, amelyeket a belgák „szent követelésnek" mondanak. Az összes zálogkomplexumot olyképpen fogják kezelni, hogy a felesleget Németország javá­ra Írják. Németország ellenben megkapja a rendelkezési jogot a ruhrvidéki segélyforrá­sok fölött. Négy évre adnák a részmorató­riumot. Az első évben Németországnak ter­mészetbeni jóvátételiszáFitásokat kell eszkö­zölnie, a bizottságok költségeit fedezni és azonkívül egymilliárd aranymárkát fizetnie. London, április 7. A Westminster Ga­zette szerint az angolok véleménye az, hogy a jóvátételi kérdés rendezésének Németor­szág hozzájárulásával kell történnie. Németország gazdasági egységét hely­re kel! állítani és ellenőrzést kell neki biz­tosítani ipara és vasutai fölött. A vámso­rompóknak a megszállt és a meg nem szállt területek között meg kell szünidők. impiüiüEM A Bánat könyvéből Közepes Első tavaszi nap. Milyen különös. Nem hív­tuk, nem vártuk, messzibb jövendöltük és mégis megérkezett. A napsugár megsimitja a földet, hogy a tél- vágta, dermedt sebeket meggyógyítsa, fiatal ka­cagás ölelkezik a friss széllel és végtelen öröm himnusszá zsendül a tiszta ég alatt. A nagy min- denség egy daloló mosolyban összefonódva fel­tárul az öntöző fény felé, hogy elénekelje a ré­szeg, ébredő üdvözléseit. Egy játszótér hangos zsivaját fáradtan hall­gatom.'Az egyik fán mintha már dús lombok vol­nának, az ágakon ringva hintázott ezernyi szürke kis veréb. Csipogott, zajongott, vitázott a furcsa lomb és surranva örvénylett az ágak között néha egy kis csapat, felröppentek, mint egy hálás kis fohász és gyenge szárnyukkal megölelték a bon­takozó tavaszt. Gyerekek játszanak zsivalyos lármával, nézik őket a boldog nagyok és engesztelt mosollyal be­fogadják magukba, a könnyű, kis emlékeket Négy erösdereku fa közt bujkálva kergetődzik a kér­dés: „hol az olló komámasszotiy?" És visszafele! a hangos nevetés: „itt, itt, erre szalad!" Hogy forognak, sietnek, kergetik egymást táncol a lá­buk, amint elcserélik egymás helyét, a középső ügyesen vagy ügyetlenül szalad és a középre gyakran más kerül. Futnak a lányok, a kis fiuk utánuk botlanak, széles nevetéssel biztatják egymást és a déli •harangszó mély kongása ezüstté ötvözi a hang­jukat Mellettem „közepest" játszanak. Körben áll a sok gyerek, középen soványka jószág, egy­maga. Repül a lapda, magasan ivei. majd surran­va gurul, szinte a lába között és a közepes riadt, siető mozgással kapkod utána. Ugrik utána, a földre hajol, szalad eléje a kör széle felé, szé­dült iramban röpül a lapda a körötte állók között és ő szegényen, sután, üres marokkal kapkod a levegőbe ügyetlenül, a boldog kacagok között... Nézem, nézem, miit aki megvert életét nézi bágyadtan, szomorún, hát meddig repülnek még felettem szédítő ivekben lapdák? Meddig csapok még remegő kezekkel átkos ürességbe? Meddig nevetnek még a lapdavetőik, hogy olyan ügyetlen vagyok és a hajszán olyan, olyan nagyon elfára­dok? Két könyörgő kezem hogy megölelne, te lapda, ha egyszer örömre, boldogságra vállán le- szállnál hozzám! Lehajtom a fejem, clbusultan, hogy miért is van úgy, hogy a nagy életjátékban én lettem az örök közepes? StreHsky József. — (A prágai meteorológiai intézet ídöjós'ása,) Ápriüs 8-án túlnyomóan borús, csapadékra hajió, kezdetben melegebb időjárás várható, friss nyu­gati szelekkel. * — (A skót egyesült szabad egyház hivatalos képviselői Szlovenszkón.) Losonci tudósítónk je­lenti: Tekintélyes külföldi vendégei voltak a mi­nap a szlovenszkói egyetemes református egy­háznak. Ezen a napon a magyar református okkal mindig meleg testvéri kapcsolatot tartó skót egyesült szabad egyház két hivatalos reprezen­tánsa, Cairns D. S. dr. moderátor és James Mac- donald Webster dr. lelkész hivatalos megbeszé­lést tartottak P. Czinke István cs Balogh Elemér püspökökkel, Szi'lassy Béla dr. főgondnokkal és Sörös Béla lelkésszel. A nagyjelentőségű tárgya­lások után az előkelő vendégek Magyarországba utaztak. — (Körmendy-Ékes Lajos Kérdései a belügyi, vasutügyl, iskolaiigyi és pénzügyi miniszterekhez.) Körmendy-Ekes Lajos dr. keresztényszociúlis nemzetgyűlési képviselő a belügyminiszterhez özv. Schwartz Istvánná szerednyei lakos lakás­ügye, továbbá Szabó Ödön nyitragerencsér! jegy­ző elbocsátása, a vasutügyi miniszterhez Méhes Mihályué özvegyi nyugdija, az iskolaiigyi minisz­terhez özv. Szláby Sztaniszlőné késmárki tatiito- özvegy nyugdija, a pénzügyminiszterhez jjedig: Hemxann Ottó késmárki adóhivatali kezdő elbo­csátása és nyugdíjazása tárgyában intézett kér­dést. — (A nemzetközi Duna-bizottság ülése.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A nemzetköz! Dunabizofctság június 5-én tartja Pozsonyban tel­jes ülését A konferencia fontosabb tárgyai a rendőri hajózási rendszabályok, a Vaskapu szol­gálati szabályzata, a tranzitóforgalom, a három- százalékos Vaskapuk olcsón és a szolgálati sza­bályzat rendezésének kérdése lesznek. Ez utób­bira két terv van. Az egyik szerint, amely a cseh álláspontot is fedi, a bizottság részére állan­dó tisztiivart szerveznének, mig mások azt kíván­ják, hogy a tisztikart évenként változtassák. A. teljes ülés után a bizottság tagjai egy belgrádi kirándulást tesznek. Az angolokat Grey Baidu/in, a németeket Reinbeck, Magyarországot pedig Pósiay rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter képviseli a bizottságban. — (A keresztényszociálista párt újjáala­kulása Perbetén.) Komáromi tudósítónk je­lenti; Az 1907. évben megszervezett keresz­tényszociálista párt Perbetén újjáalakult és rendkívül népes taggyűlés keretében válasz­totta meg tisztikarát és pártvezetőségét. El­nök Seszták Máté tekintélyes földbirtokos, alelnök: Geleta Péter, titkár: Horváth Fe­renc, pénztáros: Pálinkás Péter, ellenőrök: Czetmajer Imre és Guba Máté, jegyző: Pá­linkás János. Ezenkívül megalakult a tizen- kéttagu gártvezetőség. kész tője méltatta elődjének, a Toldy-ikör s a Szerdára tolódott el a szakértők jelentésének közzététele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents