Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-08 / 80. (528.) szám
Ketfd, áprffis 8. 3 lás alapján jutott: — A magyar községi törvény idézett 10. szakaszát, ha egymagában olvassák, megengedné, hogy ezeket a szavakat „ezen község illetőségi kötelékébe tartozónak tekintetik*1, úgy kell értelmezni, mint ,.e község kötelékében illetőséggel bíróvá válrk". Azonban ez az értelmezés ellentétben állana e törvény egyéb rendelkezéseivel. A 12. szakasz 2. bekezdése értelmében a község kötelékébe való felvételről a fölvétellel egyidejűén értesíteni kell ama község eöiáróságát, amely község kötelékéből a felvett kilépeti. Ez a rendelkezés magától érteiden vonatkozik az uj községi illetőség megszerzésének minden esetére, léhát a 10. szakaszban megjelölt esetre is. A 13. szakasz szerint a község rendes tagjává válik az, akit a község kötelékébe fölvettek, ami e törvényes rendelkezés egész szövegéből csak úgy érthető, hogy a község rendes tagja csak az lesz, ideit a község kötelékébe, tekintet nélkül az iileiőségi jognak a 6. szakasz értelmében való deíinittv megszerzésére, vettek föl. Az idézett törvény 14. szakasza értelmében a községek a községi kötelékbe való fölvételért mérsékelt illeték kifize- tsét kívánhatják abban az esetben is, ha a község kötelékébe való fölvétel az említett 10. szakasz szerint történt. — Mindezekből a rendelkezésekből látható, hogy a törvény a 10. szakasza esetében is az illetőség megszerzésére megköveteli a község kifejezett kijelentését, hogy a személyt, aki az idézett 10. szakasz értelmében a feltételeknek megfelelt, kötelékébe tartozó polgárai sorába fölveszi. Ennek nem áll útjában az idézett törvény 8. szakasza, amely azt mondja, hogy az Illetőséget letelepedéssel vagy pedig nmükül, a községi kötelékbe való kifejezett fölvétellel lehet megszerezni. A törvény itten világosan egymás melle állította a két módszert, amellyel az Hletöség megszerezhető. Az, melyről szó van az idézett törvény 12. szakaszában, ahol a félnek egyáltalán nincsen igénye a község kötelékébe való felvételre és ahol ez a fölvétel tisztán a község akaratától i függ, hogy akarja-e annak a személynek az illetőségét megadni és azok az esetek, amelyekről a 10. és 11. szakasz emlékezik meg, ahol ugyanis valamely személy a 9. szakasz értelmében letelepedés következtében bejelentve vagy be nem jelentve szerez jogigényt arra, hogy a község kötelékébe fölvegye. Az idézett törvény 8. szakaszát csak ebben az értelemben lehet értelmezni és nem lehet elismerni, hogy e törvény szerint egyáltalán .lehetséges volna megszerezni az illetőséget valamely községben egyszerű vagy akár kvalifikált letelepedéssel: ellenkezőleg mindenkor szükség van valamely község illetőségének tényleges megalapozásánál a község kifejezett kijelentésére, hogy az uj beköitözöttet a saját polgárainak kötelékébe fölveszi. A közigazgatási bíróság azután arra hivatkozik, hogy a régi, 1871. évi magyar községi törvény, a XVIII. törvénycikk, csak a jelenlegi törvény 11. szakaszában szabályozott módját ismerte, de nem ismerte a 10. szakasznak megfelelő módot. Az 1876. V. törvényeik 9. szakasza kifejezetten azt mondja, hogy az átköltözködő személy „felvétel következtében11 szerzi meg az illetőséget Mivel pedig ezt a szakaszt az 1886. évi törvény szóról-szóra átvette, nem lehet annak más értelmet tulajdonítani, mint amilyen értelme volt az eredeti törvényben. A bíróság végül hivatkozik az 1896:XXVI. t.-c. 23. szakaszának 2. pontjára is, amely szerint a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye olyan községi határozatok ellen, amelyek a községben letelepedő személyeknek a községi kötelékbe való „fölvételéről1* határoztak. 11®, szakasz fntenciőla dalt sok Idegen közt ?. keresetből kiesők és a közsegélyre szorulók száma is nagy lehet. Ezen körülményt szem előtt tartva és felemlítve az:, hogy az 1876. V. t.-c. 6. szakaszának eddigi alkalmazása a gyakorlatban jó hatásúnak bizonyult, az illetőségnek ez utón hallgatólag módon ehiyer- hetéséről szóló törvényi rendelkezést továbbra is tenturíandónak cs amennyiben arra nézve, vájjon a négy évi megadóztatás csak bejelentő települt- r.ek számit-e vagy másnak is, kétely merülvén fel, az ezen kételyt eloszlató záradékot felveendőnek ajánlom, mert az állatni és községi adó csekélysége és gyakori behajthatatlanságából merített érvelés alapja nagyrészt megszűnt a napszámosok adómentességének kimondása folytán 1883:X.), másrészt pedig azon anyagi előny, mely az idegenek tömeges bek öltözködése és állandó tartózkodásából az érdekelt város javára származik. akkora, ho-gy az ezen népesedési hullámzással járó veszteségeket elbírja és megfelelhet azon méltó követelménynek, hogy a négy éven át olt lakott és adó alá vett egyéntől az illetőséggel járó jogok meg ne tagadíassanak s az illetőségből származó terhek ns utaltassanak oly, többnyire szegény községre, melynek kebeléből az illető régen elköltözött. A vitás törvényszakaszhoz fűzött megokol ás semmi kétséget sem hagy fenn aziránt, hogy a törvényalkotó szakminisztert milyen szándék vezette a javaslat benyújtásánál: az illetőségnek könnyű megszerzése és a községek tehermentesítése a városok utján. Most az illetőségnek ilyen megszerzése csak a városokra róhatott terhet, amelyekben az iparos, kereskedő és munkásosztály hullámzása nagyobb mérvet ölthetett. A törvénymagyarázat megállapítja azt, hogy a községek az ellen tiltakoztak, hogy a négyévi ottlakás és teherviselés számba vétetik abban az esetben is, ha az illető letelepedési szándékot be nem jelentett. Tehát 1S86 előtt is elegendő volt már a joggyakorlat szerint a négy évig való ottlakás és teherviselés. A megokoMs ezután a legvilágosabban és félre nem érthető módon fejezi ki a törvényhozó akaratát, mely az illetőség hallgatag, tehát automatikus elnyerését továbbra is fentartandónak tartja. Kétségtelenül világos ebből a törvény célja, hogy négyévi lakás és teherviselés utján a községi illetőséget bárki elnyerheti. A prágai közigazgatási bíróság döntése, mint ezt Komárom város képviselőtestületeinek törvényismerő’ tagjainak előadásából rendkívüli közgyűlésében megállapította: jogi tévedés. A képviselőtestület a köztársaság elnökéhez fordult, hogy a bíróság, amely iránt köteles tisztelettel viseltetünk, összes ülésében foglalkozzék a döntésnek a magyarázott törvény megokolásáva! homlokegyenest ellenkező és a jogegység érdekében kívánatos és szükséges megállapításával. Alapy Gyula dr. A üi|@r icppáil gfözöft a bajorországi választásikon A népszavazás nem hosfa meg az alkoíoiányváltoztatáshoz szükséges többséget — A végleges ereíüméay még nem ismeretes Prága, április 7. Bajoroff&zágíbsn' ^tegnap folytak le az öirazággyüílésá választások, vaifaminit az a. népszavazás, amelyet annak megállapítása véglet értek ki, hogy vájjon a lakosság to-zzá- lárull^e a foafor aEíotmánynak olyan írnsglváí- iotftáfcáJsáíhoz., amely Mföfo államfőt btótosá- taa:a Bajorországnak, affníi a wermnari aikot- másry tudvtafevölpg megenged. A választások -eredménye az esti órákban beérkezett stefen- tések szninit olyan, hogy a bajor néppárt érte el a szavazatok legnagyobb (egyburmad) részét, úgy hogy ez a párt ezentúl is a legerősebb párt marad. A második helyért a szociáldemokraták és a Kémet nemzeti blokk küzdenek az utóbbi a siker nagyobb reményével mig a harmadik helyre valószínűen a kommunisták fognak kerülni .A gazdák szövetsége aránylag jól tartotta magát. A népszavazás nem hozta meg az alkotmányváltozíatásiioz szükséges többséget. München, áprils 7. ötvenkét választókerületből ismert eredmények szerint a választások eredménye eddig a következő: bajor néppárt 296.348, nemzeti blokk Í85.943, szociáldemokrata párt 141.439, kommunisták 77.593, egyesült nemzeti jobboldali pártok - -u-a, és középosztályszövetség 62.0Í2, német blokk 24.771, nemzeti liberális 4862, német néppárt 4478, keresztényszociális párt 12.089, német hivatalnoki párt 1628, Kratofiel-csoport 7507. A népszavazásnál igennel szavazott 276.132, nemmel 445.678. München, április 7. A választások Münchenben s az ország többi részeiben is a legnagyobb rendben folytak le. München, április 7- A München városi választások végleges eredménye a következő: A szavazók száma 408.772. Leadtak 300.376 szavazatot. A választásokon teliét a szavazóképes polgárok 73.6 százaléka vett részt. Az egyesült szociáldemokrata párí 71.489, a német biok (demokraták és rokon- csoportok) 7642, az országos liberális nemzeti párt 2055, a kommunisták 47.986, Rückert hivaíaínokcsoportja 282, a német néppárt 4155, a keresztényszociális párt 2319, Krato- fiel bivatalnokcsoportja 2839, a nemzeti (völ- kisehe) biok (Hitler szervezete? és rokoncso- porto-k) 104.972, a függetlenek 1383, az egyesült jobboldali pártok (német nemzeti közép- pártok) 12.721, a bajor néppárt 59.636, a bajor középosztály pártja 2853, két kisebb párt összesen 400 szavazatot kaptak. A népszavazásnál 91.016-an igennel és 182.193-au nemmel szavaztak. Augsburg, április 7. A három augsburgi Választókerületben 96.350 szavazásra jogosult választó közül 72.661 szavazott le. A szociáldemokrata párt 17.618, a kommunisták 8356, Kratofieí hivaíaínokcsoportja 334, a ke- resztényszociálisok 37, a hivatalcsoport 9, a földmivespárt 33, a német néppárt 5Í0, a nemzeti biok 16*864, az egyesült jobboldali pártok 4264, a német biok 3201, a bajor néppárt 20.777, az országos liberális nemzeti párt 315 szavazatot kaptak. A szavazásban a választók 75.4 százaléka vett részt. Komárom, április 7. Komárom város képviselőtestületének több tagja vizsgálat tárgyává tette a községi illetőség, történeti fejlődését és nyomon követve az 1871 :XVIII. törvénycikk, valamint az ezt módosító 1875:V. törvénycikkek országgyűlési tárgyalását, a törvényhozó akaratát vizsgálta és igy jutott el a most érvényben levő !886:XXIÍ. törvénycikk törvényhozási tárgyalásáig, melynek 10. szakaszához a kormány ezt a megokolást fűzte: Az 1876. évi V. t.-c. 6. szakaszának határozmá- nya, mely szerint 4 éven át folytatott községi teherviseléssel, illetve községi adó és egyéb terhekkel 4 éven át való megrovatással kapcsolatos ugyanannyi idei folytonos lakás következtében az azelőtt bírt illetőség megszűntnek s az uj községi illetőség tényleg mégnyertnek tekintendő, gyakori felszólalás és megtámadás tárgyává tétetett; felhozatott, hogy az állami közegek által előirt államadó a községi adólajstromok közlése után rovatván V, mely adó gyakran be sem hajtható és törlendő, ezen eljárás mellett az adózó személyes viszonyait nyilvántartani avégből, hogy tartózkodása ellen a törvény által engedett kifogásokat megtenni lehessen, sok nehézségbe ütközik; és hogy ezen m^adóztatási tény nem igazolván azt, miszerint azon egyén községi illetőséggel ajándékoztassé’r meg, a község pedig érzékeny megterheltetésnek tétetnék ki; kiíogásoltatoft nevezetesen az is, hogy a négy évi lakás és teherviselés számba vétetik azon esetben is, ha az illető tolcpedés' szándékot be nem jelentett. Az iigy természeténél lógva az ilyetén panaszok leginkább népesebb városokban és főleg a fővárosban találnak alapot, hol a kereset után inilemncfi Férése és Hagy Emil az eís^ szőssokok Budapest, április 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefoníe- leníése.) A nemzetgyűlés mai üléséin hozzákezdtek: a szanálási javaslatok általános vitájához. Az első szónok H e ;i n r i c h Ferenc: Hangoztatta, hogy a javaslatok gyors letárgyal ás át lehetővé keli! tenni és a vitát nem szabad elnyújtani. Mindenkinek egyet keli érteni abban, hogy a javaslatokat meg kell szavazni. Ezután ismertette a gazdasági helyzetet A pénzügyi helyzet le romlásának az- volt az oka, hogy a korona nem volt stabil. A korona ingád ozásának pedig az volt az cka, hogy az államháztartás kiadási és bevételi tételei nem voltak egyensúlyban. A másik ok az voilit, hogy az ország nem tudott eddig produktív munká-boz hozzáfogni, mert a jóvátétel fenyegető réme állandóan fejünk fölött lebegett. A javaslatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az országot jelenlegi súlyos helyzetéből kivezessék és az újjáépítést lehetővé teszik, a legnagyobb örömmel szavazza meg, A szónok ezután a ito,okokat veszi védelmébe, amelyek nélkül nem tehet egészséges gazdasági élet. Nagy Vince közbeszól: Tessék helyreállítani a közszabadságokat. Óriási zaj tör ki: Hazaáruló, csirkefogó! kiáltják feléje. Az elnök fölfüggeszti az ülést, majd bejelenti, hogy indítvány érkezett be tízórás ülésék tartására. Nagy Énül volt igazságügyim in iszter, páríonkivüli ellenzéki: Beszéde elején a kényszebleölics'cm kivetésévé! foglalkozik éis azt alkotmány ellen esnek mondja. Élesen támadja a pénzügyi politikát, amely szerinte a pénzügyi kataszrófába vezette az országot. Azt állítja, hogy egészségesebb pénzügyi politikával meg lelhetett volna mentem az országot anélkül, lwgy a külföldi kölcsön'gondolata föl is merült volna. A kormány egyik tagja a Magyar Hírlap munkatársának kijelentette,, ho-gy a kormány erősen hiszi, hogy a szanálási javaslatokat obsirukciómentes normális vita után le fogják tárgyalni és még nagypéntek előtt törvénybe iktatják. Rákosi Jenő a Budapesti Hírlap legutóbbi számában vezércikket irt, amelyben elítéli azokat, akik a szanálási javaslatok ellen ágálnak, mert meggyőződése, hogy csak a szanálási javaslatok alkalmasak arra, hogy az ország újjáépülhessen. A kölcsma elhelyezése Kaim Ottó, az ismertnevü amerikai bankár ma Budapestre érkezett és tanácskozott a pénzügyi szaktekintélyekkel kölcsönnek Amerikáiban való elhelyezéséről. Kaim kijelentette, hogy a kölcsön jegyzésére Amerikában érdekcsoport alakúit. Sir Williatm Good, aki -angol bankárok megbízásából hosszabb időié Budapesten tartózkodik, hogy a kölcsön ügyében tájékozódjék. Londonba utazott, ahol a kölcsön elhelyezésféröl fog tárgyalni. Elutazása -előtt úgy nyilatkozott, hogy Angliában mindem bizonnyal könnyen fog menni a kölcsön lejegyzése. Korányi tárgyalásai a bankvezérekkel Korány! Frigyes báró pénzügyminiszter tegnap tanácskozott ia bankvezérekkel a pénzügyi helyzetről és a tőzsdéről. A tőzsdéről azt mondotta, hogy nem osztja azt ;1 nézetet, hogy a tőzsde szilúrduitásia rontja a koronát. A tanácskozáson részt vett egyik bankvezér agy nyilatkozott, hogy mindenben megtalálták a pénzügyminiszterrel az egy üt t- n tüködés lehetőségé t. Parisból jelentik: A Croix a magyar kölcsönnel foglalkozva, megállapítja, hogy Magyarország pénzügyeinek rendbehozatalához okvetlenül szükséges a külföldi kölcsön. Magyarország pénzügyeinek rendbehozatala hamarosan éreztetni fogja hatását az egész Du- nameden céhen, amelynek összhangja Magyarországtól függ. Kiemeli, hogy Középen répa történetében fontos fejezet az, hogy a kis antant hozzájárul Magyarország talpra- állításához, miáltal egy uj időszak kezdődik, amelyben Magyarország és szomszédai jó viszonyban fognak élni. A kölcsön folyósításával egyidejűén Franciaország és Magyar- ország között is újabb időszak kezdődikGratz Gusztáv — raárzsi hevet? A párisi követ állása még mindig be telítetlen. A kormány állítólag azért késik az uj követ kinevezésével, mert ebbe a fontos pozícióba igazán csak arra, rátermett politikusi állíthat be. A kormány — mint a Pesti Hírlap jól informált helyről értesül — Gratz Gusztáv dr. volt külügyminisztert akarja párisi követnek kinevezni, aki nemcsak gyakorlott diplomata, hanem kitűnő közgazdász is. A legutóbbi napokban az a hir is cl volt terjedve, hogy Gratz moszkvai követnek van Íriszeméivé. ki UlaM-jíör a tábla előtt Budapest, április 7. (Budapesti szerkesztőségünk tel-efon- jelentése.) A budapesti Ítélőtábla ma délelőtt kezdte meg az Ólain-pór fütebbezést tárgyalását. A vádlottak mindegyike: Ólain Ferenc. Bobula Titusz, és Szemere Béla d-r. meglétent a tárgyaláson. Az ügyész ind lyány ára zárt tárgyalást rendeltek el, amelyen a bajor szervezetekkel való összeköttetésről .és Döh- miel vallomásáról szóló iratokat olvasták' föl. Német realista párt: alakult Brünnbői jelentik: A német realista párt szombaton tartotta alakuló gyűlését. A. párt elismeri a csehszlovák köztársaság határait, kikapcsolja az autonómia kérdését és biztosítékokat követel az dneimzetlenités ellen, A párt a pacifizmus hívének vallja magát. Elnökké Krémér M. O. mérnököt választották meg. ^AAAAAAAAA&AAAÁAAAAAA&AAAAAAAA&£ 4£au de Cologne RusseE i moxiCK.rxjnKiP.oe.WM»r^r>~~ ^ sEau de Cologne Cliypret mej^MmammaKzssmamaKaammtKatamfma^maatA^tataanmtíumivsmMnem, ^---------------------------------------------------► I EaiideCologneL’Origan t tttAh- - • .- -r,'rtmzaaexr; -^A-ac^"-vr --/r,--^ valamint az összes divatos és legjobb > minőségű illatszerek, francia szépség- % ■ ápolási cikkek a - ^ < Hassa, Fö*uSca 49. | «I Vidékre postán szállít. Vevőimmel s a vásárló közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt fehérnemű ssiillielye^ m©t iilliól megfiiyiíoííam. Díszes kiállítású, elsőrangú anyagból készített menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvező árak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek. 6UTTMAÜ IZSÓ, Kassa FS-n. 5. (Sehaikház.) \
