Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-08 / 80. (528.) szám
Még egyszer a zsidókérdésről (p.) Losonc, április 7. Az érsekujvári népgyülésen foglalkoztam a zsidók politikai magatartásával. Azóta többen kerestek föl leveleikkel, válaszoltak fejtegetéseimre, állításaimmal szemben polémiákba bocsátkoztak és fölkértek, válaszoljak nekik a nyilvánosság előtt. Zsidó polgártársaim közül többen az én álláspontommal szemben azt hozzák föl, hogy a mostam Magyarország zsidóellenes politikája megtagadja a zsidók politikai jogait, „megfosztják szabadságától s újból páriává akarják süllyeszteni”. így tehát nem csoda — igy folytatják —, „ha ma tigy éreznék, hogy támogatniuk kell olyan köröket, amelyék sem egyéni, sem politikai, sem egyéb jogaikat nem nyirbálják meg?” Továbbmen- vc fejtegetéseikben azt állítják — itt egyik polgártársam leveléből veszek idézeteket, de levele több levéllel egészen hasonló okfejtést tartalmaz —, hogy a magyarok „kivetették a maguk kebeléből” s igy magyarok nem lehetnek. Kérdik, hogy mi biztosítékuk van arra, ha hozzánk csatlakoznak, nem juttatjuk-e az itteni magyar zsidóságot a magyar- országi zsidóság sorsára. Végül kifejezik azt a kívánságukat, hogy a kezdeményező lépést .mi .tegyük meg a. közeledésre olyan teetcfc- keí, amelyek a zsidóságnak minden kétségét eloszlatják. Ez az egyik álláspont. Egy másik álláspont azt mondja, a zsidóságot ütik jobbról, ütik balról, igy a legokosabb, mint opportu- nos álláspontot elfoglalni azt, hogy a zsidó sem az egyik, sem a másik, nemzethez nem tartozik, elhelyezkedik egy külön zsidópártban s ez a párt magatartását a mindenkori konjunktúrák szerint fogja elhatározniAz utóbbi állásponttal nem kell bővebben foglalkoznunk. Azok, akik a politikában az esetről esetre felbukkanó konjunktúrák kihasználását tekintik vezérelvnek, lehetnek nagyon ügyes üzletemberek, de nem politikusok. Ilyen fölfogással lehet egyesek részére jó üzleteket biztosítani, de egyetemes érdekeket szolgálni nem lehet. Ilyeneknek hiába beszélnénk politikáról, kötelességről, amelyek az összességgel, és az egész nemzettel szemben fönn állanak éppen ugv, mint a vakoknak hiába beszélünk a színekről. Felelnünk kell azonban azokra az észrevételekre, amelyeket előbb ismertettünk, annál inkább, mert ez az aggodalom meglehetősen elterjedt a zsidóság széles körében. Én nem fogok foglalkozni itt azokkal a sérelmekkel, atrocitásokkal, amik a’ zsidóságot a bol- sevizmus bukása óta Magyarországon érték. Nem mintha magamra nézve kényesnek találnám ennek a kérdésnek a nyilvánosság előtt való tárgyalását, de tartózkodom tőle abból az okból, mert ez a fccána kimeriíheílen, vagy legalább is egy-két cikk keretében nem tárgyalható le. De azt hiszem, hegy ezt azok a t. polgártársaim sem kívánják, akii: leveleikkel fölkeresni szívesek voltak. Mindezekre az aggodalmakra nem is a saját szavaimmal válaszolok, hanem egy régi barátomnak a nyilvánosság előtt tett kijelentését reprodukálom- Azt a kijelentését az 1920. évi nemzetgyűlési választási mozgalmak idejében tette, amikor az egyesült zsidó- pártok programjával a besztercebányai vá- laszíők erű leiben !b; övezetének kérték föl. Barátom akkor n következőket mondotta: „Én a magyar kultúrán nőttem föl. magyarul érzek, magyarul gondolkodom. Ezt a magyar érzésemet, gondclkodásoniat és műveltségemet soha megtagadni nem fogom, már azért sem, mert megtagadni nem is tudnám. Magyarságomat, érzésemet és nyelvemet rém Horthy tó! és ioné:: gárdistáitól kaptam $ Így ők azt ei sem vehetik tőlem s ha ők meg is tagadják magyarságomat, én mégis magyarnak vallom magam most és mindig.” Ezekhez a kijelentésekhez nekem nincs hozzátenni valóm, az nem is igényel magyarázatot. Aki valóban magyar volt, azt nem hagyhatja el azért, mert most igazságtalan és jogtalan szenvedést és elnyomást érez. Akik erre való hivatkozással vetkőztek ki magyarságukból, azoknak többségénél ez nem volt igazi ok, ez csak tetszetős meg Okolásként szolgált. A zsidóság politikai állásfoglalásánál ne hagyja mérlegelés nélkül azt a szempontot, hogy Magyarországon a zsidóság, amely közvetlenül érzi a fölpanaszolt sérelmeket, az események ellenére föntaríja magyar nemzeti álláspontját és hangoztatja, hogy a magyar nemzet tagjának tekinti magát s a nemzeti életből és munkából kiveszi a részét. Ha a magyarországi zsidóságnak ez az álláspontja, úgy az itteni zsidóságnak kevesebb oka és joga van ezt az álláspontot föladni- S talán ottan is az egészségesebb viszonyok megszabadulását mozdítaná elő, az antiszemita mozgalmaik erejét törné meg, ha itt a zsidóság magatartásával igazolja azt, hogy a magyar nemzethez való hűségét megtartja akkor is, ha ez a hűség áldozatokat kíván és 5zembehelyezkedést a hatalommal. Én értem és tisztelem azt az érzékenységet, amelyet nemzetnek, fajnak, vallásnak megtámadása miatt éreznek az emberek. A zsidóság különösen érzékeny mindet! ilyet; támadással.szemben. Ismétlem, tisztelem ezt a tulajdonságukat. De semmikép sem helyes, hogy ha érzékenységükben nem egyforma mértékkel mérnek. Kérdem, vájjon itt, a hatalom polcán lévők részéről valóban semmi sem történt, ami a zsidók önérzetét, becsületét és jogos érdekeit mélyen sértette? Nem igaz-e, hogy hivatalos helyekről állandóan hangoztatják, hogy a zsidók licenciáit s minden olyan jövedelmező kereseti forrást, amelynek birtoka a kormánytól függ, el kell tőlük vonni. Nemcsak hangoztatták, de meg is tették. Az a sok szegény zsidónak aligha nyújt vigasztalást, hogy egyes gazdag zsidók a most kipattant panamákból ismertté vált eszközök utján mégis biztosítani tudnak maguknak jó üzleteket. Vájjon a földreformnál nem az az állandó jelszó, hogy a magyarok és zsidók birtokát el kell venni? Az itteni ipar pusztulásával szemben ott Prágában nem azzal vigasztalták magukat az urak. hogy csak a magyar és a zsidó töke pusztul el? Nem találom a valósággal megegyezőnek annak a zsidó polgártársamnak állítását, aki azt írja nekem, hogy itt ebben az államban a kormány a zsidóság minden jogát respektálja. Föívete-ni a kérdést, miért foglalja el a faji elkülönülés álláspontját éppen a magyar zsidóság? Nem számítom ide a ruszinszkói zsidóságnak azt a részét, amely cionista, tehát zsidó nemzeti alapon szervezkedett- Ez a zsidóság nem olvadt be soha akár a magyarságba, akár más nemzetbe. Ezek megtartották külön faji jellegüket szokásaikban, viseletűkben, erkölcseikben, sőt még nyelvükben is; tehát egész természetes, hogy most is zsidó nemzeti szervezettel mentek a választásokba. Azonban miért tagadja meg a magyarságot a köztársaságban élő zsidóságnak az a része, amely azelőtt mindig magyarnak vallotta magát? A nőmet zsidók, többsége ma is a nőmet nemzeti pártokban helyezkedik el és a német nép politikai és kulturális küzdelmeiben becsületesen vészt vesz. Körülbelül tíz százalékuk vallja magát cseh nemzetiségűnek és igy a történelmi országok zsidóságának összesen alig egy harmada helyezheti ott a zsidópárti szervezkedés alapjaira. Nem találok erkölcsileg megálló okot arra, hogy a mi zsidóságunk könnyebben rázhassa le magáról a magyarságát, mint odaát a német zsidóság a németségét. Végül még egy kérdésre felelek..— Mi tegyük meg a kezdeményező lépést arra, hogy a zsidóság velünk együtt működjék? Nos, mi ezt a lépést inár megtettük. Kezdettől fogva a népek jogegyenlőségéért, nemzetünk biztosított jogainak teljességéért harcolunk. S a mi pártjaink sohasem sértették meg a zsidóság érzékenységét. Küzdelmünk e terület egész őslakosságának, tehát a zsidóságnak jogait és érdekeit is szolgálja. Éppen ezért a zsidóságnak — ha saját érdekeit helyesen és nem pillanatnyi konjunktúrák szerint mérlegeli — csak a mi sorainkban van helye- És ha küzdelmeinkben érezni fogjuk az Ő támogatásukat, úgy természetesen közöttünk érvényesülni fog az ö befolyásuk is. Itt más kezdeményezésre van szükség. És énnél: a zsidóság részéről kell kiindulnia. A zsidóságnak önmagával szemben kötelessége megszabadítania magát azoktól a törtető vezérektől, akik a zsidópáríot kihasználják és azzal visszaélnek. Hogy csak egyes példákat említsek föl, ezek munkája az, hogy a nyitraniegyei választásokon a zsidópárt listáját csatolta a kormánypártok listáival. Ezek befolyása ervenyasiik amikor a „zsidó demokrata” párt tálnógatásával Árky Ákos mandátumát odapanamázták a cseh agrárpártnak. Ezek kísérelték meg példám az utóbbi napokban azt, hogy a zsidóság bojkottá Ija egy helyen Hubay Jenő koncertjét. Ha a zsidóság értelmes és becsületes többsége nem helyezkedik szembe erélyesen és idejekorán azi lyen „vezetők” terrorjával, úgy a zsidóságra az a dicstelen szerep hárul, hogy vezetői egyszerűen a kormánynak szállítják a zsidó szavaztokat és igy termékeny talajra találnak majd azok. akik kívánják, hogy közöttünk minél szélesebb szakadék legyen. lezajlottak a nyltrantégyel választások Az eredmény csak holnapra válik ismeretessé — Eddigi Jelentéseink a szövetkezett ellenzéki pártok sikereire! számolnak be Pozsony, április 7. (Pozsonyi tudósítónk ielefcnjelerrtése.) Tegnap folytak ie a nyítrsi nagy megyéiben a megyei választások. A választás küzdeScm nyugóíltaibbap folyt íc. mint szeptemberben. Csehországból asz el- muíit félesztendő alatt rengeteg tisztviselő került a megyébe, akik most mind leszavaztak és esetleg némiképpen megváltoztatták az őslakosság igazi akaratának megnyilvánulását A város magyar lakossága körében nagy megbotránkozást keltett, hogy a cseh nemzeti demokrata párt magyargyaíázó plakátjának kirág ászt ás át az ügyészség nem tiltotta meg. Mindaddig, amíg a szavazatok ossz essz ámlá Iásávu 1 nem készültek el és az eredményt — valószínűen holnap reggel — közzé nem teszik, a választás eredményéről véglegeset mondani nem lehet. A pozsonyi zsupanátusnál elterjedt híreket, amely szerint a szövetkezett ellenzéki pártok rovására kisebb eltolódások következtek be, készpénznek venni nem lőhet. A nyltrai eredmények Nyitrán este öt órakor zárták le a szavazatokat, amelyek a következőképpen oszlanak meg: Hlinika-párt 2313 (2-vel kevesebb, mint a szeptember 30-iki választásoknál), cseh nemzeti szocialista párt (670 (27-te! kevesebb), keresztényszociális párt 1611 (319-el kevesebb), zsidópárt 1527 (135-tel kevesebb), cseh agrárpárt 575 (41-el kevesebb), nemzeti demokrata párt (147-iei több), magyar kisgazdapárt 13J. (43-al több), kommunista- párt 1639 (458-al több). >• , . Az emum van eredményei Érsekujvárpít este hat órakor zárták le a szavazatokat. A megoszlás a következő: íilinka-párt 625. cseh nemzeti szocialista párt 1030, kereszíényszociálista 2172, zsidók 709, cseh agrárpárt 529, cseh nemzeti demokrata párt 710, magyar kisgazdapárt 2064, kommunisták 534A párkányi járásban a kisgazda és keresztényszocfáüs párt győzött Párkány, április 7. (Saját tudósítónktól.) A járásban leadott szavazatok a következőképpen o-szkanaik meg: magyar kisgazdapárt 7920.. keresztényszociá 1 is párt 4395, szlovák néppár: 328, cseh nemzeti szocialista 682, zsidópárt 391. Csánki-Neumann-párt 4678. szöc:áiediirrokrata párt 362, üfomtnmtnfeia párt 3604. A szövetkezett ellenzék fényes győzelme az ógyallai járásban Kontárom, április 7. (Saját tudósítónk távirata.) A tegnapi választásokon az ógyal- íaj járásban az ellenzék fölényes győzelmet aratott és a szavaztok háromnegyedrészét nyerte el. A magyar kisgazdapártra 9000, <t kereszfényszociaösta pártra pedig 3500 szavazat esett. il riiiiosiláéi képviselők ii€fi€rtí€iclí Prágába Prága, április 7. A ruszimszikói képviselők Se ere szik y és Neca-s kivételével ma meg érkeztek Prágába és jelentkeztek a képviselőház elnökénél. A mai ülésen még nem tették le a’ foga dali na t ez csak a holnapi ülésen fog bekövetkezni, Koriátcli Endre dr. mint hospiitáns a keresztényszociális és magyar kisgazdapárti klubokhoz fog csatlakozni. Kártyák Iván együk klubba sem lép be, Gagatko a cs-eibnemzefi szocialistáik klubjához csatlakozik, Necas a cseh szociáldemokraták klubjának lesz tagja. inig Gáti József dr„ Szedorják Niíkoláj Mondok Iván és Safrankó Ernánuc| kommunista képviselők a kommunisták klubjába lépnek be. Scereszky cseh agrárpárti képviselő, biztos helyről nyert értesülésünk szerint, hosszabb vonakodás után mégis lemondott mandátumáról ás így helyette a belügyminiszter KamiuSzJky József dr.-fc fogja a nemzetgyűlésibe behívni, A nemzetiség bevallásán! Korláith Endre dr. és Gáti József magyaroknak. Kurtyák Iván, Gagatko, Szedorják Nikolái és Mondok Iván oroszoknak, Safrankó Ernáiméi pedig szlováknak vallották magúikat. Neca-s cseh nemzetiségű: Az ellenzéki ruszinszkói képviselők módjá t fogják ejteni annak, hogy deb rációt olvassanak föl és a nemzetgyűlés figyelmét a ruszinszkói sérelmekre tereljék. Értesülésünk szerint az összeférhetetlenségi jayasS&t loo csefe-sii. Koronáén fizettek ma, április 7-én: Zürichben 17.10 svájci Iránitól Budapestem —.— magyar koronát Becsben 211500.— osztrák koronát Berlinben 12710000 008 009-— német márkát J )dAr*jL r ZM^bMXjFf%A ',“**1 Prága, kedd, 1924 április 8 r ^ mmsmr MMMMMMfe. ^löfllSCtési árétk böl** éji .kÜlfÖldüIl. WyW^f íIRI^P Mül ^0^ aMil éi ii i ii— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. — n im whiimhwhimiwiiww'1 iiMnawiimir ii m iwrwnni iimn i i'<>iwEw« T--imrnwMnnMTiTiaMrmiinM—w^n«WTTíiri-nngrmfiTMTi-i>TrnTriT|--. mii % un mi ■mann >»i Timn~-iiTT in iiiiia
