Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-04 / 77. (525.) szám

Péntek, március 4 ciáiis okokat, amelyek ina a magyar tár- sads’ioni éleiét még irritálják a gazdasági és pénzügyi helyzet rendbehozásava 1 éli- fflinálni, akkor nyilvánvaló, hogy semmi néven nevezendő kilátása nem 'ehet egyik ellemiéki pártnak sem arra, hogy az elért sikerek után Bethlen István gróf miniszter­elnök urat a helyéből kimozdítsa. A faj- védőcsoportnak ez a legnagyobb fájdalma. — -Ami most mér masát a szanálási ja­vaslatokat illeti, a nagy többségi párt vala­mennyi tagja egységesen s-o.Taikoz.iGi vezére •mögött és a javaslatokat meg fogja szavazni. A szímálási javaslat törvényerőre émeKeedése •utóin kétségtelené! sókkal súlyosabb terheket .keli az agrártársadatonmak magára válMnia, mint beikében és ezemivül a többi társadalmi osztályok is mogúehetőse'1 súlyos adóztetás- mk lesznek alávetve. Az állaim: pénzügyi helyzet konszolidációját és a köítségvefés dé- fieitineiTtességét azonban rseim lehet máskép­pen biztosítási, mint úgy, hogy fcgyf-etöl az ■állam bevételeit a kívánt mértékre emeljük, másfelől pedig a kiadásokat olyan mértékben csökkenti ük. ami a -mai kjs országunk helyze­tének megfejel. Nem szabad figyelmen kívül hagy ni azt som, hogy az elcsatolt területekről az ernbeirek tízezrei jöttéik hozzánk, akiket pííktiiwtoyEag e^eiyezmi és támogatni kdl- letí. aminek következtében a békében meg­konstruált nagy’ központi korimén'yzati é’s •egyéb álami 'közigazgatási 'hivatalok létszáma •aranyira megtel zzadt, hogy azt ma már fönn­tartani nem kilét. — Minden igyekezetünk oda irányult, hogy az álam közigazgatását egyszerűsítsük és az alkalniazöttek létszá­mát annyira leosöSáeeótsök, amennyire az álam teherbíró képessége azt megkívánja és amely Tétszáni megfelel kis országunk terü­leti helyzetének is. — Ha ©keppép sikerűim fog az állaim költ­ségvetését realizálón és a mutatkozó deficitet a külföldi kölcsönnel -eltüntetni, akkor szilárd költségvetési helyzet mellett mód tesz arra, hogy a korona értékállandóságát is biztosítsuk. Igen súlyos és nehéz felada­tok ezek és kétségtelen, hogy a részletek­ben lehet egyes kérdéseket diskasszló tár­gyává térni, abban azonban az ellenzék kiváló tényezői, mini Ugrón Gábor. Rassay Károly, Vázsonyi Vilmos, Benedek János és mások, tefiesen egyetértenek a kor­mánnyal, hogy a szanálási, valamint a bel­eld i és külföldi kölcsönre vonatkozó javas­atokat feltétlenül meg kell szavazni, mert ezeknek megszavazása nem a kormánynak, hanem a •nemzetnek éleíérdeke. — fia Bethlen István gróf kormánya ma eltávozna, akárki is jönne helyébe, kénytelen volna ugyanezeket a javaslato­kat hozni a nemzetgyűlés elé azzal a kü­lönbséggel, hogy nincs ma a magyar közé­letnek egyetlen tényezője sem Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök uron kívül, aki ennek a kérdésnek összes külső és belső vonatkozásait jobban ismerné. — Nem szabad etre-tejtem azt sémi, amiskor a magyar poHtriikusok ebben a kérdésben szavukat nyilvánítani fogják, hogy űz éves megpróbáltatás után szüksége van ennek az országnak lelki megnyugvásra, és a társa­dalmi osztályok között a teljes békesség helyreállítására. Remény van arra, hogy az eddig fenn­állott teljes gazdasági el z á rk ó zotts ág helyét a íökételesen heiyreálhott külső és belső szabadforgalom íeglaja el, ami egé­szen uj perspektíváját fogja megnyitni a magyar gazdasági életnek. Helyre fog áltani a gazdasági élet lelki megnyugvása is és a szabadforgalom, valamint az élei képes ma­gyar ipar megvédése mellett Magyarország népe nem lesz kitéve azoknak a súlyos* megpróbáltatásoknak, amelyeket az utóbbi években kénytelen volt elszenvedni. — A szomszédos álisamokikal való gazda-; sági és- Ik-etresk'feüímí összeköttetés retméwyl- ad arra, hogy az ország forgia&ma nemcsak vas-útügyi, de kereskedelmi szempoiratból is •meg fog növekedni, az elevenebb kereske­delmi élet uj Jeihetösógekett fog nyújtani és iíy módon allfcaüoím lesz a fölöslegessé vált áltatnii 'tisztviselői karnak elhelyezkedésére is. — Az átmepeti időben kétségtelenül tesz­nek k isebb-magyobb zökkenések de ezekjein, ha fájdalmasak leszmeik is, egyszer át kell esnünk és alapot kell tál álmunk arra, hogy a szomszédos áffiamofckiall a gzdiasági összeköt­tetést fölvegyük és úgy itt belül, minit kiitaő vobikozásban kedvezőbb atmoszférát tetremt­sunk. Báró Lajos Jenő. Budapest, április 3. (Bndapesti szerkesZtöségUrak telefonje­lentése.)' A nemző gyűlés együttes bizottsá­gai mai ülésükön részleteikben is elfogadták a szanálási javaslatokat. Mindössze annyi változtatás történt, hogy az adómentes jö­vedelmet évi ötszáz aranykoronáról nyolc­száz aranykoronára emelték föl. Most már csak a mellé!'.letek letárgyalása van hátra, amelyekkel a bizottság még ina délután vé­gez. A javaslatok holnap már a nemzetgyű­lés elé kerülnek, amely legkésőbb szombaton megindítja a vitát- Hétfőtől kezdve a Ház tízórás üléseket tart. A ti zenbe tor ás perma­nens ülések tervét elejtették, mert a javas­lat tető alá hozását tízórás üléseken is bizto­sítva látják. 3&ebelsherg a numerus clausiisrél A nemzetgyűlés mai ülésén részleteiben is elfogadta a középiskolai reformról szóló javaslatot, majd Klebelsberg Kunó gróf válaszolt az elhangzott fölszólalásokra és a numerus clausus eltörléséről benyújtott indítványról beszélt. Kijelentette, hogy elvben nem helyesli a numerus clausus in­tézményét, mert az országnak fontos, hogy minél több tanult feje tegyen. fia elérkezik az ideje, szívesen eltörli a numerus clau- susí. Most azonban még fönn kell tartani, mert éppen most fognak tizenötezer olyan tisztviselőt elbocsátani, akiknek főiskolai végzettségük van. A legnagyobb lelki ismeretlenség lenne a tömegeiket a főiskolákra bocsátani akkor, amikor a trianoni határok következtében megkisebbedett országban amúgy sem tud­nának képzettségükhöz megfelelő alkalma­zást nyerni. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Az iparospári- bizalmáról biztosította Bethlent A Magyar Országos Iparospárt küldött­sége Heinrich Ferenc, Perlaky György, Örf- fy Imre, Rubinek István és Fgri-Nagy János képviselők vezetésével kihallgatáson jeleni meg Bethlen István gróf miniszterelnöknél, aki a küldöttséget Vass József népjóléti mi­niszter jelenlétében fogadta. A küldöttség szónoka a párt legteljesebb bizalmáról biz­tosította a miniszterelnököt és előterjesztette az iparosok kívánságait. Kérik, hogy'' a jöve­delmi-.és vagyonadót a inai viszonyoknak megfelelően állapítsák meg. A százezer ko­ronás létminimumot kevésnek tartják és százötvenezer koronára való fölemelését ké­rik. Kívánják az árvizsgáló-bizottság és az uzsorabiróság föloszlatását, az iparnak a kontároktól való hathatósabb megvéd el me- zését és az ipari hiteleknek kibővítését. Bethlen a küldöttségnek adott válaszá­ban megköszönte a bizalmat és megígérte a kívánságok méltánj/os teljesítését. A hitelválság, amely az iparosságot sújtja, a szanálási munka végrehajtása után meg fog szűnni. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy az államháztartást két év alatt rendbehozza. A kormány az arvtesgátóbizottságot föl fogja oszlatni. Az amerikai adósság nem gátolja a' kÉcsM A Neue Freie Presse nyomán a Prager Presse és a Prager Tagblatt arról imáik, hogy a magyar kölcsön ügye haladékot fog szen­vedni, miután bizonyos lépések megtételére van szükség Amerikával szemben az Ame­rika által annakidején Magyarországnak nyújtott segély-hiteleket illetően, amelyek a magyar állam jövedelmeire nézve fönnálló zálogjog szempontjaiból a békeszerződés sze­rint még a jóvátétel előtt is elsőbbséggel bír­nak. A 8 órai Újság ezzel kapcsolatban ille­tékes helyről úgy értesül, hogy a hir ilyen formájában nem felel meg a valóságnak és a kölcsönügy lebonyolításánál egyáltalában nem jelent semminemű eltolódást. Mem szüntetik meg a külügyi és népjóléti minisztériumokat A Magyar Távirati Iroda illetékes hely­ről nyert fölhatalmazás alapján megcáfolja azokat a híreket, hogy a népszövetségi bi­zottság a külügyi és népjóléti minisztériu­mok megszüntetését követelte volna. A szaMértök a német birodalom gazdasági egysége mellett német szuveréniíás érintetlen marad — Cecil lord: Minél hamarább ürítik ki a Ruhr-vidéket, annál jobb Újabb lépés a vármegyei és községi nyugdíjasok érdekében Lajos dr. kérdése Malypeér- hez, Becskához és KáUayhoz Prága, április 3. Körmendy-Bk-es Lajos dr. ke résziény- szociáíiíSta ncmzetgyütlési képviselő -a vár­megyei nyugdíjasok nyugidijának rendezése tárgyában az alábbi kérdést intézte a bel­ügyi és pénzügyi miniszterhez, valamint a siztovenszkói teljhatalmú miniszterhez: — Szftoveirs'zíkónak vármegyei nyugdíja­sai, ,a tózigazgs.tásnátl szolgált nyugdíjasak és az azok özvegyei, a nyugdíjazott községi és körjegyzők és ezek özvegyei immár a 6-ik éve várják nyomorúságos sorsuk jobbra fordulását, és a nagy egyenlőség legteljesebb dicsőségére ezek a szerencsét lenek még ma is éhezni, fázni kénytelenek, mert az illetékes hatóságok nem törődnek velük. Azokfhoz a nyomorgók jaíjszayia nem ha®alszik el, azok a szenvedés előtt érzéketlenek. ígéretet és biztatás: annyit kaptok már, hogyha azzal jóllaikni, fűteni és ruházkodni lehetne, egész Tómődu és boldog emberek lennének. — Az 1923. évi- szeptember hó 14-én a pozsonyi vezérpénzügyigazgatósághoz, for- ■díuL-am, Itsogy végre vegye elő a volt Abauj- torna vármegyei nyugdíj3sók ügyét és vele természetesen a többi vármegyei nyugdíja­sok nyugdíjügyét és emeljék már fel e nyo­morúságos nyugdijukat. Ezzel egyúttal arra is kértem az említett hivatalt, hogy az ügy állásáról értesítsen, hogy a kétségbeesett embereket legalább megnyugtathassam. A ve- zérptnzügyigazgatóság két hónap múlva no­vember 16-án XII—6. 704—1923. szám alatt arról értesített, hogy a vármegyei nyugdija­tok nyugdíj felemelésére vonatkozó átirato­mat egyidejűleg Szlovenszkó teljhatalmú mi­nisztériuma kötzig-azgaiíáói ügyosztályához tették át további eljárás céljából. Azóta újra elmúlt néhány hónap és semmi sem történt érdekükben. •— Miniszter Urak! Hát tényleg nincs ha­tóság, tényleg nincs fórum,, amely a szegéry emberek ügyét végre dűlőre juttassa? — Kérdezem a Miniszter Urakat, hajlan­dók-e együtt, .közösen és külön-külön is a legnyomatékosabban intézkedni és a volt vármegyei és községi nyugdíjasok, községi- és körjegyzőik nyugdiját a legrövidebb időn belül rendezitetni. Egyúttal- kérem a Miniszter Urakat, méltózta-ssapak szívesek lenni érte- ;s;Hom,,hogy e isseegény emberek iVye ma «ri- ■’lyen státiitimSbtem vau? Akiknek utolsó állomáshelye a köztársaságon kívül fekszik Körmendy-fikes egy másik kérdésében azoknak a nyugdíjasoknak ügyét teszi szóvá akinek uto'ló állomáshelye nem a cs éh-szlovák köztársaság területén fekszik. Ezeknek ér­dekében így irt Svéhla miniszterelnökhöz: — A cseh-szlovák köztársaság területén igen sok oly nyugdíjas él, kiknek utolsó állo­máshelyük nem esik . cseh-szlovák köztár­saság területére és ezek éppen azért csak pár korona nyugdijat kapnak. Vannak ezek között olyanok is, akik mindezek ellenére cseh-szlovák áWauTtpolgárok. A többi sók íriinidiöiTféle tárgyalások melle;.', a köztársaság hatódik évében már ezekről is gondoskodni kell, mert tudomásom szerint pl. a magyar ál- !am iöy megkülönböztetést nem ismer! — Kérdeni a Miniszter elnök Urat! 1. haj- íaudó-e intézkedni,, hogy azok a nyugdíijótok, kiknek utolsó állomáshelye nem a cseh-szlo­vák köztársaság területére esik, azonnal va­dé nem lesznek oly magasak, amint azt erede­tileg tervezték. Azok a fizetések, amelyeket Németország lehetet leneknek minősített, csak négy év muíva kezdődnek meg. London, április 3. Pármoor lord Nuxtom lord kérdésére a felsőháziban a népszövet­ségi tanács legutóbbi genfi gyűléséről szólva ikiiieterrtette, hogy reméli, hogy az Egyesült Államok rövid időn beliül a népszövetség tag­jává lesznek. Kijelentette, hogy a Saar-igaz- gatás kérdéséről mindaddig nem lelhet meg­felelően tárgyalni, amiig Németország nem tagija a népszövetségnek. Lord Cecil a Ruhr- megszákásről szólva, azt tnondotta, hogy mennél haimairébb vanulmak vissza a Ruhr- viidiékről a franciák vagy csökkentik a meg­szállás mértékét, annál jobb! iámi nagyobb összegű segélyt kapjanak, 2. hajlandódé oly tárgyalásokat bevezetni, hogy ezeknek a nyugdíjügyük rend ez tessék, 3. haj­landó-e azonnal legalább azoknak nyugdiját felemeltetni, kik cseh-szlovák állampolgárcik. 4. liajandó-e nyilatkozni, hogy a kérdésem­ben körüliirt nyugdíjasok mily törvényes ren­delkezések, illetve mily egyezmény aLpján kapnak csak pár korona nyugdijat? Az Mi 38 —92J. ssüísisí áiiam­poSgársági á&nbrémy ^ sí f-P' ...assa, április 3. Az elrmiüt hetekben a ícpcScban egy köz- iemény jelent meg, amely szerint a legfel­sőbb közigazgatási bíróság 10.138—923. szá­mú határozatával kimondotta, hogy márd- azóknak az állampolgársága, kik azt az ille­tékes oseh-®zSovák Ihatóságcktól az 1920 áp­rilis 9-én kelt 236. számú törvény közzététele élőt: kapták meg, utólagosan meg nem sem­misíthető. A közleményt Szlovén szikó lakos­sága . többféleképpen magyarázta. Voltak olyanok, akik a.zt hitték, hogy maindazek a községi illetőségek, melyeket-, a községi elöl­járóságok a 236. számú 4örvény alapján utó­lagosan- megsemmisitettek, most az- említett döntés alapján újra érvényesek. Hogy a kü­lönféle félreértések elkerülhetők legyenek, megszereztem a 10.138—923. számú dönt­vényt, amely nem illetősé-igrők hanem csakis állampolgárságról szól. Az eset, mely a döntést ki provokálta a következő: Troppau városának lakója Sah ima !u An­na, csendőrföhadin<agy özvegye Sziléziának kormányzóságától 1919 július hó 7-én Z. I-— 456—I. sz. alatt cseh-szlovák álltampo'gárságot nyert és ezen az alapon 1919 november hó 14-én letette az előirt állampolgársági esküt, Később a belügyminisztérium Schimalának az özvegyi nyugdíj folyósítás át megtagadta és felhívta, hogy a 236. számú törvény alap­ján újra folyamodjék állampolgárságért. Schimalia ennek a felhívásnak nyugdíjigényé­nek fontartásával eleget iis tett, a belügymi­niszter az újabb állampolgársági kérvényé­vel természetesen elutasította és a sziléziai kormányzóságtól nyert állampolgárságot is megsemmisítette. Schiimala e belügyminisz­teri végzés ellen felfolyamodást adott be a legfelsőbb íközigazgatásTi bírósághoz, amely a belügyminiszter jogfosztó határozatát meg­semmisítette és kimondotta, hogy a sziléziai kormányzóságtól nyert állampolgárság érvé­nyes, mert a 236. számú törvénynek törvény­erőre emelkedése előtt lett megadva. Ennek a határozatnak Szlovenszkó és Ruszinszikó területén tefhát csak ott van je­lentősége, boil az állampolgárságot a pozsonyi minisztérium, az ungvári kormányzóság, vag^r a prágai beliigyminisztérum valakinek az áilloampoligárságát megadta, vagy elismerte 1920 április 9-1ke előtt és ezt az ál'ampol- gárságpt a be1ügy!ivn;Hriér;’Mii ••■ - '-vc:­seunmiisitetíe voV*1, ..•» m«üCÍy-»CHer. Lajos dr. 11 eiti z e tgyülési képviselő Pasícs beadja lemondásai Belgrád, április 3. Parlamenti körökben az a nézel: uralkodik, hogy Paslcs a horvát képviselők mandátumának parlamenti igazo­lása után beadja lemondását. Pasics után vagy egy hivatalnokkorraány jön, vagy pe­dig kiírják az ui választásokat. Korosee, a szlovén néppárt vezére ma vagy holnap ki­hallgatáson jelenik meg a királynál it Ilii neminek a siaiáSisl itinüiü i üiipr firliiiciil elé á-s ismornáf Mialma Bethleimek — Klebelsberg elvben m®m a numerus clausost Bérűn, április 3. (Saját tudósítónktól.) Pá- rtoi setentés szeriíst véglegesen bizonyosra ve- hető, hogy a szakértők javaslatát holnap vagy holnapután nyilvánosságra hozzák. A Berliner Tageölatí tudósítója uj információk alapján azt jelenti, hogy a javaslatoknak alapja a né­met btrottelom gazdasági egységének vissza­állítása. A német teljesítőképesség íöibecsü- lése különösen az amerikai szakértők mun­kája nyomán történt. A német birodalmi vasu­tak szervezetére vonatkozó javaslatok egy­részt a kölcsön, másrészt az aranyjegykibo- csátó bank létesítésére vonatkozó biztosíték­ként tekinthetők. Németországtól mindeneset­re követelnek áldozatokat és engedményeiket, de a német szuverénitás érintetlen marad. A unc-nopóHamok az egész népet terhelni fogják,

Next

/
Thumbnails
Contents