Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-04 / 77. (525.) szám

a

Péntek, márctas 4.

és Rösztaszkóban 1916 november 12-e után adták, vagy adják ki, valamint olyan házakra és építésekre, amelyeket e törvény kihirdetése után építettek, vagy béreltek kt. 2. Kétezer lakosnál kisebb községekben a háztulajdonos lakásának olyan részeire, amelyeket a törvény kihirdetése után adnak bérbe, 3. olyan házakra és lakásokra, amelyeknek a tulajdonosa a vasúti igazgatás, vagy vásott alapok, 4. az 1922 február 17-én 88. szám alatt kelt törvény 1. szakaszában fölsorolt bér- és haszonbérszerzö- désekre. 5. Olyan lakásokra, amelyek a konyhán és csefédkonyhán kívül négy, vagy több lak helyiségből állanak, amelyeket e törvény hatálybalépte irtán uj bérlőnek adnak ki, kivéve azokat a lakásokat, amelyeket az 1922 június 11-én 225. szám alatt keit törvény 13. szakasza és az 1923 április 26án 86. szám alatt keli törvény említ. (Tisztviselői lakások.) 6. Idegenek iparszert! elszállásolására szóló helyiségekre. Az uj törvény Í925 április 3ö-ig marad érvényben. 'Az 1., 2. és 3. pontban említett rendelkezéseket a rég? törvény nem ismerte.

Olyan bérlők esetében, akik az 1919 október 30-án kelt törvény 9. szakasza alapján pótlakósokat bérelteik ki. csak e törvény érteiméiben szabad a szerződésben megalapított lakbért emelni. Ha e pótlék ások olyan házaikban és pőtépitkezésben vannak, amelyekre nézve az építési engedélyt 1915 november 12-ike után adták ki, béremelésre nézve irányadó a szerződésben kikötött megállapodás, ha pedig a szerződést 1920 május 3-ika után kötötték meg, irányadó az eredetileg kikötött lakbér 20 százalékkal leszállítva.

A Melsner-rendelet meghosszabbítása

lágy másik javaslat az 1923. évi 86. számú törvénynek 1924 április 30-ig való meg- hoRSzahbitását ajánlja apró módosít ássál. Ez a törvény megakadályozza a lakások végrehatási utóm való kiürítését abban az esetben, ha bérlőik saját hibájukon kiviül nem szerezhettek maguknak uj fekáts-t.

A safténovella

E iavasiút megszünteti a sajtójogunkban eddig érvényben volt fokozatos felelősség elvét és a sajtó utján elkövetett becsületsértés, rágalmazás és hamis vád miatt indított bűnvádi eljárások esetében felelősségre engedi vonni nemcsak a cikk szerzőjét, hanem a felelős szerkesztőt is.

A javaslat ugyanis kimondja, hogy ilyen büntetendő cselekmények esetében felel a szerző és felelős szerkesztő a büntető törvénykönyv általános rendelkezés© értelmében.

Olyan esetekben, amikor a szerző ellen megindították az eljárást, azok közül a személyek közül,, kik a nyomtatásnál!, vagy a íiyomt?.tvány terjes ztésénéi kőzreműköcftek, csak a felelős szerkesztőt lehet felelősségre vonni. Hu valamely jelentés egy hivataltól szánni;zik és az terjesztette, annak tartalma miatt senkit sem lehet bűnvádi utón üldözni. A ihivaía'i, amely a sértést tartalmazó közleményt a sajtónak kiadta, a sértett kívánságára köteles mindazoknak a lapoknak, ameTárcarovatunk:

Szombat: Segesdy László: Cigaretta. Vasárnap: Mécs László: A jasszleány. (Vers.)

— Komáromy János: Daliás Ének 1919-ből.

Rohan az élet

Rohan az élet... Sikongva szá3 Ablakomra egy haláluiadár.

— óiig tanultam tűzze! ölelni Lázza! csókolni, lázzal szeretni,

— Máris hallom, hogy sikongva száll Ablakomra egy halálmadár.

Rohan az élüt... Az óra jár,

Egyre sikongat a bús madár,

— Kihűlök lassan, nem pezseg a vérem, Bágyad a testem egyre, úgy érzem,

— Rohan az élet — az óra jár,

S egyre sikongat a bús madár.

Rohan az élei. - Vége lesz már,

Nem soká sikong a bús madár

— A szemlédéit majd rámteszik csöndbe,

— Nem vegyül zaj a halotti csöndbe, Rohan az élet — vége is már...

Elszáll rnár, elszál!, a bús madár.

Klimiís Lajos.

Francia nézetek a magyar irodalomról

— A Prágai Magyar Mirlap eredeti tárcája —

Irta: Tóth Béla (Ír. (Paris.)

Előre kei! bocsa tanom, m .,y nem a mai magyar irodalomról van szó, mert erről még meglehetős gyéren hallani Parisban. Egy-két

lyeksiek a helytelen közleményt megküldte, helyreigazítást küldeni és e lapok kötelesek a nekik megküldött helyreigazítást díjmentesen közzétenni. Az a felelős szerkesztő, aki ezt a kötelezettséget nem teljesiti, 40—400 koronáig terjedő pénzbüntetéssel lehet büntetni. Noha a felelős szerkesztő elvileg felelős minden a lap tartalma által előidézett becsületsértésért és rágalmazásért, mégis büntetlen marad, ha a szerzőt megnevezi és megjelöli azokat ,a körülményeket, amelyeknek alapján a jelentést igaznak tarthatta, föltéve, hogy a törvény a büntetlenség előfeltételéiül a valódiság bizonyítását követeli meg. Büntetlen marad a felelős szerkesztő akikor is. ha megnevezi a cikk szerzőjét és bebizonyítja, hogy elbocsátás, vagy érzékeny anyagi veszteség veszélye fenyegette akkor, Jia a cikket nem közli, olyan esetekben, amikor a törvény a büntetlenséget a valódiság bizonyításától teszi függővé, a felelős szerkesztőt akkor is enyhébb büntetéssel ke fi sújtani, ha nem nevezte meg a cikk szerzőjét, föltéve, hogy olyan körülményeket Igazol, amelyek állapján a jelentést igaznak tarthatta.

A javaslat azután átveszi az osztrák Sajtójognak azt a rendelkezését, hogy a felelős szerkesztő kihágás címén felej az időszaki folyóirat tartalma utján elkövetett bűntettért, vagy vétségért, ha biinteíndö cselekményt a büntető törvénykönyv értelmében ugyan nem követett el, de elmulasztotta azt a köteles gondosságot, amelynek szem előtt tartása esetében a nyomafvány tartalma miatt bűnvádi eljárást nem főhetne In. dlfasü.

Bünteti esetében hat hónapig, vétség esetében pedig nyolc paptól három hónapig terjedhető fogházzal büntetik a felelős szerkesztőt ilyen esetekben, ha azonban a szerzőt megnevezte, bűntett esetében nyolc paptól három (hónapiig terjedhető fogházzal, vétség esetében pedig ötvenezer korona pénzbüntetéssel sújtják.

Ha a felelős szerkesztő helytelenül nevezte meg a Szerzőt, vagy annak lakhelyéit, az érvényes törvények alapján kiszabott, de mindig súlyos fogházbüntetést kap. Akit e törvények alapján elítéltek, az érvényes törvények alapján, de mindig fogházbüntetéssel bűnhődik azért, ha a valódiság bizonyítását kérte, noha ismerte azokat a körülményeket, amelyek állításának igazsá. ságát kizárták.

A fogházbüntetésen kívül 100—8000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetni keli ilyen esetben. Nem időszaki nyomtatvány esetéiben a felelős szrkeszíö helyébe a kiadó, ba pedig ez ismeretlen, a nyomda felelős igazgatója lép. Ha egy olyan topnak felelős szerkesztőjét, amely hetenkint legalább ötször megjeenik, egy éven belül tfcz esetben becsületsértés (rágalmazás), vagy a köteles gondosság elmulasztása miatt megbüntették, a belügyminiszter legkésőbb hat hónapon belül elrendelheti, hogy a laptól egy hónap tartamára megvonják a kedvezményes vasut- és postai szállítás jó-gát. Hetenkint legalább háromszor megjelenő lapoknál nyolcszor! elitéit été s esetében ezt a rendszabályt két (hónapra lehet elrendelni.

Azt a felelős szerkesztőt, aki tudatosan helytelenül jelölte meg a cikk szerzőjét,

vagy annak lakóhelyét, illetőleg jogíaauui lépett a valódiság bizonyításának uíjár, bá- esztendö tarmára meg lehet fosztani attól a jogától, hogy valamely lap felelős szerkesztője lehessen.

Ugyanez vonatkozók arra a felelős szerkesztőre is, de csak gy esztendő tartamára, akit a törvény alapján tízszer elítélitek. A becsület ellen elkövetett vétség és a köteles gondosság elmulasztásátialk kihágása miatt a följelentést egy időszaki lap is beadhatja, amennyiben ez a sértett. A följelentést a kiadó adja b, te azonban négy hét telt öl a közlemény megjelenése óta, a felelős szerkesztő is megteheti a feljelentést. A főtárgyalás az elsőfokú társa sálait óság hatáskörébe tartozik. Kihágás esetében háromtagú birói tanács Ítél, vétség esetében pedig olyan tanács, a-meebnek öt tagja között két népbiró öreg (kmet) vau. Az öregeknek legalább negyvenöt éveseknek kelti lenni és legalább három év óta kel abban a községben laikinidk. Az eredeti esküdtszék! lajstromokban a községi bizottság olyan személyeket jelöl ki, akiket alkalmasnak talál erre a tisztségre. A főlast- romba annyi személyt kell fölvenni, hogy ugyuaz a laikus bíró ne vegyen többször részt a tárgyalásokon, mint ötször. Mind a két fél legkésőbb negyvennyolc órával a főtárgyalás előtt bejfenthetük, hogy melyik öreget választják ki maguknak.

Rendkívül különös a javaslatnak az az intézkedése, hogy az ai törvény 1924 áp- árüís 4-ón, azaz holnap lép életbe, tehát a javaslatot visszaható erővel ruházza föl.

Az összeférhetetlenségi javaslat

E javaslat az összeférhetetlenségnek következő eseteit állapítja meg: 1. Aki tulajdonosa vagy részese olyan haszonhajtó vállalatok vezetésének és igazgatásának, szállítási vagy megrendelési, bérlői vagy bérbeadói viszonyban áll. 2. Aki jogi tanácsokat ad, vagy jogi képviseletet vállal, vagy szakértő-tanácsadó gyanánt működik, olyan esetekben, amelyeknél szállítás, megrendelés, bérlet vagy iparszerü hitelről van szó, az állammal, annak intézeteivel vagy vállalataival. vagy egy állami, illetőleg az állam által igazgatott alappal szemben. 3. Aki mandátumát meg nem engedhető befolyásolására használja föl. 4. Aki közvetlen vagy közvetett anyagi haszon ellenében kereskedelmi összeköttetést közvetít az államnál, vagy olyan hivatást folytat, amelynek érdekében Visszaél mandátumával. 5. Aki egy harmadik személy érdekében abból a célból jár közbe, hogy másnak vagy önmagának személyi előnyöket szerezzen. 6. A kamarák elnökei nem lehetnek tagjai a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok igazgatóságainak va^ felügyelőbizottságamak.

összeférhetetlenségi esetekben a bíráskodást gyakorolják: a) az összeférhetetlenségi bizottság, b) a választási bíróság.

Az összeférhetetlenségi bizottság arról határoz, hogy valamely tény általánosságban beleütközik-e törvény rendelkezéseibe. A bizottság tizennyolc tagból áll, akik között 12 a képviselőház, 8 pedig a szenátus tagjai. A választás két esztendőre szól és a viszonylagos képviselet rendszere szerint történik. A bizottság elnöke és második elnöke mindig képviselő, első alelnöke pedig senátor.

nemzetközi megértésre számottartó színdarabon kívül, mint például Molnár Ferenc meg nem értett Liliomja, alig kerül el valami a francia közönséghez s egyediiláíó az a tisztesség, melyhez Lengyel Menyhért 1910-ben itt is bemutatott darabja jutott azáltal, hogy egy nagyhírű tudós, aki engesztelhetetlen üldözője mindenfajta romanticizmusnak, egyik nemrég megjelent könyvében az ő darabján keresztül tanulmányozza a japánoknak felesleges érzelmességekíő! ment lelki- alkatát. Arra pedig egyáltalán nem lehetünk büszkék, hogy egy dadaista költő ,,öt világrész11 cimii anthológiájában, hol az örményeknek, indiánoknak és négereknek is megvan a maguk kijelölt helye, mi is helyet foglalunk — a szlávok közé sorozva. A bemutatott szerzők Ady és Kassák Lajos mellett Barta Sándor. (?) A kötet összeállítója egyébként kifejezetten is megmondja, hogv — a csehekkel és jugoszlávokkal együtt — mi vagyunk Európa négerjei. akikre ennek az elernyedt, fáradt világnak nagy szüksége van. Ez nem is olyan rossz!

Az az érdekes, hogy mintegy 70 évvel ezelőtt szintén ilyen megujhodásfélét vártak tőlünk. Fiatal, erős népnek tartanak, melynek terrmészetes őstulajdonait még nem hamisította meg nyugat minden egyénit elnyelő civilizációja s a titokszerüségéből kibontakozni kezdő magyar irodalomban egy különös izii exotikum és valamely szingaz- dag népiesség megnyilatkozását figyelik. Az egyénien újnak és a helyi színezetnek az előszeretete benne van a romantikus kor levegőiében s érthető, ha a kritikusok érdeklődése kutatva fordul egy olyan nép költészete felé, melyet Petőfi első francia fordítója még tatárnak tart (1856), de amely, ha finn-ugor is, amire költőnknek egy másik lelkes ismertetője aztán hamar rájön, még mindig ingerlőén uj lehet Európa idegen népei közé ékelt helyzetében. Az általános érdeklődésnek különben a romantikus Ízlésen kívül más okai is vannak. Egyrészt balsikert! szabadságharcunk az, ineiy mindenütt élénk rolconszenvet kelt irántunk, másrészt az emigrált magyarok ügyünknek barátokat szerző tevékenysége is jelentősen hozzájárul íróinknak a külföld előtt való megismertetéséhez. Minden hozzájárul tehát ahhoz, hogy szellemi termésünk legjavának útja nyíljon nyugatra, hisz a művészi kíváncsiságot a közös szabadságért való demokratikus lelkesedés és a hősi erőfeszítéseket tett nemzet iránti bámulat is fokozza.

Ez a bámulat a múlt század 50-es éveiben főképp Petőfit magasztaló lelkes kifejezésekben jelentkezik. Desbordes-Valmore, ki elsőnek közöl fordításokat Petőfitől a francia folyóiratokban, elragadtatásában annyira megy, hogy egy helyen igy kiált fel: „Álomkép ez, vagy való érzése annak a rokonságnak, mely térbeli távolság és faji különbözőség dacára a két ország között fennállhat? Francia füleknek és sziveknek netn ismerős szavakat hallunk-e viszont ebből az idegen szájból?14 Másutt incg azt írja, hogy Petőfit olvasva, Magyarország többé nem tűnik neki idegennek s a verseiből megérzett melankólia, a benne lobogó ttiz, szabadságszeretet, mámor és muzsika után az ő testvéreit saA választási bíróság, amennyiben úgy találja, hogy az összeférhetetlenség fönforog, fölszólítja a törvényhozás illető tagját, hogy tizennégy napon belül hagyja abba azt a foglalkozást, amelyik összeférhetetlen a nemzetgyűlési tagsággal. Abban az esetben, ha az illető törvényhozót tisztességtelen indokok vezették és ezáltal megsértette az állam érdekeit, vagy pedig meggazdagodott, megfosztja őt mandátumától. Amennyiben az előbbi esetben a képviselő tizennégy napon belül nem tesz jelentést a választási bíróságnak, úgy kell tekinteni, mintha mandátumáról lemondott volna. Ha pedig írásbeli bejelentése után is folytatja összeférhetetlen tevékenységét, a választási bíróság a ház elnökségének indítványára megfosztja őt mandátumától.

A választási bírása.; hatáskörének kibővítése

Mivel az összeférhetetlenségi javaslat fontos uj teendőiket rótt a választási bíróságra, szükségessé vált a választási bÍróságról szóló törvény kiegészítése is.

Igen fontos az az újítás, hogy a választási bíróságnak plénuma amely ítélkezni fog az összeférhetetlenségi esetekben, a paritás elve szerint fog megalakulni, vagyis a törvényhozás tagjain kívül ugyannyi szakbíró is fesz a tagja a legfelsőbb közigazgatási bíróság bírálnak sorából.

Érvényes határozathoz háromötöd többségre lesz szükség. A választási biróságnar jogában fog állami!, hogy a törvényhozás valamelyik tagját megfossza mandátumától, ha megszűnt annak a pártnek tagi lenni, amelynek listáján beválasztották a parlamentbe, azonkívül akkor is, ha „tisztességtelen" okokból vétett a pártkgyelam ellen, míg eddig szükséges volt az is, hogy aljas indokokból cselekedjék. Összeférhet telén s égi esetekben a választási bíróság kimondhatja, hogy az a vagyon, amellyel a törvényhozás tagja gazdagodott, ilfeiőségí községének szegénvalapto- javára essék.

A bii&vádi eljárás elévülése mentelmi ügyek esetében

Az erre vonatkozó javaslat úgy intézkedik, hogy olyan esetekben, amikor a nemzetgyűlés tagjai ellen nridiitaiidő bűnvádi d- járáshoz szükség van az illető ház hozzájáam- 1 hsához, a bűnvádi eljárás elévülése szünetel attól a naptól kezdve, amelyen az illető képviselő kiadatását kérték, a napig, amikor a bíróság vagy hatóság tudomására jut, Ivogy a Ház' határozott a kiadatásról.

ját honfitársainak is tekinthetné. Az elismerésnek ez a lírai heve szinte páratlan, mert mig vannak mások is, kik sokra becsülik a magyar Tyrtaeust, amellett azonban észreveszi kazt a nehézséget is, melyet a közönségnek egy ilyen költő számára való meghódítása okoz. Thalés Bemard, abban az időben a legegyetemesebb érdeklődésű esztéta, kénytelen beismerni, hogy a magyar népet, melyet lovagias jelleméről európaszerte ismernek, intellektuális tekintetben nem sokra becsülik, bár költészete megérdemli a cső- j dálatot. Habozás nélkül kijelenti, hogy Petőfi költészetével Magyarország Európa többi nemzetének szellemi színvonalára emelkedett fel. Sajnos azonban, hogy ez a kijelentés több jóakaratot, mint meggyőződést sejtet, mivel a továbbiakban a magyar viszo- <y nyoknak éppen nem nagy ismeretéről tesz tanúságot. Petőfit természetesen csak német fordítások alapján' ismén s német könyvekből meriti a magyar irodalomról bírt tudását is, de ezt a tudást nem tekinthetjük megbízhatónak, mikor Petőfi, Czuczor. Tompa nevei együtt'Szerepelnek Lisznyai és Majthény Flóra bárónő. heveivel. Az egykoruakkaJ szemben való kritikátlanság különben neki róható fel a legkevésbé, hanem hogy a ma- j gyarokról úgy emlékszik meg, mint állan- j dóan lovonülő emberekről, kik éppúgy ke- j resik a kardot, mint a tollat, a? má- mégis furcsa egy kicsit.

Vagy nem egyéb ez, mint og> szereltébe fogadott nemzet mellett kifejtett ékes- szólás? Könnyen feltehetjük róla, mert azt is emlékezetébe itteni olvasóinak, hogy a XXL

t