Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-30 / 98. (546.) szám

III. évfolyam 98. (546.) szám Prága, szerda, 1924 április 30 Előfizetési árak bel- é» külföldön; Egész évre 300 Ké, félévre 150 Ke, negyedévre 7(3 Ké, egy hónapra 28 Kő. — Egyes szám ára 1‘20 Ke. — Szerkesztőség: Prága II., Stő- pánská-nliee 40. 1. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I„ Llliqva nliee 18. ez*, Telefon 6797. szám, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHRARTH ERNŐ dr. A magyar belpolitika Irta: Fieisctiniarm Gyula dr. m. Szocializmus. Ui feladatok, Kassa, április 29. A magyar szociáldemokrácia a német doktriner marxizmus egy mell ékhajtása és gyönge rezonánsa a világ szocialista mozgal­mainak. Távol áll az északi államok és AngFia tisztult, humanizmussal teli szocializ­musától s már a múltban is a rideg osztály- harc voit főjellom,vonása, amely a forrada­lom után egész természetszerűen a bolseviz- musba ment ál A magyar szóéi ál demokrácia és a<z orosz szociál-kommunizmus között na­gyon sok közös jellemvonás van, amelyek­nek tárgyalása nem tartozik egy rövid cákk keretéibe. A magyar szociáldemokrácia a világhá­ború alatt szándékosan, vagy véletlenül — ezt a történelmi kutatások fogják megálla­pítani — az antanthatalmaik propagandaeszkö­ze lett és előkészítette s végrehajtotta az 1918-iki összeomlást. A magyar bolsevizmust megcsinálni nem volt nehéz dolog, mert a magyar szociáldemokrácia mér a múltban is forradalmi szellemmel és internacionalizmus­sal volt telítve, amely a teljesen szervezetlen magyar közélet fölött játszva tudott úrrá lenni. , A magyar .szcciálásr. .;,kváda . -CKhté ma is ugyanaz, mint a múltban volt. csupán taktikai okokból leplezi az igazi arcát és lát­szólag. alkudott meg a kényszerhelyzettel. Azonban mint az ugrásra kész tigris várja az akalimat hogy újra eíórontson várakozó állá­sából. Nagyon jó támogatói ma is —- akárcsak a múltban — a magyar radikális körök, ame­lyek állandóan fütik és támogatják, mert azt remélik, hogy a munkástömegeken keresztül ők fognak a hatalomhoz jutni, amint az min­den forradalom eredménye volt az egész tizenkilencedik századon keresztül. A mai viszonyok Magyarországon ismét kedveznek a szociáldemokrácia megerősö­désének. A nehéz gazdasági helyzet a töme­gekben természetszerűleg elkeseredést szül. A politikai helyzet ■bizonytalansága szintén kedvez a szocialista demagógiának, és jelsza* vaknak. Magyarországon — sajnos — nem szentelnek elég figyelmet és fontosságot a szociális kérdésnek, noha a szocializmus ma a tömegeket, társadalmat mozgató erők egyik leghatalmasabbika. Ha a*z a kérdés ma olyan állaim oknak, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, vaigy az Egyesült Államoknak komoly gondot okoz, s a boiseviki propa­ganda minden országban érezteti káros ha­tását, akkor a kis Magyarország sem lehet közönyös vele szemben. Főképpen ma nem, amikor a fejlődő ipar a munkásság arányszá­mát növelni fogja. A napi politikában a legfontosabb szociá­lis problémák: a gazdasági nyomorúság eny­hítése minden rendelkezésre álló eszközzel, megfelelő szociális reformok és intézmények bevezetése és elsősorban a nagytőke féken- tartása. E nagy közéleti harmónia megterem­tése igen nehéz, de a társadalmi egyensúly nélkül egy ország élete, főképpen a mai kor­ban, mindig bizonytalanságban van. A cseh­szlovák állaim vezetőinek hosszú ideig — öt .éven keresztül sikerült — minden nehézség dacára is — az egyensúlyt fentartani. A •nagytőkét megrendszabályozták, a munkás­ságnak nagy engedményeket tettek s a cseh intelligenciát elhelyezték. Helyzetűik persze könnyebb volt,, mert feláldozták a nemzetisé­geket és mint győztes állam képesek voltak nagy anyagi áldozatokat is hozni. A magyar államférfiaknak le kell vonni mindazokat a tanulságokat — jókat és rosszakat — ame­lyek a körülöttük levő államok életéből le­vonhatók és erélyes kézzel egészséges belái- lapotokat kell teremtenüök. Ami a másodok nagy feladatot illeti, ez a magyar jövő, a magyar ifjúság problémája. Azt mondják, hogy Magyarországon tulnagy ma a produkció intellektuelekben, viszonyít­va az ország terül eléhez. Ez az intelligencia, ha nem lesz kellő elhelyezkedési lehetősége, elsorvad, vagy a radikalizmus karjaiba veti magát. Ezt az ifjúságot ma szorosan vett szoci­ális szeflemben kell nevelni és elkészíteni az élet összes feladataira, hogy minden nehéz­séggel meg tudjon birkózni az éledben. A ra­dikális körök a műhibán a főiskolai hallgató­kat bevették a munkásság közé és így nyer­ték meg maguknak a munkásságot. A nemze­ti és keresztény szellemű magyar diákságnak ezt a példát kell követnie. Angliában és Ame­rikában már régén hozzátartozik a tanulás­hoz, hogy a főiskolai hallgatóik egy időt a munkásnegyedekben — sethlcments — tölte­nek, fhogy ott megismerjék műnkáshonifHar­saiknak életét és gondolkozását. A magyar ifjúság életerejének egy nagy részét fölösle­ges dolgokra pazarolja el s félő, hogy ma is nagyon kevesen kerülnek ki belőle, akik a nehéz idők nagy feladatainak meg tudnák ■majd felelni. Csak az a szocializmus lehet áfdástfeozó és igaz, amely eggyé olvasztja a nemzet összes fiait, neveli bennük az össze­tartást, szolidaritást emberszeretetet. Az osz- tályhrarcom, gyűlöleten, forradalmon épült szo­cializmus éppen oly beteg tünete korimknak, iránt a gyorsan naggyá növekedett, mindent elnyelő, kegyetlen kapitalizmus. A szocializmus ma korunk legnagyobb problémája, amelynek megoldása összefügg Európa sorsával és jövőjével s amely elől Magyarország sem záríkózhatík el. Egy mo­dern állam kiépítése és a gyógyulás útja csakis szociális szellemben képzelhető el, •amely áthatja az egyént és az összeséget. iti ellenzék a itiöfiF iciiicigiiiesi Tovább tart a nyomdászsztrájk — Smith főbiztos szerdán érkezik Budapestre Budapest, április 29. ^Budapesti szerkesztőségünk fcleforjje lerutétse.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mr délelőtt .Sreitovszfkv lé .álhoz, a lés értőkéhez hajműnoegy dfenzéki képviselő^; aláírásával ellátott iv érkezett, amelyben a Ház azonnali összehívását kérték. A házelnök a nemzetgyűlést május 2-án délelőtt 10 órára összehívta. Politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a nemzetgyűlés­nek összehívása a folyton növekvő drága­ság, főképpen azonban a nyomdászsztrájk miatt történt. A Ház összehívásét kérő ivet a szociál­demokrata és fajvédő képviselőkön kívül Szilágyi Lajos, Drózdy Győző, Hegymegf- Kiss Pál és Szakács Andor írták alá. Az ok egyedül: a nyomídászsztráiik ás a lapok meg nem jelenése álital előidézett heSyzet. Az ülé­sen egy fajvédő és egy szociáldemokrata képviselő fogja megokolni az összehívást. A sztráijk helyzete egyébként továbbra is változattam. Egyik félen siinics meg a haj­landóság arra, hogy engedjen vagy közeled­jen a másikhoz. A miniszterelnök közvetítése sem hozta meg a várt eredményi A budapesti újságírók egyesülete Pakots József elnök vezetésével küldőttséggel keres­te föl Bethlen István gróf miniszterelnököt, akit arra kértek, hogy lépjen uijból közbe, hogy a két fél között meginduljanak a tár­gyalásuk. A Reggeli Hírek nM számában a nyotm- dafönökök egyesülete fölhívást közöl a kő­J zönséghez, amelyben leszögezi, hogy a sztrájk í felelőtlen izgatás eredménye és a immkások | legnagyobb része netm is volt értesülve arról, f hagy . a törökök milV'Sn acánkdot tették- K*> i derült.' — mondja a föithiváis — hogy itt nem | bérhairoról, lnanern politikai kérdéseikről van j szó. Serényen folyik a Nemzeti Bank részvényjegyzése A Nemzeti Bank részvényjegyzési mun­kálatait Igen nagy és egyre fokozódó érdek­lődés Msére. Valószínű, hogy az alaptőkét je­lentősein túl fogják jegyezni. A népszövetségi biztos útja Smith népszövetségi főbiztos tegnap Genfbe érkezett és a népszövetség gazdasági bizottságának tagjaival behatóan tanácsiko- zo‘tt Magyarország gazdasági újjáépítésének tervéről Smith ma reggel elindult Budapestre, ahová holnap este lóg megérkezni. Foga­dására a pályaudvaron meg fognak jelenni a kormány és a nemzetgyűlés képviselői. Bethlen Hohler távozásáról Hohler budapesti angol követet kormánya visszahívta. Bethlen az Esti Hírek munka­társa előtt kijelentette, hogy Hohler nagy szolgálatokat 'tett a magyar nemzetnek, amely örökké hálás lesz niekii. A magyar nemzetnek nagy barátja volt Hoihter, akiinek távozásai mándemiM ctezintén sajnál1 ja. Páris, április 29. Havas-jelentés szerint Franciaország és Belgium megegyezett arra nézve, hogy a jelenlegi rnhr- és rajnamentt rendszer megszüntetése, vagy megváltozta­tása attól van függővé téve, hogy Németor­szág keresztülviszi-e a szakértői tervezetet és a jóvátétel! bizottság hivatalosan megálla­pítja-e, hogy a tervezet megvalósult. A né­met birodalom gazdasági és pénzügyi egysé­gének helyreállitása a szakértők kívánsága szerint semmiesetre sincs az okkupáció azon­nali megszüntetéséhez fűzve. A két kormány megegyezett abban, hogy Németország puszta ígéretére nem fogják a Rnhrvidéket kiüríteni. A francia—belga vasutigazgatással kap­csolatosan megállapították, hogy az okkupá- ciós csapatok közlekedési szabadságát ak­ként kell biztosítani, hogy az ne függjék a német vasutasoktól. Lehetséges azonban, hogy a technikusok meg fogják találni annak útját, miképpen lehet ezt a föltételt teljesí­teni anélkül, hogy Németország gazdasági -teljesítőképessége kárt szenvedjen. — A Pe­tit Párisién szerint a tegnapi tanácskozáson elhatározták, hogy megkeresik a jóvátétel! bizottságot, hogy készítse elő azokat a rend­szabályokat, amelyek a szakértői terv meg­valósítását keresztülviszik. A szankció kérdé­séről nem folyt tárgyalás, mert a két kor­mánynak az a meggyőződése, hogy addig, amíg a mostani megszállást föntartiák. ez al- Ycfia • a legjobb garanciát) Róma, április 29. A Stefanbügynökség .je­lenti, hogy Mussolini szicíliai utjának befe­jeztével találkozni fog Theunis és Hymans belga miniszterekkel. A találkozás körülbelül május közepén lesz. a balga és francia kormány Németország- puszta ígéretére nem ürítik ki a Ruhr-vidéket — Theunis és Hymans Mussolinit is fölkeresi Prága, április 29. A tegnapi napnak az európai politikára nézve két jelentősebb eseménye volt. Az egyik a belga minisztereknek tárgyalása Poincaréval és a francia politikának vezér­karával. Ezen a tárgyaláson Foch marsall is részt vett. A tárgyalások után a belga mi­niszterek kijelentették, hogy optimisztikusan fogják föl a helyzetet s hogy a további tár­gyalásokat diplomáciai utón fogják lefoly­tatni. A hivatalos kommüniké megállapítja, hogy a belga és francia kormányférfiak kö­zött tökéletes volt az egyetértés. Egy párisi híradás arról szól, hogy a tegnapi konferen­cián megállapodtak abban, hogy az esetben, ] ha Németország nem hajtja végre tökéletesen a szakértői tervezetet, gazdasági szankciókat léptetnek életbe $ ezek programját kidol­gozták. A második nagyjelentőségű eseménye volt a tegnapi napnak Macdonald aberovani beszéde, amelyben az angol miniszterelnök hangoztatta, hogy Franciaországnak nincs Angliában jobb barátja, mint ő s amelyben annak a reménynek adott kifejezést, hogy Franciaország be fogja látni, hogy Angliával íönfartandó barátsága adhatja vissza egyedül Európa békéiét. E két eseményt a kovetkezőképpen egé­szítik ki mai jelentéseink; 4 kisantant Radics kiutasítá­sát kéri Ausztriáiéi Radics a jövő hétre tervezi a kisebbségek bécsi konferenciáját Bécs, április 29. A Die Stunde tegnapi száma azt a hirt közölte, hogy Jugoszlávia Radics kiutasítását kéri Ausztriától amiatt, hogy Radics a nemzeti kisebbségek konfe­renciáját kívánja összehívni. Radics egy új­ságíró előtt kijelentette, hogy ez a híradás igaz s hogy nemcsak Jugoszlávia, de az egész kisantant követeli Ausztriából való kiutasítását. Kijelentette Radics, hogy szán­dékában van egy interparlamentáris kon- gresszust összehívni s azt hiszi, hogy ez a kongresszus a jövő hét folyamán meg lesz tartható. Kijelentette, hogy fontosnak tartja, Szovjetoroszországot Jugoszlávia szempont- jából, mert Oroszország Jugoszlávia számá­ra Olaszországgal szemben fontos támasz­pontot alkot. Bécs, április 29. A bécsi lapok úgy ér­tesülnek, hogy az osztrák kormány most bí­rálja el azt a kéTdést, vájjon Radics bécsi tartózkodása alatt nem élt-e vissza politikai­lag a vendégjoggal. Macdonald Coolidge javaslata mellet! London, április 29. Reuter-jelentés szerint Macdonald tegnapi beszédében a többek között kijelentette, hogy Coolidge leszerelési javaslatai sehol sem találhatnak erőteljesebb támogatásra, mint az angol kormánynál li® cselt-sí!. icor©!MFí fizettek ma, április 29-én: Zürichben 16.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 207 700. — osztrák koronát Berlinben 12 4GÖ 000 6Q0 OÖÍ).— német márkát

Next

/
Thumbnails
Contents