Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-26 / 95. (543.) szám

Szombat, április 26. — (Mezőgazdasági sztrájk fenyeget Nyitra­tnegyében.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A nyitra- megyei Kislapás, Nagyemőke és Lapásgyarmat községekben a munkaadók és a mezőgazdasági munkások között rendkívül kiélesedett á helyzet, mert a munkaadók nem hajlandók megkötni a kol­lektív szerződést. A földmunkások vasárnap tart­ják meg tiltakozó gyűlésüket. Ha a béke addig nem jön létre, kitör a bérsztrájk. — (Halálozás.) Özvegy Lacsny Lajosné született Aschenbrier Mária, Ungvármegye néhai közkedvelt pénztári ellenőrének: Lacs­ny Lajosnak az özvegye április 21-én életé­nek hetvenegyedik évében Leleszen elhunyt. — (Gyújtogatás, vagy véletlen?) Komá­romi tudósítónk jelenti: Bátorkeszi községben a református iskoláiban tűz keletkezett, amely csakhamar átharapódzott a szomszédos kán­torlakásra is és az épületekben, valamint a bútorzatban jelentékeny kárt okozott. Alapos a gyanú, hogy gyújtogatás történt. — (A revolver.) Komáromi tudósítóink jelenti: Ipoiyszalka községben Szívó Nándor tizenhárom éves fin szülei távallétében egy revolverrel kezdett játszani, melyet az idő­közben hazaérkezett Ferenc bátyja el alkart tőle venni. A makacs ftu vonakodott a revol­vert bátyjának átadni, mire dulakodni kez­dett és ezalatt a töltött revolver elsült és a golyó az idősebb fiú hasába fúródott. Szívó Ferenc súlyos sérülésébe rövid kiülöd ás után belehalt. — (Ezer zsák embercsont trágya be- tyetí.) Athénből táviratozzak: Lapjelentések szerint a görög vizeken több holland teher- gozös hajózott keresztül, melynek Sztnámá- ból futottak ki és rakományuk ezer zsák em- bercsont volt, holott a kapitányok a rako­mányt trágyának mondották. A lapok eré­lyesen fölszólítják a kormányt, hogy tiltakoz­zék emberi testek maradványaival fizott eme vissza élések ellen. — (Hazatért Oroszországból száztizen­hét halálraítélt lengyel.) Varsóból jelentik: A lengyel-orosz határon Stolpce mellett holnap veszik át a lengyel hatóságok azt a száz­tizenhét lengyel alattvalót, akiket Szovjet- oroszországban halálraítéltek s akik a kicse­rélési akció során visszatérhettek hazájukba és megszabadultak a halálbüntetéstől. xx Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN, KoSice, Fő-trtea 48. Telefon 697. sz. xx Angol import férfi szövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél Kosice, Fő­utca 48. Telefon 697. xx (Dolch mester, a világhírű grafoló­gus és horoszkópkészítő a „Lyra** hamgver- senyiroda utján, Kassa, a nagyközönség ren­delkezésére áll. Kell, hogy érdekelje a saját és hozzátartozói élete. Ismerje meg önmagát, jellemét. Az ön sorsát, életének legkisebb eseményeit is okult erők, rejtett törvények irányítják. Küldje be ajánlott levélben pon­tos cimét, születési évét, hó, napját és 20 cseh koronát a „Lyra“ hangversenyiroda cí­mére Kassa és tudományos alapon kiszámít­va megkapja az egész életére szóló grafoló­giai horoszkópját. Levelezés minden nyelven. s SZÍNHÁZ ÉS ZENE A Marica grófné és Misfingueffe toalettjei — A P. M. H. munkatársa Faragó Gézánál — Ili. Budapest, április 25. Tegnap és tegnapelőtt * beszámoltam arról, mit beszélt Faragó Géza a színpadi toalettek in­timitásairól. Most folytatom a vele való beszélge­tést. Megkértem, áruljon el egyet-mást a Marica grófnőből. Hallottam, hogy a bécsi előadás kosz­tümjeit is ön tervezte. — Hát jó, ha már ilyen szépen megkért, el­ánul ok egyet. — Igazán hálás leszek. — Na irja! A főszereplő Betti Fischef visel j egy halványzöld selyemből készüli, testhez simu­ló estélyi ruhát, melynek felső része hímzett, egyik váll teljesen szabad, a bal csípőit három ha­talmas fehér elálló strucotoil diszitL A fej disz egy óriási stilizált madarat ábrázol, mely magyar mo­tívuma arabeszíkek között áll. Az arabeszkek teá­ból, aranyból és gyöngyből készültek. A szaba­don levő bal váll mögött a fejdiszről egy csak­nem térdig érő fehér strucotól lóg le. — Gyönyörű! Ilyen szenzációs toalettet még nem látott Budapest! — Kérem — mondja Faragó —, ha akar még néhány káprázatos toalettről írni, nagyon szíve­sen leírok még kettőt. Ezek ugyan nem az én tervezeteim, de egy ió ismerősöm, ki Newyork- ban járt, mesélt Tóluk. Érdemes leírni. — Kérem, csupa fül vagyok! — Ezeket Mistingueíte, a taires párisi prima­donna, ki jelenleg Newyorkhan arat nagy sikere­ket, viseli az Irmocent Eyes dmü revüben. — ?.... — Az egyik krinolinos estélyi toalett, mely­nek: felső része tebesen testhez simuló ezüst szö­vet, keskeny vállpántokkal, széles alja pedig fehér túlitól készült nagy rozettákból áll. A rozetták vékony piros szalaggal vannak körülszegve. Hoz­zá ezüst fejdiszt visel, két hatalmas piros stracc- tollai, melyeknek egyike égnek áll, másika pedig hátán lelóg és térden alnlig ér. — A másik ruha szintén krtnoönszerii, halvány rózsaszín cTep georgetteből készült. A derék test­hez álló, gyöngy- és strasszihhnzéssel. Az egész ruha ezüst szalagok közt halvány lazacszin ró­zsákká! van díszítve, ezüst szalagokból készült napernyőt visel hozzá, melyről rózsagirlandok fut­nak K Fején kis biedermeyeres, rózsaszín taftból készült kalap van. Megköszöntem a művésznek szívességét és megígértem neki, hogy pontosan leírok mindent, amit láttam és hallottam. Faragó élénken szabadkozott és boldogan vette köpenyét, hogy végre elindulhasson ebé­delni. Én pedig fájó szívvel mondtam búcsút ennek ’a kedves, művészettől átitatott kis fészeknek. Majthényi Mária. (*) Péchy Erzsi Pozsonyban. Pozsonyból je­lenti tudósítónk: Péchy Erzsi, a budapesti Blaha Lujza Színház primadonnája szerdán és csütörtö­kön este Offenbach-Karinthy Szép Heléna cimü operettjében vendégszerepeit a pozsonyi városi színházban. Mindkét estén teljesen telt ház tap­solt a kiváló művésznőnek, aki végtelenül bájos egyéniségével, gyönyörűen csengő hangjával és pompás toalettjeivel egy csapásra meghódította a pozsonyiakat. Méltó partnere volt Galetta Ferenc és pompás jelenség Menelaus szerepében Szigeti Jenő, aki a Földes-társulat sokoldalú, tehetséges színésze. A pozsonyi sajtó Szigetiről, aki nem va­lami szerencsés szerepben mutatkozott be, az utóbbi napokban az elismerés és elragadtatás hangján ir. Különösen nagy volt Szigeti e héten a Dybuck zsidótárgyu drámában. A Szép Helénában osztatlan, meleg sikere volt még Laczkó Lolának, aki Orestes szerepében megnyerő, kedves jelen­ség. Laczkó Lolának a Kék postakocsiban való alakításához méltán csatlakozik a Szép Heléna 0restese. Péohy Erzsi ma a Kék mazurbau bú­csúzik a közönségtől. Klf.tM.MSAl — Szlovenszkói bankok fúziója. Nyitrá- ról jelentik: A Szeredi Általános Bank tud­valévőén még decemberben tartott közgyű­lésén elhatározta, hogy fuzionálni fog a Nyitrai Általános Bankkal. Ezt a fúziót idő­közben végrehajtották és a Szeredi Általá­nos Bankot beolvasztották a Nyitrai Általá­nos Bank szeredi fiókjába. —• A fényűzés! tárgyak és a fényűzést adó nj jegyzőkére vonatkozó kormányjavaslat. A cseh­szlovák kamarai központ május elsején fogja ki­adni a fényűzés! adó jegyzékére vonatkozó uj kormányjavaslat tervezetét és felhívja az érde­keltéket, hogy az e jegyzékkel kapcsolatos észre­vételeiket minél előbb juttassák el illetékes kama­ráikhoz. Az trj javaslat az érdekképviseleteknek véleményezésre kiadott javaslattól főképpen ab­ban különbözik, hogy az uj javaslatban nagy­számú cikkre nézve az értékhatárt vették a fény- űzési minőség meghatározásának alapjául. A vám­tarifa tételei szerint van megszerkesztve. — A melassze feldolgozása a mezőgazdasági szeszgyárakban. Olyan mezőgazdasági szeszgyá­rakban, amelyek kizáróan burgonyafel dolgozásra kötelezték magúikat, m elassz ét a pénzügyi ható­ság engedetnie nélkül nem lehet feldolgozni. A pénzügynriniszteriam egy ilyen konkrét esetben leszállitatta a termelési jogosultságot, mely ki­záróan burgonyafeldolgozásra szólt és jóváhagyta az alsóbb pénzügyi hatóságnak az illető szesz­gyár ellen folyamatba tett jővedékkibágási eljá­rását. — A cseh-szlovákiaí textilbizottság elleni kö­vetelések bejelentése. A holnapi hivatalos lap rendeletet közöl a cseh-szlovákiai texti'lközpont és annak szervei ellen fennálló követelések ér­vényesítéséről. A rendelet szertat ezeket a kö­veteléseket (a le netn jártakat is) a Cseh-szlová­kiai textilbizottság f. a.-hoz kell 1924 junhis ll-ig bejelentem, Prága, 2itna ni. 14. szám alá. — A Tatrabanka mérlege. Turócszent- mártonból jelentik: A Tatrabanka most tar­totta negyvenedik közgyűlését, amelyen az elmúlt évi nyereséget 5.4 millió koronában állapították meg és ebből 6 százalékot =12 koronát fognak osztalékul fizetni A közgyű­lés elfogadta a Bártfán székelő Gazdasági Bank és a Bártfai Első Hitelbanknak az inté­zettel való fúziójára vonatkozó javaslatot oly módon, hogy az emlitett bártfai bankok a Tátrabanka fiókjai gyanánt fognak szere­pelni. Az igazgatóságot egyelőre csak egy évre választották meg, mivel az intézet székhelyét áthelyezik Pozsonyba és ezzel kapcsolatosan az intézet igazgatóságát is átszervezik majd. — Szállítás. A kassai kereskedelmi és ipar­kamara közlése szerint árlejtést hirdettek: Vas­be tón hid építésére a Bánóc-deregnyői országút mentén (88-Ü), a postaügyi minisztérium részére középfinom benzin (89-Ü), a pozsonyi áll. vasut- igazgatóság részére tisztítási, világítási, textil, kötél, bőr, üveg, kefe, pamacs stb. szállítására (93-Ü), Csapott vasúti raktár építésére (15-N), or­szágutak, mindenféle betonjavítási munkálatokra (15-N), a nemzetvédelmi minisztérium részére benzin (15-N). a zágrábi vasút igazgatóság részére az Eszék-maSici vonalon vasúti hidak részére szükséges alkatrészek (3813), a román vasutigaz- gatóság részére sínek és hozzávalók (3709), tde- fonfelszerclési cikkeik (3831), drótok, hengero'laj, fekete bádog, szén és rézhez való kefék (3867), jutazsák, vasbádog, vasszög, kovácsszén. cink, tengerésztrikó, firnisz, porcellánizolátor szállításá­ra (3952). Az összes kérdezösködéséknél a záró­jelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi 'és iparkamaránál kapható Kassán. Tőzsde és árupiac: — Tartózkodó a prágai tőzsde. Gyen­gébb érdeklődés folytán a mai tőzsde is tar­tózkodó irányzatot mutat. Az árfolyamok megállapítására kedvező befolyással voltak a heti fedezési vásárlások és az itt-ott mutat­kozó .arbitrázseladások. Az üzlet azonban nagyon csöndes. A belföldi bankok közül csak az Industrrailbanik Javult valamelyest. A' bécsit bankok árfolyama ingadozó. Beruhá­zási értékekben nem volt üzlet, itt is inkább lanythaság uralkodik. Záróirányzat tartóz­kodó. A devizapiacon gyengébb irányzat ju­tott érvényre, szilárdabbak csak az északi értékek. Előfordult kötések: IV/25. IV,'24 1A23. évi kincstári utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány 98.tO 93.10 Nyereménykölcsön .............. —.— 87.70 fi%-os beruházási kölcsön . 87.50 87,65 6%-os lrsztkölcsön................... 81.50 81.— fi °!0 Államkölcsön................... 80.50 81.75 AT orva orsz.-k öles. 1911 41/. °/0 75.50 —.—. Morva orsz-kölcs Í9t7 5 % • §0.25 81.— Urasra város 1913 köles. 5 % l,7Z —•— Rrájra város 1919 köles- 4 °/n 61-50 Brünn város 1921 köles 6 % 8^.75 9k.75 Pozsony város. IPlOkölcs. 4°/0 59. 59.— Prága városi, takrpt. 4 °/r . 87.50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy — Magyar Sfrtos vörös kereszt • — Masryar je’zálorr sorsié?,y . — —.— BndanestiBazilikasorsieffv , ' ,—•— Agrárbank.................. . . M0.- M0.— Bo hemia..................... ,77-— ,—,— Os eh Union Bank.............. /§’•— 76I.— Le számítoló................. — ,30 — Cseh Tnarbank...................... Prágai Hitelbank ..... — 803.— Szlovák Bank ..................... 162.— Zi vnostenska......................... ?11.— *11.— An gol-ösíov. Bank. .... Hu- 133.— Osztrák hitet......................... 99.75 Bé csi Unionbank...... ?,TT 83.— Wiener Bankv................ 63./5 63.25 Ju goslovenska-bank .... „51.— Nordbahn................................ 6«0.— 6'+10.­Cs eh Cukor 1339.— 13!»5.— Horvát cukor......................... £90.— ^98.— Ko lini műtrágya. ..... "07.— 610.— Kolini kávé . . . . . . . . 133. 136.— Kelmi petróleum ..... ,315.— 314.— Kolini szesz ........ H00.— Tejipar rt.............................. 605.— Első nilseui sörgyár .... 3_*70. °300.— Breitfeld-Danék... 51a.- 5 21.— La urin és Klement .... z°b~ 281.— Ringhoffer............................. .'0a.— 701.— Cs eh északi szén ...... '^2-— 1350.— Cseh nyugati szón ..... ó10.— Alpine ................. 261.50 263.­Po ldi....................... 295.— 287.— Pr ágai vasipar.................. 958.— Sk oda........................ 593.- 588 - ­■ Pozsonyi kábel ....... _• 1760.— Ir maid ................................... 27a. 280 — Pr ágai uapir ........ —■ —•— ideig magam fogom végezni. Amiig utódjáról nem gondoskodna törni. — Talán magam is győzném az egész .munkát. — Nem lehet, kedves kisasszony. Hiszen tudja, hogy bizonyos ügyeket más nem is intézhetne el helyettem. — Amint fenséged parancs ólja. Hozzál áttak a munkához és sem mr. Lewis-ről, sem a hajókirándulásról egyetlen szó sem esett többé hoztuk. Miikor a levele­zést elintézték, a herceg kivette csekk- könyvét, kitépett belőle egy lapot, kiállította és bei etette egy borítékba. — Kedves kisasszony, ezt a cselkket az eltűnt összeg helyett, legyen szives Szent- mártoni professzor nr kezéhez eljuttatni. Ha ne,m esnék terhére, nagyon szeretném, ha rögtön autóba ülne és személyesen kézbe­sítené. — Parancsára, fenség. A leány vette a kalapját és csendesen távozott. A herceg hosszan nézett utána, tá- volbanéző tekintettel. Még akkor Is, mikor már rég becsukódott utána a dolgozószoba ajtaja. Aztán felsóihajtott és átment saját lak­osztályába. A deteikíivfelügyelő már kilenc órára visszatért a Turáni Bank palotájába. Szük­ségesnek tartotta, hogy az igazgatóval az intézetet fenyegető veszedelmet idejében kö­zölje. — Hozta Isten, kedves felügyelő ur, mű­ben lehetek szolgálatára — fogadta öt a ha­talmas pénzfejedelem előzékeny mosollyal, de a mosoly valósággal ráfogyott az arcára, miikor a detektív néhány rövid szóval közöl­te vele tapasztalatait. —- Hiszen ez a vakmerő terv a hihetet­lenséggel határos! Nem téved a következte­téseiben? Cári Schwimmerrei a pámcélkamra építése idején magam is megismerikeditem és teljesen korrekt úriembernek találtam. Válla­latának bizalmát is teljes mértékben bírta. Nem is hihetem, hogy ilyen vakmerő vállal­kozáshoz odaadná magát. Még a felesége kedvéért: sem. — Tapasztalásaim mást bizonyítanak, kedves vezérigazgató ur. Az óvatosság sem­miképpen sem fog megártani. — A25onnal intézkedem. — Leemelte a te­lefonkagylót és izgaztott hangon belekiáltott. — Halló, itt a vezérigazgató. Sürgősen kérem a főpémztáros és a letéti-igazgató ura­kat. A pámcéikamrába megyünk. Néhány pillanat múlva belépett a két főtisztviseliö. — Azt hiszem, uraim, már ismerik Ká­nya felügyelő urat —• fordult hozzájuk az igazgató. — A felügyelő ur éppen az imént olyan értelmű megfigyeléseiről számolt be, amelyek valószínűvé teszik, hogy a bűnszö­vetkezet, amelynek Cári Sahwimmer, a Trezorbau Gesellsdhaft volt műszaki igaz­gatója is tagja, merényletet tervez intézetünk pánicélkamrá'ja ellen. Ezek a megfigyelések kívánatossá tieszik a védekezést; elsősorban a pámcéffikamra szigorúbb őrzését és a biz­tonsági zárak kombinációjának megváltozta­tását. Szükségesnek tartom, hogy rögtön helyszíni szemlét tartsunk. Menjünk, uraim! Alig, hogy a vezérigazgató utolsó szavai elhangzottak, belépett az ajtónálló és látható izgalommal jelentette: — Méltóságos vezérigazgató ur, bocsá­natot kérek a háborgatásért, de éppen most érkezett meg lélekszakadva és magától ki­kelve a pinceőrség egyik emberei talán mél- tóztatik is a nevére emlékezni, Varga Károly- nak hívják és mindenáron a vezérigazgató úrral kíván sürgősen beszélni. — Most nem érek rá, — szólt a vezér- igazgató elutasítóan. — Én pedig nagyon kérem, — lépett köz­be a detektív — méltózrtassék ezt az embert nyomban meghallgatni. Ma reggel, amikor embereim felett szemlét tartottam, éppen ő volt az, aki olyan különös körülmények kö­zött nyomtalanul eltűnt előliem. Amikor eltű­nése helyére siettem, ott csak egy gyorsan tovaszáguldó autót láttam. Talán fontos dol­gokat tudhatunk meg tőle. Az ajtónálló bevezette az éjjeli őrt, aki részeg módjára támolygott be a szobába és riadtan állt meg a bank főemberei előtt s aztán minden köszönés nélkül csak ennyit kérde­zett: — Nincs semmi baj a pincében, nagysá­gos uraim? — Mi baj volna, — válaszolt az igazgató — hanem ugy látszik, maga van rosszul, vagy talán egy kicsiit felöntött a garatra? — Bocsásson meg, nagyságos uram. so­hasem iszok, de tán sohase vótam józanabb, mint most. Hanem tegnap este furcsa história esett meg rajtam, még őrségre se tudtam be- gyünni. — Az nem lehet, kedves barátom — ve­tette közbe a detektív. — Saját szememmel láttam magát ma reggel, amikor orv ál tás után a bank kapuján kilépett. Szemmel is tar­tottam, míg csak az Alkotmány-utca sarkán be nem fordult, ott aztán eltűnt a szemem elől. (Folyt, köv.) I 1 rűdzsdk kincse KALANDOR-REGÉNY A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Szentmihályi Ödön. (17) — Hát ez mi volt? — kiáltotta nyo­masztó sejtelemmel és futólépésben megin­dult az utcaszőgliet felé, ahol az éjjeli őrt el­tűnni látta. .Mikor a szögletre ért, kutató pil­lantással nézett végig az utcán, de az éjjeli őrnek nyoma sem volt elenben egy hatal­mas szürke autó éppen akkor fordult be nagy siteve a Vilmos császár-utra. A detektív rohant vissza a bankihoz. Be­csengetett. A kapus csodálkozó tekintettel nézett a korai látogató izgatott arcába. — Kánya detektivfelügyelő vagyok. Nem történt az éjjel semmi baj a páncélkamrában? — Mi baj történhetett volna, uram? Az őrség szolgáltban volt. — Nem tapasztaltak a reggeli őrségvál­tásnál semmi feltűnőt? — Semmit sem, felügyelő ur. Minden rendben ment. —Hála Istennek! Akkor hát mégis csa­lódtam. XVII. Mikor Vándor! Margit aznap délelőtt mr. Lewis dolgozószobájába benyitott, legna­gyobb csodálkozására a herceget találta az íróasztal előtt, jókora halom mindenféle iro­mánnyal bíbelődni. — Jó, hogy jön, kedves kisasszony — mondta neki kölcsönös üdvözlés után, —- ma egyedül dolgozunk. Mr. Lewis tegnap meg­vált szolgálatából. Már meg is kezdtem a mai posta átnézését. Mr. Lewis , munkáját egy

Next

/
Thumbnails
Contents