Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-23 / 92. (540.) szám

Szerda, április 23. Egységes politikai írom Irta: öj. Koczor Gyula Komárom, 1924 busvét. A Komáromi Lapoknak múlt szombati szánodban f-easti ckn alatt cikk jelent me®, melynek srója Ivánfy Géaa Komárom társa- daimárak egyik nagytudásu értékes férfía és a 'keresstcnyszociálista pórt egyik vezetőle az egységes magyar tábor mielőbb megvalósítá­sának szükségességét hangoztatja. A kérdés­nek az egész sztovcnszkói magyarság élet­bevágó fontosságára való tekintettel hibát követnénk el ha nem foglalkoznánk azzal, lm az tilból ícfverett eszmét elaludni hagy­nánk s ha becsülettel mSmden meítok-gondo- lat nélkül — egyedül csak a magyarság érde­keit tartva szem eíott — nem törekednének arrnák megntefórttására. Egységes magyar párt! Egységes magyar 'tábor, hol törekvéset Melegítését a magyar­ság mtrac&en egyes tagia foglalkozás társa­dalmi állás, — vagyoni és vallási tekintetek: nélkül megtalálja, melyben az összesé® erejét egyesit nemzeti és gazdasági érdekeink meg­védésére és értékeknk fejlesztésére. Lehet-e ennél szebb gondolat, tehet-e ennél fontosabb tennivaló? Az egységes magyar tábor létre­jötte megsokszorozíná erőinket, a velönlc való bánásmód elhatározásánál komolyabb meg­fontol ás na bírná a kormányt és hangosan hir­detné mindenütt, ahol csak magyarok ébrek: Nézzétek, vau egy darab főM, ahol megszűnt a régi magyar átok! Kövessé tok a példát! A cikk aíbbból a megállapttásból todul ki, hogy a magyarság érdekei sokkal erőteljeseb­ben leonémak szolgálhatok, ha a nemzetközi vailáisszoc-táls alapon álló keresztény szociá- lista és a — szerinte — osztóiyszbteze tu magyar kisgazdapárt egyesülnének. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmű­ves és Kisiparos Párt évszázadok nyújtotta tapasztalat és a közelmúlt teraalságai nyomán a magyar foldrnüveiőft és a kisiparost tarja egy szebb magyar jövő legbiztosabb alap­inak. de ahogy* már 1922 évi országos párt- napján is a kimondotta: „távol áfl tőle bár­milyen egyoldalú osztályérdekeket képviselni, mert az egész magyarság jóléte lebeg szeme előtt, s nagyon jól tudja, hogy önnek elérésére s magyarság minden foglalkozású tagjára szükség van.“ Ugyancsak ezen a pártnapon hangzott el az alábbi, az összeség érdekeinek képviseletét kifejezésre juttató kijelentés: ,,A pártok csak akikor Míetoek aUkahruasák a po­litikai életre, csak aMeor érvényesülhet pro­gramjuk mint államalkotó és kormányzó pro­gram, ha az az álíamélet minden részére, r síhát az állam minden polgárának gazdasági és szellemi elfielyezkedésére is kiterjed, ha az illető pártban az általános emberi, átíaM- nos társadalmi jólét felé való törekvés a vezéreszmeU A földet tartottuk és tartjuk a szebb magyar jövő alapjának, de mindenkit foglalkozásra való tekintet nélkül tárt karokai fogadtunk, ki ezen- meggyőződéstől áthatva a. magyarság összeségének érdekeiért, osz- tályérdekekre való tekintet nélkül, harcolni akart. mraKrnrrís^As^KJíxfassxt3mssaeKmspm’i«f 'msmnRSBmemagmmtr. A magyarság megvédése, fenntartása és fejlődésének biztosítása a célunk. Ezen cél érdekében kötelességünknek tartjuk egyrészt a magyarság nemzeti, másrészt gazdasági birtokáil'osmányáriak megvédését Az összes roglaiikozások g,azdasági birtokáltományának védelmi irányát és módosait min délikor a viszonyok irányítják. Nemzetiségünk megvé­désének legbiztosabb módiját azonban a ma­gyar nemzeti szellem fönntartásában látjuk. ■Amikor — mint a cikkíró is megállapította — az egész világ íjömcsak a józan, hanem a legszélsőbb nemzeti alapra helyezkedik, mert ebben látja jövőjét, amikor ellenségeink minden eíkiépzeliető eszközzel népünk „nem- zetközwé41 tételére törekszenek, hogy először a magyarságot tehetetlenné s azután scoimhré tegyék, akkor százszor inkább kötelességünk, amit úgy is szívtok sajgal; ébreszteni, ébren- tartani és táplálni a magyar nemzeti érzést és a ma.gyár öntudatot, minit néipiirak íepn- ■niaradásának legbiztosabb zálogát. Magyar- sáigitnlk megvédése, nemzeti gondó Sí ozásunk tenintantésa nem telhet ok a velünk szemben iöfaudulatn népek elliensé-gíinlkiké . változására, sőt komoly okunk van azt álüitairi, hogy ez osa.'k értékesebbé tesz előttük minkéit. fia pedig aku'droak olyanok, kük berarihiket nem- zeétMiőz való ragaszlkodasvuk miatt ellensé- güraknék tekintenek, úgy kétszeres okunk van rn agy-arságrunkboz raga szedni, mer.t a tör­ténetem bebréooyitetta;, hogy amely népből kiveszik a nemzeti érzés, az nemcsak netm­zetileg. de gazdaságilag is kitöröltetik az élő népek sorából. Vallási tekintet nem lehet szétválasztó ok •magyar és magyar között, mert mindnyájan megtolálihatjuik egymást., az egy igaz Isten tiszteletében. A magyarság ellen a legna­gyobb htot az követné el, ki annak sorait, feleik ezetek szerint megbontaná, ki a szerint osztályozna, hogy te keresztes, te pedig csil­lagos torony alatt imádod Istened. Ez nem­csak a magyarság teljes romlását, de a vallás pusztulását is jelentené, mert elősegítené a mai vallásellenes irányzatok feliiikerekedését. A legfontosabb eszményi irányokat tár­gyalva röviden rámutattam gondolkozá­sunkra — mely meggyőződésem szerint pár­tunk álláspontját is fedi — és hiszem, hogy a felvetett egységes magyar tábor eszméjének nemcsak hogy útjában nem áll, hanem ellen­kezőién azt annál inkább is elősegíteni hiva­tott, mert mindenekelőtt maigyar, mert min­denki által helyesnek elismerhető és elfogad­ható álláspontot fejez ki Pár tünk minden törekvése eddig is egy erős magyar tábor megteremtése volt s a jövőben is ezért mun­kálni, ezt elősegíteni és meg teremteni köteles- ségünkndc tartjuk, minden megoldást kész­séggel Mtorik, minden baráti kezet örömmel fogadunk, mert csak egy igaz cél lehet: az egész itt. éTŐ magyarság erősítése és szol­gálata. Jöjjön tehát a megértés, az egységes magyar tábor! IJiaibb ezerkétszáz hamis szavazatot állapítottak me? Prága, április 22. A Slovák legutóbbi számában ajabb ada­tokat közöl a nyitramiegvei páratlan válasz­tási csalásról. Az Idézett lap szerint Bérén- csen a szlovák néppárt 6, a cseh nemzeti szocialisták 3, a kéresztényszooiálíts párt 83, a zsidók 2, az argaMsok 69, a szociáldemo­kraták 6, az országos magyar kisgazdapárt 82 és a kommunistáik 207 szavazatot kaptak. A hivatalos jelentésben ezzel szemben a keresz tény szociális párt javára csak 53, a magyar kisgazdapárt javára 42, és a kommu­nistáik javára csupán 87 szavazat van föltün­tetve. A keresztényszociális pártot tehát 30, a kisgazdapártot 40, és a kommunistákat 127 szavazattól fosztották meg, amíg az agrár­pártra leadott 69 szavazatot 299-re változ­tatták, vagyis az argalások javára 230 szava­zatot toptak. Nyitrageszten a keresztényszociá- lis párt 45, az országos magyar kisgazdapárt 65, a szlovák néppárt 4, a cseh nemzeti szo­cialisták 3, a zsidók 3, az argaMsdk 3, a szo­ciáldemokraták 40, és a kommunista párt 20 szavazatot kapott, A hivatalos jelentésben a szociáldeimokrafáktól 37 szavazatot loptak, amennyiben mindössze 3 szociáldemokrata szavazót tüntettek föl. Az argalások ezzel szemben a pártjukra leadott 3 szavazatból 43-mat csináltak, úgy hogy a savazatok szá­mához negyvenet hozzáírtak. Gerencséren a kérésztényszociálás párt 57, az országos magyar kisgazdapárt 30,' a szlovák néppárt 25, a cseh nemzeti szocia­listák 3, a zsidó párt 1, a cseh agrárpárt S4, a szociáidemokrata párt 15 ás a kommunista párt 235 szavazatot kapott. Az eredményt a következőképpen hamisitották meg: a keresz- tényszociális párt 57 szavazatából 47-et, a kisgazdapárt 30 szavazatából 20-at. a szlovák néppárt 25 szavazatából 15-öt és a kommu­nista párt 235 szavazatából 205 szavazatot csinálták és az argalások 84 szavazatukat 235-ne változtatták. Nydtraivárjkán a keresztényszociá- lis párt 116, a szlovák néppárt Í35, a cseh nemzeti szocialista Párt 12, a zsdópárt 20, a cseh agráriusok 130, a szociáldemokrata párt 30, a kisgazdapárt 1 és a kommunista párt 35 szavazatot kapott. Itt a kommunistákra adott szavazatokat irtaik az angalásoik javára; még pedig olyképpen, hogy azok 35 szavazatából 7-et, tehát 28-al kevesebbet és az argalások 130 szavazatából 196-ot, tehát 66-al többet csinálták. Kiscz é tény ben a keresztényszociá­Ks párt 46, a szlovák néppárt 12, a cseh agráriusok 21, a kisgazdapárt 1, a szociál­demokraták 1, és a kommunisták 73 szava­zatot kaptak. Itt is 30 szavazatot loptak a kommunistáktól és a szavazatokat az argalá­sok /javára knöyvelték el. M e n y h é n a kexesztényszociáíis párt 143, a magyar kisgazdapárt 44, szlovák nép­párt 7, zsidó párt 4, a cseh nemzeti szocialis­ták 9, az argalások 27, a szociáldemokraták 2 és a kommunisták 2 szavazatot kaptak. A kéres ztény szociá íis párt 143 szavazatát 103-ra, a kisgazdapárt 44 szavazatát 14-r-e és a cseh nemzeti szocialisták 9 szavazatát 2-re hamisí­tották. A cseh agráriusok szavazatait 27-ről csupán 109-re és a kommunisták szavazatait 2-ről 3-ra iavitották ki. Felsöbodokon az országos magyar kisgazdapárt 160, a keresztény szociális párt 88, a szlovák néppárt 3, a cseh nemzeti szo­cialisták 7, a zsidók 3, az argalások 31, a szociáldeirnokrtaák 39 és a kommunisták 56 szavazatot kaptak. Itt fölcserélték a kommu­nisták és az angalásoik szavazatait. A csere következtében a kommunisták 25 szavazatot veszítettek és az agráriusok 25 szavazathoz jutottak. Suránykán a kéresztényszooiális párt 21, a szlovák néppárt 12, a cseh nemzeti szocialisták 14, a zsidók 6, az argalások 33, a szociáldemokraták 6, a kisgazdáik 1, és a kommunisták 125 szavazatot kaptak. Itt a kommunistáktól 62 szavazatot loptak. Ürmé n y ben a keceszényszociális párt 465, a szlovák néppárt 36, a cseh nemzeti szocialisták 13, a zsidók 63, az argalások 364, a szociáldemokratáik 67, a kisgazdák 7 és a kommunisták 531 szavazatot kaptak. Itt is sok szavazatot loptak, de még többet írtak a szavazatokhoz. A szlovák néppártra leadott szavazatokat 36-ról 23-ra (—13), a kommu­nista pártra leadott szavazatot 531-ről 230-na 0—301) csökkentették. A cseh nemzeti szociá- 1 !stákra leadott szavazatokat 13-ról 4t-re (+31), a zsitíópárt szavazatait 63-ró 70-re (i7) és az argalásóikra leadott szavazatokat 364-ről 862-re (+49S) módosították. Nagy falu bán az országos m gyrr kisgazdapárt 75, a keresztényszociáiis párt 16, a szlovák néppárt 8, a cseh nemzeti szo- ciabsták 2, az argalások 151. a szociáldemo­kraták 3 és a kommunisták 63 szavazatot kaptak. A keresztényszociá 1 is párt szavaza­tait 16-ról 6-ra, a kisigazdapárt szavazatait f5-röi 2^-ra és a kommunisták szavazatait 63-rói 13-ra szállították le. Az argalások ezzel szemben 151 szavazatukat 278-ra, vagyis 127-el növelték. Ezek az adatok tíz nyitramegyei község­ből származnak és is.mét csak azt bizonyít­ják, hogy a nyitrai nagymegyébön sohasem képzelt arányú óriási választási csalás tör­tént. Az ellenzéktől ellopták a szavazatokat a koalíciós cseh agrá; párt számára. E fiz köz­ségben a keresztény szociális párttól 80, az országos maigyar kisgazdapárttól 117, a szlo­vák néppárttól 23, és a kommnmistarpárttól 646 szavazatot loptak. Az ellenzéktől tehát össze­sen 876 szavazatot toptak el. Furfangos ember volt Csótor Balázs. Sunyi, apró szeme mutatta, hogy nagy hun­cutság lakozik ott, a homloka mögött. Hát ez a Csótor Balázs ballagott egy­szer úgy tavasztájt a nyélesi országúton, amit tavaly csináltatott az állam, mert hogy addig tengelyig jártak a sárban a nye'esíök, már akinek lova volt. A többiek csak térdig, vagy csizmaszárnyi mélységig, azt az em­ber súlya, meg az ut természete határozta meg. Mondom, ballagott Csótor Balázs. Nem volt vele más, csak az izzadtnyaku selmeci pipa a szájában, ami után ö maga ment, meg egy öblös kézikosár a karján. Nem lehetett hideg idő, mert Balázs gazda nem sietett. De még, ha hideg is lett volna, azzal sem törődött. Útja nem volt sietős, hiszen még csak hat óra volt reggel felé, a város meg Nyelestől csekély három kilométer. Nem is hivatalos az ügye, netn is sürgős. Egyszer csak hátbaszólitotta valaki. Csótor Balázs megfordult és menten ráis­mert a komájára, Gáspár szomszédra. !6 lába lehetett, hogy utolérte. Az előbb hirc­liamva sem volt és most már a sarkában termeit. — Úgyis tudom, mit akar kérdezni, Gás­pár koma! — Mit a? — Hát azt, hogy hova mék, meg hogy mit viszek c, meg hogy ég-e a pipám, meg osztán, hogy — akkor együtt megyünk ... — Hó! — csodllkozta el magát Gáspár — be nagy eszi van kendnek! — Má hogyne vóna! — Tudom, hogy van, de hát azér meg­mondhatja, hogy mi van ott: la? — Hol? — Ott la, abba a kosárba. — Mi vóna? Tojás van. — Tán csak nem eladni viszi kend? — Bezony csak avégbül. — Asszon dóga.az! — Jó magam is elkövetem ét: azt, az asszonnak baja van a gyerekkel... Ezen a szón aztán fennakadtak mindket­ten. Tiszaháti magyar ember nem igen sze­ret gyerekekről beszélni. Nern igen szokott a gyerek sorsa iránt érdeklődni tizenhat éven alul. Ha pedig tizenhatéves lett, az már nem gyerek többé. Akkor már pipa a száj­ba, villa a vállra, akkor már „légin11. A leány? Az meg hátul köti csokorba derekán a kendőt, az már „eladó11. Így liát szótlanul ballzgot egy ideig, rá se ügyeltek a kora tavaszi friss levegőre, mely köröttük korgcíözött. De Gáspár meg nem állhatta szó nél­kül, hát belekeveredett egy közönséges mondásba: — Ej, nagy a drágaság. — Má, hogy nagy? — kapott a szóba Ba­lázs szomszéd — nem nagy a, koma! — Hogyne vóna, — bizonykodott Gás­pár. — Hát higyje el, hogy az emberek ma­guk csinálják ezt a drágaságot. — Én nem csinálom — bölcselkedett Gáspár. — Pedig higyje el, szomszéd ■— folytatta Balázs —, hogy ma már az ócsó nem kell. Ma csak a diága kell. Minél drágább, aníul jobban kell, antul jobban elkapkodik az em­beriül; ha ócsóér adná, a kutya se venné meg. — Híjába, de nem hiszem. — Tamás kend benne, koma? • — Avvagyok ... — lökött egyet vállán a szomszéd. — Pedig hát rosszul teszi, ha nem hiszi, mer úgy van, ahogy mondom •.. Hogy mesz- sze ne mennyek, itt van ez a tojások, ni... Tele van a kosár vele. Olyan szépek, mint a karbutikuius, oszt hiszi-e, nem-e, ócsón mégse kéne senkinek. — Hát hogy adná? — Mongyuk, hogy ócsón ... — Mégis, hogy? — Mongyuk, hogy krajcárjával, vagy azon tu! .-. — Azon túl? — Úgy, hogy kettőt tennék egy kraj­cárra ... — És nem venné meg senki? — Nern ... nem venné még.. ■ — Megest Tamás vagyok, szomszéd. — Hát fogaggyunk, ha éppeg úgy akarja... — Fogadni, azt nem. — Mert nem mér, mert nem mér... — iridulatoskodott Csótor Balázs. — Pedig ugyancsak merek! — Akkor fogaggyunk, no! — Mennyibe? . — Tíz pengőbe. Tízbe. Azontúl nem aka­rok veszteni. — Hogy krajcárjával el nem adja? — Abba! — Jól van, ha mindenáron el akarja veszteni a tíz pengőjét... de ott leszek ám én is! — Ott hát! Ott fog kend mellettem üliri a piacon és bedugja a száját a pipaszárral, oszt hallgat. Hallgat, mert, ha megmukkanfk, a fogadás nem gilt. — Állok elébe, — örvendezett Gáspár és csakhamar úgy is lett, a városba érteik. A piacon már ott ültek sorban a falusi árusok. Kinek teje, kinek vaja, leinek tojása volt eladó. De olyan tojás, mint a Csótor Ba­lázsé, senki kosarában nern volt. Az szép volt, az szemrevaló volt, az gyönyörű, egészséges volt valamennyi. Jöt­tek is hamarosan a vásárló asszonyok. Egyik-másik meg is kérdezte Csótor Ba­lázstól: — Hogy adja a tojást, bácsi? — Ma jókedvemben vónék... egy kraj­cár darabja... — kinálta Balázs. Az asszonyok szó nélkül soinfordáltak tovább. Nem értették. Az egész piacon har­minc krajcár a tojás darabja, csak ennél a bomlott embernél volna egy krajcár? Talán nem is egy krajcárt, de egy koronát mondott, csak nem jól értették­Hamarosan összeakadt két asszony. — Hallja már! Egy krajcár a tojás da­rabja! — Hol? — Annál a veresbajuszos atyafinál. — Nem lehet al a Tárcaro válunk: Csütörtök: Nagy István: Magyar János egyszerű története. Péntek: Földi Mihály: Az iró a pult mögött. Szombat: Radnay Oszkár: Hasis. Vasárnap: Marék Antal: Befogták a lelkem vers). — Dániel né Lengyel Laura: Ki­rály halála. Balázs tolást árul — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Rácz Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents