Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-18 / 89. (537.) szám

Péntdk, április 18fi i ■ii,iB, || ,, , irtjjr nr-irum.- tcas3^'““«l *' oir

. R&áics a kisebbségek feéesi k<mferesseiájárél

Becs, április 16.

(Saját totiósiíótíktói.) Rádiós újságírók előír!: íki-jeíeiftette, hogy a 'nemzeti kisebbségek bécsi konferenciáját hat bét múlva fogják megtartani. A konferenciára, amelyen csak .parlamenti tagok fognak részi vonni, a volt osztrák r^gyar monarchiából alakuli államok vajaimennyi nemzeti kisebbségeit, te-- Urát Cseh-Sziovákia, Lengyelország, Jugoszlávia és Románia kisebbségeit fogják meg- Mvni. Radfes kijelentette, hogy a szlovákok, a németek, a magyarok, a ruszinok, a horvátok, a szlovének, a boszniai mohamedánok,. a szerbiai törökök, az albánok és a monte- 11 égrőlak képviselőit már is meghívták. A. konferencia ütései nyilvánosak lesznek és azokon nemcsak a határokkal hanem az egyes utódállamokban hatalmon levő kormányrend- szerekkel is fognak foglalkozni, mert a béke- szerződéseik világos rendelkezései ellenére a nemzeti kisebbségeket mindenütt elnycsm- ják. Á koníereeia követeléseit Rodics a nép- szövetség elé fogja terjeszteni.

kodé s a legutóbbi 3 évre erre engedéllyel .nem bíró személyek nyugdísárandöságaiTíak '.(kifizetését beszüntette.

— KoSfee város ezen eljárása tehát a- demtóhó nyugdiíszabáiyzat rendelkezéseinek megfelel. A 'nyugdíjasoknak nyugdijaik Mautóbbi ülésén Macdonakihoz s azt kérdezte,; vájjon a jelenlegi légi fegyverkezési versenyre való tekintettel, lesz-e a miniszíerel- 1 nők abban a helyzetben, hogy a washingtoni konferencia mintájára, konferenciára hívja össze a nagyhatalmakat. Macdonakl azt válaszolta, hogy

azonnal, amint az európai problémák leg- siílyosabbjai megoldást nyernek, nagyon komolyan keli a fegyverkezések kérdésével foglalkozni, de nem csak a légi, hanem valamennyi fegyverkezéssel. Ha a megfelelői indítvány kedvező fogadásának csak lég-, kisebb lehetősége is meglesz, ugy haladékzése iránti kérvényei a város által a zsupánnak beterjesztették ugyan, a zsupán azonban a kérvényeiket a városnak vissz aküldötte azzal. hogy ez a saját hatáskörében határozzon.

— A belügyi minisztérium ez okból nem látja indokoltnak, hogy ez ügyben bámüféfe intézkedést is megtegyem,

íaíanul meg fogja azt tenni (Helyeslés,) Ka valamelyik nagyhatalom ilyen megállapodás létesítéséhez együttműködésre szólítaná föl, ugy ajtaja ilyen megállapodások számára nyitva áll. Legnagyobb jelentőségű az a tény, hogy nem csak, hogy viszályra, de félreértésre sincs ok Francia- ország és Anglia között. Hasznos lenne, ha nem csak két, hanem lehetőén minél több állammal lehetne a washingtoni egyezményhez hasonló egyezményt kötni. Ezzel nemcsak Anglia, Franciaország és Olaszország, hanem minden állam biztonságának bizonyos mértékig való biztosítását lehetne elemi

álló papi testülettel, hanem bármily társadalmi osztállyal vagy csoporttal szemben is, nem kerülhette volna el méltó bünhődését. Lehetséges az, hogy éppen csak a csehszlovák köztársaságban és éppen egy fontos vezető tanügyi állásban garázdátkod- liassélc szabadon és bántatfanul egy ilyen minden erkölcsi érzékből kivetkőzött egyén! A cseh-szlovákiai tanügyi kormányzatnak az egész világ előtt szégyene az, hogy egy tankerületben ilyen tantóíTra képviseli és hogy egy nagy kiterjedésű vidéken ilyen emberre van bízva a sok ezer gyermek neveltetése fölötti felügyelet.

gyarországba való kifizetésének engedélye

Pücliiili m i| Icsicrclcsi konscrendárél

London, április 17. Seely liberális képviselő interpellációt intézett az alsóház tegMiiiiszteri válasz

a Magfarországoa lakó kassal nyugdíjasok sif&gáifbesfciiiíefcése?; ügyében

Prága, április T7.

A belügymnríszter most válaszait Kör- ,, íoetudy-Ökes dr. keresztényszociális nemzet- gyűlési képviselőnek és társainak a Magyar- országon lakó kassai városi nyugdíjasok nyugdijának beszüntetése tárgyában beadott , interpeiációjára. A miniszter válasza szó sze- , iónt igy hangzik :

— Kosice város kép viselőt estük te az

1923 május 14-én megtartott gyűlésén Kosice , város alkalmazottjainak ős ezek hátramara- > dóit özvegyeinek és árváinak nyugellátást já- í randóságairol szóló 19.926—227—1915. adtai vyib. száknál eddigi szabályrendefetét a zsu- r ■pán hozzájárulásával módosította. .

— Az uj szabályrendelet által az 19.926 —227—1915. sz. szabályrendeletnek csupán az u-j nyugdijuggd intézkedéseiknek: ellent nem * mondó rendetezései tartattak fenn.

— Nevezetesen fentartatott az 1915, évi 1 nyugdijszabályzat 22. §-ának azon intézkedő- '■ se is, amely ugy rendelkezik, hogy a kiütő!- ■ dön lakó személyek nyugellátási járandósá- ; goinak kifizetése a törvényhatósági bizottság 1

engedélyéhez van kötve, amely engedély 1 legfeljebb 3 évre adható meg. Ko§ice város- 1 ra jelenleg a rendezett tanácsú városok te- r ktntetébeu rennáfó rendelkezések, amennyi- ^ ben azok későbbi rendelkezések által nem módosíttattak, vannak érvényben s követke- 1 zőleg a nyugdiijárandóságok külföldre való 1 kifizetése engedéáyezésének joga a városi ' képviselőtestületre szállott át. A város igaz- 1 gatáisa ennélfogva a Magyarországon tartóz- *

■Á kaik papságét gjalám tanfelügyelő sz&nayirata

a parlament előtt

A magyar képviselők elégtételt és megtorlást követelnek.

{0SOi)"Kirp^ae Ipolysági tanfe.].agyei'önek a római katolikus papság etem intézett mteő- sifoeiéífertöl durva tátaa-dlásia ügyében Kör- mendiy-iÉkes Lajos nemzetgyiiiési képviselő és társai a következő mterpeílációt intézték a mimzíerelniöikStóz és -a nemzeímüv7Cii!ödésügyi tmtotezTeríiicz:

— Miniszter Urak! — Krpetec B. Ipolysági terfeMgyelő eddigi hivatalos működését és poMkai tevékenységét a hallatlan botrányok hosszú sora jelíamzi. A volt Homt-megye békés Irakossúigának vdlósátgtos réme ez a vezető tanügyi áSást betömő rosszakaratú egyén, aki az őslakosság köztfezteletben álló szlovák és magyar vezetőit jogos ok nélkül minden téren a legdurvább eszközökkel üldözi lés ugy. élőszóval, imwit Írásban a fegocs- rnrányabb ÉJejezéssekkél sértegeti. A legcsekélyebb erkölcsi feielősségérzetet is nélkülöző üzclmei során legutóbb egy oly párat- lanui durva és a személye általi képviselt iskokatügyá íkorraányzaitra is oly szégyenteljes szenny iratot produkált, .amely szenny ira t nemcsak a 1>e]fökBi közvéleményt botránikoz- tat'ia meg,, de végzetesen aifcaDmias arra is, hogy a cseh-szim^-ákiai közállapotokat a mü- ve$t k'ültíöVd előtt a legsötétebb balkáni színekben: tüntesse fel.

— Az eset aratói súlyosabb megiifélés alá esik', miután Krpelec B. tantfelÜigyelő hivatalos minőségében most nemcsak az őslakosság egyik köztisztefetnek örvendő vezető egyéniségét sértette és rágalimazta meg. hanem ,a tegmirveletferebb tónusban és a leg’emTt’mximK&'fKW.sa

ígaztaianabb hazugiSágolíkai végtefenűl meg- íséntette az egész római katoLkus papságot.

— A kuitusrátamok eaelótti történetiében páraittemű áüó esetet -röviden a toörveitkezőkbeu feancrrtetjüik:

Richt-er János szaikáliosi római katoMcus pliébános, volt magyar országgyűlési képviselő Szakáíos -község laikosságánalc szine-iava 'ál'tal aláirt kérvényt nyújtott b«e a pozsonyi vasú (igazgatós,á'glhioz; amelyben Darida Mi- tltó-ly volt szakilösi átlonnásí dőbárónak botrányos családi életére való hivatkozással áthelyezését kérdtnezték. Darida erre hatóság eSött elkövetett rágaismazásért beperelte Ridhter Jánost. A per fob^amán az Ipolysági iárásbiróság megszerezte a vasutigazgató-ság- tót az üsgy aktáit. Az akták között Krpelec B. tanfelügyelőnek a vasu-tiigazgatósághoz címzett és itt szószerinti fordításban közölt következő beadványa foglal helyet: (Következik a t>ea'd\ráuy szószerinti szövege, amefye'!: a P. M. H. közölt elbönek.)

— Miniszter Urak! — Krpelec B. tanfelügyelő e tevéiévé! hivatalos minőségében legdurvább módon és a legsnlyosa-bb mértékben megsértette az egé^z római katolikus papságot.

— Ha a magyar rezsim aia& egy vezető

állásban levő köztisztvisdő bármily nemzetiségű és bármily felekezetű lelkész! kart ilyen sértéssel illetett volna, hoszonnégy óránál tovább nem maradhatott volna meg állásában. Tette volna meg azt az Illető nemcsak egy világszerte köztiszteletben

Krpel,ec tanfelügyelő durva íörraed- vényét mindem jóérzésü és tisztes-séges go-sv doikozásu ember a tegszigarubban eíitélL EMtélik ezt nemcsak az őslakos magyarok és szlovákok, de eíifélnk -a nemzeti gyűlöletből ci n-etm vakított csehek is. Ezt bizonyítja az a cseh tisztj’tóseliő is, aki Krpelec fent idézete bead v ány ára fő Sh álb otrodá sáliak k iifej e zése ként .vörös ceruzává! ez-t a megjegyzést tette: ,Jgy ír hivataiösafn egy tanfelügyelő!!“ (Takío píse fedőn Skobkd iuépék-tor ítraduéü)

— Míeisate-r Urak! Krpelec B. poltysági taaiifelüígyeilő mélyen megsértette a római katolikus papságot. Mélyen megsértette továbbá Szakák® község lakosságát és annak fejrészét, Rdchter Jáno-st. Ma a- meghofrankoz- íart-ott őslakosság nie-vében Miniszter Urakíól a sértettek részére elégtételt kérünk és várunk.

— Kéndliük a Miniszter Urakat, van-e tuklomásuik Krpelec B. Ipolysági tanfelügyelő fent ismertetett gyalázkodó iratáról, van-e tudomásuk Krpefec tanfel-ügyelö évek óta folytatott és az iskolaügy teikiráélyére -káros űzielmeirő!, ha.jtenidők-e Krpelec tan-felügv.:feí állásától .azonnal felífüggeszteni és hajtó-ndek-e Knpetee eíien a legs-zigaipubb fegv-e’mi és bün*- vádii eljárást meginditínt11'"

Üzemben a niszmszkój tro-ka. A Grgat- kó, Kaminsky és Necas koalíciós képviselőkből álló ruszinszkói trojka tegnap dételén a kormány elé terjesztendő kívánságait beszélte meg. A képvise'ők elhatározták, hogy az autonómia kérdésének megoldását a ru- szins-zkói alkotmány előkészítő munkálatainak megkezdését, a határkérdés megoldását, továbbá iskolaügyi, nyelvi és a földbirtokre- formra vonatkozó követeléseik teljesítését fogjálk követelni. Ezenkívül néhány részlet- kérdésről, vasútvonalak és közértül etek építéséről tárgyaltak.

Tárcarovaíunk:

Svo mb a t: S z e n t«h í h á I y i Ödön: A rád«siik kíucse.

Vasárnap: Húsvéti szépirodalmi melléklet. Több mint negyven eredeti tárca és

vers.

I rllisáfi SsSicsc

KALANDOR-REGÉNY

A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye

írta: Szentmihályi Ödön. (il)

— Nagyságos asszonyom talán sötét&bb szűrben látja a dolgokat a valóságnál. Am-eny- nyire én megitéJDctem, Margitka teljesen megelégedett a sorsával. Ami pedig a leány- áírnokát i>lleti, azok teljesülése még egyáltalán nem rmába idejét. Hiszen alig rmrlt még 24 -éves.

— Igen, már elurmilt 24 éves s ez éppen elég a gyermeke lövőjén szorongó anyai szívnek. Atztá-n az utóbbi időben nagyon megváltozódnak látom. Az én jelenlétemben vájteozatfeiud vigkedélyü, de ha magában vau, félórákon át üldögél tétlenül elgondolkodva. Mintha tépel'ődnéíc valamin.

— Na lássa, nagyságos asszonyom, ez is csak azt bizonyítja, hogy az ifjú álmok ideje még nem múlt el. De már itt ír van a kicsike, ha-FWm aiz előszóba csengőjét.

Néüjány piittenat múlva a leány csak- ivgyan belépett a szobába. Anyját gyöngéd cíókkal, rönökét barátságos mosollyal íkI-vö- zöl-te. A detektív most maga is észrevett valami idegen szerű oröl'tetettségct a moso- íyáíbari, de a változást annak a lelki fáradt- • ágnak tű fardoni totói, amely a mc-gfcszitcft czeifeun imjinkával mindig együtt jár.

—Csakhogy megjött végre, kedves Margit — üdvözöl te őt örvendezve — megárt az egészségének, ha tuizásíha viszi a munkát, hiszen naponként legalább egy-egy órácskáival megtoldja a hivatalos órát.

— Isten tudja, noha valójában alig végzek valamit. Aztán minél tovább ott vagyok az őrhelyemen, árunál ikőnwyebtben kifürkészhetek valamit

— No ami azt illietl eddig nem valami nagy eredményiről ®zámo5iha:t -be a mi kedves őrszemünk. Vagy tálán történt valami?

— Végképpen semimi, pedig már majd

léét hete vagyok ott. Igaz nem is sok alkalmam van a megfigyelésre. Végzem aíheirceg úgynevezett magám.levele zését. A politikai levelezés mr. Lewis kezében van. Vele együtt nézzük át napomként a postát, s ö már a levetek címzéséről vagy pecsétjéről ráismer a fontosabb levelekre s magához veszi őket, hogy a hercegnek referá'Jjoai. A többi aztán az én dolgoan, ezek azonban jelentékt-cfen semmis égek: számlák, meghívók, kolduló

levetek és má« hasonlók Legnagyobb részüket örrálifóam intézem és csak a legritkábban kell útbaigazításért mr. Lewiis-hez forduilnonn, A legtöbb dolgom most a herceg jövőheti 'Ifajós-'partíejűnak előkészítésével van. A program és a meghívottak névsorának niegálla- pitásáíban a herceg is rész Ivett, de a többi oBumka a-z én nyakaimba szakadt. Én tárgyalok a szereplő művészekkel, szállítókkal MegS'zámláíatTian rniiliók mernnek á-t a kezo- men, d*e romélom, a siker is nagyszerű tesz.

— Nó lám, Margitka, ugy beszél erről a mulatságról, mintha ennek rendezése volna az egyediül feladata a herceg melle ti.- óh, az ilyesmibe hamar beleéli magát az ember! - válaszolta a leány látható zavarral

A detektív elkosrrorodott ábrázatta! tekintett a leány lángbabortót aroára és lesütött szemspii látra,

— Tehát végképpen sieimnii eredmény?

— Seímcmi. Azaz egy érdekes jelenetünk ■mégis -volt, — -válaszolta a teány méig inkább -niövekedő zavarral. — Meglehetősen heves jefeniet a herceg és mr. Lewis között, amelynek . . a melynek . „ nos igen., néntóképen magiam voltaim az oka.

— Ez aztán érdekesnek igérkezáik. Halljuk csak!

— Éndekesnek talán -neim is volt olyan ■érdekes — foíytaitta a leány magával küzdve — inkább nagyon is kínos. Legalább reám nézve. Nemi is tudom, hogyan mondijam el Mivel azonban kötelességem mindenről hűségesen bcszáinrolná-, tehát ezt sem hallgathatom ei

— Ha ke-lemietlan magának, kedves Margit, és nietm tartozik szorosan az ügyhöz, nem kell elimondainia.

— De elmondom. Ugy történt, hogy mr. Lowis-szal tfegyaltunk éper> a hajókirándulás ügyében. Én kezdettől fogva meglehetősen tartózkodó, mondhatnám rideg magatartást taniiisrito'ttárni vele szemben, mert a modou'ában, még inkább a nézésében olyasmit vettem észre, ami nem tetszett. Azt hiszem, ért engem kedves barátom. Mikor aztán a tárgyalást befejeztük s felkeltem, hogy távozzam, mr. Lewfcs hirtelen megfogta a csuklómat és jelentős mossolyal reám tekintve igy szólt hozzám: ,.Nem gondolja kicsikém, hogy kissé barátságosaid) is tehetne vetem sízemiben. hi-szen tudnia kel! irrnlyau sokat tehetek ötems-égénél az ön érdekében/1 Hevesen kitéptem a kezemet az övéből és épen valami sértő válaszra készültem, mikor egysaepre csak a lierceg alakja

jelent meg a szomszédos terein ajtajában. Az is lehet, hogy mór régebben ott állt és tanúja volt az egész visszataszító jelenetnek. Szoborszerü, rideg arccal csak ennyit mondott: „M. Lewis, kérem egy pillanatra/* De azt a megsemmisítő, lángoló pillantást, amit reá vetett, sóim sem fogom elfelejteni. Aztán becsukódott mögöttük az ajtó és olyan hangos szóváltás hangzott mögötte, azt hiszem hindu nyelvben, amimé még aligha hangzott el azokban az előkelő termekben.

— Ez igazán érdekes! Ugy mondja, hogy civakodtak. A herceg és szolgája, akarom mondani titkára. Nagyon bizalmas lobon áhítatnak egymással. N-em gondolja kedares Margit, hogy ez kissé mégis csak furcsa ?

— Éppen inéin találom ferresának. hogy két férfi összesző!! átkozik, ha mind járt alárendeltje is egyik a másiknak.

— No persze, igaza tehet. De mégis a herceg az ő bá-lványszerü modorával. Kfrlöu- ben nagyo-n köiszönőm a bizalmas közlést Még csak arra kérem, hogy a hajókiránduláson kissé nyitva tartsa a szemét. Különösen az úgynevezett politikai ügynököket tartsa jól szemmel. Egyik-ntó-silk sehogs^sem tetszik nekem. Nagyon szeretném, ha a meghívottak névjegyzékét is idejében megkaphatnám.

— Holnap, ugy hiszem, elkészül!ietek veie. Már búcsúzik, kedves felügyelő ur? Akkor hát Isten vele, -a viszontlátásra!

A detektív elbúcsúzott az asszonyoktól. Szokatlanul elllágyiílt telein tettel nézett a leány szemébe, azt/rn hirtelen kifordult az ajtón. Nehézkes léptekkel indult lefelé a régimódi kanyargós léixfem. nrintha va'kamtndhéz teher snílyosodnék a vállára.

• (Folyt, kőv.)

g