Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-16 / 62. (510.) szám

3 Vasárnap, március 16. Lossow nem jelemk meg többé a bíróság előtt München, március 15. Az elnök a tárgyalás megnyitása után Faulhaber bíboros nyilatkozatát olvastatja föl. A biboros visszautasítja Ludendorff tá­bornoknak az ő személyével kapcsolatban tett kijelentéseit. Ugyancsak fölolvassák Los- sow tábornoknak egy levelét, amelyben a tábornok közü, hogy nem hajlandó a bí­róság elölt ismét megjelenni. Az elnök ki­jelenti, hogy a bíróság Lossow elővezetése kérdésében dönteni fog. Ezután megkezdik a védelem által indít­ványozott tanuk kihallgatását. Dobért egyetemi tanár Kaihrt évtizedek óta személyesen ismeri. Nézete szerint Kalír magatartása a Biirgerbráu-pincében teljesen komoly volt. A tanú Lossow magatartásá­nak komolyságában azonban nem tudott hinni. Bergen rendőrségi százados szerint Los­sow az ügyet a Biirgerbráu-pincében történt események után nem vette komolyan. Nézete szerint Lossow sohasem gondolt arra, hogy Hitlerrel együttműködjék. Lossow tábornok a gyűlés után rendkívül izgatottan érkezett a városparancsnokságra. Skierach szolgálatonkivüll kapitány azt állítja., hogy a Berlin ellen való fölvonulást valamennyi szervezet elhatározta. A tanú ki­hallgatását zárt tárgyaláson folytatják. Bauer Hermáim tanár, a hazafias szer­vezetek elnöke, aki a „Berlin ellen!“ jelszót kiadta, sajnálatának ad kifejezést, hogy a jelszót félreértették. Vallomása nem tűnik föl hi teltérdemlőnek. Gyűlöletet szít egy tanfel­ügyelő ne|e Szlovenszkóban Felekezeti gyülölség szitása miatt feljelentést adtak be Rtesner Ziska Rév Zsigmondné tan­felügyelő neje ellen Homonna, március 15. (Saját tudósítónktól.) A Csehországból idetelepitett uj tanerők működésének jellemző példája az alábbi eset. Homonna nagyközség társadalmi, fele­kezeti és nemzetiségi különbségre való tekin­tet nélkül eddig a legjobb egyetértésben élt. Ezt az egyetértést most megzavarta Riesner Ziska tanfelügyelő cseh származású sovi­niszta felesége. Riesner, aki a magyar éra alatt Rév Zsigmond volt, a forradalom után szlovákká vedlett át, sorra elkergetette régi magyar kollegáit, és segítségére volt a mi­nisztériumnak abban, hogy több évtized óta szolgálatot teljesítő tanítókat megfoszthasson nyugdíjigényétől. De hogy szlovák „gutge- sinnt-ségét“ még jobban kidomborítsa, cseh nőt vett el feleségül, aki mint polgári iskolai tanítónő került Szlovenszkóra. Riesner Ziskáné, aki Rév Zsigmondné is lehetett volna, ugylátszik kifogyott a szá­mára előirt tanítási anyagból és újabban szociálpolitikával foglalkozik, mert előadás közben az itteni népesedési viszonyokról ilyeneket ad elő kilenc-tizenhárom éves gyer­mekek előtt: — „A homonnai urinők visszaélnek azzal, hogy a parasztasszonyok nem tudnak szá­molni, mert ha tojást vesznek a piacon, becsapják a parasztasszonyokat." De különösen a zsidó uriasszonyokra vonatkoztatta ezt és hangsúlyozta, iiogy a görögök is kereskedők voltak, de nem csaltak úgy, mint a zsidók. No meg anép általában azért nyomorog, mert a zsidók kiuzsorázzák őket. A zsidóíelekezetü gyermekek sírva pana­szolták el odahaza az esetet, de a más fele­kezetű gyermekek is megütközve mondották el szüleiknek, hogy mit tanít a tanfelügyeloné. Homonna egész társadalama megbotrán­Varsó, március 15. A szejm tegnapi ülé­sén a lengyel szocialista párt a saintgernia.'ni szerződés ratifikálása ellen szavazott. Lie- bermann képviselő kijelentette, hegy a szer­ződés imperialista alapokra van építve s hogy ennek köszönheti Lengyelország, hogy elszakították tőle a tescheni Sziléziát. A ra­tifikálás nem gyógyíthatja be ezt a fájdalmat. A sainígermaini szerződés Ruszinsz'ióí elismeri Cseh-Szlovákia integráns részé­nek, amit a szerződés ratifikálása folytán kozott a tanfelügyelőné-taniiónő kijelen­tésein és a zsidógyermekek szülei elhatározták, hogy feljelentik Riesner Ziskánét a minisztérium­nál felekezeti gyülölség szitása miatt. Az ügy azonban foglalkoztatni fogja a községi vybort is, amelynek tizenkét zsi­dópárti tagja okvetetlenül számíthat a ke- resztényszociális párt támogatására, akik­kel együtt nagy többségük van. Tudósítónk nem tartja lehetetlennek, hogy beleszól az ügybe az államügyészség is, még pedig a köztársaság védelméről szóló törvény alapján, amelynek a felekzet, — illetve osztály elleni izgatásra vonatkozó rendelkezését a tanfelügyeloné Ugylátszik nem ismeri. Végül hozzászólása volna az ügyhez Bechyne szociáldemokrata iskolaügyi mi­niszternek is, akinek ez ügyben való állás- foglalására a szlovenszkói közvélemény igen kiváncsi. Lengyelország is kénytelen elismerni, noha Lengyelország a maga részéről semmit sem tett, hogy Cseh-Szlovákia a kölcsönös engedékenység folytán ratifikálja a rigai szerződést. Kijelentette, hogy a sainfger- maini szerződés nem szabályozza véglege­sen a lengyel—cseh-szlovák határt s hogy a lengyel nép sohasem fog lemondani arról az igényéről, hogy Cseh-Szlovákiávaf a határ igazságos módon rendezíessék. lyen a kisantant megbízottai aláírták a Ma­gyarország újjáépítéséről szóló jegyzőköny­veket. Kifejezték abbeli reményüket, hogy Magyarország pénzügyi újjáépítésének most már semmi akadálya sincsen és gyorsan be­fejezést fog nyerni. Hannotaux fölolvasta a bizottság jelentését, majd a kisantant képvi­selői kijelentették, hogy a jelentéshez fen- tartás nélkül hozzájárulnak. Ezután Korányi Frigyes báró, aki a magyar kormányt a bi­zottságban képviselte, mondott hosszabb be­szédet, amelyben a többi között ezeket fej­tette ki: — Magyarország teljes bizalommal látja, hogy Magyarország pénzügyi újjá­építésének ügye a népszövetség kezébe van letéve. Magyarország a legnagyobb szerencséjének tartja, hogy a népszövet­séggel együtt munkálkodhatik abból a cél­ból, hogy az újjáépítés müvét sikeresen befejezhesse. A mostani mü újabb sikerét jelenti a népszövetségnek, amelyhez a ma­gyar kormány nevében a legőszintébb szerencsekivánatait és köszönetét fejezi ki. A bizottság ezután hasonlóképpen sze­rencsekivánatait fejezte ki Korányinak és ezzel az ülés véget is ért. A népszövetségi tanács tegnapi üléséről még ezeiket jelentik: Miután a kisantant kép­viselői, Benes, Titulescu és Jovanovics mi­niszterek aláírták a magyar jegyzőkönyve­ket, Magyarország újjáépítésének kérdését este a népszövetségi tanács eíé terjesztették. Hannotaux delegátus a magyar bizottság ne­vében mindenekelőtt időrendi áttekintést adott a tárgyalásokról és hangsúlyozta, hogy főképpen a kisantant államai, Cseh-Szlova­kja, Románia és Jugoszlávia voltak azok,., amelyek a szolidaritás és békeszeretettől át­hatva, kezdeményezték, hogy ugyanazt te-í gyék Magyarország érdekében, amit oly si- •... keres módon tettek Ausztriáért. A népszó-^ vetségi tanács nevében köszönetét mondott mindazoknak, akiknek érdeme a tárgyalások y végleges sikere és külön határozati javaslatot.: ■ terjesztett be, amelyben a népszövetségi ta­nács újból kijelenti, hogy a két jegyzőkönyv szellemében el van határozva arra, hogy át­veszi a magyar pénzügyekre vonatkozó el­lenőrzést, mihelyt megállapítást nyer, hogy Magyarország azokat a jóvátétcli fizetési ; kötelezettségeit,, nem teljesíti, amelyeket a jóvátétel! bizottság döntése alapján magára' vállalt. Egy másik határozati javaslatban an­nak a biztos reménynek adtak kifejezést, hogy ezt az újjáépítési müvet a nemzetközi együttműködés szellemében szerencséseiig befejezték. A magyar delegátus rövid záró­beszédé után mindkét határozati javaslathoz hozzájárultak. Géniből jelenti a svájci távirati ügynök­ség: Magyarország újjáépítésével kapcsolat­ban két jegyzőkönyvet dolgoztak ki. Az első­nek, amelyet Anglia, Franciaország, Olasz­ország, Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia, Romá­nia és Magyarország írtak alá, politikai jel­lege van. Az említett hat állam kormányai ki­jelentették, hogy respektálni fogják Magyar­1 hliP li'l <1 irr—vaiw A nsagpr Kiteli icpsiivcis^i iüílCfi Bethlen újabb treuga Deit tervez — Rövidesen kiírják a köles Sut — Harding csak március végén dönt Budapest, március 15. (Budapesti szerkesztőségünk teefonje- lentése.) A politikai világot teljesen kielégíti a népszövetségi tanács döntése, amely a végső szót mondotta ki a magyar kölcsön immár egy esztendő óta húzódó ügyében. Azzal az aktussal, amely tegnap délután történt és amellyel a kisantant megbízottai is föntartás nélkül aláirták a magyar újjá­építésről szóló jegyzőkönyveket, a magyar kölcsön a végleges megvalósulás stádiumá­ba jutott. Most már egy-két teljesen jelen­tőségű élküli formalitás van hátra, amely azonban már nem befolyásolja sem a köl­csön kiírását,amely a legközelebbi napokban már meg fog történni, sem pedig a kölcsön jegyzésének megkezdését. A magyar parla­ment rövidesen végez a valorizációs és a kényszerkölcsönről szóló javaslatok vitájá­val és hozzákezd a külföldi kölcsön fölvéte­léről szóló fölhatalmazási törvényjavaslat tárgyalásához. Kormánypárti körökben erő­sen hiszik, hogy az ellenzék nem fogja el­nyújtani a vitát és legkésőbb már a jövő hónap közepén meg is szavazzák a kétsza­kaszos fölhata'mazási javaslatot. Az ellen­zék ugyan erős attakra készül a javaslat ellen, mert azon az állásponton van, hogy nem egyszerű törvényről, hanem egy olyan javaslatról van szó, ame'y két és fél eszten­deig úgyszólván függetleníti a pénzügyi kor­mányzatot a parlamenttől és teljes pénzügyi diktatúrával ruházza föl a kormányt. Kor­mánypárti körökben ezzel szemben mégis úgy vélik, hogy Bethlennek sikerülni fog az ellenzékkel a javaslatok letárgyalására Treuga dei-t teremteni és igy a fölhatalma­zási törvény rövidesen tető alá kerülhet. Az utolsó tanácskozás A MTI. jelenti Párisból: A népszövetségi tanács tegnap délután ülést tartott, ame­A lengyel szocialisták igazságtalannak tartják a cseh-szlovák—lengyel határt kém kell valaki, nekem megértő társ kell, aki---------­Sem mihez sem hasonlítható az a hang, ami kiszakadt a férfi melléből. Úgy csak a férfi tud, amikor asszonyi karmok marcan­golják. — Hallgass el! Rátapasztotta a szájára verejtékes te­nyerét. És mikor tenyere alatt érezte a hú­sát, végzetes á lati düh kapta a sodrába. Iszonyodva érezte agyára tódulni a forró, vérszagu hullámot, amelyik akkor fakadt föl bensejében, amikor a harctéren először szurt-döíött bele eleven ember testébe ... M 2gölöm!... Megölöm!... Az asszony vitázva meredt az arcába. Ez a halál! Gyermekes, szörnyű félelem zsibbasz- totta, a vér mind lehuzódott az arcából. Fe­hér lett az arca, mint a gyolcs, a körmealja kék és reszkettek az ujjai. A szájaszéle rán­gatózott és valami kimondhatatlan elképedés a szemében. — Félek — hebegte — hiszen nem csi­náltam semmit, csak beszéltem vele... Ne­ked mindegy... Azt hittem, már nem sze­retsz, amióta azt a másikat---------­A férfi hátratántorodott, bénultan hullott le a keze. Azt a másikat! H'szen ő sem makulát­lan. Van-e joga tehát?... Odatámaszkodott a legközelebbi fához, 1 a verejtéket törölgette a homlokáról, arcáról. Érezte, hogy az egész hátát, végig a testét kiverte a nehéz verejték. Csakúgy folyt le kétoldalt a halántékán. ^ — Az élet folyik ki belőlem — gondolta — a fiatal erőm — és egyre törölgette a homlokát. Az asszony továbbhurcolta magát pár lépésnyire a legközelebbi pádig. Lerogyott rá és még mindig szorongatta a szivét a rettentő ijedelem. Maga elé tartotta a két kezét és lenézett reszkető ujjaira. Idegenül, kábán tekintett ezután körül. Összefolyt ben­ne minden, összezavarodott, kiesett a létből egy pillanatra, nem tudott sem magáról, sem a körülötte levő dolgokról és valami jóvá­tehetetlenül borzasztó dologra rettent rá. Kezdte megmérni azt, amit cselekedett. így maradtak ott egy ideig. Az asszony széd elegye a történtek körül, a férfi bele­bukva, elmerülve benne egészen. Hiszen te már nem szeretsz engem, amióta azt a másikat... Az asszonynak igaza van! Krisztusz kín­szenvedésére! Nem tehet róla, de mióta a véletlen útjába vitte ezt a fehérképü, kék- szemű, tisztahomloku lányt, azóta nem bírja — azóta kerüli az asszonyt és még inkább belevájta magát a robotba... ó, nem tett többet... Nem köze’edett a lányhoz, de ez asszonytól — elszakadt. Rázta a bilincseit, csörgette és érezte, hogy bilincs... kölönc!.-. Odament a pádhoz, leült a másik végére. Az asszony feléje fordult: — Bevallanám, ha megtettem volna... De te... Azt hiszed, hogy nem éreztem meg?... Én megéreztem!... Hogy te már... A férfi kétségbeesetten csapta össze a tenyerét... . Az asszony felugrott: — Te mást szeretsz, Pál! Csend a kiáltás után. A férfi színtelen hangon kezdte: — Belátom, nem úgy éltünk, ahogyan kellett volna---------­A másik közbevágott: — De, ha én megtudom, hogy kicsoda — Az asszony már ismét felülkerekedett. Mintha csak abban lelte volna örömét, hogy megtapossa, úgy folytatta: — És még te mersz!... Még te akarsz!... A férfi azonban már elhatározta kemé­nyen, hogy most kitart, most szembefordul vele, belepillantást enged gyötrelmei mély­ségébe és megpróbálja, beszélni fog vele... Tegyük fel, hogy én valóban arra a meggyőződésre jutnék ... Tegyük föl, ha azt ajánlanám neked, menj pár hétre vidék­re — — Hogy ne legyek útba ... — Hogy átgondold te is és én is átgon­doljam ... — Hogy itt terveket kovácsolhass! — Hogy időm legyen elvégezni magam­mal ezt a lelki tisztálkodást... Nézz a sze­membe. Fölemelte hozzá az arcát. Odatartotta eléje, hagyta, hogy a szemébe nézzen. Az asszony azonban elfordította a fejét. Nem, nem volt ez olyan egyszerű. —- Meg kell gondolnod, jót akarok. El­hiszed nekem? — és mivel az asszony nem felelt, újból megragadta a kezét: — Elhiszed ezt nekem? x A hangja meleg volt, a szivéből jött. Az asszony most ránézett. A férfi rezzenés nélkül állta a tekinte­tét. És mig a sokat jelentő hallgatás feszült közöttük, valahol a gondolatai mögött eszé­be jutott Pálnak a gyermekkor játéka. — Jártál az erdőn? — Jártam. — Láttál farkast? — Láttam. — Féltél tőle? Ó igen! Ő járt az erdőben és farkast is látott és megtanult félni is, vitézkedni is és megtanulta rezzenés nélkül viselni egy asszony haragos, kutató, ellenséges, gyilkos — és reszketőn odaadó tekintetét... — Megpróbálom — lehelte az asszony ajka, ha elhiszed te is, hogy csak... — Megpróbálom ... 1 w r *■ * a 11 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCE1M1DTHAlíEH-féiC §5 |j! *11 W® fth Isfsnánöl keserüviz. mert szükség esetén T€l|!íe!!J-f:S SéípoSíárF dl fiaSZ­g—J, *** V 4* JL1, aJI® nálVQ, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben iii!!liiiiiililii!!..^íirfiii!iiii!iiii!!i!i!!iiiiiiniiiiiniiii!iii!i!ii!iiin!in!i!ilit!!!ii!il!n rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. iow Az „IglH&M ' nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel

Next

/
Thumbnails
Contents