Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-14 / 60. (508.) szám

Scotus Viator a szlovenszkói gazdasági helyzetről Prága, március 13. 'A Lidové Noviny egyheti szünet után folytatja Scotus Viator most készülő köny­vének ismertetését Se tón Watson ez alka­lommal Szlovenszkó közgazdasági viszonyai­ról Ír, amelyet minden szépitgetés mellett is igen komor színekkel ecsetel. Abból indul ki, bőgj'’ az egész világon nehézségekkel küzd a gazdasági élet és helytelennek tartja, hogy csak a cseheket és a cseh-szlovák egységet okolják minden bajjal, mert Szlovenszkónak abban az esetben, ha Magyarország része maradt volna, politikai, gazdasági és pénz­ügyi korrupciót kellene elviselnie (?). Scotus Viator egy másik helyen is azzal érvel, hogy Cseih-Szlovákiában, ellentétben más orszá­gokkal, nincsen korrupció, de ez az érve so­hasem hangozhatott volna el rosszabb idő­ben, mint most, amikor Cseh-Szlovákiában egyébről sem hallunk, mint korrupcióról. Az angol publicista a legnagyobb bajt ab­ban látja, hogy a cseh-szlovák köztársaság megkapta a régi Ausztria iparának legna­gyobb részét, míg aratlak 51 millió lakosa kö­zül csupán 13 millió került a köztársasághoz, aminek következménye, hogy Cseh-Szlová- ikia, éppen úgy, mint Nagybritannáa, elvesz­ítette régi vevőit és most uj piacokat kell ke­resnie, amely törekvésében a pénzügyeinek kedvező állása és koronájának magas értéke inkább tehertételt jelent. Ezen az általános okon kívül számos más tényező is van, mely megnehezíti Szlovenszkó gazdasági helyze­tét- A trianoni határok nagy gazdasági „dísz- lokációt44 idéztek elő, amit Trianonban is időre láttak, de nem látták előre azt, hogy öt évvel Európa ujjárendezése után is, olyan meg nem áiiapodottak lesznek a viszonyok, mint amilyenek ma. A forradalom után Szlo­venszkó és a történelmi országok két gyön­gén összekötött töredékhez hasoniitottak, még pedig a pozsony—brünni vonal kiépítése után is. Szlovenszkó így jóval messzebb ma­rad a nyugattól és azoktól a piacoktól, ame­lyekre még leginkább lehetett számítania. A szlovenszkói ipar sérelmei közül a kö­vetkezőiket említi föl Scotus Viator: 1. A munkabérek már a háború előtt harminc százalékkal magasabbak voltak, mint Morvaországban. 2. Az élelmiszerek árai viszont Szlovén- szkóban mindig magasabbak voltak, A szö­vetkezeti rendszer itt kevésbbé van kifej­lődve, amiért a kisember nehezebben kap hiteit. 3. Az osztrák és magyar adózási rend­szer között nagy volt a különbség, mert mig például a kereseti adó Ausztriában 6 száza­lék volt, addig Magyarországon 10 százalé­kot tett ki- Ennek aztán az lett a következ­ménye, hogy az emberek — miként Scotus Viator is meggyőződött róla — szemére ve­tik Prágának, hogy különbséget tesz az anyaország és a gyarmat között, amin nem is lehet csodálkozni, ha e szembeötlő igaz­Tárcarovatunk: Szombat: Tamás. Mihály: Vásár. Vasárnap: Ball a Irma: Debreceni fantázia (vers). — Szederkényi Anna: Jártál az erdőn? _________________________________ A százegyéves lámpagyujíogató Irta és a rozsnyói Pákih Albert ünnepségen felolvasta Szlklay Ferenc dr. — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — If. Pákh Albert Rozsnyón született, három raaip múlva lesz 101 esztendeje. Édesanyja Pákh Mihály volt, ev. lelkész, később szuper­intendáns, nagy tudományu, meleg érzésű, apostoli lelkű férfin, akiért a legjobb eklézsiák versengtek. Rozsnyó, Szarvas, Igló, Rima­szombat, Nyíregyháza, Dobsina ev. gyüleke­zetei hívták, csalogatják fényesebbnél fé­nyesebb ajánlatokkal, mert tudták, hogy a nagy szellemi gazdagsággal ritka erély és ki­váló szervező erő párosult benne. Mint min­den kimagasló egyéniség, ő sem kerülte el a nagy férfiajk sorsát aZ elnyomatás korában, a fejére kimondott halálos Ítéletet, több éves várfogságot — kegyelem gyanánt, a szuper- intendensi állásából való elmozditta ást, szó­val az apostolok jutalmát, a mártiromságot. íme, a fin jellemvonásainak nyomai az át­öröklés utján. Albcrtben megismétlődik a fenkölt ész, a nagy műveltség szomjúsága, a szervező erő. És a meleg szív? Hol kérés­ijük, lw nem az édesanyában Reményük Má­riában, aki a sors és a zsarnoki fel többség Péntek, március 14. Palotaforradalom Stresemann ellen Berlin, március 13. Hír szerint a német néppárt kebelén belül egy- nemzeti liberális csoportosulás történik. E csoportosulás maga köré akarja gyűjteni azokat a párt rigókat akik nemzető attikai és gzdasági szempontból a régi nemzeti liberális párt álláspontját vall­ják. Az uj egyesülés Marxistáéilenes politikája a jobboldali pártokkal való koalícióra törek­szik. A csoportosulás mögött a jobbszárny képviselői és a nagyiparosok állanak. — A Berliner Tageblatt kijelenti, hogy a osopor- tosuliáis nem más, mint palota-forradalom Stre- sematnn ellen. Reméli, hogy ez a krízis egy gyógyulási és tisztulási folyrnnai megindulá­sát jelenti a párton belül. — A Vorwarts sze­rint a mozgalom élén a többek közölt Stínnes is áll. — A Vossische Zeitung tagadásba ve­szi ezt, de úgy tudja, hogy a Stinnes kozern vezér igazgat ója, Vögered dr. és a német nagy­ipar szövetségének elnöke, Sorge dr. állának a mozgalom élén. A lap egyébként sajnálja azt, hoigy ez a szakadási folyamat nem előbb következett be. A nehézipar érdekeit szol­gáló Lokalanzieger azt véli, hogy a kérdés- ben csík a március végére egj-ibelhívott párt- konferencia fog döntően határozni. fraisclaerszág siáiialllf# dollárt iiup norgantói Franciaország Londonban is folytat Mcsimtárgyaiásokat New-York, március 13. A Morgan bank­ház vezetése alatt álló bankcsoport száz mil­lió dollár kölcsönt szavazott meg a Banque de Francé számára, London, március 13. A Times a Morgan kölcsönről azt a jelentést közli New-Yorkból, hogy a Banque de Francé késznek nyila ko­zott arra, hogy azesetben, ha a kölcsönt a le­járati határidőig másként likvidálni nem tud­ja, teljes értékű aranyat fog New-Yorkba kül­deni. A bank kormányzója közölte Morgannal, hogy a francia kormány a pénzügyi helyzet ságtalaoság megszüntetésére nem tesznek semmit 4. A történelmi országoknak kedvezőbb a földrajzi fekvésük szén és egyéb nyerster­mékek tekintetében. Még súlyosabban esik latba, hogy a szlovenszkói vasutak árutari- fája magasabb, mint a történelmi országok­ban, egyfelől amiatt, mivel a helyiérdekű vasutaknak külön tarifájuk van, másfelől pe­dig annak következtében, hogy a vasúti tari­fát nem számítják ki jól azokra az árukra nézve, amelyek szállításuk közben áthalad­nak úgy az állami, mint a magánvonalakon. A Szlovenszkói Gyáriparosok Szövetségének számításai szerint a forgalmi árak Szloven­szkóban 1922-ben ötven százalékkal maga­sabbak voltak, mint a történelmi országok­ban és Prágából Kassára rövid idővel ezelőtt még kevesebbe került a szállítás, mint Kas-’ sáról Zsolnára. A handlovai szénnek sem ad­javulásáig uj kölcsönt nem fog felvenni és nem fog kölcsönöket kibocsátani, sőt az el­pusztított területek ujrafeléplíéSe érdekében sem fog semmit sem tenni anélkül, hogy a kölcsön normális költségvetési fedezetét ne biztosítaná. London, máraius 13. Franciaország ang­liai kölcsöratárgya 1 ásaira vonatkozóan a Man­chester Guardian arról értesül, hogy mint­egy öt milfflló fontos váltöhátel felvételéről van szó. A kölcsön -egy éves lejáratú lenne és a Banque de Francé vállalná a kezességet. iák semmiféle kedvezményt, aminek rendkí­vül hátrányos következményei voltak Kelel- szlovenszkó és Ruszánszkó kereskedelmére nézve. Igaz ugyan, hogy a vasúti tarifát a fa, cellulózé és papír tekintetében ötven száza­lékkal leszállították 1923 május 22-től kezdve, de azért nagyon sokat kell még tenni az egész tarifarendszer megjavítása érdekében. Scotus Viator a személyi tarifakedvezmé­nyeknek valamilyen rendszerét ajánlja, ame­lyet legjobb módszernek tart abból a célból, hogy könnyítsenek a nehézségeken, amelyek az uj határok és a régi piacok elvesztése miatt keletkeztek. 5. Ha ez nem történik meg, a szloven­szkói ipar megmarad az akut elégedetlenség stádiumában, mivel a tarifának ez az egyen­lőtlensége előmozdítja a cseh és német vál- i lalatok korakurrenciáját- Ez az oka annak, 1 hogy a morvaországi gyárak homokot szál­OOO! CXXXXXX3C©C»000«)ÖQ0O0OCXX>O(XXJO0eX5OCXiO«X»ÖCX»CXXXX^ Galbarary Árpád 1 a legtöbb döánuprimds és SzSovenszkú kedvence | ismét Prágába érkezett s minden este látszik a BOSTON BHRBHN iSYtisggCB 1. X Irthatnak Zsolnára és fát Árvába, Az olcsóbb áru és az olcsóbb munka fenyegeti a szlo­venszkói ipart, úgy, hogy egyesek azt köve­telik, hogy a cseh. cégeknek ne engedjék meg a kereskedést Szlovenszkóban. Bizonyos, hogy a cseh konkurrencia sokáig érezhető lesz Szlovenszkón, mert még ha meg is szün­tetik valamennyi igazságtalanságot, a törté­nelmi országok ipara még akkor is erősebb és szervezettebb lesz. Ez vonatkozik nem­csak a tőkére, hanem a munkára is, mivel a csehországi és morvaországi munkások sok­kal szervezetebbek és fegyelmezettebbek, mint a szlovenszkói munkások. 6. A szlovenszhjpi ipar legnagyobb hát­ránya az, hogy megszűnt az állami szubven­ció rendszere, amelynek ez az ipar fejlődé­sét köszönhette. A forradalom után nem en­gedték el a gyárosok adóit, nem adtaik nekik többé prémiumokat és nem részesítették őket előnyben. Azt hitték, hogy az ipar a sa­ját talpára fog állatni. Ez azonban nem követ­kezett be, mert rövid időn belül sokkal sú­lyosabb helyzetbe került, mint ahogy azt bárki is előre láthatta volna. 7. Sooíus Viator azt ajánlja, hogy a ma­gyar szubvenciós rendszert legalább részben és ideiglenesen vegyék át és ilyen módon ússzak meg a legnehezebb átmeneti időt. Ez azonban nem történt meg és ezért a magyar iparosok joggal fölpanaszolhatják, hogy amíg a magyar jog különben a maga egészében érvényben van Szlovenszkóban, addig már nincsen érvényben az 1907. évi III. törvény­cikk, amelyre kalkulációikat alapították, más­felől pedig joggal hivatkozhatnak arra is, hogy ámbár alig van állam, amelyben any- nyira megvalósult volna az állami szocializ­mus, Szlovenszkót a valóságban nem része­sítik az állami kiadásoknál és szállítási szer­ződéseknél aránylagos részesedésben. Az a megjegyzés, hogy az állami szállításokat a szlovenszkói cégeknek a lakosság számához viszonyítva adják ki, S. V. véleménye szerint nem helyes, mivel ez igazságtalanságokra vezetne és az adózó közönségre rendkívüli terheket róna. Véleménye szerint azonban ezt a követelést sem lehet teljesen elutasí­tani, noha több tényező azon fáradozik, hogy a cseh és német cégeket előnyben részesít­sék a szlovák cégekkel szemben. A legutóbb kiadott rendeletek többnyire csak fölületesen rendezik a helyzetet. Sürgősen szükség van olyan reformokra, miint amilyen az egységes adózási rendszer és az egységes tarifa. Csak így lesz lehetséges megcáfolni áz-t az állítást, hogy Prága nem akarja emelni Szlovenszkó versenyképességét, sőt Szlovenszkó ver­senyképességét elnyomja és hogy ebben az ügyben éppen úgy, mint a vasúti problémák ügyében pártpolitikai érdekek okozzák a leg­több bajt. 4 spanyolok lefoglalták a Mexikó­nak szánt amerikai fegyvereket London, március 13. A Matln gibraltári jelen­tése szerint a spanyolok lefoglaltak egy angol jachtot, mely fegyvereket akart szállítani a mexikóiaknak. I üldözése közepette is 5 fiú és 5 leánygyerme- j két tudott fölnevelni a hazának. Kedves ké­pet rajzol Petőfi a Pákh családról egyik úti levelében. „Kedves, patriarchális család! Nem fogtak én elflejteni téged. Nerrt fogom elfelej­teni az öreg családapát, ki magáiban két vi­lágrész: Európa és Amerika; ősz feje a me.g- vériüllt bölcs Európa, szive pedig a fiatal Ame­rika, hol végeden őserdők zöldéinek, az élet­kedv é»s remények erdői. Nem fogom elfelej­teni a családanyát, ki egyszerű és jó, mint az én anyám . . .“ Ez a legnagyobb dicséret Petőfitől! Hosszas volna végig menni a Bérezi fiú fianulópályáján, bekukkantani a rozsnyói, mis­kolci, iglói, lőcsei gimnáziumok falai közé, hogy meglessük, mit és kitől tanul, a későbbi Pákh Albert tehet tanúságot, hogy a világon minden érdekelte, mindent megtanult, amit csak lehetett akkor tájban. De föltétlenül el kell kísérnünk a 17 éves ifjút Sopronba, nem belelapozni a tanuló-könyveibe, de meglesni, mit alkotott! A soproni líceumban még él a Kiss János alapította , Magyar Társaság4*, mely első volt a maga nemében. Á,m a pár évtized alatt kivénült a szervezete, a Társa­ság nem tudta többé teljesíteni hivatását; a tanuló ifjúságot az életnek nevelni. Reorgani­zációra volt szükség s ezt Pálkh Albert haj o-t- ta végre, mint szekretárius, mely fényes ál­lást vífaimikor Dobrentei Gábor is viselte. Miket javasol a gyermek-ifjú, hogy a konzer- vadvizmusba fulladt Társasagot megmentse agaiéitól? ,A műnk:tárgy megvábsztását a tagokra kell biztii, hogy mindenki a. saját egyéniségét fejthesse ki.“ Ez az egyik, a má­sik: „Legtöbbet tanulunk a hibák felfedezése és meg jobbítása által" Kitől tainulila az ifjú a modern pedagógia két sarkalatos pontiját? Az iák ólában aligha, legföljebb mint negatív tanulságot s ha más­honnan vette is, mindenesetre jellemző, hogy már akkor bontakozó újító szelleme szembe mert szálltaid az akikor uralkodó iskolai szel­lemmel, szét merte törni a tekintéíyi elv vas- kalapját! A Társaság el is fogadta a javasla­tot, Pálldí Albert azonban neim állott meg a szervező munkánál, de „Szünórák*4 címen if­júsági lapot szerkesztett és adott ki, melynek ő mega volt egyik legszorgalmasabb munka­társa. Vájjon tudta-e, hogy valamikor ez lesz az életlhivai'ása? A jogot Debreceniben végezte el, mint ne­velő, hogy könnyítsen szűkös anyagi viszo­nyok közt élő szülőin. Innen küldözgeti be a pesti lapoknak humoros életképeit, melyek ál'.alános feltűnést keltenek s melyekre isme­rősei az említetten fényes jövő ígéretet ala- p’tották. Pesten kiállja az ügyvédi cenzúrát is, de soha nem praktizál, mert fényes meg­élhetést biztosított neki a tolla. A Pfrsi Hírlap szerkesztője, az éles szemiü Csengery Antal hívja meg topjához az Újdonság-rovat veze­tőjének. így lett PáÖtíli Albert „újdondász44, amint tréfásan magát nevezte. Ma talán kissé különös nagy fontosságot tulajdonítani az új­donság rovat vezie éseriek egy ifjú életében, akkor azonban egészen mások voltak egy napitop beosztásai, mint ma. Az alig 22 éves ifjú kezébe a közvélemény irányítása volt le­téve az ujdotidászsággal. Meri: nem szabad a mai raepTMrek, vagy újdonságok, különfélék stb, rovataira gondolnunk, melyben a vitrio- los cseléd tragédiáik, betörések, halálesetek, gyilkosságok s egyéb rendőri lürek lopják a papirost, tarkítva a jobban fizetett, szemszu­rásnak szánt hirdetésekkel. Az akkori újdon­ság rovatba nemcsak az fért be, ami meg­esett, d!e inkább az, aminek meg kellene esnie, nem a megtörtént dolgok nyertek benne he­lyet, de a történetekhez fűzhető reflexiók. A közélet minden ága itt nyert megbeszélést, politika, irodalom, művészet, tudomány, köz­gazdaság, utcarendezés, városszépítés, avió ég tudná megmondani, mi minden. Az újdon­dásznak eleven eszű, gyors munkásnak kel­lett lennie, aki tömören, egy pár szóval, for­dulatosán tud sokat mondani, aki mindent meglát, mindenből tud valami okulást kihozni. Pákh mintha erre az állásra született volna. Nem fitogtatja a nevét, d)e mindenki tudja, hogy a szellemes író. aki pajzán jókedvvel maró szatírával, mindég elfogultságtól men­tes írja az újdonságokat s magát egy ü-gel jelzi, nem más, mint Kaján Ábel. rekte Pákh Albert. A fővárosi újdonságok rova'ia a lap legolvasottabb, legkedvesebb része lett rövi­desen, a négyszög félelmes hatalommá nőtte magát, aki képes egy tréfás megjegyzésével hatalmasokat el'buktatni, mert nevetségessé teszi őket a közvélemény előtt. A jók és iga­zak rajongtak érte, a haladás hívei örültek, hogy aktod egy ember, aki merészen neki­vág az élet fonákságainak, a maradiak gyű­lölték, elkeseredett harcot vívtok ellene de eredmény nélkül, mert a szócsatákbau min­dég ök maradtak alul. Aki nem olvast; az ak­kori Pesti Hírlap újdonság rovatát, eil sem tudja képzelni ma, hogy egy ember ezen egy rovaton keresztül mennyi uj eszmét tu­dott be levinni a közíudatba. mennyi hiányos­ságot tudott meglátni egy ember, aki mégis csak a koráink gyermeke volt! Ebben a fontos hivatásában sújtott le rá

Next

/
Thumbnails
Contents