Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-07 / 56. (504.) szám

gggfe 7. WnlGirJtAö&fp8R%fr \ priH@i törsosdl Kremlének szerepe a icnzíiiilrűnpöaii Má-raBi híwtfeslos nyilatkozat — Nem lesznek tekintettel senkire sem Prága, március 6, A rendkívül nagyarányú benzinbotrány arra kényszeritette a hatóságokat, hogy, el­lentétben az eddig kirobbant skandalumok ügyében tanúsított lanyha magatartásukkal, erélyesebb lépésekre határozzák el magukat. Erre engednek következtetni azok a hivata­los nyilatkozatok, amelyek tegnap és ma gyors egymásutánban láttak napvilágot. Udráai nemzetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy kímélet nélkül föl kell fedni az egész tényállást és a vizsgálat nem lesz tekintettel senkire, bármilyen hivatali, vagy társadalmi állást foglaljon el­A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos kommünikéje szerint eddig a következő sze­mélyeket tartóztatták le: Dostal törzskapi­tányt a minisztérium pénzügyi és gazdasági osztályából, Boubela törzskapitányt az ellen­őrzési osztályból, Kutfvasr kapitányt az auto­mobilosztályból, Matti kapitányt az 1. számú autoroobilzászlóalibóí, Rieger ezredest a mi­nisztérium nyomozóesztáJyá’ból végül Adam hadbíró-ezredesit, aki a prágai hadosztáiybi- rósághoz van beosztva. Az utóbbit szabad­lábra helyezték, de a vizsgálat ellene is fo­lyik. A katonai hatóságok a legnagyobb eréilyel folytatják a nyomozást. Egyes lapok­nak azok a jelentései, amelyek Kolarik tábor­nok és Rytir ezredes személyét is összefüg­gésbe hozták az afférral, minden alapot nél­külöznek. A kommüniké szerint időelőttiek azok a kombinációk is, hogy a repülőszeren- csétienségeket a rossz benzin okozta. A prágai rendőrigazgatóság tegnap este szintén terjedelmes kommünikét adott ki, amelyből a következők tűnnek ki: A letartóz­tatott Stufka, Benőni és Svátek, valamint Malma Vencel volt tiszt vallomásából meg­állapították, hogy Maliim, aki 1921-ben kilé­pett a katonai szolgálatból, felesége révén megismerkedett Kőiben Jenő ékszerésszel, aki fölkérte, hogy összeköttetései révén esz­közölje ki annak a négy ciszterna benzinnek átvételét, amelyet előbb kifogásoltak. Malma Dostal törzskapitányt kérte meg, hogy huny­jon szemet. Dostal Pardubíízban át is vette a benzint. Maiina ezért kétezer koronát ka­pott KolbentŐl és ugyanannyit kapott sógora, egy pardubitzi gépmester is- Maiina azután az lije Stratulat román társaság szolgálatába lé­pett. E társaság 1922 novemberében szintén pályázott a nemzetvédelmi minisztérium ál­tal kiirt benzinszáüifásra és Kőiben meg akarta ismerni a cég ajánlatát, de Maiina semmit sem tudott kifürkészni. 1923 február 23-án a minisztérium két­szer 50 ciszterna benzinre irt ki pályázatot. Kőiben erről Mottl kapitány utján szerzett tudomást. Ekkor történt, hogy a Naftaspol- társaság társult KoibenneJ és megállapodtak, hogy közösen részesednek azokban a szállí­tás-okban, amelyet kettőjük közül az egyik megkap. A miniszteri előadók megvesztegeté­sére Kőiben, Benőni, Stufka és Malina együttesen vállalkoztak. Csakugyan meg­kapták a száliitást, mire Malmának, Dos- talnak, Stufkának és Mottínak egyenként negyvenezer koronát fizettek ki. Boubela törzskapitány pedig ötvenezer koronát erőszakok ki magának. Mivel az ajánlatban megjelölt benzint nem tudták szállítani, rosszabb minőségű benzint szállítottak. 1923 májusában a nemzetvédelmi mi­nisztérium a Kolben-céget, a Naftaspolt és a koíini szeszfinomitót fölszólította, hogy te­gyenek ajánlatot száz ciszterna román ben­zin szállítására. A szállítás átengedéséért Dostal törzs­kapitány százezer koronát kapott, míg Bou­bela és Svátek egyenként kétszázezer ko­ronát kaptak. Boubela kezdetben a Naftaspol ellen fog­lalt állást, de Svátek, aki bizalmas barátja Boubelának, ki tudta eszközölni a szállítás át­engedését. Kőiben ezért a szolgálatért Svá­teknek két darab kétszáz-kétszázezer koro­náról szóló takarékkönyvecskét adott át. Svátek föl is vette a pénzt, amelynek felét Boubela feleségének adta oda. Stufkának het­venezer koronát Ígértek, de nem kapott sem­mit. Maiina állítása szerint román benzin he­lyett részben silányabb minőségű lengyel benzint is szállítottak. Benőni azt vallotta, hogy a Naftaspol kénytelen volt társulni a Kolben-céggel, mi­vel következetesen csak az utóbbi cégnek ju­tott a szállításokból- Amikor 1923 februárjá­ban kiírták a szállítást ötven-ötven ciszterna benzinre, Benőni azt a hirt terjesztette, hogy a szükséges benzinből nála elegendő van raktáron. Kőiben erre fölkereste és figyel­meztette, hogy a Naftaspolra nézve előnyös lesz a vele való együttműködés, mivel ő min­den befolyásos miniszteri előadót megnyert magának. Benőni azzal védekezik, hogy egy alkalommal azt az ajánlatot tette a miniszté­riumnak, hogy száz ciszterna román benzint sokkal olcsóbban szállíthatna, mint a konkur­encia. Nemsokára ezután azonban fölkereste Kőiben azzal, hogy Svátek utján tudomást szerzett erről az ajánlatról. Svátek állítólag azt mondatta Kolbennak: „így nem megy a dolog. Ha önök letesznek körülbelül hatszáz­ezer koronát, úgy Boubela gondoskodni fog arról, hogy a Naftaspol ajánlatát fogadják el.“ Kőiben többször sürgette Benőn#, hogy ezt a hatszázezer koronát tegye le. Később Svátek is ugyanilyen Összeget követelt, végül azon­ban leszállt négyszázezer koronára. 1923 má­jus 26-án azután megkapták a szállítást, ami­kor is Benőni Sváteknek átadta a négyszáz- ezer koronát. Dostal körülbelül ötven-száz- ezer koronára rugó összeget kapott és ugyan­annyit kapott Kutlvasr is. Boubela később még ötvenezer fcoro-. nát kapott, amire a Naftaspolnak kiadta^ egy hmz ciszternára szóló szállítást. Dos-, talnak tízezer koronát fizetett ki ezém Benőni Sváteknek a benzinüzleten kívül más jö­vedelmei is voltak. 1923rban a Naftaspol Prá­gában és Brünnben földalatti benzintartályo­kat épített és azt az ajánlatot tette a nemzet- védelmi minisztériumnak, hogy készleteit öt évig szántén e tartályokban helyezze el. Svátek fölkereste Benonit és közölte vele, hogy Boubela, akihez az akta került, támogatja őt, ha Svátek kezébe háromszáz­ötvenezer koronát kifizet. Benőni Svátek­nek tagsági helyet ajánlott konzorciumá­ban, valamint ennek megfelelő részesedést is. Benoninak a Nafíaspolná! kétszázötven­ezer koronáig volt rendelkezési joga. Svá­tek ezzel az Összeggel meg volt elégedve, mire Benőni Svátekné kezéhez kifizette a kétszázötvenezer koronát. Svátek ebből az összegből állítólag tízezer koronát fizetett ki Boubelánénak és Ötvenezer koronát Benoninak. Benőni ezt tagadja, míg Boubefáné azt állítja, hogy a pénzt már elköltötte. letagadná a leveleket, mivel teljesen el van adósodva és Így rászorul a koalíció kegyel­mére- A Právo Lidu viszont azt állítja, hogy e leveleket egy Kahán nevű egyén Irta. A Ceské Slovo — amint jelentettük — tegnap élesen megtámadta Smerált, a kom­munisták vezérét és azzal vádolta, hogy spicliszolgálatokat teljesített az osztrák rend­őrségnek. Srnerál ezeket a vádakat a Ruöe Právoban visszautasította. Ma a Ceské Slovo i folytatja leleplezéseit és íeközli Smerálnak egy 1915-ben Kunz akkori prágai rendőrigaz­gatóhoz intézett levelét, amelyben különböző információkat ajánl föl neki. Bizonyosra ve­hető, hogy e támadásnak politikai következ­ményei is lesznek. Bárhogy is álljon a dolog, annyi bizonyos, hogy a tisztességes ember e különböző leleplezések hallatára összecsapja a kezét és rezignáltam mondja: „Jó kis társa­ság ez!“ A ülfler-pör flgttfsze otfliaguta a tárgyalást Kohl védő szerint íoíaríóztatási őrületben szenved az államügyészség — A védők bo­csánatot kértek az ügyésztől Újabb szenzációs letartóztatások várhatók (A Rude Právo a következő uj részlete­ket jelenti: Kőiben a legbizalmasabb és leg­barátságosabb viszonyban állott Svátekkel és OrttaJ, a Cseh Iparbank igazgatójával. Fe­lesége pedig a legmagasabb hivatalnoki és katonai körökben forgott. Amikor Kőiben egy autóversenyen szerencsétlenül járt, maga Mittelhauser tábornok pályázott a kezére. A Cech különböző célzásokat tesz és ab­beli reményét fejezi ki, hogy a vizsgálat ak­kor sem fog megakadni, ha bebizonyosodnék,- hogy a skandalumba egy nagy apa kis fia is bele van keverve. A Národni Listy úgy tudja, hogy a ben­zinpanamában az előkelő személyiségeknek eddig nem is sejtett nagy száma van kompro­mittálva és amint hírlik, a szenzációs letar­tóztatások egész sorozata várható. A szocialista pártok egymásra árulkodnak Jelentettük, hogy a Rude Právo tegnapi számában Kubicsek volt agrárius képviselő két, állítólag Svehlához intézet levelére hi­vatkozva, azt áUitatta, hogy a cseh szociál­demokrata pártnak van a legnagyobb része a szeszbotrányban. A cseh szociáldemokrata sajtó viszont azt vetette a kommunisták sze­mére, hogy a szeszalapból ők is kaptak há­rom millió koronát. Kubicsek a reggeli cseh lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a két levelet nem ő irta. Svehla miniszterelnök pedig úgy nyilatkozott az újságírók előtt, hogy e levelekről mit sem tud. A Rude Právo ezeket a nyilatkozatokat úgy kommentálja, hogy Kubicsek kénytelen München, március 6. A Hitíer-pörb-esi tegnap szünnap volt. A (maii nap eJiső tárgyalási órája szenzációs CiStcményt hozott. A tárgyalás elieíén Luidiem- dorirf védőije tiltakozott a Ntew-Yoric Héráid­ban megjelent bírósági tudósítás miatt. Kö­vetelte az elnöktől, hogy a lap tudósítóját tiltsa ki tárgyalóteremből. Az elnök kijelen­tette, hogy az ügyet, meg fogja vizsgálni, pziután. Kohl védő tiltakozott Weiss teapi- ttamynak keddien történt elfoglalása miatt. Az liftek kijetentekte, hogy ez az ügy nemi taf- l&dte a ipör 'ainyagálhoz. Kohl védőt atz a nem elégítette kft s símére vetette az áKasmigyészségnek, mygy letartóztatás! őrületben szenved. .... !A« etoök itt fé'libeiszakitoifta a védőt, de tágított, de kijelentette. — ügy még lácÉa senki1 sem állt vissza a Malommal, mint Kata* ur. Miért nem tartóztatják őt te, aki­nek telkfástruepetét terheik a november kilien- cedüki véres események: {Éljenzés a közön­ség körében.) El nők: Ezt al ki jelentési: kénytelen vagyok vteszantasitani. Kohl: Akkor majd a védőbüszédemöen meg fogom mondani az igazságot az állam­ügyészség jelentésiéiről és Kaihr úrról és pedig oly érthetően, hogy miindienki előtt világos tes-z, temek a Idkáis,menetét terhei a bűn. Febáíborotdottan és izgatottan emelkedett fel ezután Stenglein álílamtügyész és ki- íefemMte: — E tárgyalás alatt ismételten hecsüfetsértő .támadásoknak vagyok kitéve; Mindég mérsékeltem, önmagamat, mert az volt ai törekvésem, hogy a tárgyalást meg­tartsam a tárgyi mederben. De ma betelt a miértek. Nem az én személy.emröl van szó, idte annak ai helynek a tekintélyéről, amelyet 01, -mint az államügyészség vezetője, be fem. Ezeíind kijelentem, hogy egy oty tár­gyaláson, amelyen állandóan Ily támadá­soknak vagyok kitéve, nem veszek tovább részt és kérem helyettesem, hogy a vád- képviselő szerepét vegye át. Ezel az első áBaimügyész elhagyta a termet. E íi a r d t ügyész: Kénytelen vagyok ebben a helyzetemben az elöljáró hatósá­gommal, vagyis az igazságügy minis ztéirium- maJl érintkezésbe lépni. Elnök; Kénytelen vagyok a sértő ter­mészetű kifejezéseket egész határozottan visszautasítani. Neim tartom megengedhetö- inék, hogy itt oly agresszív és sértő módon járjanak ed. Ehardt ügyész; Kérem az ülést fél- ibeszi2ki)tanii, hogy felettes ható Ságommal érintkezésbe léphessek. Ettől fog függni az, vájjon nem teszek-e kénytelen az első állam- ügyész példáját követni. •— Ezzel Bhandt áliaimfüigyész dhaigyta az üléstermeit. K oji 1 védő: Na, akad még elég áilaon- íigyész. (Éjenzés a hallgatóság között.) Az ülést egy fél órára felfüggesztik. Az ülés megkezdése után Ehard't állaim- ügyész kijelentette: — Kérem a mai napra a tárgyalás megszakítását. Az ittlétemet csu­pán formális természetű ügynek tekintem. Kohl: Az előbb izgatottságomban oly kifejezés használtam, amelynél nem volt meg 'az az érzésem, hogy ez az áílamügyészt személyében sérteni fogja. Távol áll tőlem, Ihogy az áBamügyészt megsértsem. Schiramm ezután az egész védelem nevében kijelenti, hogy a többi védők is élénkem sajnálják, hogy Kohl oly kifejezést használt, amelyet az államügyészség sér­tőnek érzett magára nézve. Biztosítja az államügyészséget, hogy a jövőben ez nem fog dőfordiuími. Az elnök ezután bezárta az ülést, a tár- igyaMist holnap fogják folytatni. Á francia kormány nem folytatott őszinte játékot Káróllyj Boroviczeny emlékirata Deschanel és Károly király viszonyáról — Jobb ma egy veréb a kézben, mint egy galamb a háztetőn — Anglia és az ezeréves magyar alkotmány Prága,.március 6. A berliner 8 Uhr Abendíblatt tegnapi szá­ma közli Boroviczeny Aladár emlékiratainak azt a részét, amely Károly királynak a fran­cia kormányférfiaikkal való összeköttetésére vonatkozik. A Brianddal való tárgyalásairól már a Maimban leközölt részletek nyomán megemlékeztünk és közöltük az emlékirat­ban foglaltakra vonatkozóan Briandnak cáfo­latait is. A most közölt emlékiratSejezet azon­ban azt az állítást tartalmazza, hogy Károly jkkály DesohaneUel, francia köztársaság volt elnökével is tartott fenn összeköttetést. Az emlékirat szerint 1921 májusában föl­kereste Deschanelnek egyik titkára Károlyt és közölte vele, hogy Fouehet budapesti francia követet visszahívták, mert támoga­tója volt annak a mozgalomnak, amely József főherceget akarta a magyar trón­ra ültetni s ez a szándék már csak, azért sem tetszett a francia politikának, mert József főherceg az olasz politikai kapcso­latnak embere volt. A francia köztársaság elnökének titkára azt a kérdést vetetté fel, vájjon kellemes volna-e a királyra nézve, ha a francia kor­mány Douletet, a vatikáni francia követet nevezné ki budapesti ügyvivővé. A királynak ez ellen nem volt semmi kifogása. | \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 5|L—’ \ Saját készitményü finoih férfi £ í \ és női fehérnemű, asztal- U38 Í 5| \ jV^Z***00* térítők és mindennemű lenáru £ 9 \ ► 2 \ Árnsiiás nagyban éa kicsinyben £ ^nnm^ViTV?VVVirrfVVlTin(fIVW,WVWSlTy?VÍ,ffTfTf?f??iTf?VTVTTTir?ri!t: A titkár a francia kormány számára egy memorandumot kért a királytól, amely az osztrák-ma gyár monarchia restaurálásá­nak szükségességéi politikai és gazdasági érvekkel világítaná meg és rámutatna ar­ra, hogy a mai állapot terthatatían s kifej­tené a restaurálás után követendő nepi­káját. A francia kormánynak ez k megbízottja kijelentette, hogy a francia kormánynak igen kellemes tenne az, hogy ha a királynak egy megbízottja állandóan Párisban tartózkod­nék. Hangoztatta, hogy e megbízatással csak­is magyar ember küldhető Párisban, de oly magyar politikus, aki a háború alatt nem ját­szott! szerepet. A! király megbízta Boroviczényí azzal, hogy készítse el ezt a memorandumot. Nagy gondot okozott a francia kormány részéről kéri megbízott személyének kiválasztása., mert a király úgy találta, hogy a magyar- országi politikusokra otthon van szükség. Hosszas tanakodás után a király egy volt nagykövetre gondolt, aki azonban származá­sára lengyel volt s aki a megbízatást el is fo­gadta és Parisba utazott. A királynak ez a megbízottja azonban Párisban semmit sem tudott elérni, mert a francia kormány nem volt hajlandó tárgyalni vele, mint lengyel származásit politikussal. Ekkor a király Mensdorff-Pouilli Albert gróf nagykövetre. Czernin Ottó gróf követre, Franz báró követ­re és Charmant magyar követre gondolt. Fanz báróval kedzte meg a király a tárgya­lásokat. Franz kijelentette, hogy a megbíza­tást nem fogadhatja el, mert meg van arról győződve, hogy a francia kormány nem folytat őszinte já­tékot Károly királlyal s hogy az egész tár­gyalásokat csak azért inszcenálta, hogy egy fenyegető eszköz legyen a kezében, amely- lyel megriaszthatja a cseheket az esetben,

Next

/
Thumbnails
Contents