Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-06 / 55. (503.) szám
J W4T Bnta* / Prága, csütörtök, 1924 március 6 r **4 —1 in ■ 9-* N^/ . __ X'SfP' _______ .így Előflxetési árak bel- é« külföldön:-J T/ WE %JF lí Jf JE M*mS i s .rníSaaMiitíimfmi^pi^^^í^l^ — Sürgrönyeim: Hírlap, Praha. — j '^illl if|"|IJWW 'MTilB»^illWT^W^!lil|||riiiiBMiWTWBWwnriniW^»nr«iwi[w ■yiawi^i m mwihw«i^pmi j"r ..ji i in ^ íprui ] Fő szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkői és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. 2289 Parlamenti kapunyitás előtt (fi.) Prága, március 5. Majdnem háromhavi szünet után holnap ismét megnyilnak a parlament kapui. A kormány szándékosan pihentette ily soká a törvényhozókat, hogy az őszi botrányok hosszú sorozata után egy kis lélekzetet vehessen és a szüntelen támadások elől egérutat találjon a menekülésre. Számítása azonban nem vált be, mert az ellenzéknek eszeágában sincs, hogy megfeledkezzék arról, ami az őszi hónapokban történt, sőt a helyzet csak kiéleződött annak folytán, hogy azóta újabb és újabb skandalumok robbantak ki. Prásek utódáról kiderült, hogy ő sem jobb a Deákné vásznánál, Tucsny postaügyi minisztert időközben szintén el kellett ejteni, pár nappal ezelőtt pedig kipattant a benzinpanama is, amely élénken visszaemlékeztet azokra a háborús hiénákra, akik papirtalpu bakkan- csokat szállítottak a hadseregnek és ezzel az ördögi tettükkel a katonák ezreit küldték a korai halálba. A korrupció tehát ahelyett, hogy a feledés homályába merült volna, csak még jobban felburjánozott. Egy lelkiismeretes parlament nem hunyhat szemet ilyen piszkos dolgok felett és ha a többség nem érez magában elegendő kötelességérzetet, úgy az ellenzékre hárul a föladat, hogy a legkíméletlenebb ostromot indítsa meg a korrupció fellegvára ellen. Nem kételkedünk benne, hogy az ellenzék teljesíteni fogja ezt a kötelességét és nem nyugszik meg mindaddig, amig végre-valahára elő nem veszik az alapos takarítás nagyseprőjét. A holnap megkezdődő parlamenti ülésszaknak legfőbb föladatát éppen abban látnék, hogy a közéletet megtisztítsa azoktól az egyénektől, akik a politikában is csak üzletet látnak, sőt az államot saját hasznothajtó vállalkozásnak tekintik. A prágai parlament mai alakjában azonban egészen beteg és korhadt intézmény, amiért is attól kell tartanunk, hogy e nagy feladat teljesítésére képesnek bizonyulni nem fog. Az Augiász istállóját csupán az uj választások kiírása után lesz lehetséges kisöpörni és ezért az eddiginél is fokozottabb mértékben kell követelnünk a mai beteg törvényhozó testületek föloszlatását Az ellenzék esztendőkön keresztül hirdeti, hogy a parlament a koalíciós többség hibájából nem tud alapos, körültekintő és célirányos törvényeket alkotni. A koalíció, amely voltaképen a kormány engedelmes eszköze, a maga hatalmi mámorában semmiféle kritikát nem tűr meg, az ellenzék semmiféle tárgyilagos megjegyzését figyelembe nem veszi és petkája utján a zárt ajtók mögött szavazza meg az egyes törvényjavaslatokat, úgy hogy a nemzetgyűlésnek, mint egésznek, soha nem áll módjában, hogy változtatásokat tegyen a kormány javaslatain. Ennek a módszernek természetes következménye, hogy a törvénygyárból kikerülő törvények majdnem kivétel nélkül magukon hordják a kapkodás, az elsietettség és a felületesség bélyegét. Ha egyes koalíciós pártok most azt a követelést támasztják, hogy a törvényhozás működését megfontoltabbá, alaposabbá és eredményesebbé kell tenni, úgy ezt a nagyon elkésett kezdeményezést, mint az ellenzék egyik régi óhaját; jogosnak kell mondanunk. Ámde meg vagyunk győződve róla, hogy a cseh néppártnak ez az indítványa csak írott mulaszt marad, mert ott, ahol rendszerré vált áz ellenzék teljes negligálása, ott szinte ki vati zárva, hogy a parlament alapos munkát végezhessen. Mindaddig amig a többség nem akarja meglátni, hogy az ellenzéki padsorokban vele szemben egy rendkívül tekintélyes kisebbségellenzék is ül, mindaddig a cseh-szlovák törvénytárba jól átgondolt és a lakosság valamennyi nemzetének, felekezetinek és társadalmi rétegének érdekeit szem előtt tartó törvények nem is juthatnak bele. A tavaszi ülésszakban főként gazdasági javaslatok fogják dominálni a parlament munkarendjét. A súlypont a szociális biztosítási javaslatra esik,, amelynek előkészítése azonban hosszú ideig fog eltartani, úgy hogy a javaslat nem is kerül a képviselőház plénuma elé. A másik igen fontos kérdés a lakbérleti törvény meghosszabbítása, amely azért bir olyan nagy jelentőséggel, mert nemcsak a háztulajdonosok egynémely jogos követelésének teljesítése függ tőle, hanem azért is, mert a még mindig érezhető lakás- inség leküzdése is csak a törvényjavaslat helyes megalapozásától remélhető. Ami a többi javaslatot illeti, bennünket közülök különösen a készülő uj szlovenszkői ipartörvény érdekel, amely áldásthozó csak úgy lehet, ha a törvényhozás tekintettel lesz Szlovenszkó és Ruszinszkó különleges viszonyaira és azoknak a történelmi országoktól eltérő fejlődésére. Általában igen kívánatos volna, ha a törvényhozás Szlovenszkó és Ruszinszkó speciális viszonyainak nagyobb figyelmet szentelne, mert ezeknek az országrészeknek kétségbeejtő gazdasági helyzete egyszer még nagyon komolyan megbosszulhatja magát az egész állam szempontjából is. Ebben az ülésszakban vonulnak be a parlamentbe Ruszinszkó legközelebb megválasztandó képviselői és szenátorai is. Örömmel fogjuk Őket üdvözölni, mert hiszen nálunknál erélyesebben senki sem követelte a ruszinszkói parlamenti választások kiírását. Szomorú jele az időknek, hogy a parlament még azután is csak csonka parlament lesz, mert hiszen a lengyelek lakta tescheni választókerületben máig sem Írták ki a nemzetgyűlési választásokat. A kormány teljes joggal fél attól, hogy egy választókerület parlamenti képviselőinek bevonulásával újból megerősödnék az ellenzék, mert hiszen köztudomású, hogy a cseh-szlovákiai lengyelek éppen úgy, mint a többi nemzeti kisebbség, a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetnek a mai kormányzati rendszer iránt. Mihelyst egyszer a lengyelek is bejutnak a nemzetgyűlés csarnokába, a parlamentben is ki fog bontakozni ez állam nemzetiségi struktúrájának teljes képe: az egyik oldalon állanak a csehek, a másik oldalon pedig a németek, magyarok, szlovákok, ruszinok és lengyelek. Az utóbbiak többen vannak és azért előbb vagy utóbb a parlamentben is ki kell kényszeritcniök a maguk akaratát. Helytelenül tennék, ha ezt a biztató helyzetkilátást szem elől tévesztenék, mert ezzel csak megerősítenék a nemzeti kisebbségek ellenére kormányzó mai rendszer ingatag helyzetét. As angol-francia msgegvesés Mussolini terveit keresztezi London, március 5. A Daily Héráid párisi tudósítója arról ad hirt, hogy Mussolini a római francia követnek javaslatot tett arra nézve, hogy Franciaország Anglia földközi-tengeri flotíapro- gramjával szemben lépjen be az olasz-spanyol antantba. A javaslat szerint Franciaország ellátná az olasz acélipart érccel, ugy hogy Olaszország termelése évenként egymillió tonnára rúgna. Ezzel szemben Olaszország kötelezné magát arra, hogy a jóvátétell tárgyalásoknál a francia álláspontot fogja támogatni. A tudósító megbízható helyről arról értesül, hogy Franciaország ezt az ajánlatot visszautasította, mert egy Ily orientáció nyílt szakítást jelentene Franciaország és Anglia között. Ezután az elmúlt hét közepén Mussolini magához kérette a francia követet s azt a kérdést vetette föl, vájjon hajlandó-e Franciaország támogatni Olaszországnak Brit-Ke!et- aírika egy részére irányuló Igényét. Kijelentette a követ efőtt, hogy az olasz acélipar, amely a Ruhr-Wokád folytán sokat veszített, kártérítést követel ércszállitások formájában. Ha Francia- ország nem teljesiti ezeket a föltételeket, ugy Olaszország kénytelen lesz az angol álláspontot támogatni. A tudósitó ugy tudja, hogy Mussolininak ez a politikája legfőbb oka annnak, hogy Pofncaré meg akar egyezni Angliával. Jól értesült londoni körökben megerősítik e tárgyalásokról szóló híreket. Hangoztatják, hogy Mussolini az utóbbi hetekben ugy nyilatkozott, hogy a közelgő jóvátételi tárgyalásoknál Olaszország álláspontját vagy területi vagy gazdasági előnyök fejében hajlandó Franciaországnak vagy Angliának eladni. Macdonald és Poincaré levélváltásának közzététele állítólag csak azért történt, hogy Mussolini előtt nyilvánvalóvá tegyék, hogy egy angol és francia megegyezés küszöbön áll és hogy a két állam köszönettel nem reflektál az ö támogatására. 444444444444444444*w>44444 >444444444444*444444444* Anglia teeleavatMozoít a macedóniai Kérdésbe Belgrádi, március ,5. A belgrádi reggiel lalpiqik közlése szerűit a szófiai angol követ 'dteimiarsot intézett a bolgár kormányhoz, amiedylbierj követelte, hogy akadályozzák meg a macedón bandáik jugotszMiviaii betöréseit. A deimars után a bolgár' kormány számos elfogatási eszközölt. Gainitoorv, a legális macedóniai szervezetek elnöke is a letartóztatottak között van. Szófia, március 5. Rusev. belügyminiszter az újságírók előtt a következőképpen nyilatkozott a macedóniai elfogaitásokról: — A kormány meg alkarja mutatni, hogy Jugoszlávia alaptalanul vádolja Bulgáriát. A bolgár kormány békét akar a Balkánom és amiatt minden kétes elemet letartóztat és közbelép Keletbulgáriáhan, hegy Alexandrov Todo.r akcióját megakadályozza. Lehet, hogy ezek a rendszabályok ártatlanokat is fognak érni, de. a kormány nem telhet másképpen. A kormány az elfogatások könyörtelen végrehajtását rendelte el és a hatóságokat szükség esetén a katonaság is támogatja. Karangyulov macedóniai születésű képviselő a szobrainje ülésén iinterpeilláic'ót intézett Rnsev belügyminiszterhez az elfogatások ügyében. A belügyminiszter kijelentette, hogy az elfogadások az állam érdekében történtek A választ a kormánytöbbség tudomásulvette. Szófia, március 5. A macedóniaiak P®i tricben ellentállást tanúsítottak a bolgár kormánynak letarfóztafási intézkedésével szemben és az alkalommal összeütközésre került a sor a macedóniaiak és a rendőrség között s mindkét részről több sebesülés történt. Eddig a kormány körülbelül négyszáz macedóniait tartoztattatok le. A kormánynak az a szándéka, hogy az összes macedoniaikat a szerb és görög határra internálja. Belgrád, március 5. A szófiai angol követ (intervenciója folytán a bolgár hatóságok külomibözö határpontokon letartóztatásokat esz,közöltek. A belgrádi sajtó a rendszabályokkal foglalkozva arra figyelmeztet, hogy a bolgár macedóniaiak két szervezetbe vannak tömöriitve s hogy ezek közül az egyik legális s a másik, amelyet Alexandrov Todor vezet, terrorisztifcus akciókat tervez. Mivel eddig csak az első csoporttot tartóztatták lie, a belgrádi sajtó ebből azt állapítja meg, hogy a Caníkov kormány rendszabályait nem lelhet kielégítőknek tekinteni. A földreform és a magyar nemzeti szempont Irta: Turáni, Szlovenszkó, március 4. A „földosztás" gondolata a legyőzőitek : romjain a győzők akaratából született állam- ; bán már magában véve is bizalmatlanságot j kelt. Kétszeresen áll ez arra az esetre, hogy- ' ha az újonnan alakult államban már kezdettől fogva megkülönböztetést tesznek az uj győző: az államalkotó és az uj legyőzött!: az állítólagos „államellenes" között- Egy ilyen eszmekör teljesen alkalmatlanná teszi a talajt egy demokratikus és szociális szempontból üdvös földreform végrehajtására. így vagyunk a cseh-szlovák köztársaságban is, ahol egy nagyratörő — jelenleg éppen a földművelésügyi miniszter székében ülő — férfiú egyenesen hadat üzent a köztársaság déli részén lakó magyarságnak. Romániában és a jugoszláv királyságban minden nagyobb manifesztáció nélkül hajtják végre a földreformot, mert elvégre tudatában vannak, hogy erkölcsileg ehhez magyarázatot adni, az egész szisztémát etikailag alátámasztani a külföld előtt ugy sem lehetséges. Hodzsa miniszter ur~ ellenben jogot emleget, elévülhetetlen jogot. amelyre évezredek ■múlva is 1 ellet hivatkozni. A magunk részéről ezt a jogot, csa^k azzal a föltétellel ismer- hetnők é'i, ha viszont Európa mai állapotát illetően szintén elfogadnák azt az elvet, hogy állítsa helyre az ezer évvel ezelőtti határokat. Ezzel még nem is mentünk oly messzire, mint Hodzsa miniszter ur. Á köztársaság keretén belül élő magyarság precizirozta álláspontját a földreform ügyében. A magyar nemzeti védelem érdekében legyen szabad egyes elveket határozottabban kidomborítani és legyen szabad ezáltal a magyar front ellent álló erejének erősítéséhez hozzájárulnom. A cseh-szlovák állam földreformtörvénye ugy van megalkotva* 1, hogy egyszeri átolvasása azt a határozatot kelti, mintha, valóban szociális szempontok hívták volna életre, de ha a végrehajtás és a végrehajtás mikéntjét nézzük, látnunk kell, hogy bárhogy is hajtjuk végre, a törvény mindig módot nyújt arra, hogy a magyar földbirtokostól elvehessenek minden birtokot és a kiosztott földekből ne kapjon egyetlenegy holdat egyetlenegy magyar földműves sem. E törvény engedelmes eszköz a magyarság anyagi helyzetének tönkretételénél- El kell proletárositand a magyart — igy kép- J zelik —, hogy engedelms szolgájává váljék az államnak s ha proletárrá válik minden magyar, akkor nem lesz többé magyar kér- : dés, legföljebb közös, cseh szociális kérdés. ■ Ezt a célt szolgálja a nemzeti földreform eszméje, amely egy tulajdonoscsere végrehajtását akarja az egész vonalon. Nem az a fontos, hogy „X“ magyar gróf birtokát tiz-husz- ; holdas parcellákban műveljék, hanem hogy ; „X" magyar gróf megszűnjön birtokos lenni í Az, hogy a kormány időnként mondvacsinált i köztársasági magyar pártokat kreál, ame-! lyek utján földet ígér, politikai sakkhuzás az! ellenfél gyöngifésére. Időszaki, szezonpártoknak nevezhetnek el ezeket a kreatúrákat, i (ilyen például a Csánki-párt), amelyekre a kormány csak addig költ pénzt, amíg szerepüket el nem játszották. A földreformtörvény végrehajtása meg- j győződésünkké teszi, hogy itt csak veszíteni- ! 44444444444444t44444444444444'»4«4-»4*«>'» ><'♦♦'><>♦0 100 cseh-szl. Koronáin fizettek ma, március 5-én: Zürichben 16.7325 svájci frankot Budapesten200 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 12210000000000.— német márkát
