Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-04 / 53. (501.) szám

Vádira! huszonnyolc emigráns-vezér ellen MjygiiiMgEii Reck Alrauner János artista volt. Varietében, cir­kuszban lépett fel. 21 éves kora óta bejárta már majdnem egész Európát. Sok világot látott, sok nyelvet tanult meg, tapasztalt ember volt. 21 éves kora óta vándorol és ma hamtfnckétéves. Ö nem dolgozot semmit, ő csak impresszáriója volt kicsiny kutyájának, amely a pénzt megkereste. Ö csak megtanította egy lábon állni, két lábacs­kájára állva sétálni, lába között elsétálni, kari­kán átugrani, táncolni és holtnak tetetni magát. Jelentéktelen kis állatka volt és mégis két élő lényt tartott el. A szomszédjukéi kapták volt a kis Recket, — igy hívták a kis kutyát, amely alig volt huszonöt centiméter magas. Szótogadó volt és gyors fel­fogóképességet árult el csakhamar. Mint kölyök­kel sokat játszott vele szabad'dejében Alrauner János. Szerette a kicsiny barnaszörü kutyácskát. Lassan tanitgatni kezdte. Látva a szép eredményt, egyszer aztán fejébe vette, hogy otthagyja amúgy sem kedvelt asztalosmesterségét, otthagy­ja a munkáséletet, mely nem igen volt Ínyére és kitartatja magát ettől a kicsiny páriától. Egy fél év alatt hol szép szóval, hol veréssel, megtaní­totta művészetére a kis Recket és útnak indultak mindketten. Reck lassankint beletörődött sorsába, megbékélt művészi pályájával, csak a minden­napos próbákat nem szerette, mert ott még min­dig kapott verést. Reck minden este lejátszotta számát, aztán enni kapott és aludni ment. Alrau­ner János csak kilépett vele a színpadra, elmon­dotta azt, amit a kis kutya nem tudott elmondani, zsebrevágva a pénzt és a tapsot. így éltek már tiz éve. Megszokták egymást, megszokták ezt az életet Együtt vándoroltak városról-városra Reck a kenyérkereső, Alrauner János a kitartott, a tol­mács. De a kis állat sohsem szűnt meg gyűlölni zsarnokát. Most Berlin egyik külvárosi színpadán léptek fel Már kilenc estén át szerepeltek, még hat na­pig kell ittmaradniok. A tizedik este Reck már három produkciót, a rendesnél rendesebben vég­zett el. Következett a negyedik szám. Reck fel­állt kicsiny lábacskájára, de egyszerre lezuhant és meg sem mozdult többé. Alrauner János nem mert hinni szemeinek. Szeme előtt ködbeborult az egész nézőtér. Hirtelen tudatára ébredt annak, hogy mit jelent ez az életében, őneki, az ember­nek a sorsa függ ennek az állatnak sorsától. Hom­lokára kiütött a verejték, teste reszketni kezdett. — Reck, mi bajod van? Az Istenért, Reck, térj magadhoz! — rimáníkodott a kis állathoz. De a szegény Reck meg sem mozdult. Végső elkeseredésében megütötte a kis álla­tot, de a szegény Reck meg sem mozdult. Ölébe veszi szegényt, aggódó szivvei, az izgalomtól vé­res szemekkel rohan ki vele a színpadról. A szá­mot lefújták, a közönség, mintha mi sem történt volna, közönnyel nézi a többi számot, nem sej­tette, hogy itt nemcsak egy kis állat, hanem egy ember is kidőlt ők tovább nézik a műsort és jó­kat nevetnek egy bohóc élőéin. És Alrauner Já­nos karjaiban beteg kenyérkeresőjével, életének fentartójával, rohan az orvoshoz segítségért, éle­tének megmentéséért. Szive tele fájdalommal, sir, minden rettegése egy kérdés köré csoportosul: mi lesz vele, ha...? De arra nem mer gondolni!! Becsenget az első orvoshoz, ki csodálkozón nézi az ember óriási aggodalmát egy állatért... Nem tudja, miről van szó. Nyugodtan mondja neki az orvos, hogy a kis állat belepusztul a guíaütésbe. Alrauner sirva fakad, csak most látja, hogy ed­dig nem gondolt a jövőre. Nem gondolt arra, hogy a korral ez az állapot is beállhat. Könnyei ráes­tek, Reck félig már hideg testére. Ketten hagyták el az orvos rendelőjét. Egy élő halott és egy fi­zikai halott. Karjaiban tartva jótevőjét, mereven és kérdőleg nézi az embereket, hogy mi lesz vele? Szólni akarna hozzájuk, lelkét feltárni ne­kik: „emberek, boldog emberek, nekem ez volt mindenem, amit itt viszek a karjaimban és már ez is halott, — igen, nekem halott.1' így értek, haza szállójukba. Befekteti a kis Recket az ágy­ba és nézi, nézi a kis állatot így virrasztóit mel­lette már hat órát. Reggel félötkor a kis ál’at ki­múlt.! Alrauner János orditó zokogásba tört ki. Elvesztette eltartóját, kenyerét, életét, mindenét!! — Mit kezd. hogy keresi meg holnapi ebédjét a kis Reck nélkül, erre már nem tud vá’aszt adni magának! — Betakarja jótevőjét egy törülköző­vel, odamegy a kofferjéhez — és reggel a szálló személyzete két ha'ottat talált a 73-as szobában. Este a plakátokon az 5-ös szám egy kis cédulá­val volt átragasztva, haláleset miatt ezt a számot nem lehetett megtartani! A prágai meioorológi intései időjóslása március 5-ére. Változó idő várható, a hőmérsékletben kevés változás mérsékelt déli szelekkel. * — (Svehla Prágában.) Svehla miniszter- elnök marienbadi üdülését befejezte és visz- szatért Prágába. — (Haverla Péter temetése.) Pozsonyi tudó­sítónk jelenti: Ma temették el igen nagy részvét mellett Haverla Péter virágvölgyi római katolikus plébánost, a keresztényszocialista párt egyik meg­alapítóját A temetésen a keresztényszociáüs párt több képviselőjén kívül többezer ember vett részt. A temetési szerartást két pap segédletével Deve- csery Árpád belváros1 plébános celebrálta, aki a temetőben háromnyelvű beszédben búcsúztatta a halottat. A kerületi papság külön gyászjelentést adott ki Kedd, március 4. _________ Bu dapest, március 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- Jentése.) Jelentettük annak idején, hogy a bu­dapesti törvényszék Kunfi Zsigmond ügyében február 26-ára főtárgyalást tűzött ki, amelyet azonban elhalasztottak, mert az ügyészség vatmennyi emigráns ellen huszonöt vádiratot adott be. A vádlottak névsora a kővetkező: Garami Ernő, Buchinger Manó, Hatvány Lajos bá­ró, Jászi Oszkár, Hockí János, LováSzy Márton, Linder Béla, Szende Pál, Kunfi Belgrád, március 3. A Radics-párt teg­napi ülésén titakozott Fiume elvesztése ellen, mert ezáltal megsértve látja a horvát állam jogát Fiúméra vonatkozóan és a fiumei nép önrendelkezési jogát. A gyűlésen elfogadott határozat szerint a római szerződésnek két titkos klauzulája van és pedig: 1. Olaszország arra kötelezi magát, hogy belső zavarok esetén Jugoszláviába csapato­kat küld, ha erre Jugoszlávia felhívja. Olasz­ország minden esetben a belgrádi kormánnyal Prága, március 3. A Prágai Magyar Hírlap egyik munlka- 'társának Gorkij Maximmal folytatott beszél­getése nemcsaík a magyar, de a világsajtó hasábjaim is miiéit feltűnő síkéi tő esemény szerepelt. A beszélgetéssel kapcsolatosam Gorkij egy kérést intézett a Prágai Magyar Hinliaphoiz, amelyet eididig nem hoztunk nyil­vánosságra, die amelyről1 most írnunk: kel, anert a. Ma Este cimü budapesti szfirihézil láp egyik fürge riportere leleplezte azt a naigy- jeíemtőségíü akidót, amelyet Gorkij kérésére a Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége kezdeményezett. Gorkij Maxim ugyanis azt a kérést intézte hozzánk, hogy szeretne tökéletes és összefoglalt képet nyerni az élő magyar irodalomról és különösen annak uj törekvéseiről, hogy egyrészt a saját számlára tájékozódást szerezzen, másrészt egy orosz szépirodalmi folyóiratban a számlára készí­tendő tanulmányt leközölve hozzájárulhas­son aMioz, hogy az orosz irodalmi élet betekintést nyerjen a magyar irodalom mai (helyzetébe. A Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége szívesen és a magyar irodalom iránt érzett kötelességének eleget téve teljesíti a világ­irodalom egyik legnagyobb élő nagyságának kérésért és megbízta budapesti iro'dalmi munkatársát a kiváló kritikust, írót és leszté- frikust, Schöpflin Aladárt, hogy készitse el Gorkij számára a kívánt dolgozatot. A Ma Este, miint rendkívül fontos ese­ményről ir erről az akciónkról és beszélge­tést folytatott Schöpflin Aladárral1 a nem- mindennapi irodalmi tarulmáhy alakjáról, •tartalmáról és intencióiról. — Engem nem lepett meg a dolog, — válaszolta Schöpflin Aladár. Gorkij már eddig — (A németek március 4-iki gyász­ünnepsége.) A német munkaközösség kép­viselői és szenátorai a Német Házban nagy gyászünnepséget rendeztek azoknak az ál­dozatoknak emlékére, akik 1919 március 4-én, a cseh-szlovák csapatoknak a német területre való benyomulása alkalmával, es­tek el. A gyászünnepségen Krepek képviselő méltatta a nap jelentőségét. — (A kommunisták magyar iskolákat akarnak államosítani.) Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom város két községi iskolát tart fenn: egy elemi iskolát, melyben húsz tanító működik, és egy polgári fiúiskolát. A város fentartásukhoz jelentékeny — mintegy háromszázezer korona — összeggel járul évente. A kommunista párt a városi pénz­ügyi bizottság ülésén azt indítványozta, hogy a községi iskolákat adja át a város az állam kezelésébe. A szövetkezett magyar pártok ellenzése után a javaslat egy szó­többséggel ment keresztül és most a kép­viselőtestület döntése elé kerül. A kormány már évek óta törekszik a legmagyarabb vá­ros iskoláit államosítani, amelyről a város őslakossága hallani sem akar. A kommunis­ta párt e javaslatával a kormánynak kíván szívességet és szolgálatot tenni, annak a kormánynak, mely a munkanélküliek százait hónapokon át a legnagyobb nyomorban en­gedi tengődni. A város magyar lakossága felháborodással tárgyalja a kommunista párt felkinálkozását, Zsigmond, Böhm Vilmos, Garbai Sándor, Rónai Zoltán, Göndör Ferenc, Fényes Sa­mu, Schwarc Richárd, Magyar Lajos, Biró Mihály, Rédei József, Székely János, Gábor Andor, Róbert Oszkár, Halmi Jó­zsef, Hajnal Jenő, Frank László, Bar'a La- zsef, Mayer József és Herceg Ernő. Több emigráns megbizta budapesti ügy­védjét azzal, hogy a megtartandó vádtaná- csi tárgyaláson képviseljék őket és a vádirat ellen nyújtsanak be kifogást. szemben jóakarata semlegességet fog tanú­sítani. 2. Olaszország belegyezését adja abba, hogy Jugoszlávia adott pillanatban megszállja Szaloniki és az ahboz tartozó részt melvnes ellenében Jugoszlávia az glasz kormánynak Dalmáciában területi kompenzációkat biztosit. Mértékadó belgrádi körökben azt az állí­tást, hogy a titkos klauzulák fennálltnak, Radics hazaáruló kártyakeverésének minősítik is ismert bennünket, nem csodia tehát, ha .biztosabb adutokat kivan szerezni rólunk, hogy azután esetleg kimerítőbben is foglal­kozzék :a magyar kuílturtörekvések egyik- másik jelenségével. Ebben minden esetre a,z érdeklődés, még pedig a spontán érdeklődés s legbe csesebb. — Végre ott tartunk, hogy a világ szel­lemi nagyhatalmainak sorába emelkedhetünk és szerepünk, súlyúnk és jelentőségünk nem lesz mellőzhető akkor, ha európai és egyete­mes kulturértékekröl lesz szó. Biztató jele ennek Gorkij Maxim érdeklődése. — Ami a dolgoizaitoit illeti (természete­sen Gorkijnak oroszra vagy németre fogják •lefordítani) minden uniimoziitáis vagy program- szerűség nélkül, a való tényeknek megfele­lően fogom megrajzolni szellemi grafikonun­kat. Az élő kiöltök között Juhász Gyulától, íCoszitoMlnyi Dezsőitől, Babits Mihálytói, Tóth Árpáidtól, Szép Ernőtől és a többiektől, kezdve Szabó Lőrmezen, Erdélyi Józsefen, Zsolt Bélán és Sárközy Györgyön keresztül Kassák csoport iáig igyekezni fogok össze­foglalni miniden irányt egyént és törekvést. A dráma magyar magymoguTíjaiit éppúgy, mint az epika elismert élő értékeit Herczeg Ferencztol a különálló Móricz Zsigmondiig s a miég napfényre váró uj magyar drámai reménységekig mindent össze fogok gyűjteni a nagynevű orosz író érdeklődése számára. Nem fog kimaradni az együttesből egyetlen név sem, de meg fogom jelölni viszont becsü­lettel azt Is, mit revelálüak ezek a nevek. Az ítélet ezúttal nem az én munkám lesz. Az érdekes irodalomtörténeti összefog­lalás magyar kiadásban is meg fog jelenni és azt természetesen a Prágai Magyar Hír­lap fogná elsőizben nyilvánosságra hozni. — (Vecsey Ferenc hegedűművész házassága.) Római jelentés szerint Vecsey Ferenc, a híres magyar hegedűművész hétfőn tartotta esküvőjét Perugiában Baldenchi gróf leányával. (Pormentes országút.) New-Yorkból tá- virafcozzák: illetékes tényezők kísérleteket folytatnak azirányban, hogy az országutakat pormemtesitséik. Próbálkoztak ugyanis a be- íonkutak vizüveggel való kezelésével, amikor a nátronvizüveg és a beton mészanyaga ve­gyi cseireboimlés utján kalciumszilikátot ered­ményez, ami az utak felületét keménnyé, víz­hatlanná teszi és ezáltal a porképződést nagy mérték ben csökkenti. (Hirdetések az égbolon.) New-Yorkból jelentik: Sawage angol őrnagy mostanában érkezett Newyorkba, hogy különleges módja szenrimt a repülőgépekről messze látható hir­detéseikéit lehet az ég boltján elhelyezni és ezeket a reklámokat a földön lévök tisztán olvashatják. Az amerikaiak persze rendkívül érdeklődnek az uj találmány iránt, de olya­nok, akik azt kivihetőnek is tartják, nem túl­ságos sokam vannak. — (A vagyondézsma és a valutatörvény vég­rehajtási rendeiete.) A minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadta a vagyondézsma és a vagyon- növekedési adó novellájának, valamint a valuta védelméről szóló törvény végrehajtási rendeletéit. A kormány ezenkívül a katonai szolgálatra ‘bevo­nuló egyének munkaszabá'lyozásáról szóló rende­letet is elfogadta. A rendelet márciusban jelenik meg. $ ■.BOiJJAIUtt! i Radicsék megbuktatják Pasicsot Belgrád, március 3. Zágrábi jelentés szerint a horvát köztársasági párt képviselői tegnap gyű­lést tartottak, amelyen Macek, a párt elnöke kö­zölte Radics pártvezérnek azt a javaslatát, hogy a Paslcskormány megbuktatásához szükséges szá­mú horvát képviselők menjenek be a parlamentbe. A javaslatot elfogadták. — (Elmarad a prágai tanítók dalárdájának budapesti hangversenye.) Budapesti szerkesztősé- f günk jelenti telefonon: A prágai tanítók dalárda- 1 jának tegnapra hirdetett hangversenye elmaradt. Ennek oka a „Magyarország" szerint a fajvédő lapok támadásai és a R. U. R. előadásán történt tüntetés. — (Strybrni vagyoni helyzetét a köztársasági elnök szanálta.) A Montagspost állítólag megbíz­ható helyről szerzett értesülése alapján megcá­folja azokat a széltében-hosszábon elterjedt híre­ket, hogy néhány miniszter távozni fog a helyé­ről. így például szó sincsen arról, hogy Strybrni vasutügyi miniszter távozik az állásából és nem felel meg a valóságnak, hogy a köztársasági el­nök és a vasutügyi miniszter között feszült vi- I szony uralkodik. Strybrni ugyanis Svehlával és Benessel együtt az államfő legbizalmasabb embe­rei közé tartozik, sőt az elnök annyira megbe­csüli, hogy Capriba való elutazása előtt pazar ajándékot adott a miniszternek, hogy megmene­küljön anyagi gondjaitól. A Montagsblatt szerint nem igaz az sem, hogy Benes és Strybeni rossz viszonyban vannak egymással. — (Vád alá helyezték Eskütt Lajost és társait.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti törvényszék vádtaná­csa több napos tárgyalás után megvesztege­tés büntette miatt Esikött Lajost, mind tettes­társat. Tornory Angéla tanárnőt, Menger Lajost, Kenedy György dr.-t, Brezina, György niagyvágót, Landcsmann István dr. részvénytársasági igazgatói, ForbátÜi-Reiss. Róbertét, Reiter Ferencet és Bence Ferenc dr. ügyvédet, mind tettesársakat vád alá helyezte. — (Ujságirósztrájk fenyegeti Budapestet? Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyarországi Újságírók Egyesülete tegnap köz­gyűlést tartott, amely tizenegy szavazattöbbség­gel elfogadta Márkus Miksa elnöknek és a veze­tőségnek a lemondását. A közgyűlés tárgyalta az újságírók fizetésrendezési ügyében megindított mozgalmat is. Pakots József hangoztatta, hogy a vezetőség lemondásának elfogadása azt jelenti, hogy a jövőben radikálisabb eszközökkel kell küz­deni a fizetésrendezés kivívásáért. Hivatkozott Bethlen István gróf miniszterelnöknek a kiadók szindikátusához intézett levelére, amelyben a kor­mányelnök is ajánlotta, hogy az újságírók fizeté­sét rendezzék. A közgyűlés egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az újságírók fize­tése a békebeli fizetés aranypariíásos ötven szá­zaléka legyen. A létminimum 175 aranykorona, amely a valuta jelenlegi állása mellett 2,800.000 koronának felel meg. Egyes hírek szerint abban az esetben, ha a kiadók ezt a követelést nem tel­jesitik, az újságírók sztrájkba lépnek. Az ujságiró Egyesület uj elnökévé valószínűen Pakots József nemzetgyűlési képviselőt fogják megválasztani. — (Egyházi kincseket kerestek Gálssé­csen.) Gálszécsi tudósítónk jelenti: A Gál- szécs keleti végén elhúzódó vasúti vonal egyik az állomáshoz közel eső pontja a mi­nap rendkívül élénk volt. A töltésen száz­számra állottak emberek, nők, férfiak, élén- ; ken figyelték a töltés melletti árokban dől- ' gozó napszámosokat, akik csendőrök fel- ; ügyelete mellett előbb szétszórták a talajt fedő vastag hóréteget, majd serényen ásták a kissé meglágyult talajt. Minden szem az ásók mozdulását kisérte s ha valamelyik napszámos szerszámja keményebb tárgyba ütődött, „éljen! megvan!" kiáltozott a tö­meg, mivel pedig csalódtak, az éljent egy­szerre kacagás váltotta fel. De hát mi után folyt e lázas keresés? Kincs után. A minap ugyanis levél jött a kassai püspöki hivatal­tól a plébániahivat;alhoz, amelynek értelmé­ben a püspököt Magyarországból arról érte­sítették, hogy a vörösök és a csehek közt az 1919. évben a vasúti sínek mentén folyó küzdelem eldőlte után a vörös katonák, mi­előtt páncélvonatjukkal visszavonultak vol­na, azon a helyen, ahol az ásás folyt — templomi kincsekkel, főleg kegyszerekkel telt élelmiszerládáí ástak el. A leíráshoz pontos rajz is volt csatolva. De hasztalan folyt a kutatás, a kincsek egy teljes napi ásás után sehogysem akartak előkerülni. Lehet, hogy az egész dolog puszta misztifi­káció volt, vagy ha nem, ki tudja, hányadik kézben vannak már azok a kincsek? Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházhan és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hiríapoti A rámái szerződés lilüos klauzulái A P. M. H. tanulmányt irat Gorkij számára a magyar irodalomról

Next

/
Thumbnails
Contents