Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-27 / 70. (518.) szám

A Köztársaság hfhiáüása elás Párteban elővigyázatosságra intik a kisantan tót — Április 13-án iesz a népszavazás György király nem mond le . Athén, anárciüis 26. A tegnapi neimzeti üutnep a legnagyobb pampával folyt flje. A páriáim ént d'is züllésén égyhiang.u'ara -elfogadták a kormány által elő­terjesztett javaslatot, mely szedni a dinasz­tiát trónfosztottnak íiyilíváinltják és kikiáltot­ták a köztársaságot, A törtéftiidmi eseményt ágy uiövésekkeÜ adták a népnek tudomására. A kormány’ valamennyi politikai elítéltnek amnesztiát adott. A sajtó örömmel üdvözölte a változást. — A királyi család valamennyi tagjától megvonták az engedélyt, hogy vala­ha is görög föíldire lépjenek. A hadseregben* a közoktatásban, valamint az igazságszolgálta­tásban jelentős reformok várnáik megvalósí­tásra. Jelentős változtatásokat várnak Görög­országnak: a szomszéd államokhoz való viszo­nyában is. Paris, március 26. A Pétit Párisién a gö­rög köztársaság kikiáltásiban a republikánus eszme újabb diadalát látja. De rögtön hozzá­fűzi a kérdést is: vájjon az nj kormány med­dig marad uráliimon? — A Gauíois a köz-társa- Sálgi eszmének az egész keleten való térfog­lalását konstatálta de megjegyzi, hegy a köz- társasági eszme mindenütt erősen nemzeti és idegengyűlölő elemektől van áthatva. — A iMatim az anarchia újabb korszakától tart és azt hiszi, hogy a kisantant államai, akikhez Papanasztaziu apellált, elő vigyázattal és bi- zaimatfensággal fogják fogadni az uj kor­mányzatot. Páris, március 26. Átérni top-jelentések szerint Papanasztaziu bejelentette a képvise- lőházban, liogy a népszó®zást április 13-án fogják megejteni. — Bukarestből, az a híradás érkezett György görög király kijelentéséről, hogy semmi körülmények között sem hajlan­dó femondíani Görögország trónjáról. Delhién veszi ál a illírjei veieiésfí? Dairuváry bécsi, Walkó párisi követ — Korányi pénzügyi, Búd kereskedelemügyi miniszter — Mardíng betegsége miatt nem vál­lalja a főbiztosságot — Ujrafolvétel a Somogyi és Bacsó-pőrben Budapest, március 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- idíentése.) A fölhatallmazási javaslat, ame­lyet a nemzetgyűlés hcfcapi ülésen terjeszt be Bethlen István gróf miniszterelnök, rész­letes -remdelkezésefciet tairtalímaz a üsztvlselö- kérdósről. Eszerint a tisztviselők 1924. jú­nius elsején aranyparitásra számított fizeté­sük nyolcvan százalékát kapják, de minden- neffnű. keidye-zimém-yes efllátás megszűnik. Jú­lius 1-től a tisztviselők az aranyparitásos fizetés 42.7 százalékát fogják kapni. A lét­számcsökkentésnél elsősorban azokat bocsát­ják ed, akik mint férj és feleség működnek együtt áffiaimi szolgálatban. Az MTI jelenti: Az államháztartás egyensúlyának rendbehozatalát célzó tör­vényjavaslat három főrészből áll. Az első rész a tulajdonképpeni törvény, a második azokat az intézkedéseket tartalmazza, ame­lyeket a kormány a kiadások apasztása és a bevételek fokozása céljából meg fog tenni, a harmadik pedig az öt félesztendőre szóló aranykoronás költségvetést foglalja össze. A kölcsön biztosítására a kormány le­köti a vámból, a cukoradóból, a cukor után fizetendő kincstári részesedésből, a só- és dohiányjövedékből befolyó bevételeket és a kinevezendő főbiztos kívánsága szerint eset­leg más bevételeket is, kivéve az államvasut bevételeit. Bethlen külügy-, Korányi pénzügyminiszter A 8 órai Újság jelentette hétfő esti szá­mában, hogy a kormány átszervezése rövi­desem meg fog történni. A pénzügyi tárca ve­zetését Korányi Frigyes báró párisi magyar követ veszi át, akinek helyébe Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter megy Parisba követnek. A közélelmezési minisztériumot a legközelebbi hetekben likvidálják és Búd Já­nos közélelmezési miniszter a Walkó párisi követté való kinevezésével megüresedő ke­reskedelemügyi tárca élére kerül. Tegnap ezt a hirt megcáfolták, illetve időelőttinek jelen­tették ki, ma délben azonban az Az Est arról értesül, hogy ez a hir teljes mértékben megfelel a valóságnak. Korányi pénzügyminiszterré való kinevezése már befejezett tény, úgyszintén Walkó párisi követsége és Búd kereskedelmi miniszter­sége is. Az Est ezenfölül teljesen beavatott helyről arról értesül, hogy a kormány föl­menti állásától Masirevich Szilárd bácsi magyar követet, akinek helyébe Daruváry Géza küíügyminiszter kerül, aki miniszteri állásáról már a legközelebbi napokban le­mond. A külügyi tárcát nem fogják külön miniszterrel betölteni, hanem a tárca veze­téséi Bethlen István gróf miniszterelnök veszi át, aki mellett Kánya Kálmán rendkí­vüli kövei és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium első államtitkára fogja az ügyeket intézni. Boydeu lesz a főbiztos? Parisból jelentik: Hurding, akit Magyar- ország népszövetségi főbiztosaként emleget­tek, egy újságírónak kijelentette, hogy orvosi tanácsra és megrendült egészségi állapotára való tekintettel, legnagyobb saj­nálatára nincsen abban a helyzetben, hogy a neki fölajánlott magyarországi népszö­vetségi főbiztosi tisztet elvállalhassa. Be­hatóan tanulmányozta Magyarország újjá­építésének kérdését, Budapestre is el fog utazni, hogy személyesen győződjék meg a helyzetről és meglátogassa Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnököt, akihez szívélyes viszony fűzi. Budapesti útja után vissza fog térni * Amerikába, ahol teljes mértékben fogja támogatni Magyarország pénzügyi újjáépítésének munkáját. Washingtonból kábelezik: Magyaror­szág pénzügyi főbiztosává Harding helyett, aki nem vállalta ezt a megbízást, Boydent fogják kinevezni, aki egyike Amerika leg­tekintélyesebb közgazdászainak és leg­utóbb az Egyesült-Államok megbízottja volt a jóvátételi bizottságban, ahol megfigyelő teendőket látott ei. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor al elnök. Harmad­szori olvasásban elfogadták a valorizációs ja­vaslatot. Ezután áttértek a középiskolák re­formjáról szóló javaslat tárgyalására. V a - sadi-Balogh György előadói jelentése után Kleöelsbcrg Kunó gróf kultuszrai- niszter bejelentette, hogy a legrövidebb időn belül javaslatot terjeszt a Ház elé a tanár­képzés reformjáról­A javaslat vitájának befejezése után át­tértek az interpellációkra. Az interpellációs könyv fölolvasásakor éles összetűzés támadt Bethlen és Szilágyi Lajos között. Szilágyi interpellációjának ugyanis ez a cime: „Inter­pelláció a mai kormányzat kétszínűsége és alakoskodása tárgyában14. Bethlen ingerülten kijelenti, hogy a parlamentarizmus történetében páratlan ilyen sértésekkel illetni egy kormányt. Előre ki­jelenti, hogjr az interpellációra nem fog vá­laszolni. Szilágyi: Nem tartja a kifejezést sér­tőnek, mindent igazolni fog. Ha nem tud bi- zonytani, lemond mandátumáról, de ha neki van igaza, elvárja, hogy Bethlen is levonja a konzekvenciákat. Bethlen: A képviselőnek csak inter­pellálni van joga, de sértegetni nem. Újból hangozhatja, hogy nem fog válaszolni. Ezután a baloldal zajos tiltakozása köz­ben elhagyta az üléstermet. (Nagy zaj.) Szünet után az elnök bejelentette, hogy Vrabec volt Hlinka-párti képviselő mint hoszpitáns belépett a cseh nemzeti demokra­ták klubjába. Púp peri: Fölszólítja az elnököt, hogy Bethlent utasítsa rendre, mert házszabályeL lenesen előre kijelentette, hogy az interpel­lációra nem fog válaszolni. Huszár Károly áléinak: Szilágyi La­jost rendre utasítja inparlamentáris kifeje­zései miatt. Ezután hosszas házszabályvita indult meg. Bethlen beszámolója Bethlen mimszterelnöík április 6-ra ter­vezett beszámolóját április 27-rc halasztotta eh Bethlen beszámolója elé nagy érdeklődés­sel tekintenek. Káiiay lesz a kölcsönjavasiat előadója Az Újság jelenti: Igen jó forrásból szár­mazó információk szerint Korányi a. felha­talmazási törvényjavaslat megszavazása után hajlandó a pénzügyi tárca átvételére, de lehet, hogy már a köles ön javaslatok tárgya­lása előtt átveszi a pénzügyek felelős irá­nyítását­Káílay Tiborra minden valószínűség sze­rint újabb izgalmas munka vár. A kormány köréből vett értesülés szerint ugyanis hatalmában egyedül dönteni ilyen nagy ál­lami szállításokról, hanem mindenről tudomással bárt még két osztály­tanácsos is. Az olmützi rendőrségen megállapították, hogy Iitztman-n neje Olmützben a legdrágább bútorok mintáit kérte és c minták közül a legdivatosabb mahagóni-bútort választotta ki. Litzmannét is gyanúba vették, hogy fér­jének özeiméiről tudomássá! hirt. A Lidové Noviny értesülése szerint a Teldk’tra összeköttetésben állott a pozsonyi kábelgyárral is, amelytől százezrekért ren­delt anyagot, melyet azonban a pozsonyi ká­belgyár nem szállított, csak a számlát kül­dötte el a Telektrának, ahol azt elkönyvel­ték. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pozsonyi kábelgyár- tudott Hahóéi manipu­lációiról. A Teleiktra a Teles ráfié vá Halat tulaj­dona, amely a Zivnobank kouzernjéhez tar­tozik. A szlovenszkói zsupánok prágai értekezlete Prága, március 26. A szlovenszikói zsupánok ma összeülitek Prágában. A kiszivárgott hírek szerint az értekezlet súlypontja a megyei önkormány­zati testületek feladatairaaik megvitatására esik. Az értekezleten fogják végleg megál'la- pifeni a megyei bizottságok összehívásának napját és úgy hirföfk, hogy ezt a napot o!y- ’kéripeu fogják megállapítani, hogy a me­gyei kévíseIőtestületek az esztendő dső fe­lében legalább még két rendes ülést tart­hassanak. AAAAA.AAA AAA ÍÜAAAAAAAImÍAA WWWVWW wW WW rV f TW ▼ T Vvvt VVVVVTVVW Enyhítik a haditmora büntetését A képviselőház mai ülése Prága, március 26. A képviseiőház mai ülését néhány perc­cel négy óra után nyitotta meg Tomasek el­nök, aki igen meleg szavakkal elpareniá'Ita Tnsart- Valamennyi képviselő állva ha Ugatta végig az elnök beszédét. Az ülést a gyász jeléül tíz percre fölfüggesztették. Azután a hadiuzsora egynémely szaka­szának megváltoztatásáról foglalkozott a ház. A javaslat úgy intézkedik, hogy a fel­tételes fölfüggesztés kedvezményét a bíró­ság kimondhassa a tizennyolc éven aluli egyének bűncselekménye és a tizennyolc éven fölüliek kihágásai és vétségei esetében a laikus bíróságok helyét a szakbiróságok foglalják cl; kényszermunkára csak olyan egyéneket Ítéljenek el, akiknek nincs rendes foglalkozásuk vagy pedig tettüket nyereség- vágyból követték el. H a c k en b e r g e r (nemet szociálde­mokrata) ez uzsoratörvény enyhítéséi ellen­zi, mivel ennek ideje még nem érkezett eh Sóikkal fontosabbnak tartaná a cenzúra eny­hítését, amely legutóbb is elkobozta a Soci- aMemokratnak azt a cikkét, amely a titkos szerződésről szólott. Teye.rlc (cseh .szociáldemokrata) ez­zel széniben a kormányjavaslat mellett fog­lalt állást. Az ülés még tart. A következő ülés pén­teken lesz. Csütörtök, március 27. vagy nem. a rászoruló meg hoppon marad. A menyecske se engedett: — így is hoppon marattunk! — mondta gúnyosan. Sándor bácsi méregbe jött: — Erre meg aszondom, csitt! — rává­gott az asztalra s mikor látta, hogy a me­nyecske elhallgatott, csendesen kezdte: — Hónap eladom az egyik gedát, oszt az árán veszek a gyereknek csizmát, néked meg teknyőt, akkó oszt csönd legyen. Mer énnékem nem köll a jótékonyság. Az az igazi, amit az eVnbcr maga cselekszik a csalággyáér. Többet nem szólt, másnap aztán bevitte a kecskegidát a városba. Mikor aztán el­adta, a háromezer koronát beletette a köd- menzsebbe, aztán szétnézett a vásárba. Olyan csizmát vesz a gyereknek, meg oszt uian mosóteknyöt, hogy csudájára jár­nak! Amint ment, mendegclt, a gabonapiacon találkozott a Pistike György sógorral, aki arról érdeklődött, hogy tavaszra felmegy-e a búza ára? Nagyon megörültek a találkozásnak, György sógor mindjárt el is hívta a házhoz, hogy hát nézze csak meg a gyűri gyereket. Mióta nem látta, akkorát nőtt, mint az ebi­hal, aztán a Juli néni se kutya. Olyan kövér, mint a niangolica. Elballagtak Pistike sógorokhoz. Juli néni is megörült a rég nem látott vendégnek, a Gyuri gyerek olyan pacsit adott Sándor bácsinak, hogy még a szom­szédba is áthallatszott a csattanása. Juli né­ni olyan ebédet rottyanloít, hogy azt még a püspök is inegehette volna. György sógor a kétesztendei sillert csapolta meg. Hanem ízlett is az ebéd is, meg a bor is. A nagy beszélgetés, poharázás közben aztán úgy bedörrentettek, mint a csacsi. Juli néni derék asszony voR, mivel pe­dig mindig is azt tartotta, hogy a józan em­ber nem jó az italos emberek között, hát ő is benyakalt. Nincs itt mindennap a sógor! A bor aztán nagyon beszédessé tette. Beszélt, nevetett, dicsérte az urát, hogy hát milyen jó ember, oszt derék is. Meg is vol­na vele szerelmes boldogságba, csakhát egy baj van. Nem akar venni mosóteknyöt. Pe­dig a régi már úgy folyik, mint a Duna vize. A Gyuri gyerek meg mezítláb jár, csizma kellene neki. De az embere drágálja. Sándor bácsi szörnyen jó kedvébe4 volt, csak úgy dudoritotta keblét a siller bor. No, gondolta magában, a sógor kitett magáért a borával, hát 5 se lesz háládatlan. Megveszi a sógorasszonynak a mosóteknöt, de még a csizmát is a gyereknek. Mer ö biz nem állhatja, hogy a sógoráról úgy beszél­jen a felesége. Még délután kldülöngéztek a vásárra s nagy üggyel-bajjal megvették a teknöt is, meg a csizmát is. Juli néni örült, György sógor meg azt j tartotta, hogy a nagy vásárra még egy ál-1 domást kell inni. Megint leballagott a pincé­be, megint hozott egy korsó bort és megint ittak. — Megérdemli az a teknő, mert az ólján teknő. de oljar.... hogy az már igazi tek­nő! De még a csizma is ólján ám! Ráncos, oszt rézpatkó van rajta. öreg este volt. mikor Sándor gazda el­búcsúzott a sógor éktói, aztán elindult haza­felé. — Tudom, örül a Vica, ha eemondom neki, mijen jó mulattam a sógorékná. Vica asszony mulatott is. Darabokra vagdalta a lyukas teknöt, hogy ötét ne mér­gesítse többet. Úgyis jön az ura, hozza az uj teknöt és ólján gusztusosat mos benne a jövő héten, hogy még a szava is eláll a gyö­nyörűségtől. Hát még a kis csizma! Mindjárt oda is szólt a gyereknek: — Ne busujj, kis magzatom. Hónap má csizmába mész oskolába. Sándor bácsi dalolt, ahogy a torkán ki­fért s mikor a háza elé ért, bekiáltott a ka­pun : — Asszony, hé! Nyisd ki a kaput! Vica néni fel örvendezett: — Meggyűlt idesapád! Sándor bácsi meg is jött. Mikor nagy- nehezen lekászálódott a kocsiról, derékon kapta a menyecskét, aztán széles jókedvé­ben megpörgette: — Tyuhűhuhu! Sohase halunk meg! Vica néni nem szólt, csak szaporán pis­logott. Mikor aztán észrevette, hogy az ura j jó keréken áll, kínos érzése támadt, A ko­csihoz ment s mikor azon se a gedát, se a Jeknőt nem látta, megszólalt: — Teknyőt nem vett kee? — Teknyőt? — hireskedett Sándor bá­csi. — De biz vettem. De még csizmát is. Ráncosat, oszt patkó is van rajta. A menyecskének tetszett a dolog. Azt hitte, tréfából elrejtette az ura, mosolygott: — Hun van hát? — Hun vóna? — nézett rá az ember — odattam a Juli sógorasszonynak, a csizmát meg a Gyuri gyereknek. Vica néni ájuldozott: — Julinak atta? — Hát persze! — balanszírozott Sándor bácsi nagy büszkén. Úgy fölött a teknyő- je, mind a Duna vize. Szegény pára, Gyuri, meg meszíéláb futkosott. Mondok magamba, má én ezt nem nézhetem. Kitűzésedéit a szeme, aztán mellére vágott: — Mer én ujan ember vagyok! Azzal lebotorkált a szobába, aztán lefe­küdt. Vica néni megállt, mintha kupán vágták volna, aztán ő is bement a szobába és ö is lefeküdt. Sokáig sirdogált, nem jött álom a szemére. Mindig a nagyteknőt látta maga előtt, aztán meg a jótékonykodókat, akik — hiába csak, igaza volt az urának — mindig azokon segítenek, akik leghamarabb jelent­keznek, oszt legközelebb állnak a tűzhöz. a

Next

/
Thumbnails
Contents