Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-17 / 40. (488.) szám

ö — (Az „irredenta" csizma.) Pozsonyból jelenti tudósiónk: Gasparics János somor­jai cipészsegéd a céhrendszer idején, pont ötven évvel ezelőtt egy remekbe készült csizmát készíteti A csizma talpa rézből van. rajta a magyar korona díszük, a csizmaszár csokrából pedig magyar nemzeti szinü sza­lag hull alá. A csizma a somon a i iparosok büszkesége és mint ereklyét őrzik a somor- jai ipartestiiletben. Minden évben az iparos­bál utáni napon találkoznak a felszabadult legények és a legidősebb iparos víg pohara­zás közben felemeli a csizmát, élteti a tisztes ipart és kezet fog a felszabaditottakkal. Február 11-én is, mint minden év farsang­ján, immár ötven év óta. ez a kedves tradi­cionális jelenet ismétlődőt meg Somorján, mikor csendőr ség jelent meg a helyiségben, a gyülekezetét széjjelzavarta és a piros- fehér-zöld szallagos csizmát lefoglalta. A csizmát másnap az iparosság intervenciójá­ra ismét kénytelenek voltak kiadni a szuro­nyok tulajdonosai. — (Megcáfolják az ukrajnai pogromokat.) Moszkvából távinatozzá'k: A külügyi nép­biztosság a legerélyesebbem megcáfolja az ükraijnai pogromokról elterjedt híreket. — (A teljhatalmú miniszter mégsem en­gedi be a magyar könyveket.) A szloven­szkói teljhatalmú minisztérium hivatalosan •közli, hogy a kereskedelemügyi miniszternek az? a rendeletét, amely szabaddá tette a magyar könyvek behozatalát úgy kell ér­telmezni, hogy az csak azokra a könyvekre vonatkozik, amelyknek behozatalát a szlo- venszkói minisztérium engedélyezte. A szlo­venszkói minisztérium ugyanis az 1918 ok­tóber 28-ika után Magyarországon megje­lent könyvek, folyóiratok és nyomtatványok terjesztését megtiltotta s azoktól a postai szállítás jogát megvonta és ezt a rendeletét továbbra is föntartja. Tehát korai volt min­den öröm, hogy a szlovenszkói publikum öt év után hozzájuthat a magyarországi köny­vekhez. Minden remény hajótörést szenved a pozsonyi minisztérium csökönyösségén. iifflnMOrcuMiMSffl Előkészületek a Jókai cetennáriumra A komáromi Jókai Egyesület elnökének nyilatko­zata a Prágai Magyar Hírlap részére Komárom, lebruár 16. A Prágai Magyar Hírlap február 9-iki számá­ban a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának üléséről közzétett tudósításban olvastuk, hogy R. Vozáry Aladár munkácsi szerkesztő előterjesztést tett a Jókai-centennárium megünneplése tárgyában. Az első hang ez, mely a nagy nyilvánosság előtt a közeledő évfordulóra és a magyarság azon nagy kötelességére hivja föl a figyelmet, fcogy Jókai Mór születésének századik évfordu­lóját megünnepelje. Nekünk, komáromiaknak, végtelenül jóleső érzést okozott, hogy oly távol keletről hangzott el ez a fölhívás, mert azt látjuk belőle, hogy ott is érzik azt, amit mi kötelességünknek vallunk. A magyarság együttérzésének, öntudatánaik, ösz- szetartásának dokumentuma ez és azt biztosítja előre a mi számunkra, hogy a mi kezdeményezé­sünk nem marad városunk szűk falai között s a mi ünnepünknek országos ünneppé kell kibővülnie, mert igy méltó az Jókai nagyságához és igy méltó magyarságunkhoz. Ezért siettünk visszhangot adni az elhang­zott előterjesztésre; egyrészt azért, hogy Jókai szülővárosából keljen ki ez a visszhang és száll­jon végig az országon, nyugatról keletre s min­denhova, nemcsak oda, ahol magyarok laknak, hanem mindenkihez, akinek valaha Jókai-regény volt a kezében s aki valamikor Jókai elbűvölő szellembirodalmának lakója volt. De másrészt azért is, hogy hirt adjunk arról, hogy a komá­romi Jókai Egyesület érzi, tudja kötelességét, mely rá nézve elsősorban hárít nagy feladatot a százéves évforduló közeledtével. Ez az egyesület már a mtilt év végén igazgatótanácsi gyűlésében ' foglalkozott a Jókai-centennárium megünneplésé­vel és annak előkészítésére bizottságot küldött ki, mely az ünnepség tervének és részleteinek ki­dolgozásával foglalkozik, de emellett köszönettel vesz minden gondolatot s mozgalmat, mely a százéves évforduló méltó megünneplésére való kiterjesztésében segítséget nyújt. A Jókai Egyesület érzi és tudja azt, hogy Komárom legnagyobb szülöttének, Jókai Mórnak születése százéves évfordulóját megünnepelni el­sősorban Komáromnak és főképpen a lókai- Egyesü’etnek kötelessége; de bármennyire támo­gatást kér és örömmel lát is minden mozgalmat, mely ezt az ünneplést Jókai világhíréhez és iro­dalmi nagyságáiioz mérten kiszélesíteni kivánja, mégis abban a reményben csúcsosodik ki az ün­nepi programmal kapcsolatos tervezete, hogy az ünneplésnek nem szabad a politikai térre, pártok kezébe átmenni / Bármennyire kétségtelen, hogy itteni viszo­nyaink közt a magyar pártokéit igen jelentős kulturális feladataik is vauak, mégis éppen a centennárium magasztos ünnepi hangulata és )c- Ifcntőségo érdekében célszerűbb, ha az teljesen kívül marad a politikai pártok keretein. Legyen az az irodalomnak és a társadalomnak ünnepe, le­gyen az a magyarságuk igazán olyan ünnepe, mely tömörít, összehoz a Jókai-kultuszban min­denkit, pártkülönbség nélkül, vallási, társadalmi, rang, osztály- és bármiféle különbség nélkül. Ezért a komáromi Jókai Egyesület föl fog kérni minden irodalmi, kulturális és társadalmi egyesületet, hogy a Komáromban tartandó ünnep­ségen képviseltesse magát s emellett saját kebe­lében is tartson emlékünnepséget, A szülőváros­ban tartandó sorozatos ünnepségek programját pedig olyképpen fogla kidolgozni és nyilvános­ságra hozni, hogy az erejéhez képest méltó jelét adja a legnagyobb komáromi fiú iránti kegyele­tének, akinek világirodalmi, nemzeti és történeti jelentősége a száz év távlatában csak emelkedett s ezért cenfceunáriuma nemcsak időben, de hatás­ban is közel kell, hogy álljon ifjúkori barátja, Petőfi centennáriumálioz. Szijj Ferenc dr„ a komáromi Jókai Egyesület ügyvezető elnöke. * (A Jókai-egyesülei centennáris pro­gramja.) Koimérami todósitórak jelenti: Szijj Ferenc dr. nyugalmazott polgármester, a Jó- kai-egy csillét elnöke pontosan, és részletesen kidolgozott tervezetet terjesztett az egyesület igazgató-tanácsa elé a Jókaii születése ^száz­éves évfordulójának méltó megünnepléséről. A terv kivitelének részleteit és az egész ün­nep irányi)tását a végrehajtó bizottság intézi, mely Erdélyi Pál dr. egyetemi tanárnak, a Jótei-egyesüliet társelnökének és kiváló iro- dalomtöríénetirónak vezetése alatt működik. A Jókai-egyesütet Kománómban országos iroda"mi ünneppel kívánja megülná a nagy és nevezetes évf-ordtulót, melyre az összes iro­dalmi társulatokat, a kulturális célú egyesüle­teket, a városok, községek és iskolák küldöt­teit meghívja. A lehetőséig szerint ezt az ün­nepet még az évforduló előtt, a centenráris év elején szándékoznak megütni, hogy ezzel bevezesse a mindenütt széliében meginduló Jókai-ünnepeket. Már ez év végével felszó­lítást intéz Szlovenszkó mindén kulturális szervezetéhez, magyar egyesületéhez és is­kolájához Jókai hallhatatlan emlékének .meg­ünneplése tárgyéiban és azoknak rövid életraj­zot, működésének ismertetését és nemzeti je­lentőségét, valamint világirodalmi helyzetét méltató előadást bocsát kívánatra rendelke­zésükre. A Jókaii-egyesület a nagy ünnepre pályadíiiakat tűz ki egy Jókai emlékét és nagyságát dicsőítő ódára, egy teljes Jókai- életraizra vagy összefoglaló Jókai-tamu- rnányra és egy, a költő életéből vett tárgyú színműre. Kiad a cemtennáritamra egy Jókiaá- Almanachot, melynek szerkesztését Alapy Gyula dr. főtitkárra és Fiilöp Zsigmond egye­sületi főjegyzőre, az ismert neve Írókra bízta, melyben a mai egyetemes magyar irodalom reprezentánsai innak Jókairól. A komáromi kultúrpalota részére Jókei mellszobrát Be- recz Gyula komáromi származású tehetséges fiatal szobrásszal megmintázratja, de Jókai­hoz méltó szobor felállításának a gondolatá­val is foglalkozik, amire a háború előtt még tekintélyes összeg gyűlt össze. így a Jókai- centennárium nagy ünnepnapján az egész ma­gyarság szive fog összedobbamná és a legna­gyobb magyar mesemondó születésének száz­éves évfordulója ■nagyságához és világ iroda' ml jelentőségéhez méltó kereteket fog betöl­teni,^ Í„Z!ülÍ Süüpclf'i | Prága !!.. VeáitKová nlice f f 3fcékvé$héi& - 33S©s*a,jsó - űtönc&ar 1 2 f Nyitva cl. u. 2 órától — Eredeti töl­ti tésü borok — Barátságos helyiségek g Naponta Kunxta K. hangversenyez 1 ííS©©®®®®©©©®®©©©®®©®®®©*®©*®®®®#) r»r«XXXKXXXXXXmCXXXXXXXS33CXXXX5öO I BugguantabeiycgzOggőr- § tfsnftKí müMézei pecsét fi hílgeá cin he (rifnetta) § és 8 Művészies kU zománc, ás 3 i ti t réztáblák, vitülboa a vés- x .. . X , a ífc' arany és ezüst >) nöki szakma - vésését, v.la- 3 mindenárába mint számozó- nj vágó munkát. ^pet ás an- U úgy aoél, mint jf.HERZQCi)! n,ih .iavltását jaj rózbólyegzőt. XV'ée, . a legrövidebb Q pecsótnyomót, Idd alatt J elkészíti 2 síitrzo® i. Hiűvísnöh k Pralia-Vinohraüy, Cclakovského-u. 38. 8 ^ Egyedüli magyar vésnök PrégébanJ g fxx>xaooQCfiiMOcr^^ SZÍNHÁZ ÉS ZENE Részlet a „Farsangi lako­dalom* I. felvonásából (Kívülről vidám száncsilingelés és egy nóta hangja, amely egyre erősebb lesz.) A HANG: Holla! Röpül a könnyű szán A szikrázó havon át! Hollá! Dalol a vig legény. A DIÁK: (megjelenik a küszöbön az ajtót ki­csapva.) Szegény csurgói —diák! (belép) Szerencsés jóestét Aggyon az Úristen. (tréfásan a búsulókhoz): Jókor gyöttem Látom, éppen Vígan vannak ittbenn. (bejön, megemeli a süvegét, kimutat az ablakon.) Hull a hó! Süvít a szél! Mint hópihét, úgy űzi a szánt, Kacagva az arcomba szánt S vígan fütyülve igy beszél: Farsangi az élet Ember szíve téved, Azt sem tudja, hogy mit akar, Mint hópihe szálljon Szív-szívre találjon' Sors útja a hózivatar! Bármerre akarna, Hó űzi, zavarja Arra. hol az igazi cél! Farsangi az élet Ember szíve téved Emberszívnél bölesebb a szél! ZSUZSKA: Nótás diák... DIÁK: Kálmán diák! ZSUZSKA: Kálmán diák, itt mifelénk Csupa régi nóta járja, Kegyelmed tán olyat is tud,- Ami uj kint a világba. DIÁK: Itt a legeslegfrissebbik Rózsanóta! Most szakadt le a fájáról Egyetlenegy mélységes szép Szempillantás óta! Jártam künn a zivatarba Szélbe, vészbe, hóba, fagyba. ,Szerelemvágy a szívembe: Nem fáztam kint a hidegbe! Idebe most füt a kályha, A szívemig ég a lángja! De a szívemet Mégis szörnyen didergeti . . Fagyaszthatja;' majd megveszi A szefelerrihidég! Vajda Ernő. (*) A R. U. R. bemutatója Budapesten. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma este mutatja be a Vígszínház Capek cseh írónak R. U. R. cimü darabját. A mai főpróbáról a la­pok a legnagyobb elismerés hangján írnak. A fő­szerepben Lukács Pál férfias erejének és nagy művészi képességének újabb hatalmas fejlődését mutatja. Hegedűs Gyula mély költészettel vonja be az öreg épitész alakját. Sarkad! Aladár, Béla Miklós és Széniére Árpád kitűnő és jellegzetes robotalakitást nyújtanak. Kertész Dezső erős fér­fias határozottságot mutat. Zátony Kálmán előbb félelmes erejű, majd ellágyult robotalakitásával egyike az együttes" legmarkánsabb erőinek. Gom­baszögi Frida csodálatos asszonyisága ezer re­giszterben játszik az érzésekkel, mindegyikben egyforma virtuozitással. Kámea szerű szépsége is felejthetetlen. Gazsi Mariska kis szerepéből hatal­mas alakítást csinált. A rendezés kitűnő volt. ami Jób Dániel érdeme, aki eltérően a darab külföldi előadásainak ama metódusától, mellyel a rendező a technikai kiállításra, fekteti a fősúlyt, egészen újszerű és a darab irodalmi szépségeit kidombo­rító felfogással végezte munkáját. A sikerben nagy része volt Kosztolányi Dezső kifejező és remek fordításának. Az egész előadás értékes és izgatóan érdekes élményt jelent. Málnay Béla díszletei és Faragó Géza jelmezei csak fokozták a hatást. (*) A farsang! lakodalom. Btidaipcsti szerkesztőségürfk jelenti telefonon: Az Ope- ralház ma este mmta/tja be Pökiini Ede „Far- saimgii lafkodialoon" cimü operáját. A zenemű a magyar zene történelem értékes alkotása, ment az első igazán magyar zenéül miagyar opera, amely jellegzetes magyarsága mellett kitűnő zenei alkotás. Nem csupán hosszú életű, hanem maradandó értékű is. Amit a zenében Poklinii ad, azt magától adja, sehon­nan sem kér még impressziókat sem kölcsön. A zeneműben levő eredeti tehetségnek s tisz­ta dallamfonrás'okinak • nincs szükségük sem­miféle idegen hatásra, semmiféle idegen alko­tórészre ahhoz, hogy pezsegjen és lüktessen bennük az élet. PoldOni alkotása a magyar z ene irodalomnak m ondhatni legnagyobb ékessége. Az a magyar zene, amely Földiái­ból kisugárzik, nagy értéket jelent az egész világnak. A zeneműben lévő komoly és tré­fás motívumok alkalmasak árra, hogy élénk* rezonanciát keltsenek az egész világon. A darab szövegkönyvét Vajda Ernő irta, aki ezzel a művével páüyadiija.t nyert. A szöveg­könyv vérszegény és üres, szinte csodála­tos, hogy ilyen hatáhius n|ü niegifús^ra .üsg­Vasámap február 17. tőkélte Poüdürtiit. Az opfnaM'z művészen min­den* elkövettek, hogy a sovány mese miatt a zene ne szenvedjen hátrányt. Minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy a tartalmatlan szövegkönyvet a zene csodásán bő tartalmá­val töltsék be. Ez a törekvésük nem is ma­radt siker nélkül és az openaiháznalk régen volt olyan jó előadása, mint a mostani. A szerepeket a legjobb művészek kezébe adták, akik feladatuk magaslatán óivá téljesitették kötelességüket. A namzetes asszony szerepét Sebök Sára énekelte tisztám, üdén és a leg­magasabb regiszterekben is hatásokéi tőén. A másik női főszerepet Med-ek Anna alakította. A kritika a. sablónos dicsérőjelzőket kevés­nek és erőtleneknek találja az alakítás kellő mél tatására. Kálmán diák szerepében Székely- hidy Ferenc nyújtotta talán legjobb alakítá­sát .Gyönyörű tenorhangja nagyszerűen ér­vényesült. Szende Ferenc és Baziliidesiz Má­ria járultak még hozzá a tüneményes siker­hez. Márkus László rendezése és a díszletek olyan briliánsak, amilyenre alig lehet példát találni a magyar opera történetében, (*) A Slovenská Politika kormánybiztost követe! a kassai színház élére. A Slovenská Politika a kassai színházi botránnyal foglal­kozva azt álltja, hogy a direktórium megala­kításával megsértették a hivatalos tekintélyt. Az idézett lap azt áliája, hogy a magyar szín­ház színpada a titkos magyar irredenta ol­tára lesz a jövőben is. Ezér az követeli, hogy a kisebbségi színházak élére kormánybiztost vagy intendánst állítsanak. * (*) A budapesti premlérírontró!. Budapestről jelentik: A Blaha Lujza-Szinházban még ebben az évben szinrekerül a „Die Damen von Olymp" cimü operett, melyet a berlini és bécsi színpado­kon még ma is nagy sikerrel játszanak. — Á Fő­városi Operettszinházban kiosztották szereplésre Lehár „Clo-Clo“ cimü operettjét, amelynek be­mutatója előreláthatólag március második felében lesz. — Február utolsó napján mutatja be a Biaha Lujza-színház Endrődy Béla és Rigcr Ti­bor uj operettjét, ,,A fekete huszár“-t, amelynek próbái gőzerővel folynak. Főszerepeit Somogyi Nusi, Dénes Oszkár és Szirmai Imre játszák. (*) Biííer átveszi Fedáktó! a Pompadour sze­repét. Budapestről jelentik: Színházi körökben nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Fedák Sári március 7-én elutazik Pestről Kairóba s hogy ezt az elhatározását bejelentette a Fővárosi Ope- rettszinház igazgatóságának, amely tudomásul vette Fedák Sári távozását és Biüer Irénnek ad­ja át Fedák Sári szerepét. (*) A ruszinszkói magyar színtársulat Mun­kácson. Munkácsi tudósítónk jelenti: A ruszin­szkói magyar színtársulat szombaton kezdi meg Munkácson előadásait. Horváth Kálmán kiváló erőkből összeállított gárdája előreláthatóan itt is — nünt Ungváron — telt házak előtt fog játszani. Az első hét műsora a következő: szombat: ..Li­li omíy“ (Szigligeti vigjátéka), szombat este: „Marinka, a táncosnő1* (operett bemutató), va­sárnap délután: „Hazudik a muzsikaszó" (ope­rett), vasárnap este: „Marinka, a táncosnő", fPt- íőn: „Marinka, a táncosnő", kedd: „Árnyék" (drámai bemutató), szerda: „Tökmag", csütörtök: ..Bőregér." ____________________ , , 0ie&iaMvamÉ Prága II Vodicková a Ceská Banka palotájában A legjobb társasáé találko­zóhelye — Elsőrendű konyha Kitűnő bel- és külföldi borok Hangverseny — Bar Tánc Szombaton és vasárnap 5 órai tea j I bar bei Hajós I harang- és lémöntőflc ;l § frnava (Szlovenszho) | | ullca Na Hahrarhi Cfslo 6 Ö remplom-harangjaim minden nagyságban, lég k[ g pontosabb összhangban legtisztább kidolgozás- ?i ö bán, legjobb harangfémből, azaz 78 °/0 vörösréz £ j X- és 22 u/„ angol ónból készülnek. — Ajánló le- £ [ ö velek minden megyéből. Árajánlatok, költsék- íi 0 vetések és szakétbe kiküldése díjtalanul. — Ne v S[ mulasszanak rendelés előtt tőlem ajánlatot kérni K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents