Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-16 / 39. (487.) szám

Szombat február 16. . 9WÁ(tAiMAmíUfmm> 9 — A prágai tőzsde kuIisszkeresKedelmének szabályozása. A prágai tőzsdetanács tegnapi ple­náris ülésén a kulisszkereskedelem kérdését ólja­képpen szabályozták. hdgjr az első kulisszárfolya­mot a tőzsdeteremben a közönség jelenlétében kell megállapítani. Az erről szóló rendelkezés február 18-án, hétfőn lép életbe. — A Szlovenszkói mezőgazdasági munkások munkaviszonyai. Pozsonyból jelentik: A mezőgaz­dasági munkkadók tegnap a inunkásszakszerveze- iek képviselőivel a mezőgazdasági munkások munkafeltételeinek szabályozásáról tárgyaltak. Nem valószinü, hogy a kérdésben egyezség jöjjön létre. Főképpen a béremelés kérdése körül nagy a nézeteltérés.-f- Az újpesti üveggyár fejlődése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Just-féle izzólámpa­gyár érdekeltségéhez tartozó Újpesti üveggyár rt. megkezdi az üvegburák szállítását a Just-gyár részére, miáltal a Just-gyár anyagbeszerzése a külföldről teljesen függetlenné válik. Az üveggyár az 500 millió korona alaptőkével megalakult Ma­gyar ttrüszerüveggyár rt üveganyagszükségletét is fedezni fogja. E gyár orvosi műszereket, hőmé­rőket, termoszüvegeket st. készít és a belföldi szükségleten kivül különösen a Balkánt és Orosz­országot fogja áruval ellátni.-f- Szövőgyárat állít fel Sopronban egy kül­földi érdekeltség. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: Egy külföldi érdekeltség másfélmillió svájci frank alaptőkével szövőgyárat akar felállítani Magyarországon és ennek ^ helyéül Sopront vették kombinációba. A gyár 200 szövőszéket állítana fel. A tárgyalás most van folyamatban a keres­kedelmi minisztériumban és erre a kereskedelmi miniszter Sopron polgármesterét s a főispánját is meghívta. A jelek szerint minden remény megvan arra, hogy a tárgyalások Sopron szempontjából eredményesen végződnek. — A felsősziléziai szén árai. A felső szilé­ziai szén árait a legutóbbi árleszállítás után a következőiképpen kalkulálják:, durva és da­rabos szén: I. és II. rendű 34.79, diószén I. 34.79, II. 30.70, kőszén I. 23.20, II. 17.28, III. 15.20, porszén 8.26—11.03, kohó- koksz 47.60, durvakoksz 45.40 aranyfrank ton- nánksiní. = Az Indiai Birodalmi Bank leszámito-ó ka­matlába. Bombayi távirat jelenti: Az Indiai Biro­dalmi Bank leszámítoló kamatlábát 9 százalékra emelték föl. = Ezüstpénz Oroszországban. Moszkvából je­lentik táviratban: Legközelebb ezüstpénzt hoznak forgalomba. Á pénzügyi bizottság rendelete alap­ján a cservonecet és az uj 1, 3 és 5 aranyrubel- bankjegyekeí minden összegben szabadon lehet ezüstpénzre becserélni A pénzügyi hatóságok ugyanis feltételezik, hogy a szabad csereforga­lomban senki sem fog ezüstpénzt halmozni. (?) r= A belga fák]vitel korlátozása. Brüsszeli távirat jelenti: A belga fakivitelt a jövőben az il­letékes minisztérium beleegyezésétől teszik füg­gővé. — Bizottság a belga frank értékének védel­mére. Brüsszeli távirat jelenti: A Moniteur cimü hivatalos lap királyi dekrétumot közöl, mely sze­rint bizottságot fognak alakítani a belga valuta védelmére és értékének megjavítására. = Az arany 1923-ban. Keynes J. M. egy né­met szaklapban legutóbb értekezett a fokozódó aranytermelés és arany elértéktelenedésének ösz- szefüggéseiről. A brit birodalom és a többi orszá­gok 1923. évi aranytermelése 75.5 millió font ster­ling értékű volt, szemben az előző év 64 millió fontjával. Az 1923. év folyamán havonta körülbe­lül 25 millió dollár értékű (nettó) aranyat vittek be az Amerikai Egyesült Államokba, ugy, hogy az Egyesült Államokban most háromszor annyi (JS3 millió font sterling értékű) arany van, mint a Brit birodalomban. Amerika átvette ugy a saját, mint India teljes aranytermelését, de ez országok egyi­kében sincsen forgalomban az aranj'’ mint fizető­eszköz. Az Egyesült Államok jegyintézetének aranytartalékai a bankjegyforgalom és a letétek 80 százalékára rúgnak, egy eddig még nem ta­pasztalt magas hányadra. Az Egyesült Államok­nak tehát a legutóbbi évben mintegy 100 millió font sterlingjébe került, hogy az aranyat teljesen mesterséges árfolyamán megtartsa, vagyis 30 mil­lió font sterling fölös tartalékok kamatjaira és 70 millió font sterling uj, feles’eges arany behoza­talára. A brit birodalomnak nincs érdekében — írja Keynes, — hogy az aranyérték fentartását erőszakolja, mivel Angliának amerikai tartozása aranyban van megá’Iapítva és az e tartozásból eredő teher többször akkora, mint az angol aranybányászat évi nyeresége. Az arany értéké­nek sülyedése csak könnyítené ezt a terhet Angliá­nak. Tőzsde fis áraiHac: — Lanyha a prágai terménytőzsde. Gyenge látogatottság mellett ma lanyha irányzat fejlődött. A nagymalmok tartózkodóak voltak. Ezzel szem­ben elég nagy kínálat jelentkezett a gabonapia­con. A következő árakat jegyezték: búza 175— 180, román fcuza 165 ab Becs, rozs 136—142, orosz rozs 140 ab Tetschen, árpa 170—180, zab 120—125, amerikai liszt 264 ab Tetschen, magyar liszt 2.70 ab határ, II. Burma rizs 3, Aracati 3.75, holland kömény 19. határidőre 12.50. román ten­' geri 1.45 ab Oderberg, jugoszláv 1.39 ab Bécs, La Plata 1-55 ab Tetschen és amerikai zsír 11.85 ab Tetschen.-r Rekordárfolyamok a budapesti tőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai értéktőzsdén az egyes értékek rekordárfolya­mokat értek el. A nehézpapirok hatalmasat ug­rottak. százezrekkel és milliókkal emelkedtek és a kispapírok is megmozdultak. A feltűnően bősé­ges pénzkínálat ellenére alig lehetett árut kapni. Némely piacon a kereslet olyan viharos volt, hogy az emberek szinte legázolták egymást. Zárlatkor az árfolyamemelkedések folytatódtak. Néhány a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfo­lyama ezer koronákban: Moktár 305, Légszesz 1200, Féltén 1600, Törökmalom 39, Pestszentlő­rinci tégla 180. Előfordult kötések: 11/15. ILI*. Abj?..Magyar ....... 4 15S000 148000 Hazai bank . ......................... 455000 375900 Ma gvar Hitei. ..................... 1010000 870000 Je lzálog................................... Í83OO0 179900 Le számítoló. . :................ 160000 145003 Ma gvnr-Olaez........................ 52000 — Os ztrák Hitel . ..................... 29ÍCQ0 245000 Fö ldhitelbank ....... — — Merknr ... 39000 35090 Kereskedelmi bank...................2275000 1970000 Eg yesült takarékot .... 370000 310000 Matry. ált tlcptt..................... 340000 ’88000 El ső hazai tkp .................. 661»0P0 5830O»O Sa lgó ...................................... 990000 850000 Ri ma . 206000 178000 Köznti...................................... 38500 39000 Dé li vasút........................... . 139-iCO 127CC0 Ál lam vasút ......... 650000 — Borsod-Miskolci ...... 198000 168000 Concordia. . ....................... 753'0 — Bu dapesti malom ..... 178000 131300 Oizella malom ....... 79000 78010 Hungária malom. ..... 170000 14.000 Beocslni................................... *750000 1550000 Északi szén . ...... — — Esztergom-Szászvár .... 68*009 60G000 Felsőm szón ........ 1700000 1425009 Drasche .................. .... 470000 43000) Ma gnezit................................fc70 003 4150009 Magy. ált" kőszén ..... 4? 0003 3900000 Urikányi ............................ijs-OJO 1 CöoOO Kó burg ........... 8 000 75OO0 Csáky .............................. . 40000 34000 Ma gyarFegvvergyár . • • 1™3 000 179 0 09 Ganz-Danubius ...... 6’*7 003 5S0C009 Ganz-villamos.........................2^750 0 2/70003 Ho fherr ............................... 2gOOOO — Lá ng • • • • * • .................. ^5600 > — Li pták....................... ••• 3^0 0 ‘"6500 Gy őri vaggongyár .... 16-009 13/000 Sehlick . ...... . • j37oűO 135000 Teudloff-Ditricb.................. 1.13000 125000 Bá ró ti .... ...... 13003 — Róni .... . . • . . •• I280j0 130000 Égisz.............................. 900000 97000 Iz zó..............................................10C5000 S330.0 Pa pír .«•••»•• o « 68O30 6 000 Soódlnm •• ...... — 254000 Goldberger............................ 187000 14tGű Hu ngária műtrágya .... — 2950 0 Klotild........................... • 190000 158/03 Magyar Cukor ... ... 587,000 4000000 Őstermelő 305000 395000 Gmmui ........... 400 09 333000 Magyar szalámi ...... 27000 — Óceán .••••••••••• ,7ííí®® 63000 Győri olaj ............................ 1^.900 — Te lefon 16/003 235003 Páifalvai ............................ ~ ~ Eg yes, fa ........ 62009 60000 Gutmann ... •» ... 1400000 1150000 Orsz. fa.. ... . • * 240000 I40u00 cignnm-trőst . . ... . 14 CQ0 — Malomsokv . • • • * • 2z000 21CÖ0 \9Usehlo8. • • • . * • • 13500 — Uózbánvai ....»»••* 253030 230000 Szlavónia................................ 1-9000 123000 N'aschitzi 3725000 3050000 Zabolai . ............................ 195003 185000 Ad ria ...................................... 137jü00 1150003 At lantika ••••♦.»•• 6'000 62ÖO0 Levante 3-OjCO 285003 Tröszt ................................... 1h6000 148000 Ll oyd bank.....................* • — — — Tartott, de nem egységes a prágai tőzsde. Nagy árfoJyamvá. tozások nem tör­téntek, bár a kínálat ma is túlsúlyban maradt A korlát valamelyest javult is, a forgalmi ér­tékek is szilárdultk. A bankértékek piaca nem változott. A nem jegyzett értékek piacán fel­4AAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA+ < \ Menyasszonyi kelengyék árn&áza £ j ---- \ Saját készitményü finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- iV;. * < \ teritőW és mindennemű lenáru £ 3 \ i * Árusítás aagyban és kicsinyben > ^mTvnvfrmnvmvvTDvmi v v 1X3!­VVVWVV'V VVr'fVTVVTVVVVVWVTYVrVVYlV tiint a Bolgár további hanyatlása; Sdhönprie- sen és Ipar viszont javultak. Záró irányzat: tartott A devizapiac szabálytalanul fejlődött. Előfordult kötések: II/lü. 11/14 ’.OOS óvi kincstíi.ri nta’vánv 93 49 99.49 1924. övi kincstári utalvány S8.59 88 59 Nveraménvknlesö'i ..... 99.25 90 26 fi®A>*os beruházási kölcsön • 85.10 85.10 6%-os lisztkölcsön ..... 84.25 84-50 6 °/n Államkölcsön.............. 84.— 84.25 Mu rva orsZ'-kölos. t91l 41/* °/0 78.— 79.—— Morva crsz.-kö’cs '917 5 °!n • 88.— 86.— FrAcra város 1918 köles, rí °!r) 88-25 ® j* 50 Prá<rá város 1910 köles. 4 % 87-50 Briinn város 1921 köles fi % ^ Pozsonv város. lOIOköic.s-4°/o Prága városi takrpt. 4 % . So te f2 Os! vörös kerss-zt sorsiegv _‘_í Magvar 5 frtos vörös kereszt _* Ma ^var ’olzálor' sorsie"v . ■_ • Ká rhanlT'!Z!1:k.8 MJ-M Síhünlon* Bank* ! 1 I 1 .* %*** Wílso Leszámítoló............................ ^n• 450 50 í' seh Fnarhank ....... 480. 481.50 Prágai Hitelbank ..... -« 785.50 Szlovák Ránk ....... 165.— Zivnostcnska........................ 449.— Angoi-Oslov. Bank............... j64.— Osztrák hitel ........ 1-55.30 Bécsi Hnionbank. ..... A 141.— WiPner Bankv ....... 50 <33 ’S Jngoslovenska-bank .... _ 57.25 Nordhshn ................................ T965.­Oseb C nkor ......... 1405. 1349.— Horvát énkor . ....... 82-59 610-— Kolin’ műtrágya. ..... 725.— 7 7.50 tt.o!ini kávé................. 262.— Ku lin netrólenrn ..... 330.— 377.~ Kolini szesz ........ 11 jj. — 1225.— Tejirmr rt................................ 75 2.50 El ső nilseni sörgyár .... 3259.— Breitfeld-Danek ...... 5S'*..— 561.53 Lanrin és (vletnent .... 276. — 274.— Ringhoffer ..... .... 787.50 733.50 Cseh északi szén ...... _"'~ Cseh nyugati szén ..... j7->.30 568.50 AiDme ........... 331.50 330.25 Poldi ............ 3 >7. 389.— Prágai vasipar ...... 945.— 930.— Skoda................. 6i9.— 613-50 Po zsonyi kábel 24"0. —.— Inwald ................................ 161.— 455 50 Prágai papír ........ —•“-----­il áriii icHctc félhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (37 > — Az Isten áldja meg az óbester urai — mondta. — Amiért jó szívvel van az ember­hez, mikor bajban van. Neve szerint hogy tiszteljem az urat? — Cusani ezredes vagyok, gazduram. Maga Lúgosra igyekszik, ugy-e? És katona­holmit visz, ha jól lait’om. — Azt vinnék, óbester uram. Hogy a ma- gasságos úristen ezt a vármegyét... — Ne folytassa, — nevetett Cusani. — Kend nem erre a vidékre Való. mi? — Nem én. mert mohácsi vagyok, uram. Sugár János a becsületes nevem. — Az Isten éltesse kendet, jó ember. Járt-e már .Lúgoson, vagy most először igyekszik oda? i — Négy hét óta szinte ott lakom Jövök- megyek a szekeremmel, de a stáció mindig csak Lúgos. — De Mohács ugyancsak messze van: hogy kerül szekerestül erre a vidékre? — Hát háború van. óbester uram: ki kell verni az országból a rü’ esét Mint katona már nem szolgálhatom a hazámat, mert öreg vagyok, elnehezedtem, óbester ur, de mint fu­varos szolgálhatom, ugy vélem. — Derék ember kend, Sugár uram. jó magvar. No. de jönnek már az embereim a lovakkal... hát áldja meg a jó Isten ... íó utat. Kezet nyújtott az embernek és ellovagolt é.s negyedóra múlva Sugár uram is folytathatta az útját. Bevetődött szerencsésen Lúgosra és el­végezvén a dolgát, a Temes-soron egy pohár italra egy korcsmába ment. Az első pohár bornál még magamagával foglalkozott Sugár uram; hogy megeleveníti az embert egy kis iíóka! de a második ren­delés italnál már körülnézett: no, ki van még a korcsmában... ismerős-e? Két condrás paraszt gubbasztott egy asztalnál. — Szerviány paraszt: nem ember — gondolta. A beszédijü'ket nem érti, hát ügyet se vet a két rácra. De ejnye, aki istenük van ... Sugár uram egyszerre csak felrüie'.t. Mmiha törökül be­szélne a két bocskoro-s. Teremíuigyse, törö­kül beszélnek. Szerviány parasztok törökül! Ez göcseji dolog, vagyis görbe. Majd az orráig húzta le a fövegét és fi­gyelt. Ha törökül beszélnek a rácok, csak törökök és kémek lehetnek, nem rácok. No, de mit zagyváinak a pogány ok. halljuk, — Itt két bíró van, effendí — mondta az együk. — Az innenső városban magyar, túl a vizen szerviány ember a bíró. A magyar­hoz persze nem mentem, mert az ízűben elfo­gatott volna, de a szerviánnyal lehetett be­lelni. — Vakmerőség volt mégis. És mit vé­geztél vele, efendi? — Megkötöttem vele az alkut Azt mond­tam neki: vá asszon. Menekülni innen egy veréb se fog és egy hót múlva a miénk lesz a város. Hát, igy szóltam a bíróhoz, ha szem­mel tartják azt a szép asszonyt és akár hová rejtőzik, elárulják nekünk és a kezünkre ad­ják, akikor nem lesz bántódása egy lúgos! asszonynak vagy leánynak sem. De ha nem .váflaJk ezt 4 dolgot, akkor szabad préda tesz miudonyi, még a jércéje is. — fiáit csakugyan olyan nagyon szép az az egy asszony? — Hogy olyan nagyon szép-e, kérdezed? Mondom neked, efieiDdii, hegy a leggyönyö­rűbb teremtés ezen a vi.ágen. Allah is padi- salhmak alkotta. — Már kikémlelted, hol lelkik? — Ki. Két hét óta majd mindennap itt vagyok a városban. Szerettem volna a köze­lébe férkőzni, de ugy őrizted az ura, mint valami kiró ynét. Állandóan katonák vannak az udvarán. Majd elvezetlek a házához és reggel, ha megválnod, amíg szokása szerint kinyitja az ablakot, magad is azt fogod mon­dani, hogy szebb hunja a prófétának sincsen. Sugár uram erre feltűnés nélkül fizetett és elbújt a bokrok közt. Hogy mtbJyt kijön a két rejtélyes szerviány, észrevétlenül a nyomukban lehessen. Tíz perc múlva kijöttek — vaksötét éj­szaka volt — és a néptelen Termes-parton mentek lefelé, aztán balra fordultak és egy sikátoron keresztül egy szélesebb utcába tér­tek. —- Itt lakik a sarkon — mondta az egyik. — Meg is jelölöm a házat... igy. megtörtént. De kikötöm magamnak effendi. hogy én te­szem rá a kezem az asszonyra. És ha Hasz- szúm Kirí? pasa, a mi vezérünk, tiltakozik is e lene, akkor is. Sugár uram megdöbbent Nem annak hallatára, hogy a volt mohácsi pasa a török hadak vezére Hanem megdöbbent a beszélő hangjától. Mintha már hallotta volna valahol máshol is ezt az élesen sivitó hangot. De nem tűnődött egy percig sémi, mert cselekedni kellett. — A gyalázatosak — gon­dolta s dühbe jött —, etaikuduák azt az egy. asszonyt a pogánynaik?i Alkalmasint magyar az az asszony, hogy öt fészer alja más asz- szonyná, is többet ér. Kihúzta megtörött mondalyát és szem­befordulva a két bujkáló emberrel, megrágta, az egyiket ugy, hogy az hanyatvágódott, bele a degeszbe. — Add meg magad, mert lövök — ordí­tott rá magyarul a másikra. Izgatottságában :magyarul dörgőtt, nem törökül. Egy lövés volt a válasz és Sugár uram valami ütést érzett a balvál'lán. No. de nem maradt ám adós egy percig sem; félarasznyi közelről ugy belelőtt az embere arcába, hogy az szó nélkül összeesett, mint valami agyag­szent. A másik közben íeltápászkodott és elme­nekült. A Temes-part felé rohant és Sugár uram, aki — hogy elfogja — utána vetette magát, már csak evező-csapásokat hallott. — Megugrott a beste — dörmögte. — S agy látom, hogy vizen járnak a kémek. No, majd szólok erről a tiszt uraknak, hogy vízí- patralit is járassanak ezután. Visszafordult a nevezetes ház felé s ott már katonák állták körül az embert, ki ész- reveheíő’kg már az utolsókat höTÖgte. Egyik­nek a kezében lámpás volt, ezzel odavilági- tott a haldokló arcába, de ugy összecafran- golta az ólom az eleven búst, hogy nem le­hetett felösmerni, ki légyen. — Ide is világíts, ecsém, — mondta Su­gár uram a lámpa-tartó huszárnak. — Mmíha a válliaimba lőtt volna ez a hitetlen. — Semmi e‘, gazduram — felelték. ■— Jó bárány bőr-bekecse van kendnek, nem en­gedte keresztül a golyóbist. Itt van la, fogja és tegye el. Majd guriga znak vele az unokái. (Folyt, köv.) [Optikai intézeti j Mindennemű szemQvegek, cslptetok * _ .yrnTTV /Ói Sllndeunonjö i 3 V I *iáll»tAí'ok j 1 J rltiUok bár ] j {lyj / r*c»pi j • eárVjf «lapján atson j 5 f ■ M osl it poato-i s « *e*™*-\ S ütnek. : Magyar kiszolgálás Magyar levelezés] jSelitoker Samu Pratia II., Poflc 29] I az ImperlaLszálló mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents