Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-14 / 37. (485.) szám
A kidőlt fakó és a lesántult táltos (g.) Prága, február 13. A francia külpolitikai törekvéseik legex- pauzivabb frontján, a középemrópai hegemónia megszór késére irányuló akció terén az utóbbi időben nem éiszleiühetö különösebb mozgolódás. ügy látszik, hogy a belgrádi konferencia alaiposan lehütötte a francia expanziós lendületet s hogy a oseh-szlováJk—francia szöwet- ségnek Írásiba fogtált fényéved megakadt továbbhaladásában az a szekér, melynek gyep- löszána mellé Benest szegödtette Poinoaré. Kétségtelen az, hoigy a francia belső politikának kusza és labilis eseményei, melyekbe sorsdöntőén szól bele a frank erövesztése és a francia közgazdasági életnek megziláló- diása s amelyen nyomasztó teherként fekszik a közelgő választások bizonytalansága s a kormány helyzetének máróLholoapra kifoltozott élete, bizonyos mértékben lefékezték a külső politika vehemens aktivitását s egyes front részeken a nyugalmat, másokon az ügyes és taktikázó visszavonulást tették ajánlatossá, E helyzet bekövetkezését az az otppor- tunitás is előmozdította, amellyel a francia politika kényszerűségből viseltetik az ni angol kormánnyal szemiben, nem tartván sem az időt alkalmasnak, sem az erőt elegendőnek, ataii a hújngnSátat kedvezőnek árra, 'hogy a makacs „nem engedek" álláspontjával kockázatossá tegye eddigi pozícióit. Ez a taktika.érthető és mert az.önmérséklet a politikáiban ügyességnek tekintetik, ügyesnek is mondható. A francia politika ma a várakozás álláspontján áll s a mozgó harc helyett a helybenmaradiás stádiumát választotta. A helyzetnek vannak előnyei, de vannak hátrányai s lehetnek esetleg tragikus következményei is. Az előnyök nagyon bizonytalanok, a következmények az európai politika futólagos tekintése mellett is komolynak tűnnek fel. Pozitívumként észlelhető ugyanis, hogy azokon a terepeken, ahová a francia törekvés irányult, ahol már lábat vetett, de ahol a lába alatti talaj nem volt még szilárdra kötött, az utóbbi napokban a francia kontinentális biokkal konkurrens csoportosulás felé nyilvánulnak meg törekvések s a konkurrens csoportosulás részéről észlelhető aktív mozgolódás. Nemcsak a római paktumra gondolunk, amelyről a belgrádi politika természetrajza mellett elképzelhető, hogy a két vasat tartani a tűzben elvén épült föl, de következtetéseinket azokra a hírekre épülhetjük, melyeik Románia és Lengyelország felől torpannak elénk. Az a bukaresti hír, mely tegnap azt jelentette, hogy Ti'tnlescu napja kél föl, aki Londonban megtalálta az angol politikához fűződő szálakat, éppen egy fontos a kérdés v'zs- gálásánál, mint az a tény, hogy Románia Olaszországtól veszi föl a visszautasított francia kölcsönt helyettesítő 100 miliő lírát s mint az utazás, amely királyi gyermekek szerelmének megpecsételése jegyében történt Bukarestből Rómába, de amelyben fontos balkáni polit'ka jövőbeli szálai futnak össze. És az a lengyel hír, mely szerint a Bank Polski részvényjegyzésié Londonban óriási érdeklődést váltott ki s az ango bankok tekintélyes csoportja 25 mfíió font érdekeltséget vállal az állami javak vétele és bérlete ellenében a lengyel nemzeti banknál, éppen Oly jelentőségteljes, mint az a nyilatkozat, melyet Májoni Cesare, az uj varsói olasz követ tett, aki a Central Enropean Presz előtt kijelentette, hogy az Olaszország és Lengyel- ország közötti természetes gazdasági kapcsolatokat természetszerű politikaiak fogják követni És ha mindezekhez hozzáregi. ztrálljalk még ama tényeket, hogy a hivatalos lengyel ■külpolitika hallani sem akar a cseh-szlovák— lengyel közeledésről mindaddig, míg Benes el nem ismeri a rigai szerződést, míg föl nem adja a lengyel határok rovására irányuló s ezen pejffitii'kiáijávail összefüggő terveit s hogy az uj angol kormány mié.egem ajánlotta Len-' gyelországnak a gazdasági megértést Oroszországgal s a. két álltaim közötti kereskedelmi szerződés létrehozását s hogy a román-—orosz, tárgyalások legközelebb Becsben ismét kezdetüket veszik, uigy tisztán bontakozik ki előttünk az a perspektíva, hogy a szövetséges lengyel és román, álltaim ma- közelebb áll az angol és olasz politikához, mint a francia a cseh-szlovákíhoz. Hogy ennek a ténynek következményei közeliről érintik Poinoaré és Bene.s koncepcióját, az tragikus jelenség miagára -a 'koncepcióra nézve, de az egészséges érőiéi őszi ás és az egyensúly felé vezető kibontakozás jele . az európai egészséges kialakulás és a béke szempontjából. Hogy ezzel a kifejlőd éssei kapcsolatosán nincs látható ellenakció, annak egyedüli oka az,' hogy Poincaré önmagát lehajszolt fakó, amelynek, nincs tüdeje és nincs patkója a további sebes iramhoz, Bímes-táltos pedig a belgrádi ut hepehupáin megütötte a lábát és most sámtikálva bandukol a maga ,elé tűzött, utón. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a Gazéba dél Popőiöuak vau igaza, mikor megállapítja, hogy a francia dunapoötfka kártyavára összeomlott... Ez azonban csak pillanatnyi szirnptorna, mert a külpolitikában van még dopping "és a kidőltnek látszó táltosok bizonyosan neki rugaszkodnak miéig egyszer vagy többször. Hogy nem lesz-e elkk-or már késő, erre lehet kombinációikat kovácsolni, de pozitív bizony sálgokat a politikának ez a jö- veintíőmondása nem ismer. Mész az miiéi jóvátétel! tervezet Anglia nem követeli a francia adósságokat — Németország moratóriumot és pénzügyi főbiztost kap — Franciaország kiürítheti a Ruhrvidéket Paris, február 13. (Saját tudósítónktól.); A PetiKJournal jelenti Londonból: Angol politikai körök azzal a kérdéssel foglalkoznak, mit tesz majd az angol kormány, ha a szakértőbizottság jelentése beérkezik. Nagy vonásokban ezt a tervet tartják valószínűnek: Húsz esztendőn keresztül Anglia np; fogja Franciaországgal szemben követeléseit érvényesíteni, ha Franciaország beleegyezik, nogy a német pénzügyek elintézése a népszövetségre bizassék, amely Németország szanálását a Magyarország szanálására kidolgozott tervnek megfelelően fogja végezni. A népszövetség főbiztost fog Berlinbe küldeni, aki felügyel a német pénzügyekre. Németország két és léi évre moratóriumot kap, melynek eltelte után évi fizetéseket tartozik teljesíteni, melyek nagyságát nemzetközi konferencia fogja megállapítani. — A népszövetségi főbiztos a márka romlását meg fogja akadályozni. Lehetetlenné fogják tenni Németország számára, hogy tőkéit a külföldre tolja ki s hogy titokban fegyvereket vagy muníciót vásároljon. Ilymódon Franciaország abszolút garanciákat kaphat és igy szükségtelen lenne a megszállás további költséges fentartása. Franciaország ily körülmények között minden veszély nélkül kiürítheti a Ruhrvidéket. A francia közvélemény teljes megnyugtatása érdekében egy militarizálí zónát fognak felállítani. London, február 13. (Saját tudósítónktól.) A Daily News félhivatalos közlést ad arról, hogy a Macdonald által tervezett európai konferencia annak következtében, hogy Amerika a választások miatt nem foglalhat el ebben az évben határozott álláspontot, csak átmeneti megoldást hozhat létre, amely nagyjában megfelelne a Petit Journalban közölt kibontakozási tervnek. Szüilő Géza párisi nyilatkozata a magyarság kérdéseiről A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársának beszélgetése Szüilő Gézával Páris, február 13. Munkatársunknak alkalma nyílt a jelenleg Párisban tartózkodó Szüilő Gézával beszélgetést folytatni, aki utazásának célja és párisi benyomásai felől az alábbiakat jelentette ki: — Mint évek óta ismételten, az idén is felkerestem a nemzetközi politikai és szellemi életnek azt a csodálatos központját, ami Páris. Mint a Népszövetségi Uniónak tagja azonkívül természetesen felhasználtam az alkalmat, hogy számos •ismerősömmel felújítsam régi összeköttetésemet. — Engem itt, a világ fővárosában, leginkább az érdekel, hogy milyennek látom fajom jövőjét, amely, ha elszakitottan él is egy uj állam keretében, szükséges, hogy meg tudja találni életfeltételeit, mert különbem elcsenevészesedésr e vagy pusztulásra vau ítélve. — A cseh-szlovák állam azáltal, hogy a legszorosabb viszonyba lépett • Francia- országgal, a francia közvéleményben úgy tűnik fel, mint előbástyája a francia biztonság várának. — A franciáknak ebből a nagyrabecsüléséből azokra is kell hogy essék pár sugár, akik, ha nem is tartoznak fajilag a csehekhez, de hozzátartoznak a cseh-szlovák állam erőforrásaihoz. — Hiszen legutóbbi prágai látogatása alkalmával maga Foch marsall állapította meg, hogy a cseh hadseregben csak minden harmadik katona cseh nemzetiségű. Ez is mutatja, hogy a cseh-szlovák államban az egyéb nemzetiségűek szabadsága is logikus szüksége az állam fönmaradásá- nak, mert hiszen ha egy hadsereg kétharmad része elégedetlen elemekből áll, akkor a hadsereg nem szolgálhatja azt a célt, ami miatt föntartják s ami miatt elsősorban érdekli hatalmas szövetségesét. — Tavaly óta, úgy találom, hogy ennek a hatalmas szövetségesnek a közvéleménye is bizonyos átalakuláson ment keresztül. Tavaly ilyenkor Franciaország tele volt Ruhr-hangulattal, ma pedig, ha szabad magamat igy kifejezni: már nem éneklik a magas C-t, aminthogy lehetetlenség is állandóan magas skálát énekelni. A közvélemény kezd kiábrándulni abból a hitéből, hogy a Ruhr-akció az egyedül üdvözítő megoldás és jellemző szimptóma, hogy azok a rétegek, akiknek még Poincaré se volt elég erős, mint Tardieu és társai, fokozatosan veszítik befolyásukat. És minthogy örökké bajonettek hegyén ülni nem lehet, előbb-utóbb Franciaország fölött is ur lesz a megértés politikája, Párisban ma a kenyér kilója 1 frank 25 ceu-. times; tavaly ilyenkor 1 frank volt. A gazdasági krízis oda fogja terelni a világot, ahova a józan ész kényszeríti: a meg’1' értés felé. Ez az, ami nekem, mint magyaré nemzetiségű cseh-szlovák állampolgárnak, a párisi tartózkodás legfontosabb élménye. — És biztosra veszem, hogy nagy j szövetségesének mintájára a cseh-szlovák diplomácia is megérti a korszaknak ezt a megértést követelő irányát és szerencsés sugallattal meg fogja teremteni a cseh-szlovák államot alkotó különböző nemzetek között a harmóniát s ezzel hozzájárul a normális gazdasági viszonyok kialakulásához Középeurópában. — Némi jelét már is látom annak, hogy ez a megértési folyamat a cseh-szlovák diplomácia kebelén belül folyamatban van. Ilyen jel például Beues külügyminiszter magatartása a magyar kérdésben. Ha ez csak szerep Benes részéről, akkor ezt a szerepet jól játssza. Igaz ugyan, hogy betanulási módozatokat Angliában kapott hozzá, amit koronázott az az esemény, ! hogy a magyar miniszterelnököt fogadta ■ az angol király. Egy másik jele annak, hogy Benes ur a magyar kulturtörekvé- . sek iránt némi megértéssel viseltetik, ^ az. hogy a cseh soviniszta vadak vele elégedetlenek. Egy további jele a Benes-féle újabb politikai iránynak, hogy itt Párisban a magyar emigránsoknak megrendítő nagy számúivá nőtt kolonnája elhagyatottan áll s nem részesül, abban az aranyos fénysugárban, amely Bécsiben a kisantant kebeléből feléje szállott. Ebben a felfogásomban nem ■változtatnak oly egyes tapasztalataim, mint példáiul az, hogy Dlener-Déíiesse], Károlyi hírhedt államtitkárjával véletlenül éppen akkor találkoztam, amikor a cseh követség palotájából eltávozott, mert mint régi gyakorlati ember tudom, hogy fogadni mindenkit kell, de meghallgatni nem szükséges mindenkit. — Ami azt a kérdését illeti, hogy benyo-' másom szerint hogyan ítéli meg a francia közvélemény a magyarországi kérdést, mondhatom, hogy mindenütt megértésre találtam a probléma iránt s azok a komoly körök, akiktől tényleg függ a világ sorsa, egyértelműen szükségesnek tartják a ma. ‘gyár kölcsönt. / — A magyar kölcsön biztosítva van, mert a világ s elsősorban Anglia nagyon fontosnak tartja azt a geográfiái helyzetet, amelyet Magyarország a Duna völgyében betölt s ezzel csak visszatér a Gladstone- féle „második élelmezési vonal", a second iood-line hagyományához. Azt tapasztaltam, hogy mindenütt nagyon sokra tartják a magyarságnak azt a talán most parlagon heverő, de meglevő interektuális tőkéjét, amely csudákat ind művelni. Általában elmondhatom, hogy Magyarországnak úgy erkölcsi, mint anyagi garanciáit a külföld aranyér lékben értékeli. — Mondanom se kell, hogy ezek a párisi tapasztalatok nagy bizalommal tökeinek cl. Hiszen miniket, cseh-szlovákiai magyaro- ikat elsősorban kell, hogy érdekeljen az a, szerep, amit Magyarország az európai po- ÜÉtikában betölt. Nem mintha bennünket irredenta szempontok vezetnének: húszéin ' sokkal több az iskolázottságunk, semhogy másban hihetnénk, minit az igazság s a jog 100 csed-szl. Koronáért fizettek ma, február 13-án: Zürichben 16.695 svájci frankot Budapesten 94 300.— magyar koronát Bécsben 205300.— osztrák koronát Berlinben 12169 500000000.— német márkát J jyöl ÁLf^TL JT /c§^§\ in. évfolyam 37. (485.) szám l *í,líl0!( / Prága, csütörtök, 1924 február 14 ■un ——— - Jo TTiHh r mih mini ii i ■— Mnn, előfizetési árak bel- és külföldön: t/lji pi fjfjí ÉF -V Jf Jgf Jfpfll pánffáíSíiíO? l. Telefon"'3034& J&7 \M ff MM l ^ ^ ^ — Sürgönyeim: Eirlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
