Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-01 / 27. (475.) szám
Péntek, február I. KftZfiAZtASli Dél-Szlovenszkó ipara ii. Rimaszombat, janiuár 31. Fontos é$ nagyhorderejű volna az iparra nézve a hadlkölcsönöknek végleges méltányos rendezése. Az ipar nem rende.kezik ma oly pénzzel, amelyet kikapcsolhat üzeméből, hogy régi alapon rendezze a had kölcsönök ügyét. Egyetlen megoldás volna itt célravezető: a meglevő hadikölcsönöknek uj államkölcsön re való becserélése, amellyel azután minden közteher névérték szerint elszámolható lenne. A legfontosabb, úgyszólván döntő kérdés az adók rendezése. Ha az ipar tényleges fe'herviselöfképességét revidiálják és minden adót a tényleges teherbírás arányában állítanak meg, beleértve a vagyon- dézsmát is, megnyugvással vehet nők az ily intézkedési Hogy ez megtörténhessék, szükséges, hogy minden pénziigy'gazgatcság területén az illetékes kereskedelmi és iparkamara, a gyárszövetség egy-egy szfkdcle- gáltja és az érdekeltek praktikus szakembere a pénzügyi hatósággal egyetértőén vizsgálják felül az egyes pimaszokat, sőt az ösz- szes kivetéseket! 1921-től kezdődően. A mai kivetések létérdekében támadják meg az ipart, meghalásra kényszerítik azt és züllésbe kergetik még azokat a keveseket is, ük:k a végsőkig való kitartást tekintik gazdasági politikájuk sarkkövének. A. konzervgyárak különleges sérelmei Itt minden áll az. ami az általánosságban is baja az iparnak. Speciális bajok ezenkívül, hogy mig a belföldön elég élénk kereslet van tömegcikkekben, a jobb, hasznothajtóbb cikkek kereslete a pénztelenség miatt! egész minimális, exportálni pedig ezeket a jobb készleteket a környező államok védővámjai miatt nem lehet. Baj, hogy egyes bevitelre szoruló okvetlen szükséges gyümölcsöknek, mint' például kajszinbaraek, meggy, ringló kilónként két cseh korona a vámja és ezt romlott gyümölcsökért is meg kell fizetni a fuvarlevél súlya szerint, úgy hogy lehetetlenné válik az exportálás. Baj az, hogy az Olaszországból importált igen keresett Cédrus-gyümölcs és narancshéjak vámolásánál komplikált eljárás van, mely bénítóan hat. A régen likvidált cukorközpont visszamenően követel a konzervipartól olyan cukor felárakat, melyeket az olcsóbb, maximális árban eladott árunál nem tudott bekalkulálni s a kincstár ezeket a felárakat telekkönyvi bekebelezésekkel biztosítsa. Jóllehet voltak esetek, amidőn a cukor ára lement és akikor nem jelentkezett senki, hogy a magasabb árkülönbözetet nekünk visszatéríti. Ha a k:ncs- íár itt ismét merev álláspontra helyezkedik, lehetetlenné teszi a konzervipar talpraálli- tását, mert ezeket az indokolatlan igazságtalan felárakat senki megfizetni nem bírja. Szlovenszkón kimondott konzervgyár üzemHárem lelteié félhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (27) — Dehogy. Otthon voltam és megint itt vagyok, — felelte Hannstein. — Feleségem, hála Istennek, jobban van. Hát az altábornagy ur mit csinál? — Múló rosszullét volt csak, most alszik. Parancsolsz valamit, Hannstein? Mert ok nélkül csak nem strázsáltál itt a ház előtt. — Semrniesetre sem ok nélkül. Beszélni szeretnék veled. Elkísérhetsz egy darabon, Kamerád? — Akár a kapudig is, ha úgy tetszik. ‘^Rendelkezésedre vagyok ... parancsolj. — A poklok napja volt ez a mai nap, ■— vezette be Hannstein őrnagy a beszédet. — És a rejtélyes események napja, — folytatta Cusani Camillo. — Fogalmam sincs róla, mit akarhatott az inasom a te nőddel? Miért öltözött föl barátnak és mit jelent a falon a három C betű? — Nem mantovai ember-e a te inasod? — kérdezte kis szünet után Hannstein. — Nekem az a gyanúm, hogy nem is inas, hanem másféle, — Nem lehessen tudni. Feleségednek, amikor leány volt, sok bámulója, rajongója és imádója volt a városban. — Igen. és ezek egyike már akkor is üldözte. Szerzetesi ruhába burkoltan és három fekete félholddal, vagy C betűkkel, ami mindegy. — Ha meg nem szökik a nyomorult — vélekedett Cusani őrnagy —, kicsikarhattuk volna tőle a titkát. Azt is, mit jelent a három “S ben csak kettő van: a Rimaszombati konzervgyár r.-t. rimaszombati és kassai telepeivel napi 15.000 kg. kész áru előállítási kapacitásával és a Cornides-müvek konzervgyár r.-t. Iglón napi cca 10.000 kg. kapacitással. Minkét! telep modernéi berendezett a legmagasabb követelményeknek is megfelel; A kormány méltányos támogatása mellett' ezek az üzemek kiválóan rentábilissá tehetők, katonai szárifott főzelékek, zöldségek, lekvárok és húskonzervek állandó megren-1 delése által, mely mellett különösen az ere- ' deti termékek és féÜgkész termékekre kitűnő ‘ piac található Németországban. Mi van a hadikárokkal? •Azok a károk, amelyek a volt cs. és kir. hadi-kincstárra! szemben keletkeztek, hadse- ! regszállitásból eredő követelések, át nem veti áruk seb. követhez!ében Wáenben, a Verlglichskommíssion fiir laufende Militárl'e- ferungsvertraege (í. Uraniastrasse) tár yal- tafnak párhuzamosan a Storno Jury Budapest elé tartozó ügyekkel együtt. Az e bizottság áltál. javasok kárösszeget felülvizsgálják olyan nyit ülésen, ahol az egyes kár- | vallottak állami hovátartozásuk szerint az : illető állam delegátusa részvételével még követelhetnek és védekezhetnek s az ezen ülésen megállapított összeg mint egyezségi összeg végleges kártérítésnek állapíttat k meg. Hogy a károkat ki fizeti, még nincs el-! döntve, hihető azonban, hogy m'nden állam j a saját területén lakó kárvallottnak a hadi- kincstárral való elszámolás terhére fizetni fog. Az úgynevezett vörös károk más elbírálás alá esnek. Vannak olyan károk amelyeket a cseh hadsereg visszavonulása alkalmával maguk a visszavonuló katonák a községek k:ürítése alkalmával elkövettek és vannak károk, amelyeket kizáróan a magyar vörös hadsereg bevonulása alkalmával és a vörös uralom ideje alatt szenvedett el az ipar, akár kényszerrekvirálás, akár ped:g az ét éktelen bankjegyekkel való fizetés által. Ezeket az úgynevezett vörös károkat 1923 december 31-élg Hágában a cseh-szlovák— magyar döntőbíróságoknak kellett bejelenteni francia, vagy német nyelven szerkesztett periratokkal és mellékleteikkel abol fis ez ügyek tárgyaltatni fognak. Cseh szlovák részről tudvalévőén Sp:ra Emi! dr. külügy- miniszteri osztályfőnököt delegálták ehhez a bírósághoz. Munkáskérdések. Az 1920—21. évi „hochkonjunktúrábarÉ elért magas munkaibéreket minden vonalon leszállították, amennyire azt leszállítani lehetett. A mai helyzetben további munkabérle- szállitások nem igen vihetők keresztül, mert a közszükségleti cikkek árai e bérekhez viszonyítva magasan állanak s további bérle- szállifások pedig azt a létminimumot sem biztosítják, hogy a munkások tűrhetően élhessenek. A munkások a gazdasági nyomás éo munkanélküliség hatása alatt teljes nyugalommal viseltetnek, a munkaadót nehéz küzdelmében támogatják s becsülettel veszik ki a mai küzdelmes létfentartási harcban részüket. Dicséretére legyen a munkások magatartására az is, hogy a legkisebb munkabér mellett is szívesebben dolgoznak, minthogy a munkanélküli segélyt igénybe vegyék s mindent elkövetnek, hogy állandó munkában maradhassanak. Sajnos ma ez nem rajtuk múlik. Sichert Károly, kereskedelmi tanácsos, a rimaszombati konzervgyár r.-t. vezérigazgatója. — A maíáta-szndikáfus megújítása. Hír szerint a maláta-szindikátus megújításának e!ckésziitö-muirtkállata 1 annyira előrehaladtak, hogy a Legközelebbi időben véglegesen meg lehet alap'tani a szindikátust. Az uj szindikátus a következő alapon létesülne: Az összikontlngenst a korábbi 40,000 vagonról 30..000-re szállítják le. A. jelenleg fennálló üzemek közül Csehországban 11, Morvaországban 13 és Szlovenszkón 6 fog dolgozni. Emellett azonkívül egy önálló oimützi csoport is femná lana, az úgynevezett német csoport. Ennek a csoportnak 10 üzeméből három dolgozna. A szerződés 10 évre ícg szólni. — Cseh-Szlovákia kereskedelmi mérlege 1923 ban. Az állami statisztikai hivatal az 1923. évi kereskedelmi mérlegről a következő előzetes statisztikai adatokat közli (a végleges kimutatást a külkereskedelmi évi jelentésben fogják közzétenn'): Cseh-Szlová- kia 1923. évi összbehozaiala 4.191,382.823 kilogram és 812.729 darab áru volt, 10 milii árd 129,589.020 korona értékben (1922-ben 3194.215 kilogram, 788.794 darab, 12 milliárd 795,515.701 korona értékben). Ezzel szemben az elmúlt év összki vitele lí.309,772.495 kilogram, 4.748.515 darab 12.518 613.927 korona értékű (1922-ben 9/90,262."00 kilogram és 4,119.526 darab, 18.086,348.590 korona értékben). Ennek alapján az 1923. évi kereske deümi mérleg 2.389,024.907 koronás aktívumot eredményezett, ami az 1922. évi 5 milliárd 390 832.889 koronás aktívummal szemben 50 százalékot meghaladó csökkenést jelent. Országok szerint Németországból az összbe- hozafaínak 40.82 százalékát (1922-ben 27.85 százalékot), az Amerikai Egyesült Állrmok- ből 7.05 százalékot (18.01), Ausztriából 6.57 százalékot (7.77), Olaszországból 4.57 (2.33), Hollandiából 4.10 százalékot (3.37), Lengyel- országból 3.73 (2.56), Franciaországból 3.49 (3.50), Magyarországból 3,49 (5.39), Nagybrit? urnából 3.32 (5.14). Jugoszláviából 2.75 (2.11), Svájcból 2.12 (1.33), Romániából 1.84 (3.39), Belgiumiból 0.79 (1.80). egyéb államokból 15.38 (15.45) hoztak be. A kivitel szempontjából az országok következőképpen követik egymást: Ausztra 21.08 százalékkal (1922-ben 21.95 százaikkal), Németország 20.40 (18.84), Nagybritannia 9.72 (7.44). Magyarország 5.70 (8.78), az Egyesült Államok 4.45 (5.15), Jugoszlávia 4.38 (4.33), Svájc 3.89 (1.57), Olaszország 3.71 (3.67), Románia 3.24 (2.89), Lengyelország 2.86 (3.34), Franciaország 2.41 (4.80), Hollandia 1.85 (2.23), Belgium 0.77 százalék (1.63), egyéb államok 15.54 százalékkal vettek részt kivitelben (13.38). Érték szerint 1923-ban a kővetkező fontosabb árukat hozták be Cseh-Szlo- vákiába: gyapot, fonál és gyapotáru 1 milliárd 763,635.924 korona, gyapjú gyapjusonáí- és áru 1.269,013.414 korona, gabona maláta, liszt és őrlemények 870,357.002 korona, zsiradékok 858.337.712 korona, vágó- és igásál- latok 646,042.927 korona, gyümölcs, főzelék és növényfélék 334.607.760 korona, ásványok 302,913.366 korona, dohány 302 millió 259.617 korona, nem nemesfémek és ezekből készült áruk 296,432.656 korona, vas- és vasáruk 294,202.932 korona. — A Falx-féle kaszagyár kényszeregyezséget akar kötni hitelezőivel. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A Falx-féle szlovák kia- szagyár passzívái közel négy miliő koronát tesznek ki, miig aktivén körű belül három millió na rúgnak. A fizetésképtelen vállalat hogy megelőzze a csődnyitást, a kényszer egyezségi eljárás megindítását kérte, A csődmeg- nyiitási eljárást a bíróság felfüggesiztette és a kény szer egyezség ügyében legközelebb tárgyalást fog kitűzni. — A Koburg-müvek szanálása. A Národn/i Listy értesülése szerint a Koburg-mü- vek részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tart, amelyen az Igazgatóság uj szanálási tervet fog eíőterjeszteni. E terv szerint a vállalat részvény tökéjiét, amelyet a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében 10.4 millió koronára kellett vo'na lesztíül itank a felére, azaz 5.2 nnlüHóra lebélyegzik, maid pedig 30 millió koronára emelik föl. Az uj kibocsátás rmodai- tiáisafi eddig még nem ismereteseik. — A denaturált szesz árainak leszállítása. A Vinárské Listy arról értesül, hogy a minisztertanács legközelebb fog határozni a pánzügym 'nis zte rn ek arról a javaslatáról, hogy a denaturált szesz árát 450 koronáról 400 koronára szállítják le hektoliterenként. — Mezőgazdasági termények 'orgaimi adója. A Lidové Noviny közlése szerint az importált mezőgazdasági termények forgalmi adóiái ól szóló törvényjavaslat nagyjában elkészült. Az adó nem százalékokban, hanem a súly szeiint számított öszegekben van megállapítva. A fontosabb mezőgazdasági termékek beviteli forgalmi adója igy fog alakulni méter mázsánként: búza 3.50 korona, rozs 3.50, tengeri 1 (30, tatárka 3, köles 2.50, zab 3.50, borsó 5, lencse 12. bükköny 3, ltiplne (csillagfürt) 2, gabona vagy hüvelyesekből készült liszt 10 és dara 12 korona. — A szlaíinai sóbányák termelésének növelése. Ungvárról jelentik: A kormány által a szllatirai sóbányák termelésének növelésére megszavazott 6.5 millió koronás államsegély beruházási tervezetét a sóbányák igazgatósága már elkészítette. Az összeg egy részét az üzemi berendezések átalakítására fogják Elhasználni gazdaságosabb kitermelés céljából, azonkívül hivatalnok- és rmunk áslakáso- kat fognak építeni, hogy a szlatiinai lakásínségen enyhítsenek. Remélik, hogy a következő években is nagyobb összegeket lehet beruházási célokra fordítani, annál is inkább, miivel a szlatimai só telepek majdnem az egész köztársaság sószükségletét fedez:k. — Szállítások. A kassai kereskedelmies iparkamara közlése szerűit szállítási árj lejtést hirdettek a következő cikkekre: Fe| gyencruhák (16-—U), katonai fehérnemű (16— ‘ U), különböző bőráru (17—U), köteszerek, fekete C betű, azt is, hogy került hozzá a nőd tűje. De feleséged ez utóbbit tán tudja és akkor megmondhatja neked azt is, hogy kit gondol, ki volt a merénylő? — Meg fogom tőle kérdezni... és őszinte feleletet remélek. Oly nyomott hangon mondta ezt Hannstein, hogy Cusani nem hagyhatta szó nélkül. — Ne vedd rossz néven kérdésemet, — mondta. — Te még most is csak gyanakszol re ám, ugy-e? Egy-két hosszú perc múlt el most hallgatás közt. Egy utcai lámpás alá értek, mely keresztbe feszített kötélen az úttest közepe fölött lógott. A lámpatartó oszlopokig még i akkor nem értek el a bécsiek, sehol. Hannstein itt megállt és megszólalt. — Mondjad csak, Camillo — kérdezte te szereted a menyasszonyodat, Heléní? Cusanit nagyon meglepte a kérdés, de nyugodt hangon felelte: — Szeretem. — Nem kételkedem, ha mondod. Engem is meglepett a szépsége. Arról is meg vagyok győződve, hogy nem te hozzád ment a feleségem ma délután. Ez még földerítésre vár, ez a rejtélyes ut, de te hozzád nem ment, az bizonyos. Ám mondjad, mi jelentősége van annak, hogy vágj'’ ütvenszer is leírtad egy iv papirosra, hogy boldog leszel, fölötte boldog és Paola lesz ennek az oka? Miért éppen Paola? Szerelmes vagy Helénbe és az eljegyzésedre készülsz; minden gondolatod ott kellett, hogy legyen a leánynál, a tollad pedig Paolát irta, az én mindenem, az én feleségem nevét! Remegett a hangja. Cusaniuak meg a szive és minden csöpp vére remegett. Fölnézett az égre; onnan kért tanácsot, mit mondjon Hannsteinnak, aki úgy leste válaszát, mint az átok alatt vonagló a megváltó szót. A színtiszta igazságot vájjon fölfed- heti-e? Soha. Méreg volna az az igazság; gyilkolóbb méreg, mint az, amit inasa, vagy ki volt, szűrt össze. Négy embert ölne meg ez az igazság: Paolát, Hannsteint, Helént és őt magát is. Saját magát ugyan nem bánná, de a másik két ártatlan személy?! Hannstein és Wip- pach Heléna! És Paola is ártatlan; mind ártatlanok a nők, akik szeretnek, mert arra vannak teremtve, hogy szeressenek, tehát kíméletre tarthatnak számot. Tehát hazudni lesz kénytelen; ő, Cusani Camillo, hazudni! De hát ilyen a férfi sorsa, mihelyt beiékapcsolódik életébe az asszony, igazmondás minden viszonyok közt? Ugyan! Mihelyt nőről van szó, aki becsületét egy férfiéhez kötötte, az igazmondás az, amit legelsőnek föláldozni kénytelen ... Tovább folytatták utjokaí, megint belekerültek az árnyékba, a sötétbe és Cusani beszélni kezdett. Itt könnyebben beszélt, itt nem láthatta arcát és arcán a szégyenpirt a másik. — Megmondtam volt neked — kezdte —, hogy a látszat ellenem van, Hannstein. Évekkel ezelőtt, amikor Mantovában szolgáltam, én is imádtam Paolát, mint annyi más. Vagy csak képzeltem, hogy imádom, csak képzeltem. Azután idekerültem Becsbe, itt megismerkedtem Helénnel és több hónapi ismeretség után úgy éreztem magamban, hogy szeretem is. De nem voltam tisztában saját magammal sem, hogy melyik is irt igazibb szerelmem: az uj-c, amellyel (Jelenért lángoltam, vagy a régi-o, amely Papjához fűződött? Nem akartam hát nyilatkozni a leánynak, még kevésbbé megkérni a kezét és ez a kétségbeejtő helyzet nagyon deprimált. Al- dörferék estélyén azután viszontláttam Paolát s akkor azt mondta nekem a szivem, hogy Helén az én igazi szerelmem ... — Ezt a fölismerését a boldogító valónak, kinek köszönhettem, barátom? Ezért extázisomban, hogy Helén az enyém lesz — vannak ilyen gyerekek a tisztek közt is —, leírtam ötvenszer, tán többször is, hogy boldog leszek, fölötte boldog — már mint menyasszonyommal, Helénnel leszek boldog — és ennek Paola, a te feleséged az oka. Azzal, hogy ő Becsbe jött s én őt itt megláttam. Hannstein ott az utcán megölelte és magához szorította a contét. _ így már értem, barátom, — mondta. — Köszönöm nyiltszavuságodat, Camillo. A poklok napja volt ez a mai nap, de hála az Égnek, minden jóra vált. Ha annak csak ti- zedrésze is igaz, amit gyötrelmes gyanako- dással elképzeltem, akkor Paola és én most már nem élnénk. Mig Hannstein megkönnyebbülten beszélt, Cusani úgy lépdelt mellette, mint akit nehéz gondolatok terhe nyom. — Fra Saverio szerzetes — tűnődött —, aki azonos lehet Nero Giovannival — azt jósolta nekem annak idején, hogy halálom után a hevemhez egy nagy valótlanság fog tapadni. Hát, ez a jóslata is beteljesedik a gonosznak. Egy hét múlva lesz az esküvőm és haljak meg akár csak egynapi házasélet után is, mát fognak mondani az emberek? Hogy conte Cusani Camillot milyen szerelem kötötte He- 1 énhez! Holott nem ö hozzá köti, hanem máshoz. (Folyt, kov.)
