Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-12 / 35. (483.) szám

•5ftyi<ZitJÍA<wái75R%$£ Kedd, tebruár 12. o SZÍNHÁZ m& mmmm iPtlf (•) Földes-prcmiér Kassáit Kassai tudósítónk jelenti: Földes Imrének a „Leányom hozománya 300 millió11 cimii bohózatát mutatta be csütörtók este a kassai társulat. A születési és a pénzarisz- tokráciát állítja egymással szembe Földes, hogy mind a kettőnek hibáira és hazug életére rámu­tasson, — de azért nem akar a legkellemetlenebb szatirikus maradni s ezért egy gyakorlott szerző kezével megrajzolt szerelmi história keretében szerencsésen összeboronálja a kétféle arisztokrá­ciát A darab eléggé banális volna, ha Földes írói 'tehetsége nem cukrozta volna meg a különben igen könnyű fajsúlyú bohózatot. A szereplők kö­zül H. Körösi Valér nagymamája a Rákosi Szid: melegségével hatott. Thuróczyt egyik legjobb szerepében ismertük meg. (*) Abrányíné és Munclinger hangversenye Eperjesen. Eperjesi tudósítónk jelenti: Az Eper­jesi Torna- és Vivóegyesiilet e hó 7-én rendez:e művészi hangversenyét a Vigadó nagytermében szépszámú közönség előtt. Ez alkalommal Ábrá- nyirré, a drezdai Operának Volt művésznője és Munclinger, a szlovák nemzeti színház művésze hangversenyeztek Eperjesen. A gazdag és válto­zatos rmisor mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét és egyik-másik pont után zajos tetszés- nyilvánítással honorálta a közönség a művészek teljesítményét. Munclinger öblös, ritmikusan hul­lámzó hangjával, pompás színezésben juttatta ki­fejezésre az előadott darabok szépségét, Ábrányi­dé pedig kedves megjelenésével fokozta rmivé- özetének értékét. A 18 pontból álló műsorban azonban nélkülöztük egyfelől a klasszikusok nagy müveinek az ilyen hangversenyen rendszerint előadásra kerülő egyes részeit s csak könnyű dalok éneklésében merült ki, másfelől pedig nagy szépséghibája volt a műsornak az is, hogy csak az utolsó pontban hangzott föl a magyar szó és a magyar dal. Ábrányinétól mindnyájan elvártuk, hogy magyar asszony és magyar művésznő létére nem rejti következetesen véka alá a magyar szer­zők müveit, hanem juttat az ffct sz»miuhozó ma­gyar lelteknek többet, sokkal többet a vágyott és annyira nélkülözött drága gyöngyökből. A zon- gorakiséretet sok hozzáértéssel Móry János látta el. (*) Rozoga az ungvári színház. Ruszinokéi Szerkesztőségünk jelenti: Február 8-án egy szü- ícebb bizottság megvizsgálta az ungvári színhá­zat és azt a legrosszabb állapotban találta. A szín­pad teljesen elkorhadt és csak a toldás-foldás ■tartja. Félő, hogy egyszef leszakad a színészek alatt. A színház rendbehozására 60—70 ezer ko­rona kellene. Erre nézve a bizottság Javaslatot dolgoz ki és a tanács elé terjeszti. (*) Fedák Sári Becsben. Fedák Sári, aki szeptemberben amerikai turnéra indul, a turné be­fejezése után hosszabb ideig Bécsben fog vendég- sasrepelM Creyer Szigfrid igazgató valamelyik Mftdiázában. (*) A hárem Bécsben. Vajda Ernő vígjátékét, oA hárem“-«t, mely két bét múlva kerül színre a budapesti Renalssance-Szinházban, még ebben a szezonban szinrtíhozza Bécsben a Kamm-er- spiele. (*) Buszka Jenő és Martos Ferenc uj ope­rettje. Budapestről jelentik: Huszka Jenő és Mar­tos Ferenc hosszabb idő óta nem szerepeltek a nyilvánosság előtt operettel. Legutóbbi müvük a „UÜ bárónő" volt, amely a Városi Színházban került színre pár évvel ezelőtt. Értesülésünk sze­rint h jövő szezonban ismét lesz egy Huszka— Martos-premiér, amennyiben a Fővárosi Operett- Színház elfogadta előadásra és a jövő szezonban fogja bemutatni a .yHaJtővadászat" című operet­tet (*) Szenes-bemutató Berlinben. Szenes Bélá­nak Fehér és fekete című egyfelvonásosát, ame­lyet annak idején a budapesti Andrássy-utí Színház játszott hossza időn át nagy sikerrel, legközelebb bemutatja a berlini Intim-színház. n A Fata Morgana Newyorkíuwt. A new- yorki Theatre Quiit szfnházvállaiat a jövő hónap­ban fogja bemutatni Vajda Ernő Fató Morgana cí­mű színmüvét A Fala Morgana eddig még csak külföldi színpadokon került színre, Budapesten még nem ismerik. (*) Georg Kaiser uj színdarabja. Georg Kaiser uj színmüvet fejezett be, melynek „Kolportage" a eitne, hárorafelvonásos ,.komédia", amely még eb­ben a szezonban Berlinben, a Lesskig-Theaterben kerül színre. (•) Shakespeare-matlné Kassán. Vasárnap dél­előtt — mint kassal tudósítónk jelenti — sikerült Shakespeare-matinét rendeztek Shakespeare kassai hódolói a „Ccntra!-Mozgó“-ban. Keller Imre, a közismert kassai esztéta Shakespeare darabjairól tartott magasnivóju s általános éideklődést keltő előadást. Majd a Shakcspeare-darab legvonzóbb jeleneteit élvezte a közönség Faragó Ödön, Or­solya Bőske, Justh Gyula és NémcMiy Rózsi ki­tűnő alakításában. (*) Burlán kassal hangversenye. Kassal t 46- sitónk jelenti: Burlán Károly, a világhírű opera­énekes február 15-én tartja egyetlen hangverse­nyét a Schalkház-szálló nagytermében. (*) Eltemették Sza’ ók| Zslgmoml Rafaelt. Bu­dapestről jelentik: Srnmory knnvulzlv tnoiv.lat- zagyvaíékát hetedik előadás után levette műso­ráról a Vígszínház. A szlnés ck az előadás e’őtt tudták meg véletlenül, hogy az aznapi e’őadás az utolsó és erre boldoys-iguk’-ati pontosan úgy 1 át­szőtt ák a darabot, ahogy azt a szerző a próbá' on megkövetelte tőlük Csupa félőriilt szavalt • szín­padon <> -,ze-vissza Előadás után a rcn Uyrfi iadta a parnirsnt a dlvMctmestellek, hogy a darab díszleteit vigyék le a pincébe. Prága: Viktória Zizkov—Meteor Weinberge 2:0 (0:0). Budapest: II. oszt. válogatott—MTK 1:0, TTC—Vasas 2:2, MAC—FTC 4:3. A MAC Fehér, az FTC Pataky nélkül játszott. Északnémetország és Délnémetország váloga­tott mérkőzése február 17-én lesz Frankfurtban. Sportkörök ismét Délnémetorszig győzelmét vár­ják. Bécs: Vienna—Hakoah 2:0. Bajnoki, félidős pót­mérkőzés. Végeredmény: 3:1. — Serlegmérkőzé­sek: Rapid—Ober-St. Veit 8:0, Bewegungsspieler— International 4:2, Cricketer—Phönizia 3:2. — Ba­rátságos mérkőzés: Slovati—Sportk’ub 4:3 (1:1), Hertha—Ostmark 3:1, Floridsdorf—Gersthoí 2:2, Rag—Red Star 1:1, Rudolfshiigel—Dortaustadt 0:0, WAF—Veritas 2:0, Bewegung XX.—Mcidlinger Spórtfretinde 3:1, Amateure—Simmering 1:1, Wa- eker—Admira 2:1. Ausztria fölényes győzelme Jugoszlávia válo­gatott csapatán. Zágrábból táviratozzak: Tizenkét­ezer néző jelenlétében mérkőzött a két csapat, Az osztrák csapat abszolút fö'ényt mutatott. Ered­mény: 4:1 (1:0). Buchberger Ausztria slbajnoka. Klagenfurtból táviratozzék: Az osztrák sibajnokság eredményei: Távfutás: 1. Buchberger Vince (Deutsche Haupt- verband, cseh-szlovák) 1 ó. 4 p 53 mp. 2. Meier- Kufstein 1 ó. 5 p 2 mp. 3. Reimar-Heilsberg (Deutsche Hatiptverband, cseh-szlovák). 4. Koller. 5. Deutsch. —-Ugrással egybekötött futás: 1. Buch­berger 182 pont. 2. Amanshauser (Salzburg). A sí. moritzl síversenyben Svájc világbajnok­ságát a cseh-szlovákiai Adó1! József nyerte meg 1442 (Deutsche Hauptverband.) A vivósport fellendülése Kassán. Kassai tudó­sítónk jelenti: A KAC jubíláris ünnepségei mély nyomokat hagytak Kassa városának nemcsak sportköreiben, de a város egész társadalmában. Ennek hatása sok tekintetben észlelhető. Bizonyos lelkesedés, terjeszkedési, kiépítési vágy s elha­nyagolt sportágak fellendítésének akarása nem ta­gadható le a kassai sportköröktől. A lcglovagia- sabb, szemnek, szívnek legtetszetősebb, de exklu­zivitása folytán kevéssé kultivált sportágnak, a ví­vásnak alig akad hivatott művelője/egész Sülő* venszkón A karnak kétségtelenül jeles gárdája ugyan, melyhez nemcsak a köztársaság egyik leg­jobb vívója (a most Lőcsén lakó Barta Sándor olympikon) tartozik, akár egy csapatra való vívót is ki tudna állítani, ámde a fejlődésben nem mu­tathatja fel a kívánatos tempót tisztán konkur­encia hiánya miatt. Ennek a bizonyos fokú Stag­nálásnak a kiküszöbölését, netalán a vivás na­gyobb térhódításának és más klubok által való be­vezetésének a szükségességét tartotta szem előtt a hajdani Kassai Jogász Sport Egyesület néhány lelkes, régi sportembere <jma KAC-isíák), mikor Deil Jenő doktornak, a Szlovák Általános Hitelbank igazgatójának az iniciativájára égy remekbe ké­szült, ideális sportalak mintájára tömör ezüstbe öntetett hatalmas szobrot ajánlottak fel a KAC- nak vivóversenyek kiírására. A KAC ugyan ja­nuár e’ejére is meghívta volt a jeles budapesti Wesselényi vivóklub öt kiváló vívóját, majd utóbb Miskolc kitűnő vivógárdáját versenyre, ám azok nem kaptak beutazási engedélyt. Most ez a pom­pás tiszteletéi) fogja a vivősportot Intenzív kifej­lődésre vinni, bár gondót okoz a klubnak, hogy a háromszori győzelemhez kötött díj benevezésére megfelelő csapatpartnereket ‘is kapjon. A KAC alighanem úgy o’dta meg helyesen a kérdést, ha ezt az értékes dijat a vívás mellett torna és atlé­tikai pontatlanra fogja kiintí. üdZOAZnASÁfi A cseh-szlovák kormány pénzügyi és gazdasági politikájának bírálata (Tarján Ödön mérnök, gyáros beszéde.) II. Ótátrafüred, február 9. És ha mindez a 'köztársaság minden pol­gárát! aggodalommal töltheti el, úgy erre fokozott oíka van Szlovcnszkó lakosságá­nak, melyet a kormány adópolitikája' a törté- nelmi országok lakosságával szemben ked­vezőtlen elbírásban részesít. Köztudomású, hogy Szlovenszkón a magyarországi adó­törvények voltak eddig és vannak nagyrész­ben ma is érvényben, amelyek magúikban véve is sulyöS&abbak, mint a volt osztrák adótörvények, de még súlyosabbá teszi őket az intézkedések egész sora, meily a Sztoven- szkói és történelmi országok 'lakossága adó­kivetési alapjának megállapítását is külön­böző szempontok szerint intézi. Tény az, hogy a köztársaság fennállásának 6-ik esz­tendejéig a. központi kormányzat semmit sem tett az ad óz ág terén fennálló egyenet­lenségek kiküszöbölésére, jóllehet ez köte­lessége volna. Folyó év január 1-vel vezetik be az általános kereseti adó reformját és unif.kátják a III. osztályú kereseti adó kul­csát s alkalmazzák az eddigi 10 százalékos kulcs helyett a történelmi országokban ed­dig is alkalmazott 3 százalékos kulcsot. Hogy ez intézkedések késedelmessége Szlo- verrszkó és Rusz'nszkó lakosságának milyen meg 'terhelését jelentette 5 eszten dőn keres z­tül. azt számszerűen megállapítani nem tud­juk, mert az erre vonatkozó statisztikát ed­dig nem hozták nyilvánosságra. Ha tekintet­be vesszük, hogy a Hí. osztályú kereseti adóalap megáll api tó s a Szlovenszkón és Ru- szinszkón az 1920. és 21. éveikre az 1917— 19. évi átlagos tiszta jövedelem alapján tör­tént, telur két különböző valutában elért jö­vedelmet állítottak egymás mellé és hogy 1921-ben, tehát a legnagyobb konjunktúra ideién megái lapított adótételeket vitték ár az 1922. és 23. esztendőre is, amely években a termelési viszonyok, munkabérek, eladási árak és a valuta belső értéke óriási eltoló­dásokat mutatnak és hogy Szlövemszkó óriási adóhátraléka a lakos-tagot a késői kivetés folytán a esdi korona emelkedése köveikoz- 'ében még súlyosabban taijti.a, addig a tör­ténelmi országokban ugyanez adóink a ki­vetését egyrészt más alapon eszközöl1 ék másrészt az 1922 és 23 évi adóalap ^vegá%- ptásáná-’ az adókivető b'Zottóágok nem a •háborús évek, hanem az 1921 'k évi jöve"1f>T- met vették az ftsczehasmM'tás tóep’ául. tehát engcdélvazheftek a tör'éneim' orsz'gofo h<- kösságának a gazdasági kr'zls vején lénye­ges könny'tónkét, nem eshet nehezünkre megállüpitató ?zo!ka:' a következményeket, "'melyekkel a centra’izmus adópolitikája ^g’ovcMnzkó egész őslakosságára neh zcchk A szlovens/Jkó1 ke rés Vedelni' és Iparka­marák többizibeü felhívták erre a körülmény­re a kormány figyelmét, intézkedések azon­ban csak nagyon kis mértékben és csak a legutóbbi időben következtek be és még az adók háborús pótlékainak egységes megáüa- pitását sem leibe tett eddig kieszközölni. A nyilvános számadásra kötelezet: vállalatok kereseti adójának kulcsa a történelmi álla­mokban rendesen az adóalap 10 százalé­ka.. Szloveuszkóban és Ruszinszkóban lénye­gesen magasabb (!0—20 százalék), úgy hogy a háborús pótlékok hözzáSzámitásával az adó a történelmi országokban 18—25 száza­lékig. Szlovenszkóban a nyereségnek az üzem tőkéhez való arányának megfelelően 11.4—40 százalékig terjed és ezt a hátrányt az adókivetések késedelme Szlovén szkó szempontjából még lényegesen súlyosbítja. Külön keltene foglalkoznunk a va.gyon- dézsma és a vagyönszaipoTulati adó kérdé­sével, melyek nemcsak a tényleges, hanem a fiktív, vagyis a valuta romlásából származó értékeket adóztatják meg és az adók fehmsz- námsáiTia'k módjánál fogva is magukban rej­tik azt az igazságtalanságot, bőgj' a cseb- szlováik valuta javítására ford'ttiatván, a sa­ját adófIliéreikk'Cl javított valutában fizetik az adózók a vagyondézsma különböző rész­leteit. Joggal kivánhntnók. hogy úgy a kive­tés, mint az adók behajtása Igazságos alapon történjék és uc legyünk kénytelenek látszóla­gos értékek és értékemelkedések után meg­javítod valutában elviselhetetlen terheket vállalni. Az adóterhek Szlovenszkó őslakos­ságát a cseh koronának múlt évben bekövet­kezett emelkedése és annak kövefekezébeu, kogy a vagyondézsma és a va,gyónsz a por u- lati adó kivetése Rt később történi, mint a történelmi óííamökbaii, nagyon érzékenyen sújtják. A tőkék ama tudó szintén Szlovenszkó és Ruszinszkó hátrányára a történelmi álkmok- K"»sn ő czáza-’ékos kulccsal szem­ben 10 százalékos és útig a történelmi álla­mokban az adót a nettó kamatkövetelés Után számítják, addig Szlovenszkóbon az adóalap a brtti'tó kamatjövedelem. Néni nehéz meg- állapítani, hogy ez a körülmény mennyiben dfág’tja a szlovenszkó1 hitelt és nehezíti meg ’z amúgy is súlyos termelési viszonyokat. Nem volna teljes adóügyi sercli ne mk felsoro­lása. hogy ha nem emlékeznénk meg a csak Szlovenszkón és Rtiszlnszkón k’vétók va­gyonadóról. melynek mását a történelmi or­szágokban egyáltalán nem ismerik és Így ez a nr részünkre tisztó adőkMabletót jelent. Ugyanazok az intenciók amelyek a centra- Iksfcft kormányzat részéről az adóügy terén inegnvilvámilinak. jutnak k;f'\je'tósre a lrad;- kölcsön ügyének tarén is. amely elsősorban a kisebbségek lakosságát és a kisebbségi péuzmtézeteket érinti és fognak kiélezésre jutni különösen a betétek védelméről szóló 'örvényben, mely nemcsak gyámság alá Hic­iyezí a pénzintézeteket, hanem, ha a tör­vénytervezet rendelkezéséi megvalósulnak, úgy Szlovenszkó és Rusziíiszkó pénzintéze­tei teljesen ki lesznek szolgáltatva a más ér­dekeket képviselő nagy prágai intézeteknek. Miután a készülő törvény végképp veszé­lyezteti pénzintézeteink függetlenségét és még az ellenőrzésnek decentralizálása sem biztosítaná pénzintézeteinknek az ellenőrző bizottságok részéről valló jóindulatú kezelé­sét, e törvény meghozatala ellen a leghatá­rozottabban tiltakoznunk keik A kormányzati politika bölcsessége azt hozná magával, hogy akkor, amidőn polgá­rait nem is szükségszerűen, hanem inkább helytelen állami gazdálkodás következtében szinte elviselhetetlenül megterheli, a rendel­kezésre álló gazdasági erőforrások minél tö­kéletesebb kihasználása érdekében teremtse meg külpolitikai kapcsolatait, másrészt pe­dig a lakosság vásárló erejének fokozásával emelje a belföldi fogyasztást és változtassa meg azt az egészségtelen arányt, me’y egy­részt termelőképességünk, másrészt a belföl­di iWyaszás és kivitel közöt fennáll. Éveken át azt hangoztatta a kormány sajtója, hogy a k bán tant nemcsak katonai szövetség, hanem fontos gazdasági értéket is jelent, mert p’ácot biztosit elsősorban Ipari fölöslegünk számára. A valóságban azonban Cséh-$z1 óvókká és a kisantant állama' között számottevő forgalom a mái ha*p!g sem tudóit: kifejlődni. Az 1923. év külkereskedelmi sta­tisztikája azt mutatta, hogy az etaő helyen Ausztria áh 2639 millió koronával, köved e~t Németország 23.54 m!Hió koronás összeggel, mely állam jóindulatát valószínűen a leg­utóbb megkötött francia—-cseh-szlovák szer­ződéssel kívánják részünkre biztosítónk a harmadik helyen Anglia következek 1216 mállóval, Magyarország 714 midtóval, az­után Amerika, utóbb Jugoszlávia 548 mii ó- val. 9-ik helyen Rómáira 4Ö5 m'Utóval és csak 11-ók helyen Franciaország 39? ^-d-tló koronával. A kormány kcrereskedelepgpolitikájának, amint ezt a köztársasági elnök legutóbbi lon­doni tartózkodása alakö’mávai is megálkpi- tották, nincsen határozod iránya. Cseh-Szlo­vákia iparának nincsenek szerződésileg biz­tosított piacai mert a sovinizmustól vezérelt külpolitika rumi tudott magának eddig az egy Franctaországon kivili barátokat szerezni. Meg a szövetséges Jugoszlávia sajtója is ál­landóan támadja a Csóh-Szlovákiával kötött kereskedelmi szerződést és annak felbontását követeli. Már ped'g ennek az államnak leg­alább annyira érdeke a külkereskedőtem ak­tívumának a biztosítása, m'mt a katonai szö­vetségbe íétesí'té'se, mert fizetési mérlevünk- uek ez az egyetlen aktív tétele és a kor­mány pénzügyi politikájának az a szerercsé- je, hogy egyelőre fizetósi mérleget n cok még mindig ismeretlen tételre való hivatko­zással edd:g nem kellett csinálnia, A köztar- saság kivitele érdekében a múlt eszte-d”ben 1922-höz viszonyítva körülbelül a felére csökkent, a kiviteli többlet mintegy 25 szá­zaiékor tesz ki. Ezen kivitel' többletnek bár­milyen okból való megszűnése tehetetlenné teszi a cseh-szlovák kótonánrik a stab’lizálá- sac. Bár a gazdasági válság a németországi viszonyok és & Rulifítlegszállás következ­tében egyes iparágakban enyhült is, Szlo­venszkó gazdasági éle tóitok ez csak kevéssé vált javára. A belföldi fogyasztás ós a ter­melés közötti aránytalanság ma is fennáll, Ebbői következik, hogy a Szlövenszkól ipar kívánságai a centralizmus vépviseiŐiné! úgy a múltban, mlitte ma is süket fülekre találnak. Legfőbb kívánságunk, a szlovenszkói és m- sztnSZikói ipar részére azonos termeiéri és éríékesíitési Iefnétőségeik biztosítása, amint azt a történelmi országok ipara élvezi, még megfontolás tárgyává sem tétetett és igy természetes, hogy a történelmi országok és Fzlovenszikó vasúti íarifálánnk kiegyenlít''se- érdekében sem történt: semmi. Az á'lami szál­lítások terén a múl- évben bevezetett re­form, mivel a szállítások kvóta szerint tó- osztását nem sikerült keresztülvinni. ia',",'k- ra úgyszólván semmi eredmépnttó! sen' Járt. amint azt előre láttuk. Éc hogy a kép taMes légyen, még a munka’urkübtaé^rő! n mun­kásság nyomoráról és a naponta fokozódó kivándorlásra is rá kell mutatnunk Tarján Ödön nagy tetszéssel fogadott beszéde után a vezériöbizottság ülése a kö­vetkező HATÁROZATI JAVASLATOT fogadta el: A Szlovenszkói és Ruszlnszkól Szövet­kezetit E31en2?étki PárbUk Vezérlő- és Közös Bizottsága egyhangúlag hozott határozatá­val tiltakozik a kormány pénzügy1 és gazda­sági politikája ellen és rámutat arra a tényre, hogy az államháztartásban nem érvényesüb irck a takarékosság eível, amiből kifolyóan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents