Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-07 / 31. (479.) szám

Csütörtök, február 7. Negyven oroszlán kiszabadult egy filmfelvételnél Bethlen a si&vjet elismeréséről Borzalmas szerencséi lenség egy római filmjei vételnél — Szétmarcangolt színész Róma, február 6. Slemkievic Quo vadis? című regénye alapján egy film válla’at óriási fitoiet késziit, melynek felvételéhez sok ezer színészt és statisztát szerződtetett le. A társulat a film nehéz színészi feladatainak elvégzésére sok német színészt is lehozatott Rómába s költ­séget és fáradságot nem kiméivé hozzálátott a grandiózus íikn jeleneteinek megrendezé­séhez. A film egyik legmegrázóbb jelenete a római arénában játszódik le, ahol a fene- vadakat szabadítják rá a meggyötört keresz­tény foglyokra. A nagyhatású jelenet céljaira negyven oroszlánt is fölhasznált a vállalat. A vadállatokkal már több sikeres fölvételt készítettek és tegnap teljes nyugalommal fogtak hozzá a legszenzációsabb fölvétel megrendezéséhez, mikor is az oroszlánokat rászabadítják az arénában összeterelt ke­resztényekre, mig a cirkusz nézőterét betölti a szenátorok és patríciusok, valamint a ró­mai pleibs serege. A nehezen megrendezhető jelenet felvételei eleinte rendben folytak, azonban egyszerre borzalmas katasztrófa történt. Az elkerített helyen bezárt fenevadak eddig földeritetlen körülmények között ki­szabadultak és a következő pillanatban a negyven oroszlán félelmetes ordítással rá­vetette magát a színészekre. Egy nőstény- oroszlán egyetlen iszonyú ugrással a sze­nátorok páholyában termett és borzalmas fogait egy áldozat mellkasába mélyesztve, a nyílt arénára hurcolta a kétségbeesetten sikoltozó színészt, kit a szó szoros értel­mében véres darabokra marcangolt. A vér szagától megdühödt fenevadak támadása elöl pánikszerűen menekültek a színészek, kik közül sokan súlyosan megsebesültek. Az előrohanó ál! átszel, iditők vas villákkal és riasztó pisztolyokkal felfegyverkezve ha- láknegvető bátorsággal vetették magukat a dühöngő fenevadak elé, melyeket hosszú és ádáz küzdelem után sikerült visszaterelni ■ketreceikbe. Az állatszelidítők közül több súlyos sebeket szenvedett. Három oroszlánt agyonszurtak. Az eset a színészek körében óriási izgalmat keltett, sok százan bejelentet­ték a fitnrváltalat igazgatóságának, hogy nem hajlandók a további felvételeknél részt- venni. Franciaország bizalmatlansági krízise A francia parlament pénzügyi bizottságának előadója nyilatkozik Franciaország pénz­ügyi válságáról a Prágai Magyar Hírlap munkatársa előtt Paris, február 6. az Apokalypsis három lovagja közül Franciaországot az látogatta meg, amely a háború utáni idők legnagyobb veszedelmét: a valutavészt viszi szét száguldó paripáján. A francia frank süiyedésc kezd katasztrofá­lis jelleget ölteni; négy óv alatt a frank ér­téke 103 százalékkal süiycdt, egy dollár 1919-ben 10 frank 78 centimes-ot ért, ma 20, sőt 22 frankot. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy Franciaország Európa leg­gazdagabb országa, lakosainak gzdasági vi­szonyait tekintve. Az az állam, mely 1871- ben az 5 miiliárd hadisarcot szemrebbenés nélkül fizette ki, amely rögtön 900 millió aranyfrank tartalékalapot gyűjtött össze, amivel 1871 után sikerült is a frank kurzu­sát fenfartani, most. is drákói rendszabá­lyokra készül, hogy a frank súlyos válságát megoldja. Ez a válság nemcsak pénzügyi természetű, hanem eredendő okaiban és úgy bel-, mint külpolitikai következményeiben Középeurópa közvéleményét is közvetlenül érdekli. A -probléma világpolitikai jelentősé­génél fogva a legilletékesebb helyre fordul­tunk felvilágosításért: Bokanowski Móric francia képviselőhöz, a francia költségvetés előadójához, aki egyes újsághírek szerint hamarosan egy uj minisztériuminak: a fran­cia kincstári minisztériumnak az élére fog kerülni. Bokanowski ur a következőket volt szi­ves munkatársuk előtt kijelenteni: — Kétségtelen, hogyha nem sikerül a jelen­legi pénzügyi krízist megoldani, az az egész francia nemzetgazdaságra, az ország szociális biztonságára, sőt Franciaország egész politikai jövendőjére rendkívül súlyos lehet. Január 14-én, azon a napon, amikor a dollár 21 frank 30 cenümesröl 23 frank 30-ra, az angol font pe­dig 90 frankról 98 frankra szökött, olyan aggo­dalom vett erőt az embereken, amely csak a Chemin des Dames német áttörésének napjaihoz hasonlítható. Egy percre úgy látszott, mintha Franciaország pénzügyi védelmét áttörték vol­na. De rögtön a rákövetkező napon a kormány már megtette az e'ső védőintézkedéseket: a börzét megtisztították néhány lelkiismeretlen idegen elemtől. Természetesen ilyen fontos va- hitáris kérdéseket egy nemzet keretén belül ba­jos megoldani. A probléma nemcsak közgazda- sági, hanem lélektani és nemzetközi természetű is. ——— — Minek tulajdonítja Képviselő Ur a je­lenlegi krízist? — Franciaország kereskede'mi mérlege — amint ismeretes — egyensúlyban van: a bevitel és a kivitel összege egyaránt 36 milliárd körül mozog, úgy hogy az ember önkéntelenül arra gondol, miért nem lehetséges az, hogy Francia- ország hitelezői és adósai Parisban összejöjje­nek s kiegyenlítve számláikat, illetve a kínála­tot és keresletet, a frank kurzusát stabilizálják. Ezt azonban azért nem lehet ilyen egyszerűen keresztülvinni, mert a behozatal és a kivitel összege havonként változik s mert a kiegyenlí­tés nem történhetik egyetlen helyen. Ehhez já­rult még. hogy a francia kereskedők idegen valutában való adósságaik visszafizetését ha­lasztották s amikor a frank sülyedése megkez­dődött, pánikszerűen siettek magukat fedezni. A kínálat és kereslet törvénye is hozzájárul tehát a frank értékcsökkenéséhez A frank betegségé­nek legkomolyabb oka azonban: a bizalom­hiány! Franciaország most egy bizalmi. helye­sebb bizalmatlansági krízisen megy keresztül s nekünk elsősorban azt a meggyőződést kell világszerte helyreállítanunk, hogy a francia frankot semmi veszedelem nem fenyegeti. Ilyen bizalmi hitnek a felkeltése pedig leginkább az illető nemzet költségvetésének helyzetétől függ. — Milyennek ítéli Képviselő Ur Francia- ország büdzséjének jelenlegi állapotát? — Az általános, a szorosabb értelemben vett francia költségvetés annak ellenére, hogy 1922 január óta 3600 millióval növekedett, egyensúlyban van; ez az utóbbi összeg azokat a kamattörlesztéseket teszi, amiket Franciaor­szág a jóvátételi hitel terhére felvett kölcsönök után fizet. Ezzel szemben az úgynevezett fede­zendő kiadások, vagyis olyan kiadások, amelye­ket Franciaország a Németországra kirótt jóvá­tételi fizetésből remélt fedezni; komoly Hányt jelentenek a francia költségvetésben, amelyet eddig kölcsönökkel. fedeztünk. Mi hittünk a bé­keszerződésekben, hittünk a nemzetközi morál­ban és hittünk az összes szövetségesek feltét- ion együttműködésében arra az esetre, ha az adóst adósságának megfizetésére kell kötelezni. — A kíméletlen valóság megtanított bennün­ket arra, hogy Franciaország Belgiummal eoyii't csak önmagára számíthat egy csődbe jutott Né­metországgal szemben. — A frank betegségét csak a nemzetközi bi­zalom helyreállításával lehet meggyógyítani. Fz a bizalom pedig csak azoknak a nemzeteknek jár ki, akik biztos jövedelmi forrásokkal tudják kiadásaikat fedezni. Ebben a tekintetben biztató körülmény az, hogy január 15-én, amikor a krí­zis tetőfokán állott, a francia kormánynak cgv erélyes kommünikéje az elhatározott pénzügyi intézkedések felöl elég volt ahhoz, hogy a va­luta további sülyedését megakadályozza. A la­vinán még nem vettünk erőt, de megártottuk. A frank krízise csökkenőben van. A bizalmat még nem sikerült végérvényesen helyreállíta­nunk, de már nem marad ki teljesen. Ha r- egy erélyes pénzügyi .helyreállássál Franciaor­szág fel tudja- magát szabadítani egv tűrhetetlen idegen nyomás alól. akkor sokkal szabadabb lesz a Németországgal szemben levő tartozásá­nak behajtásában. Geszíesl Gyula. #♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦?♦♦4í *:♦❖♦♦♦♦♦«♦♦♦«♦♦ Rövid táviratok Az orosz kommunista párt központi végre­hajtó bizottságának teljes illése elhatározta; hogy ez év áprilisában tartják meg az orsoz kommu­nista párt nagyorosz kongresszusát. A francia szenátus külügyi bizottsága elnökül Selvest választotta meg. A legközelebbi napokban egy cseh-szlovák bi­zottság utazik Becsbe, hogy az illetékes osztrák hatóságokkal a ha tárforgalom különböző kérdé­seiről tárgyaljon. Az osztrák—cseh-szlovák keres­kedelmi szerződés tárgyalásait március 6-án kez­dik meg. Cianot, az olasz kereskedelmi tengerészet biz­tosát eddigi hivatalának megtartásával, postaügyi miniszterré nevezték ki. Huerta tábornok és vezérkara egy gőzösön, melyről nem tudják hová tart, elhagyták Vcracni- zot. A felkelők állítólag kiürítették a várost. Finnország és Norvégia között újból megkez­dődtek a tárgyalások a határkérdésekről. Egyné­hány a legfontosabb kérdések közül már elinté­zést nyert. A két állam detegátusai most már csak a halárkörnyéki vizierők kihasználásáról és a Pasvik-folyam hajózásáról fognak tárgyalni. A lengyel szejm munkavédelmi bizottsága ma a munkanélküliség esetére való biztosításról be­terjesztett törvényjavaslattal foglalkozott. A szo­cialista pártnak azt a javaslatát, hogy törvény erejét a szellemi munkásokra is kiterjesszék, a bizottság elutasította. Izgalom a Házban egy közbeszólás miatt Megkötötték a magyar-jugoszláv egyezményt Budapest, február 6. ! (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) A nemzetgyűlés mai ülése a tegnap esti izgatott hangulat jegyében indult meg. Pestliy Pál alelnök deklarációt terjesztett elő, amelyben kijelentette, hogy a Ház tegnapi határozata, amellyel Ruppertet a belügymi­niszter megsértése miatt a mentelmi bizott­sághoz utasította, érvénytelen, mert a nagy kavarodásban a szavazás szabályszerüilenül történt még. Ruppertet ama kijelentéséért, hogy a belügyminiszter nem gentleman, utó­lag rendreutasitja. Ezután folytatták a föld­re f onniii o v el la részletes vitáját. Magyarország nem ismerheti eí a szovjetet Bethlen István gróf miniszterelnök még londoni tartózkodása alatt az Echo de Paris munkatársának nyilatkozott arról a kérdés­ről, vájjon Magyarország elismerheti a szov­jetet, vagy sem. A nyilatkozatot az Echo de Paris most tette közzé. Bethlen a követke­zőket jelentette ki: — A szovjet elismerésére részünkről nem történhet meg a kezdeményező lépés. Be kell vámunk a nagyhatalmak elhatáro­zását, Magyarország számára ez a kérdés nagyon komplikált. Élénken emlékszünk még a magyar boSsevizimts borzalmaira, törvényeink sem engedik meg a kommu­nista tan eltűrését és a kommunista párt Magyarországon nincs elismerve. Abszolút biztosítékokra van szükségünk, hogy Moszkva Magyarországon semmiféle bol­sevista propagandát nem fog kifejteni. Viharos esti ülés a nemzetgyűlésben A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Rup- pert Rezső sürgős interpellációt terjesztett elő a debreceni választás megsemmisítése miatt. Az ellenzéki padsorokban rendkívül izgatott volt a hangulat’ és sűrű közbekiáltá­sok hangzottak el. Rupperta debreceni központi választmány intézkedését törvény­telennek mondta, amelyet börtönnel kellene sújtani. Vissza kel! állítani a régi szellemet, hegy a kormány egyik tágjáról se lehessen azt állítani, hogy nem gentleman. (Nagy zaj a kormánypárton.) Az elnök megkérdezte Ruppertet, hogy kire értette ezt a kijelenté­sét. P i k 1 e r Emil szociáldemokrata közbe­kiált: A belügyminiszter nem gentleman. Az ! e 1 n ö k Pikiert rendreutasitja. Ruppert ezután kijelenti, hogy a Debrecenben történtek miatt a belügyminisztert nem tartja gentle­mannek. (óriási zaj.) Az elnök javasolja, hogy Ruppertet durva sértései miatt utalják a mentelmi bizottsághoz. A baloldalon ékte­len zaj és lárma tört ki. Ilyen fölkiáltások hangzottak el: — Szavazzunk, hogy gentle­man-e a belügyminiszter. Az elnök a nagy zajban föltette a kérdést, hogy Ruppertet a mentelmi bizottsághoz utasítják-e," vagy sem. Az egységes párt ezt megszavazta. Az ellen­zék zsebkendőket lobogtatott az elnök felé és a padokat verve, kiáltozta: — Utasítsanak mindannyiunkat a mentelmi bizottsághoz! A rettenetes zaj miatt az ülést az e 1 n ö k föl­függesztette. Izgalmas házszabályvita után az elnök bejelentette, hogy a belügyminiszter az interpellációra holnap válaszol. Az ülés vége este kilenc órakor. Interpellációk A nemzetgyűlés ma intcrpellációs napot tart. Kiss Menyhért képviselő a Prónay-iigy- ben, Hébelt Ede dr. szociáldemokrata pedig a politikai foglyok ügyében interpellál. A magyar-jugoszláv egyezmény Párisból jelentik: A magyar—-jugoszláv tárgyalások eredményét egyezménybe foglal­lak, amelyet mindkét fél aláírásával ellátva tegnap beterjesztettek a jóvátételi bizottság­hoz. Az egyezmény a Magyarország által Ju­goszlávia részére teljesítendő jóvátételi köte­lezettségekről szól. Lendvai ügye a vádtanács előtt Lendvai István nemzetgyűlési képviselő a Népbe cikket irt, amelyben a nemzetgyűlési tingli-tanglmak nevezte, valamint a kormány tagjait és több képviselőt súlyos vádakkal il­letett. A nemzetgyűlés megrága!mazása miatt bűnvádi eljárás indult meg ellene, amelyben ma tartották meg a vádtanács ülését. Leud- vait Ulawi Ferenc védi. A lakásrendelet V’ass Jősf dr. népjóléti miniszter az Uj Nemzedék mimikái a rs a előtt úgy nyilatkozott, hegy valószínűen 1926-röi még ki kell telni a áalkások fölszabadítását. Tavasszal hétezer kislakás építését kezdik meg. A szabadfor­galom esetén a lakbérek előreláthatóan az , aranyparitás felére fognak emelkedni. 2260 millió frankot préselnek ki a Rükr-zálógokbói Paris, február 6. A Maiin a következő­képpen számítja ki a Franciaország és Bel­gium által kezelt Ruhr-zálogok jövedelmét: a vasutak napi jövedelméből 500.000 frank folyt be, annak ellenére, hogy a tarifák 50 száza­lékkal kisebbek, mint a németeké és a forgal­mat a vonalak csupán egyharmadrészén tar­tották fönn. A bányák jövedelme naprói-napra növekedik. December utolsó hetében 230.000 tonna szenet bányásztak, január utolsó heté­ben 290.000 tonnát. Franciaország havi 700.000 tonnás, Olaszország 420.000 tonnás. Belgium 400.000 és Luxemburg 200.000 tonnás szállít­mánnyal számolhat. Az évi jövedelem millió frankokban értve: a vasutakból 400. szén jöve­delmekből 800, szénjóvátételből 360, külön­böző tételekből 700, összesen 2260 millió frank. l*wtrrn liw ófl JaLar Regős éneke Az ániáüí itt... Az antant Itt... az áníánt ott... És mindenütt jót — pottyantoit... Pity-potyból délre s északon Kinőtt a sok társ, Elint a gyom, Vagy mint a gomba — harmaton. Nagy- és ldsántáat — Így leve... A hús bár drága, — híg leve, Mert mindenütt a forrna fő. Fazékba* hogy csont, vagy mi íö, Most, tálaláskor jő elő. De jó megtudni még ma is: A zúzza mindkét helyt hamis. A máj se más. a szív is az. Nincs goiidoíatjitk egy — igaz... Magasra nőttek, mint a gaz. Heves vita a francia kamarában Paris, február 6. A francia kamara teg­nap délutáni ülésén heves vita folyt le Her- riot radikális vezér és Poincaré között. A ka­mara 335 szavazattál 18 szavazat ellenében lezárta a vitát a pénzügyi törvényjavaslat első szakasza fölött, amely az 1924. évi költ­ségvetésben egy milliárd frank megtakarítást ir elő és fölhatalmazást ad a kormánynak, hogy e cél érdekében rendeleti utón megte­hesse a közigazgatási intézkedéseket. A liatszázszakaszos törvényjavaslat A Cseh-Szlovákiúban érvényes adótörvények unifiikációjának előmunkálatai, amint jelentet­tük, annyira előrehaladtak, hogy a kormány az adótörvények egységesítéséről szóló tör­vényjavaslatát valószínűen már ősszel a nem­zetgyűlés elé fogja terjeszteni. Ez lesz a leg­terjedelmesebb törvényjavaslat, mert hatszáz szakaszból fog állam. A törvényjavaslat már­ciusban kerül a minisztertanács élé s azután úgy az egyes minisztériumok, mint a politikai és a pénzügyi szakértők véleményeit fogják kikérni. Kicsinyke főidben nagy gyökér, Lassanként már egymáshoz ér, S érezni kezdi ruliidenik: Együtt számukra nincs hely itt, Egyik elpusztul; —• ám melyik?... — (A prágai meteorológiai intézet idojöslása) február 7-ére: Változó, borús, hűvösebb idő vár­ható északi szelekkel. A szél később enyhül s u hőmérséklet melegebb lesz. 1 v — (Több tiszt van a cseh-szlovák, mint az olasz hadseregben.) A Lidové Listy érde­kes összehasonlítást közöl a cseh-szlovák és az olasz hadsereg tisztikaráról. Az idézett lap : adatai szerint, amíg a negyvenmilliós Olasz- * országban 3850 hadnagy és főhadnagy, 3102 százados, 552 őrnagy, 366 alezredes, 206 ez-1 redes és 164 tábornok van, addig az alig íi- zenötmálliós Cseh-Szlövákiának 2150 had- * nagya és főhadnagya, 5927 századosa, 585 ör~ ' nagya, 824 alezredese, 308 ezredese és 111 tá- i bornoka van. — (D'Amiunzio Fiume grófja.) Rómából táv­iratozzak: Az olasz király D'Annunzionak a „Fiu­me grófja'* címet és jelleget adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents