Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-07 / 31. (479.) szám

Csütörtök, február 7. 3 d-és Németország ellen irányuló lenne, hogy támogatná a francia imperializmust stb. Az aktuális kérdések zük, hogy a Magyarország szanálásáról szó­ló jegyzőkönyvet minél előbb aláírhassuk. Benes végül bocsánatot kért a külügyi bizottság tagjaitól azért, hogy ilyen terjedel­mes expozét tartott. Állítása szerint az ex­pozé nemcsak a cseh-szlovák nemzetgyűlés, hanem a külföldnek is szól. A legutóbbi eseményekkel kapcsolatban Benes a következőket mondotta: — Egyes lapok azt írják, hogy a francia —cseh-szlovák szerződést Belgrádban az egész kisantantra ki akarják terjeszteni. Ez nem sikerült és hogy teljesen meglepett az olasz-jugoszláv szerződés. Meg kell nyugtat­nom aggódó barátainkat, hogy sem a francia, sem pedig egyetlen kormánya a kisantant- nak, beszámítva a cseh-szlovák kormányt és engem is, ezekről az intenciókról tudomással nem bírt. Az Olaszországgal való szerző­déssel kapcsolatban is szeretném valamennyi kritikusokat megnyugtatni: én már a nép- szövetség múlt év augusztusi genfi üléssza­kán részletesen tájékozódva voltam a jugo­szláv kormány előkészületeiről és intenciói­ról éppen úgy, mint Nincsics miniszter tájé­kozva volt a cseh-szlovák—francia szerző­désről. — A jugoszláv-olasz szerződés jelentő­ségéről már beszéltem. Örömmel üdvözöl­jük ezt a szerződést, mely újabb lépést je­lent a Középeurópa konszolidációjához ve­zető utón. — Egyes lapok azt is írták, hogy orosz politikánk Belgrádban vereséget szenvedett, amikor azért mentein oda, hogy ke resztül vi­gyem Szovjetoroszországnak de jure való elismerését és ez nem sikerűit. Megállapí­tom, hogy a belgrádi konferencia foglalko­zott ugyan ezzel a kérdéssel és hogy teljes egyetértésben határozta meg az ezzel a kér­déssel szembeni álláspontját úgy elméletben, mint a gyakorlatban. Mind a három állam­nak ugyanaz volt a nézete, hogy nem fogla­lunk elvben állást a szovjetkormány elisme­rése ellen, de kivárjuk az események fejlő­dését és Oroszországnak Anglia, vagy Olasz­ország részéről való esetleges elismerését és hogy föntartjuk magunknak a szabad cselek­vés jogát. Az elismerés Jelentőségét nem akarjuk túlbecsülni. Nem az elismerés fénye lesz a döntő, hanem az, ami az elismerés után történni fog. Jó viszonyban lesz Maedonalddai — Macdonald szocialista kormányának hatalomra jutása Angliában a háború utáni idő-' szak egyik legfontosabb eseménye. — A cseh-szlovák köztársaság igen jó vi­szonyban volt a Baldwin-kormánnyal és igen jó viszonyban lesz a MacdonaM-kormáimyal is. Macdonald kormánya a jóvátétéK problé­ma igazságos megoldását kívánja. Európát a végérvényes békéhez akarja juttatni, meg akarja oldani a szociális reformok kérdését és főképpen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miképpen lehetne a kis nemzetek biztonságát garantálni. Ez mind arra kényszerít bennün­ket, hogy munkájához a legnagyobb sikert kívánjuk neki. Mégegyszer a magyar kölcsön — A magyar kölcsönről való tárgyaláso­kat befejezték. A népszövetség előkészítette a szanálási tervet, előkészítették a politikai jegyzőkönyvet is. Ezt a jegyzőkönyvet nem írták alá, mert egyrészt inég tárgyalni kellett a jóvátételt bizottsággal, másrészt pedig a kisantant államai még nem fejezték be az ő fizetési kötelezettségeikről folyó tárgyalá­saikat. Cseh-Szlovákia adósságai — A békeszerződésekből reánk háramló fizetési kötelezettségeink a fölszabadításért mintegy öt milliárd koronát tesznek ki. Ezen­kívül az állami birtokokért tartozunk mintegy húsz-harminc milliárd koronával. A cseh­szlovák köztársaság teljesíteni akarja a béke­szerződésekből reá háramló kötelezettsége­ket, de nem lehetséges, hogy amig a többi államok terhein enyhítenek, addig a cseh­' szlovák köztársaság megfizessen mindent, amivel régebben terhelték. Ez a kérdés a jóvátétel! probléma kom­plexumába tartozik és a probléma megoldá­sakor a szövetségeseknek tekintettel kell lenniök a cseh-szlovák köztársaság kötele­zettségeire is. Ebben a kérdésbn Belgrádban Duka és Nincsics miniszterrel tárgyaljam és közös eljárásban állapodtunk meg. Erről a kérdésről Angliában, Franciaországban és Olaszországban is tárgyaljam Sikerült meg­egyezni Jugoszláviával, Romániával és Franciaországgal abban a kérdésben, hogy kötelezettségeteken igazságos módon mi­képpen lehet enyhíteni. Londonban a kül­ügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, az olasz kormánnyal pedig a londoni tárgyalá­sok során tárgyaltunk. A cél az, hogy pénz­ügyi tárgyalásainkat mennél előbb befejez- , A németek tiltakozás közben kivonultak a teremből Holnap megkezdődik az expozé fölött; vita Benes külügyminiszter expozéja után Geűh képviselő indítványára az elnök tíz perc szünetet rendelt eÜ, hogy módot adjon az ellenzéki képviselőknek a koalíciós képvise­lőkkel a tárgyalási rend miatt támadt viszály elintézésére. A szünet alatt az ellenzéki kép­viselőik a külügyminiszterrel, a bizottság el­nökével és a koalíciós képviselőkkel tárgyal­tak. Egy ideig úgy látszott, hogy a koalíciós pártok legalább bizonyos irányban számolni fognak az ülés elején hozott határozat követ­kezményeivel és a parlamenti elvekkel. Szó­ba került, hogy a koalíciós képviselők is a plémum mielőbbi összehívását fogják követel­ni, hogy az expozé fölötti vitát a plénumban tartsák meg. A koalíciós képviselők azonban egy rög­tönzött értekezlet után kijelente-ék, hogy nem járulnak hozzá a plénumban való vi­tához. Az ülést Nemcec elnök ezután ismét meg­nyitotta. A külügyi bizottság ezuitán Blahó képviselő indítványára kimondotta, hogy az expozé fölötti vitát a külügyi bizottságban fogják megtartani. A szavazásnál a koalíciós pártok képviselői már többségben voltak. Lodgiman képviselő tiltakozott az eljá­rás ellen és kijelentette, hogy az ülésen nem vesz részt. Cech szintén tiltakozott <a német szociáldemokrata párt nevében. A német munkaközösség nevében Máyer József a kö­vetkező nyilatkozatot olvasta föl: — A bizottság kilenc szavazattal Öt ellenében elhatározta, hogy a külügy­miniszter urat megkéri, hogy expozéját nem a külügyi bizottságban, hanem a kép­viselőházinak egy azonnal összehívandó ülésén tartsa meg. A külügyiminiszter ur nem teljesítette ezt a kívánságot és a kül­ügyi bizottság saját határozatával ellen­tétben hozzájárult az expozé megtartásá­hoz, melynek láthatóan csak az a célja, hegy a plénumban való vitát elkerülje. — Megállapítjuk, hogy úgy a külügy­miniszter ur, mint a többségi pártok a bi­zottság határozatait nem vették figyelem­be. Ebben az eljárásban a parlamenti sza­bályok nyílt megsértését látjuk, amely ellen a legélesebb tiltakozási emeljük. — A parlamentarizmus és a demokrá­cia ilyen lekicsinylésében nem akarunk bűntársak lenni s ezért nem vehetünk részt a bizottság vitájában, hanem a külügy­miniszter ur expozéjához való állásfoglalá­sunk jogát föntartjuk magunknak a plánom számára. A nyilatkozat felolvasása után a német munkaközösség tagjai elhagyták az üléster­met. Ezután részletes vita indult meg a tár­gyalási rendről, melynek során Cech, Kra- már, Skálák, Misiivec és Hnidek képviselő, valamint Benes külügyminiszter és Nemec elnök szólaltak föl. Cech a bizottság elnapo­lását indítványozta, hogy klubja a további állásfoglalás kérdéséről tanácskozhassék. Skálák (kommunista) a. bizottság holnap délelőtt íéítiiz órára való elnapolását indítvá­nyozta. Az indítványt elfogadták és az ülés ezzel véget ért. Benes a szenátusban is expozét mondott A szenátus külügyi bizottsága délután 3 órakor ült össze. Hóhér és Niessner német szenátorok indítványozták, hogy a külügy­miniszter expozéját a szenátus plenáris ülé­sén mondja el, a szenátust pedig mentté! előbb hívják össze Az indítványt a többség lesza­vazta. Ezután Benes ugyanazt az expozét ■mondta el, mint a képviselőházban. Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka Hel- ler német szociáldemokrata szenátor volt. Az ülés még tart. Anglia nem ?ária be ezután a icsz csenténtrcket Macdonald ügyes tranzakciója — Páris szívesen fogadná MacdonaMot London, február 6. A Manchester Daiiy Dispatch munka­társa előtt Macdonald kijelentette, hogy a szovjeíkormány elismerése föltétel nélküli. A de jure elismerés ellen, illetve e kifejezés ellen Macdonaldnak ellenvetései voltak, mert ezt a kifejezést a közönséges ember nem tudja megérteni, mert ennek gondolkodása szerint Oroszországot vagy elismerik, vagy nem. Mivel azonban az orosz kormány en­nek a kifejezésnek tulajdonított nagy súlyt, hajlandó volt ezt a kifejezést használni. Ki­jelentette továbbá, hogy Oroszországnak és Németországnak be kellene lépni a népszö­vetségbe. Oroszország tekintetében. vannak egyes nehézségek, de Németországnak be kell lépnie. Azután a francia-angol viszony­ról szólt és ama nézetének adott kifejezést, hegy a legutóbbi félreértésekért legnagyobbrészt az angol kormánynak vonakodó és negativ magatartása a felelős. De ennek most vége, Anglia nem fog továbbra is megelégedni azzal, hogy félre legyen tolva és kénytelen legyen megvárni a kész eseményeket. En­nek az uj álláspontnak az eredményei vá­rakozáson felüli sikerrel járhatnak. London, február 6. (Saját tudósítónktól,) A Temps hosszú cikkben foglalkozik a szov­jetkormány elismerésével és megállapítja, hogy Macdonaldnak ez a cselekedete egy ügyes tranzakció volt és nem más, mint ki­egyezés a munkáspárt választási programja és a miniszteri felelősség között. Az elmúlt napokban az a hit terjedt el, hogy alapjaiban megváltozott az angol politika-, holott az an­gol politikának csak a metódusaiban történt változás, mert Macdonald alapjában véve nemzeti célokat és irányokat követ. Ami a szovjetkormány elismerését illeti, e tekintet­ben is csak a módszerben történt változás, mert a helyzet úgy áll, hogy amig .az elisme­rés mozdonyát a megelőző kormány a kü­lönféle feltételeket tartalmazó teherkocsik rnögé kapcsolta, addig Macdonald előre csa­tolta -a mozdonyt és utána jönnek majcl a te­herkocsik megrakva koncessziókkal és áruk­kal. Paris, február 6. A Petit Párisién fél­hivatalos forrásból közli a következőket: Ha Londonban és Parisban Poinoaré és Macdo­nald közeli találkozásáról beszéltek, úgy ez egy kissé túlhaladja a jelen pillanatnak lehe­tőségeit, mert mindkét miniszterelnök nem meríthet előnyöket egy oly időpontban meg­tartandó tanácskozásból, .amikor a szakértői bizottságok Németországban még folytatják munkájukat. Egyébként azonban francia di­plomata-körökben egy ily találkozást kivá­rna tosnak tartanak, mert valóban sajnálatos lenne, ha a két miniszterelnök közötti vi­szony nem úgy alakulna ki, amint az vár­ható. Macdonald minden esetre a Quai d’Orsayn a legjobb fogadtatásra találna-, hogyha keresztülvinné a szándékát, hogy Parisba jöjjön. A két miniszterelnök közötti s az egyre sürgősebb megoldást kívánó pro­blémák fölötti szabad eszmecserének fontos­ságát és szükségességét á1 talán osan elisme­rik. Időközben a két főváros között a diplo­máciai tevékenység aktív mederben folyik. Macdonald belpolitikai nehézségei A február 12-iki kormánynyilatkozat bejelen ti a nemzetköz! konferencia szükségességét — A belpolitikában kétséges a helyzet London, február 6. (Saját tudósítónktól.) Az eheti kabinetülések megállapítják a február 12-én előterjesztendő korlánynyilatkozatot. Macdonald be fogja jelenteni, hogy célszerűnek tartaná a jóváté­tel!, az adósság és a biztonság kérdésében egy nemzeti konferencia összehívását, hogy a keresz- tülvihetetlennek bizonyult Versailles! békeszerződés rendelkezéseit úgy módosítsák, hogy az európai konfliktusok ellntézbetök legyenek. Szólni fog a népszövetség jelentőségéről. A programnak e ré­szét az öszes pártok támogatni fogják. A belpolitikai kérdések terén már kétséges a kormány hely­zete, mert a liberálisokkal való együttműködés nincs biztosítva. Snowden kincstári kancellár adómó­dosító tervei és a katonai költségvetés leszállítására irányuló szándéka nem váltottak ki megelége­dést. A munkáspárt radikálisabb elemei viszont nincsenek megelégedve a kormány szociális ter­véivel. « Beszkid kormányzó Huszton és Nagyszőllősön Nagyszőllős, február 6. (Saját tudósitiónk távirata.) Beszkid An­tal dr. ruszinszkói kormányzó február 4-én reggel Hu szűr a érkezett. A város elején dia­dalkapu és küldöttség fogadta a kormányzót. A községi bíró üdvözlő beszédet mondott. Fehérruhás lányok ősi szokás szer • k rét és sót nyújtottak át a kormányzónak. Beszkid Antalt hatvan tagú lovasbandéráum, valamint fáklyás és lampionos menet kísérte a városházára,, ahol az egyházak, egyesüle­tek, a pólüikai pártok és a tisztviselők kül­döttségét fogadta. A tanácstermet a kor­mányzó tiszteletére újból berendezték. A fo­gadás után a kormányzó tiszteletére hang­versenyt, majd ebédet rendeztek. A fogadás a városnak harmincezer koronájába került. Huszfi városa Beszkidet díszpolgárává vá­lasztotta meg. Nagyszőlősre déli egy órakor érkezett meg a kormányzó. A város előtt fölállított diadal-kapunál a községi bÍTÓ ruszin és ma­gyar nyelven üdvözölte Beszkidet. A ma­gyar lakosság nevében Spolarios dr. a ma­gyar kisebbségi jogoknak minden téren, fő­leg azonban kulturális téren való érvénye­sülését kérte. A vármegyeházán a kormány­zó húsz küldöttséget fogadott. A verhovinai küldöttség a földreform végrehajtását sür­gette. Este hangversenyt tartottak, amelyet bankett követett. A nagyszombati magyar­ság kívánságait Siménfelvy dr. ügyvéd tol­mácsolta a kormányzónak. Franciaország és Anglia beleszólt a koalíció törvény­hozási terveibe Az elemi csapások elleni biztosítás törvény- javaslata ellenkezik Cseh-Szlovákia vállalt kötelezettségeivel Prága, február 6. A francia és az olasz kormányok a cseh­szlovák külügyminisztériumhoz tiltakozó jegyzéket intéztek az elemi csapások ellen való biztosításiról szóló törvényjavaslat ama rendelkezése ellen, hogy a biztosítás állami lesz. A francia tiltakozó jegyzék hivatkozik arra, hogy a La Nationale elemi csapások el­leni francia biztosítóintézetnek Cseh-SzloVá- kiában 1928 végéig van koncessziója. Az olasz tiltakozó jegyzék viszont hivatkozik az olasz—cseh-szlovák kereskedelmi szerződés­re, amely szerint mindazok az olasz biztositó- intézetek, amelyek a cseh-szlovák köztársa­ság területén 1915. évben koncesszióval bír­tak, továbbra is megkapják a koncessziót. Ismeretes, hogy különösen a Meridionationaic olasz biztosító foglalkozik Cseh-Szlovákiábau elemi csapások elleni biztosítási üzletekkel. Az elemi csapások elleni biztosítás kérdésé­ben, amint jelentettük, változás állott be: a földmivelésügyi minisztérium a törvényjavas­lat uj elaborátumában nem ragaszkodik már a biztosításnak kötelező, hanem csak ön­kéntes formájához. Németország tárgyaim akar Pofucaréva! Berlin, február 6. (Berlini szerkesztősé­günk teleíonjelentése.) A Berliner Tage- blatt jelenti Parisból, hogy Hoesch párisi ne­met követnek azt az utasítást adták, hogy ismét beszéljen Poincaréval azokról a kér­désekről, melyeket a legutóbbi megbeszélé­seknél érintettek. Román-osztrák szerződések Bukarest, február 6. Az osztrák minisz­terek és a román kormány közötti tárgyalá­sok eredményeképpen megállapították, hogy Ausztria és Románia a iegbarátságosabbak. A megbeszélések alkalmával aláírták a ke­reskedelmi forgalom legnagyobb kedvezmé­nyére vonatkozó megegyezést. Ezenkívül megszövegezték a kiadatási szerződést és jogsegély konvenciót. Megállapodtak arra nézve, hogy vegyes bizottságokat létesíte­nek a függő kérdések tárgyalására. A bi­zottságok konferenciája legközelebb Bécsben megkezdődik. Mac Kemna csütörtökön elhagyja Berlint Berlin, február 6. Lapjelentéseik szerint Mac Kemna, a második szakértő bizottság el­nöke csütörtök este eFmagyja Berlint. A bi­zottság tagjai péntekre tervezik elutazásu­kat. Berlinben csak egy revíziós - szakértő marad, hogy egy sereg részletkérdést át­vizsgáljon. A második szakértő bizottság tag­jai vizsgálataik eredményéről Párásban fog­ják & jelentést elkészíteni,

Next

/
Thumbnails
Contents