Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-06 / 30. (478.) szám

vt Szerda, február 6. kai szemben Románia kötelezettségeinek megfelelően könnyítéseket kérjenek. Anglia nem változtatja meg magatartását Londonból jelentik: A Macdonaldhoz kö­zelálló munkáspárti politikai körökben sem­mit sem tudnak arról hogy a munkáskor­mány Magyarország irányában uj orientá­ciót keresne. Az a körülmény, 'hogy a király kihallgatáson fogadta Bethlent, bizonyltja, hogy Anglia végleg szakított az egykori köz­ponti hatalmakkal szemben táplált háborús szellemmel. Az Est arról értesül hogy szó sincs arról, mintha az angol politika megváltoztatná magatartását Magyaror­szág irányában. Csak egyes személyek igyekeznek azon, hogy a munkáspárt po­litikáját elferdítsék. Peidl meghívása csak azért történt, hogy a munkáskormány tá­jékozódjék a magyar munkásság hely­zetéről. Kramár pálcát tör Macdoimld fölött Prága, február 5. A nagyszláv-eszme legerősebb prágai lovagjának, Kramáimak fájdalmas sebét sza­kította föl az a tény, hogy Anglia elismerte a szovjetkormányt. A cseh nemzeti demo­krata párt öreg vezére a Nár. Listy mai cik­kében azt állítja, hogy Macdonald ezzel a tettével nem lepte meg a világot, de nem is oldotta meg a gordiusi csomót, melybe csak óvatosam belevágott. — Az, amit tett — írja — örökké emlé­kezetes lesz magában a megujhodott Orosiz- országban is... Örökre meg fog maradná az a rettenetes benyomás, hogy az angol kor­mány erkölcsileg támogatja Szovjetorosz- orsizág megtépázott tekintélyét. Sajnálatos főképpen az, hogy György király őfelsége nevében ismerte el az angol kormány Szov- jetoroszországot, melynek belügyi népbizto­sa aiz a Beloborodov, aki megölte a cárt, a cárnét, a cárevicset és a teljesen ártatlan leányát a cárnak; annak a cárnak, aki György király unokabátyja volifc. — Mussoliniinak sokkal könnyebb volt a helyzete. Olaszország soha nem kölcsönzött senkinek semmit és már régen a „saero egoismo“ elvét hangoztatta. Az olasz király már kezet fogott estesemmel és csak az el­ismerés áráról lehetett még szó. Ebben a kérdésben könnyen egyeztek meg, mert a bolsevisták Ígéreteikben mindig nagylelkűe'k voltak... — Egyet azonban nem lett volna szabad elfelejteniök a véreskeziü tiranmisok kormá­nyát elism erőknek: — A szovjetkormány elismerése lehet ugyan üzlet, de az eljövendő legális orosz kormány az elismerésért soha semmit sem fog fizetni. — Főképpen nem fogja kifizetni azokat a kölcsönöket, amelyeket az üzletre éhes idegen kormányok a szovjetkormánynak kölcsönöztek, mert a kölcsönnel meghosz- szabbitották a szerencsétlen orosz nép szen­vedéseit. Téves lenne azt hinni, hogy az el­jövendő Oroszországnak hitelre lesz szüksé­ge, mert lesznek olyan államok, amelyek T árcaro vatirnk: Csütörtök: Segesdy László: Két vándor. (Ver­ses elbeszélés.) Péntek: Szvatkó Pál: Egy szlovenszkó! író regénye. (Egry Viktor: A rácsablakos ház.) Szombat: Sz, Szigethy Vilmos: Négy kis kó­cos árva. Vasárnap: Csalmay: Pollice verso... (Vers.) Molnár Jenő tréfái: Hogy lettem tojáski­rály? Szederkényi Anna: A lépcsőn. A modem francia színműit ás Beszélgetés H. R. Lenormandal, a modern francia szinmüirás egyik mesterével — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Gesztesi Gyula. H, R. Lenormand, egyike azoknak a szhwnüÍróknak, akik mesterségüket mély meggyőződéssel gyakorolják s miivé - e tűk - nek és nem művészetükből élnek. Uj é; ne­héz utakon jár. Darabjai nem sikert haj- Ihászó ügyes tákolmányok, hanem lelkének dramatizált élményei. Lenormand megjelenése, arckifejezése, valamint a miliő, amelyben él, sz'ntén arra vallanak, hogy igazi művész. A V etor Hugo- tér egyik házának ötödil^emeletén él felesé­gével, a íiagytchctiségü színésznővel, Maré Kaalf-al, teljes elvonultságban. Szalonjának ablakai a ílugo-térrc nyílnak, hol a nagy küi­Szov je tor os zor szág ot nem fogják elismer ni. Amerikából marás olyan hírek érkeznek, hogy az angol precedensnek nem lesz hatá­sa az Egyesült Államok kormányára. Az Egyesült Államoknak pedig van elegendő pénzük és árujuk, hogy segíthessenek Orosz­ország gazdasági életének első nehéz Idejé­ben ... — Nagyon nehéz annyira naivnak lenni, hogy hinni lehetne Macdonaldnak. Kérdés, hogy szerencse lesz-e Anglia száméra,' hogy olyan kormányhoz jutott, amely kénytelen volt a szovjeCkormányt elismerni Franciaország is kénytelen lesz elismerni a szovjetet A Tribün,a Szovjetoroszországnak az angol kormány által való elismerése kapcsán abbeli véleményének ad kifejezést, hogy Oroszországnak egyik legfontosabb célja az, hogy Németországban megakadályozza a reakció fel ülker ekedé sét. Szovjetoroszor­szágnak ebből a szempontból nagy szüksége van Anglia támogatására. A lap azt állítja, hogy a francia—cseh-szlovák—orosz terv még egy hónappal ezelőtt rendkívül rokon­szenves volt, mert a másik két állam kül­ügyi politikája is a Habsburgok ellen Irányul. Ma még nehéz meg áll api tani — Írja —, hogy az angol elismerés Franciaországra milyen hatással lesz. Annyi bizonyos, hogy Maedo- nald az európai politika kifejlődését nagy­mértékben elősegítette és Franciaország olyan helyzetbe került, amelyből kijutni nem sok eszköz áll a rendelkezésére. Valószínű, hogy Franciaország is kénytelen lesz Orosz­országot de jure előbb elismerni, minit Orosz­ország elismeri régi tartozásait. Cskserln nincs megelégedve az angol Jegyzékkel Berlin, február 5. A lapok londoni jelen­tése szerint még nem érkezett meg az orosz kormánynak válasza Macdonaldnak az elis­merést közlő jegyzékére. Csicserin a Man­chester Guardian moszkvai tudósítója előtt nyilatkozott s kijelentette, hogy Oroszország elismerését Anglia részéről nem szabad túl­becsülni. Vájjon miért történt az elismerés csak félig és miért vannak az angol jegyzékben oly korlátozások, amelyek megzavarják az elismerés fölött! örömet. Amikor a jegyzék első szakaszát elolvasta, azt hitte, hogy Oroszország teljesen el van ismerve. De amikor a második paragrafushoz ért, ak­kor látta, hogy a normális összeköttetések csak az adósságok és a magánvagyon kér­désének szabályozása után kezdődnek meg. Meg van tehát az elismerés, de nin­csenek meg a normális összeköttetések. Rimaszombat impozáns tiltakozása a bírósági járásváltoztatás és az adóterhek ellen — Rimaszombati tudósítónk jelentése — bek szappanbuboréknál, mert éppen a terv­bevett uj járási beosztás a nemzetközi szer­ződésekben nekünk adott kegyelmi morzsá­kat is nuMfikálni akarja. A papirosjogoktól is megfosztanak bennünket, nehogy nemzeti ételünket kiépíthessük és fejleszthessük. Minden hatalmi faktor tőlünk várja a megértési politika megindítását s ezt azzal segítik elő, hogy elkeseredésünket újabb­nál újabb jogfosztásokkal szí ják és fokoz­zák. A tervbevett bírósági járásátalakitás egyáltalában nem érdeke az idecsatolni terv­bevett községek szlovák ’akóinak s ezt a vál­toztatást nem is e községek kívánsága alap­ján vettek tervbe, hanem kizárólag ama cél­ból mert a kormánykörök csak ilyen mes­terséges eszközökkel képesek megszüntetni a rimaszombati járás magyar nyelvk.isebb- ségét. Határozati javaslat Határozati javaslatot nyújt be aziránt, Rimaszombat, február 4. Ma délelőtt a Tátra-szálló nagytermé­ben impozáns számban jelent meg Rima­szombat város őslakossága, hogy felemelte tiltakozó szavát a magyar kisebbség nyelvi jogait nyirbálni akaró bírósági jár ás változta­tás, valamint az elviselhetetlen adóterhek ellen. Az impozáns népgy ülést Tétek A. Sán­dor nyitotta meg. — ötéves életünk a re- publika keretei között — mondotta — nem jelentett mást, mint szakada lan jogfosztást. Kezdték a temetőkben folvtteták hm El­bán s megmaradt jogainkat most az igazság­szolgáltatás mesgyéin akarják rövidebhre nyírni. Törköly József dr. beszéde Törköly József dr. Ismertette ezután a kormánykörök ama tervét, mely a rima­szombati bírósági járásnak olyan megvál­toztatására irányul hogy a volt Nógrádme- gyéhez tartozó és szlovák anyanyelvű köz­ségek (Föltár, Cserepes, Csehbrézó stb.) és a ratkói járás ulnyomcten szlovák kézségei­nek idekapcsolásával a rimaszombati bíró­sági járás eddig 20 százalékos magyar nyelvkisebbsége teljesen elenyésszen. A köztársaság nyelvtörvénye szöges el­lentétben a békeszerződéssel a kisebbség nyelvi jogait a 20 százalékos arányhoz köti. A nemzetközi szerződésben gyökerező jo­gaink a gyakorlatban ugylátsziik nem egye­hogy az Országos Magyar Fölcm'ves-, Kis­gazda- és Kisiparos párt feliratot intézzen szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez és a belügymntiszterliez az eddigi járási beosztás épségben hagyása érdekében s ha e kérés nem találna meghallgatásra, küldjön ki a> népgy ti! és depu'ócíót a köztársaság e‘nőké­hez, hogy az ő magasztos tanításának meg­felelően meghagyassanak a magyarság nyel­vi jogai s ha a járásbeosztás az eddigi álla­tő bronzszobra körül sürög-forog Parts leg­előkelőbb városnegyedének közönsége. La­kásának minden bútordarabja kiváltságos íz­léssel van összeválogatva. Képeinek és mű­tárgyainak közös vonása a „mindennapias- ság“ és valami vonzó, finom exotteum. Lenormand negyven év körüli magas, kiste Imid megjelenésű ember. Fekete bajába és rövid francia bajuszába már fehér S'tetek vegyülnek és sovány sápadt arcának minden vonása azt a benyomást teszik, hogy sok éjjen át töprengett Íróasztala élőt’., az em­ber1 lét és emberi ’étek reléivel fölötte Egy vasárnap délelőtt kerestem fel, Szívesen fogad. Mikor megemlítem neki. hogy egy magyar újság számára szerelnék tőle interjút, örömmé! áll rendek evésem re és újságolja, hogy utolsó talál!'ozásunk óta Budapesten is szinrehozták a világot járt darabját , Les Raíés“-t. A szmház nevét is próbálja temondani Ivaros; ?z r,1áz\ de az első két szótagnál tovább nem igen jut. Gyönyörű felvételeket mutat azután e darab new-yorki adaptálásáról és elragadta'ássál beszél nz amerikai színészet magas ntevészi nívójáról. Sajnálja, hogy darabjának sem a new-yorki. sem bécsi, sem a budapas'i elő­adásán nem lehetett jelen. Re’nlrrdt rende­zői tehetségét igen nagyra becsű1! és a ma­gyar színészekről sokat tart. Hallotta, hogy a „Les Ratós“ főszerepét ugyanaz a magyar színész kreálta Budapesten, aki Molnár da­rabjait játszota ó$ ennek nagyon örvend, mert Molnár művészetének tisztelője. Nagy elismeréssel beszél a múlt tavasszal Parisban szinrehozotit Xiliom“ előadásáról. A beszélgetést ezután a francia színházi életre és ennek fejlődésére terelem. Leuor- mmd nem akarja író társainak művész tét lebecsülni, de nem titkolja el ama meggyőző­dését. hogy mindazok, akik közvetlenül vagy közvetve a XVII. század klasszikus drámaírás f eleve intésére törekszenek (és itt érti különösen a. ,.Vieux Cölomfbier44 komoly művészi csoportját) hamis utón járnak és előbb-utóbb zsákutcába fognak jutni. A jelen kor követeményei nem elégíthetők ki Moh­éra, vagy Racine akámilyen ügyes utánzá­sával A modern dráma’rónak kötele sége uj utakat tárni, mert a m'meié^ nem Igazi mű­vészei A modern világ oly mélyen és sok­oldalúan különbözek a műit századoktól hogy egészen uj k’fejezéri módokat kell ia- ' élni a a kreáló írónak. A modenrzmus per- szó nem jelent5 azt a teletett cin’zmusl vagy unalmas szófecsérléM, melyet egyes írók meghonosítani próbáltak, hanem az emberi lélek uj elemzését és a megváltozott világ művész1 kifeiezé^ét. E szempontból például Freud tanai igen termékeny terepet nyújtanak az érzelmi világ uj megvilágitá- * ár a. Véleménye szerint, a francia szinmüirás megújhodását attól a vakmerő és meggyöző- dércs irófabnxtól mely a „Cinné rc“ szín­ház körül csoportosult és amelynek sorai­pot szerint fentartható nem volna, csatolják Rimaszombatot a magyr nyelvaü feledi bíró­sági járáshoz, vagy ha ez sem lehetséges, akkor éppen a köztársaság elnökének in én­eiéi szerint alakítsanak Gömörmegye ma­gyarnyelvű községeiből egy tisztán magyar nyelvű járást, Rimaszombat székhellyel. A népgyülés viharos helyesléssel, egy­hangúan magáévá tette a határozati javasla­tot Perocz Samu amaz indítványának elfo­gadásával hogy a tiltakozás ne csak a Kis­gazdapárt, hanem Rimaszombat egész ősla­kosságának nevében történjék meg. Az elviselhetetlen adóterhek Az elviselhetetlen adóterhek, valamint a jövedelmi adónak három évre visszamenő­en való behajtása ügyében Kovács Kálmán pártitkár szó'alt fel és az adópolitikus kí­méletlen tárgyilagosságával boncolta e kér­dést. — Sem a forradalmi adótörvény érvé­nyességének meghosszabbítása, sem a va- gyondézsmatörvény noveilálása nem hozott enyhülést az adófizetőkre. A vagyonba tár­nak 50.000 koronában való megállp'tása csak látszólag jelent javulást, mert az adónak ez esetben 50 százalékkal való feszá'litása csak úgy lenne könnyítés, ha a vagyonm :g'H: pl tás körül történt szabálytalanságok is korri­gálva tennének. A vagyonnövekedés] dézs- mára vonatkozó könnyítések is vajmi kevés enyhülést fognak hozni, mert hiszen ennél az adónemnél a percentuálís mérséklések csak az esetben engedélyez etnek, ha a va- gyonszaporulat a 200 százalékot meg nem haladja. Ahhoz pedig nem kell semmi más, mint az 1914. évi törzs vagy ónnak vá’tozrí- lanul való megtartása, hogy a vagyonsza- porulat prp'roson a 200 százalékot megha­ladja. Az egész törvénynek az a legnagyobb hibája, hogy a konjunktúra idejében alkot­ták és a teljes anyagi leromlás ideiében hajt­ják végre. Az államnak nem érdeke az adó­zó polgárok tönkretétele, eltenkezö’eg a leg­messzebbmenő keresel iehet"cégek megte­remtése és a jövedelmek fokozása lenne fel­adata, mert az állampolgárok csa’< iiven esetben képesek a progresszív adófizetési kötelezettségüknek megfelelni. E-7 a modern adópolitika egyedül helyes alapel­ve, melynek elten'mond a megszámlálhatat­lan sokaságu és elviselte tétlenül magas adó­teher. A jövedelmi adókat elő:"ó tezottsá ok nemsokára megkezdd működésükéi Létala­punkban támad meg tehát minket a napok­ban kézbesített adó'níé'tömeg, mely az 1920. évi adóelőírás alapján követeli a jövedelmi adók befzetését, mikor nyilvánvaló, hogy három év ó';a a jövedelmekben horrib'Ms el­tolódások következtek be Határozati javaslatot terjeszt b , mely a felsorolt sérelmek azonnali orvoslását kéri a pénzügyi kormányzástól és igazgatástól A népgyü'és egyhangúlag tefogad'a a határozati javaslatot és ezután Tör’ öly Jó­zsef dr. és Telek A. Sándor rövtel felszóla­lása után a gyűlés véget ért. Venize'oss végérvényesen lemondott Athén, február 5. (Havas) A Venízelosz-kor- mány íemondott A régens Kafandarlst macához hivatta. bán Sainó-Georges de Bouheher, barment, Fleg, Gémier neveit találjuk és amelyhez ő maga is tartozik, lehet remélni. Ez az irócso- port egy nagy színházzal is rendelkezik, mert Gémier, a tehetséges színész és szin- házigazgate megnyitotta számukra az ,,Odé- on“ kapuit. Itt a legmodernebb és legmeré­szebb színdarabok kerülnek előadásra, ügy többek között Lenormand ,,Számum*4-ja i® és a most márciusban színre kerülő legújabb drámája is. Ezután a szerény és szabadkozó dráma­író1- saját pályájáról és művészi koncepciói felől kérdezem ki. írói pályája első periódu­sának termékeit (1906—14) nem tekinti t;zá- mottevő értékűnek. A „Poisstere44 és a f.Les possédés44 című darabjait is csak fiatalkori próbálkozásoknak ie- kintl Komoly produktivtását az 1914. évtől datálja, amikor ,.Le ternps est un songé44 da­rabját irta, amelyet Genfben adtak elő 1917- ben és Parisban 1919-ben, Ezt rövid időkö­zökben követték: ,.Les Ratés*4 (1919- 20), „Le Simoun“ (1920) ,.Les Mangeurs de Rő- ves“ (1922) és „L'Homme et ses Fantő- mes“, mely márciusban kerül színre. E tiz év munkássága, mondja Lenor­mand, bizonyságul szolgál nekem, hogy jó utón haladok és a szinmüirás evolúciójának helyes irányára akadtam. Elég lesz megemlí­tenem, hogy „Les Ratés44 című darabomat ma világszerte játszák. A „Simouu“-t szin­tén. »>Les Mangeuf* de Révcs“ Szovjetorosz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents