Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-29 / 50. (498.) szám
2 miniszter dhiökíésévei összeül. Hír szerint a bizottság a kényszerköicsönt a íőzsdé- sekre és az uj ingatlanok tulajdonosaira akarja hárianl. A lakbérek emelése A nemzetgyűlés tegnap esti folytatólagos ülésén Pa'kots József a lakások fölszabadítása és a lakbérek emelése ügyében interpellált a népéleti miniszterhez. Vass József dr, azt válaszolta, h-ogy a lakások fölszabadításának 1926 májusára tervezett fölszabaditási határidején nem akar változtatni. A korona romlásához képest a februári lakbérekhez póüakbért kell fizetni. A lakbéremelés nagyságát a legközelebbi minisztertanács dönti el. P.akots József reflektálva a válaszra, hengoz- ta-tta, (hogy ez a pótlakbér valorizációt jelent, jelent. Követelte, hogy valorizálják a fixfize- tésüek és a munkások jövedelmét is. Az ülés berekesztése után a miniszter újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a lakbérpótlék valószínűen ötven százalékos lesz „amelyet március 1-én kell majd lefizetni. Rövid táviratok Salter jelentését Ausztria újjáépítéséről a szakértők tegnap este kapták kézhez. Konstantin ápolyból táviratozzék: Sahuran képviselő javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, amelyben a kaltíátus megszüntetését, az egyházügyi kormánybiztosoknak a kormányból való kizárását és a felekezeti iskolák megszűntetését követe®. Miért nem jelenik meg a vagyondézSma novellájának végrehajtási rendelet©. A német gazdák szövetségének egyik vidéki gyűlésén Wondirsch német agrárius képviselő kifogást emelt az ellen, (hogy a vagyondézsma- torvény novelláján ajk végrehajtási rendeletét, amelyet már január ‘közepén jóváhagyott a minisztertanács, eddig nem jelent meg. Az eljárást azzal magyaráz'a, hogy a kormány a törvény 11. szakaszában megállapított hatvan napi határidőt arra akarja fölhasználni hogy minél nagyobb fizetéseket érjen d. A (hatvan napi határidő március 8-án jár le. Ha eddig a napig a 15 százalékos kezdő és az első három félévi részieteket eredeti összegükben kiegyenlítik, úgy abban az esetben az adóköteles felek nemcsak teljesen kifizették a vagyondézsmát, hanem számos esetben tu! is fizették. A végrehajtási rendelet késleltetése értéktelenné teszi a novella enyhítéseit. Bata konzervatív pártot alapit? A P. L. arról értesül, irgoy Bata, az ismert cipőgyáros tegnap tárgyalásokat folytatott a 28. Ríjon kiadójával, a lap íinanszirozására nézve. 'Bata állítólag ilyen módon akarja megvetni •egy uj politikai párt alapját, amely a nagyipart képviselné és konzervatív párt gyanánt alakulna meg. ______ Tá rcarovatunk: Szombat: Igmándy Géza: Kártyán nyert asz- szony. Vasárnap: Re mányik Sándor: Kődben. (Vers.) S e g e sd y László: A költő. Anya járás — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Gyallay Domokos. Tizenöt telén, februárius első napjaiban párnapos küzdelem után a Beszkidek gerincére szorítottuk az oroszokat. Itt egy erősebb csapat dühös kitartással állta utunkat. Meg kellett várnunk, hogy a nehéz tü- j zérség előretörjön és megtöiiássza a gerinc madarait. Visszahúzódtunk a közeli erdőbe s tábor-veréshez fogtunk. Késő délután volt már, mikor küldönc jött értem siessek a zászlóaljpatrancsnokhoz. — Be fogsz menni Volóc községbe s összeköttetést kcressz a trénnel — mondotta az őrnagy. — Azt h;zem, szívesen vállalkozol, legalább meleg szobában fogsz aludni... Persze, hogy szívesen vállalkozom. A hó és fagy birodalmából meleg szobába pottyan!: ki ne örült volna ennek a kilátásnak? Meghallgattam a parancs részleteit: másnap délelőtt töltényt kellett a zászlóaljhoz dirigálnom. Kísérőnek magamhoz vettem Elekes tizedest, elindultunk Volóc felé. Egy darabig könnyű volt az utunk, mert az előnyomuláskor széles ösvényeik keletkeztek a lióbcn, azokon haladtunk. De egyszer balra kellett térnünk, ki a töretlen hó síkjára. Ki tett hosszabb utat övig erő (hóban? Kínos próba! . . . Az ember ina először zsibbadni kezd, majd megreszketűsödík. végül éles nyilaiások állanak beléje ... A szem sajog, káprázik a csülogásW, a szour xó, reménytelen érzések- szédülések lepik meg az embert , , . Péntek, február 29. A belpolitikai helyzet Prága, február 28. A koalíciós pártok vezetőinek marien- badi tanácskozásai véget értek. A koalícióban fölmerült véleményeltéréseket Svehla ismét át tudta hidalni és rövid időre helyreállította a házi békét. A kormánysajtó egybehangzó jelentései szerint Marienbadban a koalíciós pártok egyenetlenkedésein, valamint a szeszbotrány fejleményein kívül néhány külpolitikai kérdés is szóba került, azonkívül pedig nagy vonásokban megállapították a tavaszi ülés munkaprogramját is. A képviselőház elnökségének és a koalíció tizes bizottságának mai értekezletén állapítják meg végleg a tavaszi ülésszak programját, amelynek két legkiemelkedőbb pontja egyfelől a lakbérlők oltalmáról szóló törvény novellája, másfelől pedig a szociális biztosítási javaslat előkészítése lesz. Az utóbbi javaslat albizottság! tárgyalása előreláthatóan még hat hetet fog igénybe venni, míg a főbizottság körülbelül két hónapig fog a javaslattal foglalkozni, úgy hogy a képviselőház plénuma már csak az őszi ülésszakban kerül abba a helyzetbe, hogy megindítsa a javaslat vitáját. Ami a lakbértörvény novelláját illeti, az még embrionális stádiumban van. Habrman miniszter részvételével tegnap tanácskozott róla először a koalíció lakásügyi petkája, amely úgy határozott, hogy ankétot fognak összehívni, amelyen úgy a bérlők, mint a háztulajdonosok képviselői meg fognak jelenni. A Lidové Listy a tavaszi ülésszak munkájáról írva abbeli kívánságának ad kifejezést, hogy öt esztendő után most már végre nagyobb gondot kell fordítani a törvények alaposabb előkészítésére. Az ellenzék erre eddig hiába figyelmeztetett esztendők óta. A parlamenti szezonnyitás hirére az egyes pártok is megkezdték tanácskozásaikat. Tegnap és ma a cseh agrárpárt és a cseh nemzeti demokraták tartottak klubülést. A német iparospárt tegnapi ülésén a parlament feloszlatását és az uj választások kiírását követelte. Külpolitikai tekintetben a párt a szomszéd államokkal való megértés ápolását sürgette. Mayer József mentelmi ügye A képviselőház mentelmi bizottsága tegnapi ülésén harmadszor foglalkozott Mayer József képviselő mentelmi ügyével, akinek kiadatását azért kérte a biróság, mert a ház egy 1922 júniusában tartott ülésén állítólag megsebesítette Kadlec detektívet. Masata rendező kijelentette, hogy Mayer magatartásáról semmi közelebbit nem tud. Kadlec detektív úgy nyilatkozott, hogy Mayer őt megragadta, megverte és súlyosan megsebesítette. Azzal igyekezett maga iránt wa«H—Mimiim iMiiTOMnTffBgaaBgaaty^^ hangulatot kelteni, hogy megmutatta a bizottságnak ama rég begyógyult sebét, amelyet állítólag azon a viharos parlamenti ülésen szerzett. Végül azonban kiderült, hogy Kadlec ezt a sebet már a háborúban szerezte és a parlamenti csatában csak felujult- Mayer képviselő kijelentette, hogy nem ismeri Kadlecot, lehetségesnek mondotta azonban, hogy a nagy tumultusban valakit megsértett. Azon az ülésen a parlamenti őrség megakadályozta őt rendezői kötelességének teljesítésében, noha Svehla és Bradács agrárius képviselőknek fellépésével ő tette egyedül lehetségessé, hogy szóhoz jussanak. Az ülést újból elnapolták. A szociális biztosítás A szociálpolitikai albizottság tegnapi ülésén folytatták a szociális biztosítási javaslatról megindult részletes vitát. A bizottság foglalkozott Rauchberg német egyetemi tanár ama javaslatával, hogy a szociális biztosítási alap tartalékait a bankokban és pénzintézetekben helyezzék el és hogy pénzügyi és közgazdasági szakemberekből álló tíztagú bizottságot küldjenek ki, amely Paris, február 28. A lajpok élénk kommentárokat fűznek a ebiga kormány bukásához, melyet a francia- belga kereskedelmi szerződésnek a belga kamara által történt meg nem szavazása idézett elő. Általában sajnálkozva Írnak az eseményről. Mindenekelőtt azokra a súlyos viszonyokra mutatnak rá, melyeik a kabinet lemondása következtében Belgiumban előá’lot- tak. Azt hiszik, hogy a szocialisták és fla- mand katolikusakból álló ellenzék nem fogja tudni vállalni az uj kormány megaakitását. Tlheunis még a király sürgetésére sem hajlandó vállalni a miniszterelnökséget. A lapok megáílapitják, hogy a kabinet lemondása an- ná jelentöségteljesebb. mert éppen most van küszöbön a jóvátételi szakértők munkájának befejezése, melytől az egész jóvátételi probléma megoldása függ. Ennek ellenére a laipok egyetérteneik a Maiin véleményével, hogy túlzó volna feltételezni, hogy a brüsszeli események megrendíthetnék Franciaország középeurópai helyzetét. Az Echo de Paris azt hiszi, hogy (hamarosan újra megkezdődnek a tárgyalások a francia-belga kereskedelmi szerződés megkötéséről és megjegyzi, hogy az ellenzék tagmegállapitaná azokat az alapelveket, amelyek szerint e tartalékokat el lehetne helyezni. A szavazást a következő ülésre halasztották el. Stránsky szenátor követeli a takarékossági bizottság újból való megalakítását Stránsky Adolf dr. cseh nemzeti demokrata szenátor a Pritomnost hasábjain nyílt levelet intézett a szenátus elnökéhez, melyben fölkéri őt arra, hogy a képviselőház elnökével egyetértésben tegyen lépéseket aziránt, hogy úgy a képviselőházban, mint a szenátusban minél előbb alakítsák meg újból a takarékossági bizottságot. Stránsky szenátor hivatkozik arra, hogy a takarékossági bizottság működésének szüneteltetése igen hátrányos volt eddig is az államra nézve és arra emlékeztet, hogy annak idején, amikor a földhivatal Vencel-téri házának hátrányos megvétele oly kínos megütközést keltett, elvetették azt az indítványát, hogy az ügyet a parlament nyílt ülésén tárgyalják, mivel attól féltek, hogy ez a koalíció létét veszélyeztetné. jai közül sokan vannak az előnyrendszer mellett, mely még szorosabbra fűzné a két ország viszonyát. — Az Erő Nouvelle szí írja, hogy az események jelenőségéoek túlbecsülése nélkül is tagadhatatlan, hogy Európában a Theunis kormány bukásában a múlt év január 11- én megkezdett politika elitélését látják és hogy ennek visszahatása könnyen Pomca- rét is érintheti. Az Oeuvre a belga kamara tegnapi döntésében annak a kifejezését Iá ja, hogy Belgium megelégelte, hogy az 1923 január 11-én megkezdett politika utjain járjon, melynek céljait amúgy sem lehet sohasem elérni. London, február 28. A Daily Telegraph a belga kormány bukásáról igy ir: A belga kormáj^y bukását nemzetközi és belpolitikái tekintetben egyaránt jelentőségteljes eseménynek kell tekinteni. Közel járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a frank zuhanása törte Theunis nyakát és D?wes és Ken- na elesésének előes élyén és a Ruhrmeg- szállás, valamint a zálogok jövőjének tárgyalása előtt különösen érdekes lesz megfigyel ni, hogy kik lesznek azok a férfiak, akik a belga kormányválságból kikerülnek. —I—IM—1IMPUIW H 1 .....................TTTI™' HPiUlllH I Ida kormányválság Eiieurcitdili fr&odaerszág kOztpeorúpol helyzetét Theunis bukása magával ránthatja Poincarét is — Belgium megunta a Poíncaré-politikát Vergőd ünk, úsztunk egymás nyomában, cserélgettük a vezetést. A nap lebukott az együk csúcs mögött, metsző szél sepert végig a havon. A tizedes csüggedten fordult felém. — Mindjárt ránk sötétedik, idefagyunk... — Csak kitartás, Pista fiam, még egy ragaszkodás s vert utón leszünk. Gondo’d meg: vetett ágyban fogunk a trénnel aludni, főtt menázsit eszünk. . . Végre csakugyan kiértünk az útra. Levertük magunkról a havat: mintha mázsányi terhet dobtunk volna le! öreg este lett, mire Volócra ériünk. A falu már tele volt katonasággal, mint ahogy az ár nagyja előtt a talaj megtelik felbugy- gyanó szivárgással. Csapattörzsek, kórházak, trénszekerek, tüzérségi fogatok lepték el a helységet. Házról-lházra menve keressük a zászlóaljunk trénjét. De csak nem kaptunk útbaigazítást . . . Nem tudom: a háború leggyakoribb és legutál atosafeb mondása . . . Végre-valahára egy lovas trén tiszt tel találkoztunk, aki valamit mégis tudott mondani. Elmondotta, hogy a zászlóaljak szekerei dakaditrk egy beszakadt hídnál, csak reggelre lia megérkeznek. — Hol alszunk? — sóhajtott keservesen Elekes tizedes. Már alig álltunk a lábunkon. Ekkor eszembe jutott, hogy a hadosz- álykóüháznál van egy orvosísmeTÖsöm, hátha az szállást adna? Kolozsvári fiú, szívesen szoktunk parolázni és beszélgetni a mi kedves városunkról. Megkerestük a vöröske re sztes zászlót és a doktor után tudakozódtunk. Szerencsénk volt, a doktor megjött már: jégvirágos•ablakai kívöröslőitek az éjszakába . . . Bekopogtattunk, elmondottam, hogy mi áradban vagyunk , . . Szívesen fogadott K’s szobája volt, egy ágy benne, nagy búbos kemence, lócák a fal mdlctt. MegálDpodtunk: ón a földön fogok aludni szénából vetett ágyon, a tizedes pedig valamelyik lócán helyezkedik el, vagy a tisztiszolgához húzódik a civileik szobájába. A doktor beszólítotfca Ádámot, a tisztiszolgát s teát öntetett számunkra. Mi a doktorral az asztal mellett, a tizedes a tisztiszol- gávial a lócán vidáman szürcsölgettük zz illatos teát. S beszélgettünk a világ folyásáról. A tizedes lassanként bóbiskolni kezdett, majd elbódulva ráhanyaíilott a keskeny lócára. Nagyon nyomorékul feküdi . . . keze, lába atácsüngött, arca eltorzult a kemény deszkán. No, majd helyreigazítja Ádám ... Ne riasszuk föl első álmából. Én is feküdni készültem. A doktor fön- maraidt, még sürgős jelentéseiket kellett megírnia. Hát számomra sem kellett ringatás! Világos reggel volt, mire megébredtem. Künt az utcán csikorgóit a hó az ágyuk és a trénszekerek alatt, özönlöttek előre a front- mögötti hadak. Ádám a tűz körül babrált. A tűz mellett párolgó fazékon akadt meg a szemem. A doktor az asztalra borulva aludt . . . Köpe- nyeg., sapka rajta, lábán nagy szőrcsizma. — Hol van a tizedes? — kérdeztem a tisztiszolgától. Aidám a doktor ágyára mutatott. — Ott alszik az ágyban, a doktor ur helyén. — Hogy került ez ágyba? Ádám mosolygott és a doktor felé hunyorított. — Megsajnálta a doktor ur . . . a lócáról az ágyba emeltük . . . Azt mondotta a doktor ur: hadd aludj-a ki magát a szegény fiú, elég kint lát szegény odakint a fronton . . . Maga odaborult az asztalra . . . úgy töltötte az éjszakát . . . Gondoltam, majd ezt a jóságot bucsuzás- kor külön is megköszönöm a doktornak. Csöndesen fölkeltem, felöltöztem s utána néztem a trénünknek. Mire visszaértem, már a doktor is talpon volt és a reggeli elkészítésével foglalkozott. A tizedes még aludt az ágyban nagy lelki nyugalommal. Amint a teaviz az asztalon párolgott. intettem Ádáimnak, hogy költse fel a tizedest. Álomittasan, elbódulva tápászkoöotit föl Elekes István a jó vetett ágyból. Ádám megkérdezte tőle: — Mit álmodott tizedes ur? — Én aztán furcsát álmodtam hallod-e, törüígette szemét a tizedes. — Azt álmodtam, hogy odahaza voDam és az Olt partján találtam lefeküdni ... De nagyon nyomorékul feküdtem ám . . . éppen a víz szélén a szakadós parton . . . Egyszer csak szalad édes anyám nagyijedten, ölbe kap — mert mintha ölbeH kis gyermek lettem volna! Hazavitt, ágyba fektetett, váltig bnbusgatort. al+atga- tott . . , Hát ilyen bolondos egy álom! . . . — Dehogy bolondos álom: ennél igazab- bat nem is álmodhatott volna — kacagott nagyot a tisztíszolga. — Anya-járás volt az éjszaka, az bizony. Hipp-hopp: ott legyek a katona fiamnál! angyalszárnyra kerekedett s itt termett a tizedes ur édes anyja . . . Dejszen, megesett a szive, mikor meglátta, hogy milyen rossz fekvő helyen van a lócán a szerelmes magzatának. Bell, beli, ölbe vette s idehozta a szép vetett ágyba . . . ngy bizony! A tizedes föleszmélve bámult a párnára. — Né, né, csakugyan, hogy kerültem én az ágyba? Ádám a combját verte jókedvében. Mondom, no! Anya-járás volt az éjjel . . . A doktor egy jó sajka teát nyújtott oda Elekes tizedesnek. — Nesze fiam, idd meg hamar, ne ügyelj erre a kótyagos Ádámra . . . A tea ezüstös páráján át Elekes István gyanakvó mosollyal néz'e az ágyat, nézte a doktort, nézte a tisztiszolgát ... A kis szoba csordultig megtelt a szeretet melegével.
