Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-24 / 46. (494.) szám

s^Á^vJ/jAem Vasárnap, február 24. ^ __________________ — (A Jezsuiták Romániában és Erdély­ben.) Romából jelentik: A Jézus-társaság ja­nuár 6-án megalakította a Missio Rwmenica-t és ezzel missziós tevékenységének területéül szemelte ki Romániát# Mint értesülünk, a ro­mániai provincia most van szervezés alatt és a jezsuita-rend azzal a tervvel is foglalkozik, hogy Erdélyben is letelepül. Az erdélyi tele­pítés az egyetlen román megszállás alá ke­rült zárdából, a szatmári jezsuita-rendházból indulna ki. — (A Wrangol-tiadserög vezérkara Pá- rlsfoa költözött.) Belgrádiból táviratozzak: A szerémségi K. rlovicsből a YvVangel-ha-dse- reg tisztjei tegnap ülést tartottak és elhatá­rozták. hogy a hadsereg vezérkarát Kario- vicsíből Párásba helyezik át. — (Tudományos; társadalmi és egyház- történelmi előadások Eperjesen.) Eperjesi tu­dósítón & jeleníti: Fáhry Viktor ev. lelkész kez­deményezésére Eperjesen több értékes elő­adás fesz az ev. egyház nagytermében. Az előadások sorrendje a következő: Március 12->én Fáhry Viktor: Egyházunk múltja, jele­ne és jövője. 19-én Dr. Walleniiinyi S.: Tompa vallásos költészete. Március 26-án Franyó Lajos: Jézus pere, elitéltetése és 'kivégezte- tése. Április 2-án Qömöry János: A nőneve­lés problémába és az evanigdium. Április 9-én Maiéter István ér.: Koriunk lelki válsága. — (Az „Ezüst táncosnő44 — plágium?) Bécsi szerkesztőségünk jelenti: Savoós Al­fréd, ,a „La béllé centimére des Lunevill)es“ (a lueevillesi szép varrónő) szerzője megtud­ta, hogy a bécsi Carl-Tlieaterben szinrehozott „Ezüst táncosáé44 cimü operett, amelyet már a prágai német színház is megszerzett, erő­sen hasonlít a „Szép varrónő11 oimii vigjá- íiókhoz. Az „Ezüst táncosnő4 szerzői Loidwig Hirscfafeld és Paul Frank. Savoir egy bécsi és egy párisi ügyvédet bízott meg azzal, hogy szerzői jogbitorlás miatt eljárást indusainak és az „Ezüst táncosnő44 operettet lévé tessék a já'íékrendröl. A Carl-Theater igazgatósága nem felelt meg ennek a felszólításnak és ez­ért Savoir .a Franciaország és Ausztria kö­zött fennálló szerzői jogszerződés és a saint- germaini békeszerződés idevonatkozó hatá­rozatai alapján bírói eljárást fog indítani a bécsi operett-szerzők ellen. — (A íivornyázó vizi hulla.) Bécsi tudó­sítónk jelenti: A rendőrség bűnügyi osztálya egy titokzatos bűnügy szálait fedezte föl. Albrecht Artúr tisztviselő múlt év novembe­rében eltűnt s a Dimaparton megtalált leve­liében azt irta, hogy a rábízott huszonnégy millió korona elsikkasztása miatt öngyilkossá lett. Albreditnek azonban pechje volt, mert öngyilkossága után néhány héttel egy isme­rőse Klagenfurtban látta, ahogy női társaság­ban szórja a pénzt. Az eset a károsult tudo­mására jutott, aki följelentést tett a rendőr­ségen. A nyomozás során megállapították, hogy Aiíhrech él és erre köröző levelet bo­csátottak ki a „vizihulla44 ellen. Albrecht e napokban letartóztatták. Megmotozásakor tizenegy millió koronája volt. Ezenkívül olyan leveleket találtak nála, amelyek azt bizonyítják, hogy rokonai, akik Albrecht el­tűnését annak idején a rendőrségnek bejelen­tették, tudtak arról, hogy él és hogy Klagen­furtban tartózkodik. — (Egy asszony leugrott a milánói dóm kőtornyáról.) Milánóból jelentik: Egy angol kereskedő, aki a minap délután meg akarta tekinteni a dómot, rémülten vette észre a torony megtekintése után, hogy egy asszony a terraszrói ki akar jutni a párkányra. Az angol ember rögtön tisztában volt vele, hogy j az asszonynak mi lehet a szándéka. Rendőrt keresett, de abba kellett hagynia a keresést, mert néhány másodperc múlva hatalmas zu­hanást hallott. A nő levetette magát hetven méter magasságból. Valószínű, hogy amikor leesett, már nem élt. Nagy csődület támadt, rendőrök és katonák jöttek és elvitték a holt­testet. Estig megállapították, hogy az öngyil- j kos asszony Paroliul hangversenyrendezö-! vállalkozó felesége. Az asszony két év óta j volt férjnél és boldog házaséletet élt, csak az j bántotta, hogy nem volt gyermeke. Az utóbbi j időben már niclancholikus volt és azt hiszik, j hogy ideges állapotban követte el az öngyil- j kosságot. I xx Sárgaság és csalánkiütés néhány nap j alatt megszűnik, lia szigorú tejdiátát hasznú- j lünk és 2—3 evőkanál Saraticát étkezés előtt | félórával megiszunk. 1 —- (Tovább tart a bécsi banktisztviselők Sztrájkja,) Becsből jelentik: A banktisztvise­lők sztrájkja tart. Eddig nem sikerült meg­egyezés és a banktisztviselők már a második sztrájldhétre készülődnek. A bankok abban bíznak, ho.gy a sztrájk a jövő héten véget ér, mivel a tísz>vis.dőknek a hónap végén nincs pénzük és Így kénytelenek lesznek felvenni a munkát. _ (Lenint rosszul balzsamozták be.) A Reuter­iigynökségnek jelentik Rigából: Moszkvából jövő hírek szerint Lenin bebal­zsamozott és közszemlére kitett holttestét el­zárták a közönség elől, amely állandóan hosszú sorokban vonult el még a legutóbbi- napokban is a koporsó előtt. Különböző hí­reszteléseik szerint ennek a hirtelen történt intézkedésnek az az oka, hogy a holttestei hiányosan balzsamozták be, aminek követ- j keztében az újonnan épített mauzóleum ned- ! | vés levegője kikezdte a holttestet úgy, hogy ! ; ez a balzsamozás ellenére oszlásnak indult.! 'mmmntsMifsm ■ Minin'wr miTiTrrrTT-niifnini'Wirm-T-—m—rmrrnwiiimirí mr mtiit — | A Toldv~k5r irodalmi pályázatai a Jókai-centennáriumra Pozsony, február 23. (Saját"‘'tudósítónktól.) A pozsonyi To’idy- kör irodalmi bizottsága a vLághirü regény­író: Jókai Mór születésének százéves jubi­leumi fordulója alkalmával a magyar szép- j prózai elbeszélés fejlesztésére, a fajszeretet ébrentartására és a nemzc ti hagyományok ápolására két pályázatot hirdet. Pálya'tételek: I. Történelmi vagy társa­dalmi kisebb regény, terjedelme legalább öt nyomtatott iv. Jutalma: első díj, 1200 korona, második diij, 800 korona. II. Magyar történel­mi tárgyú novella. Jutalomdija: 500 korona. A pályamunkáik beküldési határideje 1924 december 31. A pályamű vékát lehetőleg gépen írva, ennek hiányában jól olvashatóan és minden­esetre idegen kéz írásával, összefűzve, lap­számozva, továbbá lepecsételt jeligés levél­kével ellátva a Toídy-kör irodám! bizottsága elnökségének címére (Pozsony, Lorlnekapu- utca 8, I. emelet) kel! beküldeni. A nyertes pályamű a szerző tulajdona marad de nyomtatásban való megjelenés ese­tén a szerző köteles rajta jelezni, hogy mü­vét a pozsonyi Tolidy-kör a Jókai-emlékün- nep alkalmával páiyadijjal jutalmazta, ifiéivé dicsérettel 'tüntette ki. * (A piros zubbony.) A Glóbus kolozsvári könyvkiadócég c cím alatt adta ki nemrég csinos amatőrkiadásban Szabó Imre Erdélyi újságíró kol­legánk három évvel ezelőtt Íródott novelláját. Ügyesen megirt apróságok mélyebb értékek nél­kül. Az első novella, amely a kötet címét adta, egy táncosnő émelygősen szentimentális történetét mondja el; a „Varázspokróc“ igénytelenül gro­teszk; a „Wrányovsky mester41, amely egy az új­ságíró-életből vett esetet mesél el kedvesen, talán legerősebb a három novella között. A Szent Eliz után Szabó Imrének ez a kötete hanyatlást jelent. A szép kiállítású könyvet Tábor Jenő és Guncser Nándor illusztrálták. % * (AloHére-matiné Kassán.) Kassai tudósítónk jelenti: Kassai írók és művészek március 2-án Moiiére-matinét rendeznek a Central-mozgóban. * (Cseh-szlovák pavillon a velencei nemzet­közi művészeti kiáílitáson.) Velencéből jelentik: Giordano rendkívüli megbízott és Kybal dr. cseh­szlovák követ ma megegyezést kötöttek Velence város és a cseh-szílovák köztársaság között arra nézve, hogy Cseh-Szlováikia a velencei nemzet­közi művészeti kiállításon pavillont emel. * (Csokonai-iinnepély Tornaiján.) Rimaszom­bati tudósítónk jelenti: Tornaiján az elhalasztott Csokonai emlékiinnepséget a kisgazdapánt kultu­rális osztályának rendezésében február 21-én tar­tották meg meg nagy sikerrel. György W. Dezső ünnepi beszédet mondott és megkapó erővel raj­zolta meg Csokonainak s benne minden magyar költőnek tragikmnát. Madame sans géné ez alka­lomra irt költői lendületű prológját Victorisz Etuka adta elő, Petőfi Csokonaiját pedig Keller Antal nyugdíjas színész szavalta. A sajtögömöri gazda- dalárda Csckonai-dalokat énekelt. Littkcy Teca és Bözsi énekduettjükkel arattak tapsvihart. Kudlák Pál (hegedű), Fiégel Ernő (cselló) és Egyed Ala­dár (zongora), a híres gömöri trió művészi elő­adásukkal gyönyörködtették a közönséget s etnél- tók az ünnepség művészi értékét A Csokonai ün­nepség nyitotta meg a művelődési esték sorozatát, melyek husvetig tartanák s egy Jókai-ümiepség- gel záródnak le. * ^ \ föeny&sszo&yi kelengyék áruháza £ c-g>á\ \ £ < \ Sajái készítményt! finom férfi £ \ \ ^CÁ'vD 9és női fehérnemű, asztal* tus j y térítők és mindennemű lenáru fc \ \ Árusítás nagyban és kicsinyben ► a '♦fiTímvymmrrrvmffmffiffVfimffiífmTfiinTffTmmfr SZÍNHÁZ ÉS ZENE Beszélgetés Moissival A művész véleménye önmagáról, Dúséról és Ady Endréről — A P. M. H. berlini munkatársának tudósítása — Berlin, február 23. Moissit jól ismerik mindenfelé. Az újságírók is. íntervju is megjelent már tőle. Nem is egy. Bátorkodtam mindennek dacára én is pár szót váltani vele. Elvégre az érdekes emberek gyak­ran szoktak érdekes dolgokat mondani. Sőt, gyermekkoromban azt hittem, hogy az érdekes emberektől csak érdekes dolgokat lehet hallani. Azóta rájöttem, hogy az érdekes emberek érdekes nyilatkozatait sűrűn szokták naivlelkü újságírók is átdolgozgatni. Azért mondom, hogy naiv lelkek, mert úgy hiszik, hogy hivatásuk az unalmas és szomorúan semmitmondó expozékat elegáns a for­mában és elegáns ötletekkel a nyomdába adni. De mire jő ez, kérem szépen? Elhatároztam, hogy leleplezem Moissit. Pon­tosan leírom, amit mond és igy mezítelenre vet- kőztetve kiszolgáltatom a nyilvánosságnak. Moissi Zürichbe készül és egy napig Berlin­ben pihen. Az Adlonban lakik, első emeleten, ke­leti kényelemmel. Egy villanyi ampa a mennyeze­ten, egy az asztalon és világoskék paplanhuzat az ágyán. Mcgfhaiódottan tekintek körül. Én és Moissi. Egyedül. A nyilvánosság a kulcslyukra tapasztja a fülét. Bemutatkozom. Elmondom, hogy in tervjura volna szükségem. — Miről? — önről természetesen. — Rólam? Ugyan mit? — Ezt önnek jobban kell tudnia. Tervei, múltja, jelene, kedves szerepei... Például elmond­hatja, mit fog a legközelebbi négy hétben csiná’ni. — Zürich után Moszkvába megyek a Stani- ■slawsiki-szinhAzhoz vendégszereplésre. — Remélem,' nem akar politizálni. Pláne Moszkvában. — Ugyan, hová gondol. Én művészember va­gyok. — Mit játszik Moszkvában? — Oedipust és Hamletét. Talán más Sha- ■kespeare-drámát is. Orosz rendezővel. — Sok sikert... Meséljen valamit a szere­peiről, az íróiról. — legkedvesebb iróm Shakespeare. Legszí­vesebben őt játszom. Hiszen egy Shakespeare-ala- kitásom sokkal rendkiviilibb élmény az én szá­momra, mint a közönségnek. Ne mosolyogjon, de az előadások végén nem fáradtságot, hanem köny- nyebbséget érzek. Olyan kielégülés-félét. Ez ter­mészetesen csak az igazán nagy írók munkájára vonatkozik. De a divatos Íróiénak amúgy sincsen túlságosan szerencséjük nálam. Ha mindazt elját­szottam volna, amit a direktor urak nyájas mo­sollyal elém helyeztek, nem volnék kedvező vé­leménnyel a pályámról és magamról. De nem ját­szottam el.... Most már ott tartok, hogy én he­lyezem a direktor urak elé a darabokat és én jelölöm ki a szerepeimet. — Ön az első megelégedett színész, akivel találkoztam. — Gondolja? Talán azért, mert én analizálni szoktam az élményeimet és sikereimet. Azt hiszi például, nem vagyok tisztában azzal, hogy nem a hangom, vagy a mozdulataim összetevői a sike­reimnek? — Hanem? — Ezek csak másodsorban lényegesek. Az egyéniség szóval jelölhetném meg azt a szimbolikus erőt, amely összekapcsolja a nézőt a művésszel. Duse például csak önmagával, a puszta megjelenésével fasctaálja a publikumot. Minden más, az esetek háromnegyed részében a darab.ot is beleértve, jelentéktelen momentum. Talán a zenével tudnám legmegfelelőben össze­hasonlítani az igazi művész befolyását a hallga­tóira. Tud valamit rólunk? Magyarokról? — Egy pár színészüket ismerem. Egészen ki­vételes tehetségek. íróikat, sajnos, kevésbé. Csali egyetlen embert közelebbről. Pedig pár versét ol­vastam mindössze. Nem emlékszik pontosan a névre. De nem lehet másról szó, mint Ady Endréről. Igen, úgy hívják. Azt hiszem, egyed ül áll a világirodalomban rs. Az első soroknál éreztem, hogy ez az ember valaki. Melegszívű, őserejü férfi. Aki sokkal több és nagyobb, mintsem meg­maradhatna csak a magyaroknak. A darabjaimon kívül alig jutok könyvhöz. Nem futja az időmből. Csak Schopenhauer számára. Eddig. És most Ady Endre a másik, aki velem van. Mcgbékiilten búcsúztam. Nyugodtan és némi­leg jókedvűen. Hiszen a bevezetésen kívül, nin­csen semmi, ami rám várna. Moissi — várako­zásom ellenére — kedves, okos szavakat mon­dott. Nem sikerült lelepleznem. Berend Pál. (*) Április 1-én-a magyar színtársulat kezdi a szezont Pozsonyban. Pozsonyi tudósítóik jelen­ti: Az est? órákban értesülök, hogy a városi ta­nács ma délutáni ülésén szótöbbséggel úgy dön­tött, hogy április 1-én a magyar színtársulat meg­kezdheti a szezont a pozsonyi városi színházban. (*) Kosőry és Király Kassán. Kassai tudósí­tónk jelenti: Kosáry Emmy és Király Ernő hétfőn a „Gróf Rina!dó“-baii lépnek föl (#) A „Gáz“ kassai bemutatója. Kassáról je­lenti tudósítónk, hogy a kassai magyar színház csütörtökön mutatta be Georg Kaiser ujstilii dr' máját: a „Gáz“-t. A darab jó előadásban került színre, kiilönscn Justh Gyula adott benne pompás alakítást. A darabot Kulcsár Miklós fordította. (*) Kamarazenekari hangverseny Komárom­ban. Komáromi tudósitónk írja: Komárom fejlett zenei életének tanúsága, hogy a kamarazene is tért foglalt a hangverseny-programon. Március 9-én Papp-Kovách Elvira, az el?ő magyar képesített dirigens fog bemutatkozni. A művésznő, aki egy­ben igen tehetséges zeneszerző is, Drezdában vé­gezte zenei tanulmányait és nyerte oklevelét. A zenekar a pozsonyi filharmonikusok sorából kerül ki, akik nemrégen mutatkoztak be Komáromban és részesültek igen meleg fogadtatásban. A kama­razenekar előadja Papp-Kovách Elvirának „Szel- lemóra“ cimü zenei költeményét is. A hangver­seny iránt nagy az érdeklődés. (*) Zathureczky Ede Kassán. Kassai tudósí­tónk jelenti: Március 8-án a Szlovenszkói Zsidák Szociális Egyesületének hangversenyén föllép Za­thureczky Ede közismert kassai hegedűművész, aki az elmük hetekben Olaszországban aratott fényes sikereket. (*) A pozsonyi cseh színház és a cseh-szlo­vák—magyar kulturközeíedés. A pozsonyi cseh színház műsorába fel volt véve a Jókai-regény- ből irt „Cigánybáró14 cimü operett. A darab már műsorra volt tűzve és a próbákat is megkezdték. Pozsonyi tudósítónk most arról értesül, hogy a darabot hirtelen levették a műsorról és a próbákat beszüntették. A pozsonyi cseh szinháznak ez az eljárása akkor, amikor Capek R. U. R.-ja Buda­pesten a komoly közönség és a tárgyilagos kri­tika részéről oly lelkes fogadtatásra talált, telje­sen érthetőién. (*) A budapesti Operaház szinrehozza Mozart „Mlrando!inaM-ját. Megírtuk, hogy a budapesti m. kir Operaház az idei szezonban szinrehozzai Aáozart „La finta giardiniera11 cimü operáját, amelynek régi szövege helyett Hevesi Sándor Goldoni egy vigjátékából uj librettót irt „Miran- dolina11 címmel. Ez a librettó azért felel meg tel­jesen Mozart muzsikájának, mert szintén öt sze­replője van és hangulataiban, témájában hasonló a régi könyvhöz. Érdekes, hogy a „Mirandolina“ ugyanabból a vígjátékból készült, amely legköze­lebb „A fogadósné14 címmel a Vígszínházban fog szinrekerülni. Az uj operában egy híres Duse- szerep van. amelyet Sándor Erzsi fog énekelni. A Mirandolina próbái a „Farsangi lakodalom14 próbáival párhuzamosan indultak meg és lehetsé­ges, hogy már márciusban megtarthatják a Mo- zart-opera premierjét. (*) Magyar színtársulat a „Vörös malom“-mal vendégszerepei Bukarestben. Temesvárról jelenti tudósítónk, hogy ott március eleién véget ér a magyar siznházi szezon. Fekete Mihály színigaz­gató Temesvárról Brassóba utazik és ott fo’y- tatja márciusban a magyar előadásokat. Fekete kérvényt adott be a bukaresti kultuszminiszté­riumhoz, melyben azt kéri, hogy március 15.-től kezdve tizenöt estén át vendégszerepelhessen Bu­karestben. Fekete bukaresti vendégszereplését Molnár Ferenc „Vörös ma!má“-val kívánja meg­kezdeni. SPORT ~ «BBnBUBiJwnww*aw*H*i mintwaBum* * A magyar—cseh-szíovák sportkozeledés Budapest, február 23. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Fischer Mór, az MLSz nemzetközi bizottságának előadója hosszabb nyilatkozatot tett egy budapesti sport­láp munkatársának a magyar—cseh-szlovák sport- közeledésről. amelyben a többi között ezeket mon­dotta: — A csehekkel való sportérintkezés felvéte­léjiek három pártoló oka van, melyek között az első a magyar futball működési területének a ki­tágítása. Ez szerintem csak haszonnal járhat. Én a magyar futballt fejlettebbnek tartom a csehnél, amelynek van ugyan egy Spártája és egy Sla- viája, de attól az átlagos színvonaltól, amelyről legutóbb a II. osztály reprezentativjai tettek fé­nyes bizonyságot, náluk egyelőre nem lehet szó. — A második ok az, hogy folyton hallunk gazdasági tárgyalásokról. Véleményem szerint a sport óriási publicitása a legalkalmasabb arra, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. — A harmadik és legfontosabb ok az. hogy a szlovenszkói magyar egyletek sorsán könnyithe- tünk az érintkezés felvételével. Pozsonyban jár­tamkor ugyanis az ottani magyar futballvezérek iparkodtak meggyőzni arról, hogy ez a békekötés elsősorban az ö érdekük s ezt a közöltek alap­ján be is láttam. Most úgy látom, hogy a sajtó­ban és egyebütt is közeledés mutatkozik a két ország között s ezt az időpontot alkalmasnak ta­lálom a sportérintkezés megkezdésére is. Magyar birkózó sikere Svédországban. A Svédországban élő nagyképességii könnyűsúlyú magyar birkozóbajnok, Breznotics Miklós kitűnő sikereket ért el az utóbbi svéd birkozóversenye- ken. A február 6-iki versenyen a svédek büszke­ségével, Malmberggel mérkőzött, aki nem tudta a magyar Fut két vállra fektetni s csak pontozás­sal győzte le. Viszont egy későbbi versenyen Breznotics jónevü svédekkel szemben megnyerte versenyét. A svéd szakértők szerint Breznotics- nak nagy esélye van a párisi olimpiádon a szép szereplésre. Kultsár István, a MAC nagyrahivatott hosz- szutávfutóia — mint Budapestről jelentik — remek formában van. A minap körülbelül 18 kilométert 1 óra 1 perc 6 mp alatt futott. Szoba-tennlsz Késmárkon. Azzal a múltkori hírünkkel kapcsolatban, hogy Kassán bevezették a szobq-tenniszt (ping-pong), közli késmárki tudósi­tónk, hogy a késmárki temniszegyesület ezt a sportot már régóta űzi az urikaszinó helyiségeiben és tagjai hetenként kétszer szorgalmasan látogatják ezeket a ptng-pífng-estéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents