Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-21 / 43. (491.) szám

Csütörtök, február 21. a tott volna, hogy ellenzéki oldalról Jövő intrikáknak fölüljön és a hivatalos magyar kormány kikerülésével bárkivel is szóba álljon. Áz angol kormány a magyar kér­désről csakis a hivatalos magyar kormány- fényezőkkel hajlandó tárgyalni. Az angol kormánytól távol áll az a szándék, hogy idegen államok belső ügyeibe akarjon be­avatkozni, mert a teljes önrendelkezés alapján ál! és éppen ezért újból kijelent!, hogy a Peidl útjához fűzött minden követ­keztetés alaptalan koholmány. A kölcsön A Havas-ügynökség jelenti Newyork- ból, hogy a Federal Reserve Bank bostoni igazgatója, Harding. Európába utázott. Har­ding lesz a magyar kölcsön ratifikálása után a magyar kormány pénzügyi tanácsadója. Ezzel kapcsolatban parlamenti körökben Ilire jár, hogy az Egyesült Államok húsz­millió dollárral vesznek részt a kölcsönben. A drágaság Budapesten A pénzügyi krachot a kereskedők arra használták föl, hogy milliárdos nyereségre tegyenek szert. Hihetetlen árdrágítás folyik. Egy nyakkendő 160.000, egy puha ing 240 ezer, egy puha kalap 360.000, egy méter szö­vet, amely nyolc nappal ezelőtt 80.000 ko­rona volt, ma 400.000 korona. Ma a dollár visszaesett, mire azok az áruk, amelyekben dollárral kalkulálnak, 20—30 százalékkal olcsóbbodtak. Mussolini frontot változtat Franciaországhoz közeledik Anglia flotta fegyverkezésével szemben — Meg akarja teremteni a Földközi- tenger gazdasági antantját London, február 20. A Daily Héráid párisi tudósítója jelenti, hogy Mussolini az angol tengeri haderő térhódítás! törekvései következtében Franciaországhoz közeledett és arra igyekszik rá* birni a francia kormányt, hogy a Földközi-tenger számára gazdasági antantot és politikai érdekközösséget teremtsenek. Ezt a javaslatát azzal is megokolja, hogy a washingtoni leszerelési konferencia Franciaország és Olaszország tengeri haderejét méltatlan módon korlátozta és hogy Anglia erős tengeri fegyverkezésére való tekintettel Szükséges az, hogy a Földközi-tengeren a latin népek a leszerelés revízióját vigyék keresztül. BCortesviSág Ruszlnszkóban A cseh agrárpárt hiába erőlködik — Csatlósait kikergetik a falvakból — Sikkasztott a beregszászi agrár titkár — El akarják némításti a disszi- denseket — Terror, a gyülekezési szabadság megnyirbálása, pálinka, pénz... Munkács, február 20. (Saiját tudósítónktól.) A csak most kez­dődő ruszánszíkói választási harcok során a hatóságok már eddig is több oíyatn túlkapást követtek el, amilyenekre nem akadt példa a szüiov.enszfkód váfaisztáisoíkinál így nem akar­ják megengedni, hogy aiz egyes pártok gyű­léseiket bejelentés nélkül tartsák meg. Azzal érvelnek, hoigy Ruszinszkóban még a régi magyar gyülekezési jog van érvényben. Az ■efienz'ékii pártok már most bejeteutettéík 'til­takozásukat a hatósági tuilikiaipfáls ellen. Az agitáció már is kitermelte az első bot­rányt. Nagylucskán vasárnap délelőtt a cseh agrárpárt tartott agltáciös gyűlést, ez azon­ban részvétlenségbe fuilt. Délutánra a kom­munista párt gyűlésének kellett voina lennie. Az agrárpárti kortesek délelőtti gyűlésük si­kertelenségén feldühödve, egy csomó embe­rüket bepálinkázta ttáík, akik aztán megjden- tefc a kommunista gyűlésen és ott botrányt provokáltak, k hangulat pillanatok alatt rend­kívül izzó lett, Taussik nem volt hajlandó be­szédét abbahagyni még a hatósági kiküldött felszólítására sem, mire negyven csendőr szuronyszegezve szétkergette a tömeget. Egész Rusziüszkó területén a kormány­pártok, különösen az agrárpárt részéről ré­íény, mozgott, élt, egészen körülölelt és ne­kem minden bánatom elmúlt... Felnéztem a magasba és ekkor megláttam őt. — Ilonkát! — Ö volt! Belőle áradt az égi fény és olyan levertem olyan szomorúan nézett rám. Nem hivott, nem intett, csak nézett rám és én megértettem ... Térdre rogytam előtte. Úgy maradtam ott késő .estig. Aztán lejöttem, mintha csak fehérruháért mentem volna a padlásra. A gyerekek már vártak a vacsorára... Istenem, őket akartam el­hagyni! Bálint fölült az ágyban és tenyerébe temette fejét. Az anyák tovább beszélget­tek, megtörve a gondtól, a bánattól és alá­zatosan, mint a jó nyáj a pásztor előtt. — Ez már a mi sorsunk, az anyák sor­sa — hallotta még Takácsáét. — Mindig te­metnünk kell valamit. Még jó, ha az ember csak az ábrándjait hagyja el apránként és lassan megszürkül. így is megél, igy is megmarad — ha nem is magának. Valaki másnak igy is jó ... Bálint felállt. A templomra gondolt; szeretett volna megbújni csendes félhomá­lyában, hogy fáradt homlokát a hideg kö­vekre szorítsa. És sírni, sírni szeretett vol­na nagyon. Szemközt,‘kínosan hunyorgaíott egy magányos gázláng és Bálint mereven nézte. A láng! A világosság!... Egy napon határtalan sivatagba téved az ember, ma­gára hagyottan jár, mint a kitaszított, majd rászakad az éj, a sötétség, de kezében apró lámpást tart és a sápadt, imbolygó láng át­világít a végtelenen ... Bálint szivében béke volt, mikor el­aludt és úgy érezte, hogy ennek az apró tűznek nem szabad elhalnia. mos agitáció folyik. Az agrárpárt Szfoveu- szkóból és Csehországból idehozott agitáto­rok szászait zúdította a népre, akik füt-fáí ígérnek a népnek. Több községből az agrá­rokat mér is kiverték. Az agrárpárt férvesz- teségéhez hozizájáruiít beregszászi párt titkár­ságuk botránya is. A beregszászi agrárpárt titkára egy Sziemjáu nevti volt főhadnagy volt, aki pár pappal ezelőtt többezer korona zsebrevágáSa után megszökött. Az ellenzéki pártok agütácíió'ja szintén megkezdődött és mindenütt télies rendben fo­lyik. A lakosság hangulatából azt lehet kö­vetkeztetni, hogy az ellenzéki pártok siókkal nagyobb eredményt érnek most el, mint a községi választások alkalmával. Kaminszkyék koholt vádakkal le akarják csukatni Kurtyákot Uugvár, február 20. Rwszinszkái szer- kesztöíségüniktcl.) A cseh agrárpárt a ruszin- szkói választások céljaira ötszázezer koronát adott Kambszkyéknak, ezenkívül ötszáz va­gon kukoricát és egy vagon szeszt is küldött nekik. A pártban azon tanakodnak, hogy ko­holt vádak alapján miképpen lehetne a ruszin diszideiisek vezéreit, különösen Kurtyákot vizsgálati fogságba juttatni, hogy a választá­sokon részt ne vehessenek. Ezért Kártyákra ráfogták, hogy egy pokrócot csempészeit át a román—ruszinszkól határon. Erre a célra koronatanút keresnek. önálló zsidó lista Munkács, fbruáir 20. (Salait tudósiitódk- tól.) A három ruisziirjszlkóii zsidópárt száztagú végröha/jtóbizottséga, amint a P. M. H. előre jelezte, tegnap tartotta meg értekezletéi, amelyen határozni kellett afelől], hogy enged­nek-e Svehlia és Malypetr terrorjának és ön­álló lista fölállítása helyett a kormánypár­tokra adják szavazatukat. Az értekezeten el­határozták, hogy a z>s:dóp:ártok önállóan és egységesen fognák föllépni a választás okom. Aziomvül kiküldöttek egy tizenöttagu bizott­ságot, amely meg fogja ejteni a jelöléseket. Úgy hMk, hogy a jelöltlistán a többi között ezek a nevek is fognák szerepelni: ’Bedco, a prágai Légiókank igazgatója, Rétes Gyula dir. pozsonyi ügyvéd és Kroó beregszászi ügy­véd. A cionisták állítólag el vaunak tökéivé arra, hogy ha a Istára olyan jelöltek kerül­nének, akik nem állanak zsidó nemzeti ala­pon,' önálló listával veszik föl a választási küzdelmet. Egyéb jelölések Uugvár, február 20. (Saját 'tudósítónktól.) A koimn.unísták Gáti ungvári ügyvédet jelö­lik első helyen, második helyein Monidokot, harmadik helyen Sefrankót jelölök. Szenátusi listavezetőjük Bodnár lesz. A chliiborobok első jelöltje Brascsajkó Mihály dr.. jelölik azon­kívül Egriczky tiagyszőhősi tanfelügyelőt, Griga földimivelöt, Jaeko polgári iskolai igaz­gatót és Pudimalujszki nagykocsikéi bírót. A szenátusba Volosimt, Hrabárt, a Podkarpats- ka Banka, igazgatóját és Jont földművelőt je­lölik. A többi párt jelöltjeinek névsora cicidig nem ismeretes, A kormánypártok marakodása Prága, február 20. A kormánypártok közül az agrárpárton kiviil különösen a szódat nnokraíák vetették be magukat teljes erővel a választási kampányba.Markovics Iván unlfikációs miniszter, Soukup szenátusi alelnök, Uhlrich, Becsko és Krizs képviselők, valamint Lev, a Právo Lidu szerkesztője leutaztak Ungvárra, hogy személyes agitációjukkal igyekezzenek megjavítani a szociál­demokrata párt rendkívül rossz esélyeit. A szo­ciáldemokraták különösen az agrárok ellen hada­koznak teljes erővel, akiket sajtójukban 'élesen tá­madnak. Pozsonyi lapjuk, a Robotnické Noviny például azzal vádolja Malypetr belügyminisztert, hogy az egész állatni hivatalnoki apparátust a cseh agrárpártba kényszerltette belépni és minden hivatalnok kénytelen kitölteni a párt jelentkező- iveit. A földmivelésiigyi minisztérium ungvári ki- rendeltsége egyes ruszlnszkói iöldmivelőket állat­egészségügyi előadókká nevez ki, hogy ilyen utón megnyerje őket az agrárpárt részére. A Prágába kiküldött zsidó deputácló tagjainak útiköltségét az ungvári polgári igazgatás fizette ki, úgy hogy az utmestereknek és erdőkerülők fizetésére nem ma­radt elegendő pénz. Ezt azért csinálják, hogy az agrárpárt exponense ezeknek az embereknek ki­jelenthesse, hogy pártja eszközölte ki fizetésük fo­lyósítását. A lap végül élesen támadja Franken- bergert. — A cseh néppárti Lidové Lvsty Kamin- szky ellen intéz ugyancsak rendkívül éles táma­dást és furcsának tartja, hogy az agrárpárt ezt a köpönyegforgató embert jelöli első helyen. — Az ungvári Pokrok tiltakozik az ellen, hogy a csehek önálló választási listát állítsanak fel, valamint az ellen is, hogy a ruszin listákra cseheket vegye­nek föl. — A Právo Lidu szerint a két agrár­párti miniszter az agrárok érdekében megmozgy- sltotta a csendörséget. a mezőgazdasági és erdő- hivatalok tisztviselői karát, mindazonáltal nincsen kizárva, hogy a párt el fogja veszíteni szavazatai­nak egy részét. Egy másik helyen a lap szemére veti az agráriusoknak, hogy huszonöt Csánki- huszárt hoztak el korteskedni Ruszlnszkóba. Holnap megbukik a görög kormány és proklamálják a köztársaságot Venizelosz ismét előtérben — A franciák népszavazást követelnek Szófia, február 20. A Deniokraticeski Sgovor athéni jelen­tése szerint Pangalosz tábornok a parlament­ijén okmányokkal bizonyította, hogy a görög király az állam érdekei ellen cselekedett. Metaxasz azt javasolta erre, hogy a kamara népszavazás nélkül, azonnal proklamálja a köztársaságot. Számos képviselő nyilatkoza­tot tett a köztársaság mellett. Kafandaris kor­mánya, amely nem járult hozzá a napirendi javaslathoz, megrendült. A kamara csütörtö­kön fog szavazni a javaslat fölött. Kafanda- risz fölveti a bizalmi kérdést. Úgy hiszik, hogy Kafandarisz megbukik és a köztársasá­got népszavazás nélkül proklamálni fogják. Athén, február 20. Venizelosz egészségi állapota annyira javult, hogy arra lehet szá­mítani, hogy visszatérhet az aktív politika ferére. Lehetséges, hogy átveszi a belügy­miniszteri tárcát, hogy személyével bizto­sítsa a királyság kérdésében meg tartandó népszavazás tisztaságát. Egyes hírek szerint Konduriot'is régen® lemond és Venizelosz lesz Görögország régense. A párisi görög kö­vet közölte a kormányával, hogy a francia kormány ragaszkodik a népszavazáshoz és elitéi minden törekvést, amely puccsszerűen •akarja kikiáltani a köztársaságot. Athén, február 20. Gonaías volt minisz- terelnölk a nemzetgyűlésen a dinasztia ellen fordult és javaslatot terjeszted be, amely szerint a királyság megszűntnek tekintetik és kiki állják a parlamentáris köztársaságot. Hasonló értelmű javaslatot terjesztett be a republikánus képviselők csoportja, míg a re­publikánus szövetség helyettes elnöke egy harmadik javaslatot tett, amely azt követelt, hogy a köztársaság kikiáltása ama föltétel alatt történjék, hogy azt a népszavazás szankciónálínü fogja. Borovicény emlékiratainak károm fejezete Hogyan búcsúzott el Horthy Károly királytól? Prága, február 20. A berlini 8-Uhr-Abendblatt most kezdi közölni Böroviczény Aladárnak, IV. Károly volt magántitkárának emlékiratait „A király és kormányzója44 cím alatt. Az emlékirat első fejezete arról számol be, mint vett búcsút 1918 november 8-án Horthy IVliklós, az osztrák-magyar tengeri haderők parancsnoka, Károly királytól. Bo- roviezény az osztrák-magyar monarchiára nézve olyannyira izgalmas és megrázkód­tató időkben Badenben lakott és onnan járt be naponta hivatalába. A jelzett napon reg­gel kilenc órakor találkozott a badeni villa­mosban Horthy Miklóssal, aki egy nappal előbb érkezeit meg Pólából, ahol átadta a flottát az újonnan alakult jugoszláv állam­nak. Horthy elmondotta a királyi magániit- kár előtt a flotta átadásának történetét és dicsérettel emlékezett meg a tengeri had­erőről, amely az utolsó pillanatig tántorítha­tatlan hűséggel tartott ki az uralkodó mel­lett. Elmondotta, hogy a tiszteket és a le­génység legnagyobb részét a flotta átadásá­ra vonatkozó parancs súlyosan érintette és hogy a flotta alárendeltjei mily ragaszko­dással viseltettek vele szemben. A flotta át­adása példás katonai rendben történt. Nem a flottán múlott, hogy a háborút oly borzal­masan elvesztettük — mondotta Horthy —, mert a forradalmi elemek minden fáradozá­sai a flotta demoralizálása érdekében meg­hiúsultak. Ha a forradalom nem támad ben­nünket hátba, úgy a flotta átadásának szo­morúan szégyenteljes aktusára nem került volna sor. Horthy kijelentette, hogy amikor elhagyta az admirálisi hajót, azonnal kitört a káosz s kijelentette azt is, hogy, noha el­hiszi azt, hogy a jugoszlávok hatalmukba keríthették volna a flottának egy részét, de meg van győződve arról, hogy nem lettek volna abban a helyzetben, hogy az egész flottát a kezükbe kerítsék, mert a legény­ségnek nem volt Ínyére az uj uraság és a többit elintézte volna Olaszország. Ezután elmondotta Horthy Boroviczé- nynek, hogy audienciára megy a királyhoz és jelentést tesz neki a flotta átadásáról. Boroviczény leírása szerint könnyezve mon­dotta ezeket a szavakat Horthy, aki azután arról beszélt, hogy mindaz, ami a forrada­lom alapján létre fog jönni, nem maradhat tartós. Ugyanaznap este Becsből Badenbe utazva találkozott Boroviczény Horthyval, aki elmondotta, hogy amikor a király dol­gozószobájába lépett és katonás rövidség­gel lejelentkezett, a királynak könny jött a szemébe és eri‘e Horthy sem tudott ural­kodni érzésein. Amit a kiráiy e délutánon keresztülélt, az a legtragikusabb jelenete volt az életének. Úgy érezte a király, hogy mindaz összeomlott, amire kora ifjúságától kezdve mint a legmagasabb ideáljára gon­dolt. Horthy biztosította a királyt hűségéről és arról, hogy az alárendelt tisztikarra is mindig számíthat. De édes istenem -- mon­dotta Horthy —, lehetséges lesz-e egyálta­lában ebből a káoszból valami kiutal talál­ni? Boroviczény ezután másról kezdett be­szélni, mert látta, hogy ríoríhynak fájdal­mat okoz az utolsó audienciájának elbeszé­lése. Horthy elmondotta, hogy kenderest birtokára utazik és gazdálkodni fog s oá várja be, hogy mint fejlődnek az esemé­nyek. Késő este érkezett a vonat Badenbe s ott Boroviczény elbúcsúzott Horíhytól, akivel egy évvel később Siófokon egész más körülmények között találkozott. A Károiy-pnccs regényes előzményei A Matin is közli Boroviczény emlék­iratait, de ezek közül egész más fejezeteket ragad ki, mint az említett berlini lap. Leg­utóbbi számában az emlékiratok ama részét közli, amelyek Károly svájci tartózkodása alatti eseményekkel foglalkoznak. 1921 má­jus 19-én megérkezett Svájcba egy cseh­szlovákiai bizalmi ember jelentése arról, hogy befolyásos tényezők hajlandók annak érdekében dolgozni, hogy KároljT Csehor­szág királyává koronázzák, ha ez az ország jf'BMannzüKBseBiiaaaisBrsFBGaitmisiianMaiiBgBiroBsszKcciEEe^ |Galbavg Árpii! ■ a legjobb cigányprímás fft és Szlovenszkó kedvence í isinél Prágába érkézét!, j ■ * g Február 16-tóí* minden este a g i B®sioN mmm \ | (Prága L Plusiefó 3 szám) | g muzsikál. M *

Next

/
Thumbnails
Contents