Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-21 / 43. (491.) szám

-r A szociális biztosítás (fi.) Prága, február 20. A rnrkor Hab r m au népjóléti miniszter köriilbdül egy íélesztendővel ezelőtt a kép-, viselőház asztalára helyezte a szociális biz­tosítási javaslatot, a közvélemény egy nagy része nem titkolta el azokat a kételyeket, amelyeket a javaslat kiváltott belőle. Neni( annyira magának a javaslatnak tartalmát fogadták kétkedéssel, mert hiszen a fdíváiá- gosodott polgári közvélemény is tisztában van azzal, hogy a nyugodt társadalmi fejlő­dés legerősebb biztosítéka éppen a jó szo­ciális törvényalkotás, mint inkább azt a kér­dést vetették föl, hogy vájjon a mai viszo­ny óik között opportunus-e és idöszerü-e egy ilyen nagyszabású törvény megalkotása, árnJy nem egy esztendőre, nem is kettőre, hanem hosszú évtizedekre, több nemzedék életének 'tartamára ró súlyos terheket az államra és a társadalomra. Mindezeket a kételyekét nem tudta el­oszlatni a javaslatnak rendkívül kimentő és a cseh-szlovák viszonyokhoz képest igen alapos megokolása sem, amelyet! jóval a ja­vaslat benyújtása után küldött meg a tör­vényhozóknak a népjóléti miuisztérhim. Olyan időkben, amikor nemcsak' ez az ál­lam, de Európának mindegyük állama olyan súlyos válságban szenved, .amilyenre még alig akadt példa a világgazdaság történ étié­ben,' amikor továbbá a köztársaság polgárai, de kiváltképpen a Kárpátoktól délre fekvő országrészek lakosai1 szinte már összeros- kadnak a vállukra nehezedő közterhek súlya alatt és végül, amikor a pénzügyi viszonyok korántsem konszolidálódtak annyira, hogy nagy valufáris változások teljességgel elkép­zelhetetlenek volnának: ilyen időkben leg­alább is veszélyes olyan terhet varrni az álam, és a polgárok nyakába, amely a ter- melést még inkább megdrágitja, iparunk versenyképességét még jobban lerontja, a gazdasági élet elől horribilis tőkéket elvon és a jövő nemzedékre már most súlyos kö­telezettségeket zúdít. Ha meggondoljuk, hogy a miniszteri megokolás is elismeri, hogy .a termelés 0.45 százalékkal meg fog drágulni, Iw)gy a munkaadók és az alkalmazottak évenként csaknem 1—2 milliárd koronát fog-, nak fizetni a szociális- biztosítás céljára és hogy a törvény életbelépését követő: ötve? nedűk esztendőben több mint egy fél milliárd koronára rugó és évröl-évre visszatérő ál­lami 'kiadás vár e elmen a harmadik nemze­dékre, úgy fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen rendkívül jelentős elha­tározás előtt áll a törvényhozás. Ilyen kö­rülmények között bizony nagyon is megokolt az az aggályunk, hogy a mai zavaros viszo­nyok között nem helyes ilyen nagy fába vágnunk a fejszénket, de helyesebb volna- az akuttá vált szociális szükségleteket novella- ris utón kielégítem. Minden értelmes embernek be kell lát­nia, hogy egy olyan kimagasló jelentőség­gel biró törvényt, minit! amilyen a szociális biztosítás lesz, nem szabad elhamarkodva letárgyalni, hanem meg kell hallgatni minden tárgyilagos ellenérvet, jöjjön az akármilyen irányból, akármilyen párt és akármilyen nemzet! részéről. Mert nagy bűnt, igen nagy bűnt követ el a ma élő és az utánunk követ­kező nemzet ellen az, aikt a szociális biztosí­tás nagy problémáját nem az összesség,, ha­nem egyedül egy nemzetiség, osztály, vágy- párt érdekének megfelelően akarná meg­oldani. A szocialista pártok — az ellenzékieket sem kivéve — azonban világosan elárulják azt a törekvésüket, hogy a készülő nagy mű. csak az ő pártpolitikai érdekeiket szolgálja. Főként a . cseh szociáldemokraták tekintet­ték ezt az életbevágó kérdést hangzatos jel­szónak. Rögtön a forradalom után kiadták a szociális biztosítás jelszavát, amelyet. csak akkor kezdtek, komolyan venni, amikor a munkásfcömegek fokozatos elfordulása kény­telen, kelletlen rászorította őket régi Ígére­tük beváltására. így született meg a'szociá­lis biztosítási javaslat, amelynek egyik leg­főbb, bár be nem váltott föladattá, hogy a következő választások alkalmával a szociál­demokrata pártba visszaterelje a munkások­nak százezreit. ! De. ez a pártpolitikai tendencia juif, kife­jezésre a javaslat bizottsági előkészítésében is. Ismeretes, hogy a képviselőház szociál­politikai bizottsága egy kilenctagú albizottsá­got küldött ki az egyes szakaszok tüzetes megvitatására. Ebben az albizottságban pe­dig a szocialista pártok- teljesíthetetlen kö­vetelésekkel hozakodnak elő és minder.it' megtesznek, hogy. a polgári pártokat elked­vetlenítsék s a javaslat sorsát veszélyeztes-- sék. Egyes . szociáldemokrata képviselők odáig mennek, hogy az állami alkalmazot­takra, a mezőgazdasági munkásokra és a oányatársládákban biztosított személyekre is követelik a szociális biztosítási kötelezett­ség kiterjesztését, noha egy ilyen megoldás ellen szól nemcsak a financiális és a techni­kai szempont, hanem az is, hogy- a hivatal­nokok, a-mezőgazdasági és a bányamunká­sok munkaviszonya olyannyira' eltér az ipari' munkásokétól, hogy szociális biztosítási jo­Prága, február 20. Hónapokkal ezelőtt, amikor először vált ^nyilvánvalóvá, hogy a kisantant minden el­képzelhető módszer igénybevételével igyek­szik elgáncsolni a magyar kölcsönt, a P. M. H. előre megmondta, hogy a' kölcsöntár- gyalásoknak ok nélkül való elhúzása szük­ségszerűen oda fog vezetni, hogy a német- országi állapotok valamilyen formában megismétlődnek Magyarországon is és a magyar korona követni fogja a lejtőn a né­met márkát. A cseh sajtó akkor mosolygott ezen a megállapításunkon és kommentárjai­ban arra- célzott; hogy a problémának .ilyen beállítása revolverezés a magyarok részé­ről. Az események fejlődése — sajnos! ­.. ne künk adott igazat. Az elmúlt négy hónap folyamán a magyar korona Zürichben 0.03 svájci frankról 0.02 frankra zuhant alá. Becsben pedig az októberi 3.80 osztrák ko­rona helyett tegnapelőtt már csak 2.25 ko­ronát ért és veszedelmesen közeledik az osztrák korona, a devizák e hajdani hamu­pipőkéjének nívója felé. Nagyon természe­tes, hogy a pénznek különösen a legutóbbi napokban bekövetkezett rohamos lemorzso­lódása a politikai életre sem maradi: hatás nélkül és odavezetett, hogy Ká.ljay pénz­ügyminiszter kénytelen volt lemondani. A politikai helyzet középpontjában ma is a pénzügyi helyzettel Összefüggő események Budapest, február 20. (Budapesti szerkesztőségünk .telefonje­len tése.)A nemzetgyűlés gazdasági, pénzügyi és igazságügyi bizottsága Bethlen István gróf minisztere! nők, Kállay Tibor pénzügyi, Walkó Lajos kereskedelemügyi és Nagy Ein.il igazságügyi miniszter jelenlétében, ülést tartott, amelyen Temesvár y Imre előadó ismertette Káifay pénzügy miniszternek a .nemzetgyűlés tegnapi ülésén ' beterjesztett' javaslatait. Az első fölszólaló Heinricíi Ferenc volt, aki kijelentette, hogy ■ hajlandó némi - pótlásokkal a javaslatot elfogadni, ne­hogy a gazdasági életet .megrázkódtatásnak guknak egybeolvasztása a legnagyobb hát­rányokkal járna. A szociáldemokratáik előtt azonban a legfontosabb szempont a párt­szempont és a kötelező szociális biztosításba is azért akarnak minél több személyt bele­vonni, mert titokban remélik, hogy a maguk kezébe kaparinthatják majd a' biztosítási in­tézmények vezetését. A termeléstől elvont nagytőkék fölbáJmozásá is : kapóra jönne azoknak,. akik a biztosítási intézmények há­lózatának élén állanának.. A nemszociálde- mokrata közvéleménynek minden oka meg van tehát' arra, hogy paritásos képviseletét követeljen a maga számára a. törvény' által életre hivandó’ intézményekben és a legna­gyobb ellenőrzés lehetőségét vigye keresz­tül, mert teljességgel tehetetlen, hogy a mil­liárdnyi „tőkéket, olyan célokra használják föl. amelyek távol esnek a köz érdekeitől. Nekünk csekély rész fog jutni a szociális biztosítási törvény megalkotásából, de azért senki sem Toszthat meg bennünket attól a jogtól, hogy nyomatékosan ne követeljük a törvényhozástól az - összlakosság érdekeinek szem előtt tartását, a korrupció megakadá­lyozását, a p árts zeni pontok kiküszöbölését, az ellenőrzés minél hatékonyabbá tételét és főként a megfontolt, bölcs, pártatlan és tár­gyilagos előkészítést. állanak és az izgatottságtól túlfűtött légkör támadást szül támadás után. Amennyire mi innen a távolból meg tudjuk Ítélni a buda­pesti eseményeket, azoknak okait nem egyes emberekben kell keresni, nem a kor­mány ilyen vagy amolyan intézkedésében, hanem egyszerűen abban, hogy a korona szanálásának legbiztosabb módja: a kölcsön biztosítása és annak folyósítása még mindig várat magára. Ezért — véleményünk sze­rint — fején találták a szeget azok a buda­pesti pénzügyi és gazdasági körök, akik a válság legfőbb okát a jóvátétel! bizottság- döntésének eltolódásában, illetőleg - Benes magatartásában látják, amely utóbbi oda­irányul, hogy a magyar kölcsön és az úgy­nevezett fölszabaditási tartozások között junkíimot teremtsen és Cseh-Szlovúkis. ré­szére bizonyos engedményeket csikarjon ki. E taktika láttára újból emlékeztetnünk kell külügyminiszterünket arra, hogy Magyar- ország pénzügyeinek további leromlása a cseh-szlovák gazdasági életre is végzetes hatást gyakorolhat, amiért is az itt lakó ma­gyarság nevében követeljük tőle, hogy a kölcsön lebonyolítását, amelyet, mint fait accomplit, most már — úgy hisszük — amúgy sem akadályozhat meg, tovább ne késleltesse magatartásával. A budapesti események menetét alábbi jelentéseink ismertetik: tegyék ki: U g r o n Gábor kijelentet re, hogy még nem volt ugyan ideje a javaslatot át­gondolni, de ez a kevés idő is i ne gérlelte benne azt, hogy a kényszerkölesön alakja helytelen. Ezután Kállay szólt hozzá rész­letesen a javaslathoz, kimerítően informálta a bizottságot annak rendelkezéseiről, szán­dékairól és keresztülviteléről. Farkas Ti­bor olyan megoldást találnia helyesnek, mely által a közgazdaságnak egv ága' sem káro­sodnék. Bogya János helyesli a valorizá­lást de a pénzügyi politikát más irányba óhajtaná terelni. Rassay Károly hosszabb fejtegetés után kijelentette, hogy a pénzügy­miniszter személyét még abban az esetben is alkalmatlannak tartja, ha a javaslat intéz­kedései a legtökéletesebbek volnának. Végül Bethlen István gróf miniszter- elnök szolalt föl. A javaslat mellett beszélt és válaszolt az. elhangzott ellenvetésekre. A küllőid! kölcsönről szólva, érthetetlennek találta, hogy amikor a felelős miniszterek felelősségük tudatában nyilatkoznak, ak­kor a nagyközönségben, sőt a parlament­ben is tendenciózus hírek kelhetnek szárnyra. A ielelösség azokon van, akik az ilyen híreket terjesztik. Hivatalos értesü­lések birtokában kijelenti, hogy a mai an­gol kormány a kölcsön ügyében ugyan­azon az állásponton van, mint az eddigi angol kormány volt. Sajnálja, hogy a szo­ciáldemokrata párt egyik tagjának londoni ntja — bár föltételezi, hogy akaratlanul ~ riadalmat idézett elő. Ismételten, felelős­sége tudatában, kijelenti, hogy a mai angol kormány fölfogása a kölcsönnel szemben ugyanaz, mint elődjéé volt. Mindezeket azért szögezte le, hogy eleiét vegye a fe­lelőtlen álhireknek, amelyeknek terjesztése azt idézte elő, hogy a korona iránti biza­lom megrendült. A bizottságok ezután elhatározták,_ hogy a javaslatok fölötti vitát ma folytatják. Lemond a pénzügyminiszter * ’A' bizottsági ülés után hosszabb tanács­kozás volt Bethlen István gróf miniszterel­nök é§ Kállay Tibor között. Kállay benyuj- tptta a miniszterelnöknek lemondását. Beth­len a lemondást elfogadta. A Magyar. Táv­irati Iroda a' késő esti órákban a következő jelentést adta ki: Kállay Tibor pénzügyminiszter lemon­dott. Bethlen István gróf miniszterelnök a lemondást elfogadta .és a pénzügyminiszté­rium vezetésével ideiglenesen Walkó Lajos kereskedelmi minisztert bízta meg. A hiva­talos lap holnapi számában két szükségren­delet: jelenik meg. Az egyik a Jegyintézet hi­teleinek valorizálásáról, a másik pedig a bel­földi kölcsön fölvételéről szól. A kormányhoz közel álló körök sze­rint Kállay lemondása szinte meglepetés­szerűen történt. A kabinet több tagja meg­kísérelte, hogy maradásra bírja. Kállay azonban hajthatatlan maradt, mire végül Bethlen is tudomásul vette a lemondást. Kállay ideiglenes utódjául azérí Szemelték ki Wtofkó Lajos kereskedelmi miniszteri, mivel ö az egyedüli tagja & kormánynak, aki a kölcsönügy összes, fázisait, a kor­mány intencióit és a küfföidi államok néző­pontjait ismeri. Valószínű, hogy a kormány Kállay szolgálatait a külföldön is igénybe fogja venni. A TEBE és a GyÖSz a javaslat ellen iA T.ÉBE és a GyOSz tegnap közös érte- kiczfettcí tartott, amelyen a pénzügyminiszter valorizációs íörvényjavaslataval foglalkoz­tak. Az értekezlet élesed áfást foglalt a ja­vaslat ellen és ©határozta, hogy aggodalmait memorandumban Téteti ki. Nagy Emil javaslata A kormány tagjai tegnap este rendkí­vüli minisztertanácsot tartottak, amelyen UVagy Emil igazságügymhiiszter váratlanul javaslatot terjesztett elő, hogy egy három­tagú parlamenti bizottságot küldjenek ki. 100 cseh-$zl. koronáért fizettek ma, február 20-án: Zürichben 16.75 svájci frankot Budapesten 94 400.— magyar koronát Bécsben —osztrák koronát Berlinben 121695(10 ÖÖÖÖÖÖ.— német márkát A pénzügyi bizottság ülése M cificíeifáH liliilüirél MzfosStoifa Bethlent Ruppert forradalmi javaslatát az ellenzék elvetetté — Korányi vagy Bud lesz Kállay utóda Esemény dús politikai nap Budapesten — Megjelent a kényszerkölesön behajtásáról szóló rendelet Főszerkesztő: A Sziovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents