Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-17 / 14. (462.) szám
Nem állnak szóba velünk Irta: Flejscbmann Gyula dr. Kassa, január 16. A külügyminiszter ur azt állítja a külföldön, hogy a köztársaságban a demokratikus princ.pilonok érvényesének. De csak a küiíö.'dön, amely elhiszi, mert feltételez, hogy a külügyminiszter ur igazat mond, amikor egy kormányzati kérdésben ny.latkoz.k. Nekünk sajnos nincs módunkban k állni a fórumra a külügyminiszter úrral szemben és a magunk ellenérveit felsorakoztatni, az ilyen kijelentésekkel szemben. Ez különben nem is érne semmit. Nem vagyunk olyan naivak elhinni, hogy Paris, vagy annak fiókja, Prága olyan alárendelt jelentőségű kérdéssel, m'nt a nemzetiségi k'sebbségek, — ma foglalkozni óhajt. A franciáknak egyéb gondjaik vannak, a cseh nép ped'g élni akar és élvezni akarja a’ hatalmat, amelyre oly sokáig várai.o ott és melyhez végre hozzájutott. Meg kell állapítani, hogy a koalíciós pártok hatalommal élni és v'sszaéln! nagyszerűen tudnak s a félelem és a megszerzett hatalomhoz való görcsös ragaszkodás a rugója minden elhatározásuknak és cselekedetüknek. En azt Kérnem tisz.tLttel a közvéleményei — isten ments, hogy a magas kormánytól, ame.y ma a ny-re^ö. n üj ..hogy vágjon m,t csináltak vo.na a cseh.4 a háború e.utt a lie.címiaüoan, hogyha ö.^et úgy kezelték, vomá, ahogy ók Csen-Sz.ovár iában Készeik a kisebbségeket? Hogyha őrét nemzeti- etimetettók vo na olyan tempóban ahogy ma ezt a magyarokkal és németekkel tesz.m vajon lenne-e most olyan ön udatos, nemzet. . érzéssel sz.me tuLíuött cseh közvélemény, hogy ha az ö lábak a.ól is anny ra rángatták vo.na a megélhetési alapot, mint velünk te- j szik. Vájjon hemzsegne-t ma Cseh-Szlovákia a beamíerek t zezreitől és hol lenne az a hires | cseh ipar, ame.yre ma olyan büszkék és; amely ma — állítólag — az állam gerince?, Es vájjon mit szóltak volna ahhoz hogyha őket anny ra szóra se méltatták volra, ahogy Vvliink teszik és nem állott volna a becs, udvar velük szóba, ahogy ők nem á lnak szóba a nemzetiségi k'sebőségekkel? | Itt áldunk meg egy pil.anatra. Azt még talán be tudják beszélni a tájékoza lan küllő dnek, ,ogy itt a kormányzásban cieino- krat kus prlncip.umok érvényesülnek, ele velünk soha sem fogják elhitetni és itt a köztársaság terüle:én be'ü. egyeí'en embert sem lógnak tudni meggyőzni arról, — kivéve az érdekelteket — hogy ez demokratikus kormányzás. Egy bizonyos. Gazdaságilag tönkre ionunk menri, Elsősorban pedig Szlovén- szkon. De kiváncsiak vagyunk arra ’s hogyha bedugulnak az itten: nagy jövedelmi források s m nt fogyasztó sem jöhet számba ez a ko’dussá tett nép, — vájjon akkor fog-e ?- zetni a cseh nép olyan ícku adót, amelyből ez az országrész h el legyen tartható? Sokban hibás az ellenzéki po’lt'ka is, hogy idáig jutottunk. Az ellenzék tábora kétségtelenül elég nagy számra nézve, de ellen- ál’ás és munkaképesség tekintetében fe'tü- ii5 gyengének muía kozott. Az ellenzék' képviselők mindegyike küien-külötl szépen szerepelt, mint például a német polgáruk szo- c'á'demokraíák, vagy a néppárt, sőt a kommunisták is, de egységes akc’óra sohasem volt képes az ellenzék. Túlsók volt az emberekben az mdiv'duíilizmuz, a pártelvekhez ragaszkodás, a merevség és az ellenzéki szempontokat sohasem tekintették fokmérőnek. A mi képv'sélőink — noha ők képvlse'ik a legkisebb csoportot — sokszor in'c'áltak közös ellenzéki akctókat és a fáradozásuk jrrnd'g csődöt mordot’-. Ilyen viszonyok között természetesen a kormány helyzete könnyű volt. Egy érdekeiben, célkitűzéseiben, elhatározása tan sokfelé megosztó, ha-1 tározatlan ellenzékkel szemben a kormánypártokat nem volt nehéz m'deti kérdésben felvonulta In'. A kormány részéről való parlamenti abszo’ut'zmus, az, ellenzék részéről való lassú e'kedvetlcnedés és fáradság vezetett azután nálunk a parlamentar znms j csődjéhez és egy ol'garchikus'kormányrend-! szerhez s a közerkölcsök elposványosodó- \ sálhoz. Emellett a nép tömegei nyomorúságos I v'szonvok között férgeidnek s két égteesés! és apádra fogja el őket. mert nem látnak sehonnan seg'tséget. Ez bizonyos fokig aj cseh népre is vonatkozik, amelynek nyakába egy uj, a forradalom óta meggazdagodott burzsoázia ü’t s amely a forradalom vívmánya': ügyesen kihasználta és a kormányzást a maga kezébe kapar'tolta. Az iniciat'vának, amely az általános helyzet enyhüléséhez és az egész kormányzati rendszer megváltoztatásához kell, hogy vezessen, — az ellenzéktől ke'l k'ndu’nia. A nagy célok mellett egyelőre háttérbe kell szorulnia a pártérdekeknek és. fé’tékenyke- dé'eknek és erőteljes egységes akciót kell ind’fanl a kormány ellen. Ha azt nem csi- náljuk, akkor a kormány még elbizal'cdot- tabb lesz, a nép teljes apá'Uba merő1 s 'mindnyájan a leg~zomoru<bb és legsötétebb időknek nézünk elébe. Mussolini legyőzte lenest és Poincarét Nem szövetség!, de senfegességi szerződés Is van a világon... — Benes Róma, január 16 (Saját tudósítónktól.) A jugoszláv—olasz 'szerződésről a külpolitika hivatalos faktorai mély hallgatásba burkolóznak. Egy, a kormány elleplezett cselekvéseit ismerő politikus véleménye szerint Jugoszláv—olasz szövetségről, illetve sző vétség! szerzödársőS nincsen fulajdonkép pen szó de a fiumei megegyezést egy sem;, íegességi szerződés fogja köve‘ni, ame y háború rsetére mindkét fé5 számára a hátvédet biztosítja és a mai határokat garantálja. — A Belgráddd történt megegyezést a politikai körök ngy fogják föl, mini Benesnek és Poincarénak csúfos kudarcát. Az olasz fölfogás szerint ez a sakkhuzás teljesen értéktelenné tette a francia— cseh-szlovák szövetséget Ha ehhez hozzászámítjuk még Mussolininak a Szovjetorosz"rsz"gg"il v:ló kapcsolatok megteremtésénél elért morális sikerét, amely kereskedelmi szerződés megkötésében nyilvánul ma;d meg praktikusan akkor még nagyobbnak tiinik föl Prága és Paris kudarca. Ezt a fölfogást visszatükrözi az idea Narionale is, amelv az olasz—jugoszláv egyezményt egyenesen úgy ?''g:a föl, mint a kisantanínak elkanyrrodását Olaszország felé. Rómában büszkén hangozta ják a politikusok, hogv Parisnak most már végre be kell látnia, hogy olasz politika is van a világon A prisi diplomaták sz'mára a belgrád konferencia egy intós leket arra nézve, hogy vannak Franciaországon kívül más hata’mak is és hogy ezek nem fognak mindig negaíiv po?i rká* folytatni, A Belgáiddal történt megegyezés nyomán füstbe ment ez a párisi álom, amely a Keleti tengertől az Egei tengerig a francia hegemónia lobogóját látta diadalmaskodni. lesz Róma és Belgrád közölt — Olaszország udvarolni fog Musso’lninek Ezt a meeggyezést Olaszország számára a földközitengeri politika diktálj;:, mert Olaszország nem tűrhette azt, hogv a Földközi- tenger nyugati' részén uralkodni kezdő francia hegemónia a keleti részre is kiterjeszked- hessék s hegy egy szép napon Olaszorsz'g abban a helyzetben Hálja magát, hogv vagy kénytelen a francia politika eszközévé lealacsonyodni, vagy pedig háboruval rnegsze írtunk jogos hatalmi pozícióját, Az összes Sápok örömmel Írnek arról, hegy á frank ma egyenlő értékű a lírával. A frank esése kétségtelenül az olasz-ju- gosz’áv megegyezésre vezethető vissza, amely te jesen föboriíoíia azokat a francia terveket, amelyek a kisautón‘hoz h”zó’d'ek. A Gazette dél Popok) szerint a Belgráddal történt megegyezés csak azután jött létre, amikor Jugoszlávia belátta Olaszországnak katonai erősségét és Mussolini energiáját és tudatára ébredt annak, Irgy tettesen hasztalan dolog a íüszurások politikáját folytatni Rómával szemben. Az esetben ha Belgrád nem a megegyezést választotta volna, hanem a további feszült viszonyt teremtette volna meg ugv Olaszország külpolitikádnak kiépítését akként intézte volna, hegy néni lett volna tekintettel Jugoszlávia érdekedre. Tiszta és világos dolog — Írja a lap —. hogy ez a megegyezés Benes terveit teljesen fölborította. Ezután ía'án észreveszi Benes, hogy Furóp'ban Franciaországon kívül van egv O'arzorsz'g is, ame’y nem engedi magát kikapcso'nl a nagy kérdésekből. Egészen bizonyosra leköt venni, hogy Benes ezek után el ke^d majd udvaro'ni Olaszországnak, ami a franknak állandó esése folytán számára aRntótos is. Meghcztfüdteh a Mondom kdlcsünförgiiaiasok A jóvátétel! bizottság Ülésének elhalasztása nem ártott — Kombinációk a törlesztési idő miatt Budapest, január 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenté se.) Az Uj Nemzedék j.lenti Lcndonbó!, hogy az angol sajtó véleménye szerint a magyar kölcsön ügyében fö merült e Ilién.ét ékről szóló hőnek minden alapot nélkülöznek Sem a népszövetség pénzügyi bizottságinak tagjai, sem pedig a Londoniban tartózkodó magyar kormány férfiak nem hajlandók a kölcsön ügyéről információkat aduk A Magyar Hir'ap áffitólag igen k'tűnőén beavatott forrásból arról értesül, hegy Bctih- bn elutazása előtt a keresztény gazdasági pártot bizalmasan informálta a kölcsönügy adásáról. Megemlítette a jóvátétel: bizottság ülésének elhalászíását is. Kijelentette, hogy a jóvátételi bizottság ülésének elmaradása semmiesetre sem belolyáso fa kedvezőtlenül a lendoni tárgyalásokat. A jóváiéteíi bizottság ülésének elmaradása Magyarország szempontjából inkább kedvező, mint kedvezőben, mert ilyenképpen a jóvátétel] bizottság nem prejudikál a népszövetség pénzügyi bizottsága által meghozandó döntésnek. A jóvátételi bizottság ülésének elhalasztásává; a kölcsöntárgyáfások ideje alatt ’a jóvátétel ügye fölszabadul a jóvátételi bizottság autoritása alól. A pénzügyi b'zottságnak Így módjában lesz ismét teljes szabadsággal tárgyalni a kölcsön ügyéről és azzal is számolni lehet, hogy a párisi határozatokat esetleg revízió alá veszi. júsamantna'k az a töreikvúse, hogy MLaTszág évi íz millió aranykorona jóvátételt fizessen, az angol megbízót mák ellenzésével találkozott, aki kijelentette hogv abban az esetben, ha Magyarországot jóvátétel t zetésére kényszerítik, még Londonban sem fognak hólesőid jegyezni Az Est jelenti l oudánból: A népszövetség magyar albizottságának első üése ma délelőtt tizenegy órakor megkezdődött. Az időközben fölmerült nehézségekre való te- klntettel a bizottság tárgya ásal legalább egy hét'g fognak tartani. A cseh sajtóiroda jelenti Londonból: Béres Ede dr. külügyminiszter ma délelőtt megérkezett Londonba. Onbók Attila táviratozza Londonból & Tőzsdei Hírlapnak: A C'ty pénzügyi köreinek fölfogása szerint a magyar kölcsön ügyében a jóvátétel kérdése miatt újabb komplikációk merültek föl. A londoni pénzügyi körök azt a követe’ést támasztották, hogy a kö csíki visszafizetése nem 20, hanem IS esztendő alatt történjék meg. A szocialisták meghívást kaptak Macdonaldtól? A parlament folyosóin ma híre járt annak, hogy az angol munkáspárttól fölhívás érkezett a szociáldemokrata párthoz, hogy abban estiben, ha-Macdcma!<H:örmányra kerül, küldjék ki megbízottjukat tárgyalások végett Londonba. Hír szerint Peidl Gyulát küldték volna ki. Ezt a hirt a szociáldemokrata képviselők ujságttók előtt megcáfriták, mindazonáltal erősen tartja magát. Politikai körökben ugv vélekednek, hogv még abbai az esetben Is. ha a hir valónak bizonvutóa. a magvrr politika fejlődésére ez a körülmény egyáltalában nem fog jelentőséggel birni. Fölfüggesztették az EME kofelékébe tartozó állami tisztviselőket Jelentettük, hogy Rakovszky Iván bel- ügynrniszter pár nappal azelőtt felfügge z- íette állásától Z'lahy-Kis Jenőt. Budapest alpolgármesterét, ak: az ÉME-nek ismere'es Klebelsberg-elíenes plakátjával azonosította magát és beadvánnyal fordult az ügyészséghez, hogy a plakát miatt őt is helyezzék vád aTá. Ezt a beadvánvt Zilahy K'ss Jenőn k:vüí több magasrangu á’Ianr t'sz'visriö ;s alá'rta, akik valamennyin !gazeatócá?i tagjai voltak az Ébredő Magyarok Egyesületének A kor- ] mánv most föttüvgesztetfe ál’á'átó1 Horvá h j Gézát a Nemzeti Mnzeum tóázgat6;át és Da- j ránvi Ferenc kereskedelemügyi mimben tanácsost, ak'k szinten a’á'rtók ezt a pl ká- tot. A fegyelmi v'zsgálat megmdu’t el'enük. A spanyol királ? de Rivera ellen fordul London, január 16. A Daily Express madridi jelentése szerint a kirá’y és de Rivera között az összeköttetések többé nem barátságosak. A király az utóbbi napokban ismételten beszélgetéseket folytatott a régi rendszer politikusaival és ezenkívül a spanyol bankok vonakodnak a függő adósságok kon- S7o’idác'óiáíól, mert a kormányt nem tartják alkotmányosnak és igy nem tekintik kellő garanciaként 100 csclt-sil. korongért fizettek ma, január 16-án: Zürichben 16.8375 sváici frankot Budapesten 86 800.— magyar koronát Bécsben 207000.— osztrák koronát ^ Berliüijüü I2344ÖÖÖOÖÖOÖÖ.— német márkát luw, Miiüi.'! :tíir iii'.ui.iiu-nu.u: ri;.: iíuu, Ili. évfolyam 14. (462,) szám ^ Prása'CS^^'^^ÍM^17 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACKBARTH ERNŐ dr.
