Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-16 / 13. (461.) szám
2 Szerda, január 16. Htóubek foldbirtokkivafali alelnok távozik Prága, január 15. (r.) Arról értesülünk, hogy a képviselő- náz elnökségének e napokban összeülő értekezletén ki fogják tűzni a képviselőház legközelebbi ülésének pontos idejét. Minden ellentétes hírrel szemben a valóság az, hogy a képviselőház február első hetének valamelyik napján ül össze. A februári ülések legfontosabb tárgya a lakbérlők oltalmáról szóló törvény meghosszabbítása lesz: ami korul ismét éles ellentétek merültek föl a koalíciós pártok között. A februári ülésszaknak igen fontos tárgya lesz a földbirtok-hivatal átszervezése is. Értesülésünk szerint a földbirtok- hivatalt nem alakítják át minisztériummá, amint az egyes körök kívánták, hanem megmaradnak a végrehajtó bizottság máj rendszere mellett, azonban szaporítani fogiák e bizottság tagjainak számát és ki fogiák bővíteni annak hatáskörét. Személyi tekintetben is nagy változások várhatók. Így bizonyosra vehető, hogy Holubek Antal dr., a földbirtok- hivatal alelnöke távozik a helyéről, amelyet Blahó Pál agrárpárti képviselő fog elfoglalni. Fraitkeisberger a kártyakeverő Munkács, j-anuáir 14. (AEcatei kiveszőnktől.) A Karpato Ru»z- foij Visz műk tulajdonjoga körül támadt harc a kormányzóságon nagy idegességet idézett elő. A Rozsypail h. kormányzó leiratával foglalkozó liajtárszéM Újságot az ügyészség el- kobozíatta. Hmber rendörprefektius a Karpato Ruszkij Visztn'k tulajdonjoga ügyében beadott bejelentést azonnal a kormányzóság politikai ügyosztályára továbbrtotta, de kijelentette, hogy a lapot, ka megjelenik, ekobozta tja. A kormányzóságon a kínos ügyről „véletlenül4* tudomást szerzett Frarkortbergier, aki az utolsó pillanatban ismét megjekmt a színen, hogy „rendet csináljon*4. Amint F-ran- keniberger környezetéből értesülünk, a zen- mi magához hivatta Földest Gyula lapíriaidó- cuíajdonost és igyekezett vele az ügyet „bé- jkéserT elintézni Az elintézés a Frankcnberger régi ' tafeti- feája szerint kezdődő itt. Az óvatos kártyakeverő először is „bemutatta44 Földesinek azokat a szeméi yeil<et, akik a párt bomlást előidéznék és sajnálkozással állapította meg ró- hiík, hogy valamennyien személyes érdekből és sértett hiúságból mentek öltözékbe. Tf'eg- álíapitóttá, hogy Földesinek nem áll érdekében ezekkel az emberesei együtt tartani és Tárcaro vafunk: Csütörtök: Körössy Sámuel: A filozófus. Péntek: Zsoldos László: A farkastanyán. Szombat: Lázár István: Hóvirág, Vasárnap: Tamás Lajos: Az én nagy vjgsá- gom. (Vers.) Lőrinczy György: Az utolsó levél. A góbé halász A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Péíerfy Tamás. A tatárjárás után és a háború ejött történt. Rongyos, székely öregember álotfc a miklósvárszéki főszolgabíró ur előtt, öszüő hajszálait végig simogatja, a formájából kiment kalapot baljában szorongatja. Toppancs Gyurka, a vén orvhalász pislogva néz a törvény szigorú emberére. — Orvhalászatta! van vádolva, Gyurka bá! — szólítja meg a főszolgabíró s közben az iratok között keresgél. — Vádoltak, instáiemt, engemeí máskor es ártatlanul . . . A főszolgabíró hirtelen feltekint az Írásokból. — Amikor ártatlan volt kend, sohasem ítéltem el. De most itt az írás Budapestről a magyar királyi fővegyész úrtól. Megvizsgálta kendnek a dolgát kémuílag! . . . A főszolgabíró tovább nézegeti, olvasgatja az írásokat Az öreg góbé mormog csendesen: — Az az 5 baja . . .Talán életében sem látott halat . „ , Engem sem látott soha . . , Aztán mégis megkémizált, megvizsgált . . . A törvény komoly embere szinte kacag- tt kezdett a vén góbé okoskodásán a vegytani tudomány lebecsmérlésén. De aztán türtőztette indulatait Olvasgatta a fővegyész jelentését mormogva, csendesen m nt amikor a. tanuló tanulja a leckéjét. Kellő előkészület után felolvasta a vádat. Ide figyeljen ken<^! A vádirat szerint Toppanó* Gyurka napszámos orvhalászati a „saját fde'IösséggGre** biztatta Földest, hogy a lapot — a rendőr'gazgatóság betiltó rendeleté ellenére is — semleges szöveggel jelentesse meg. Frankenberger kijelentette, hogy Földesének a cseh agrárpárttal szemben fennálló, mintegy 60 ezer korona követelését rendezni fogják. Földest ezzel szemben azt ajánlotta Franileenber górnék, hogy keresse az érintkezést az eílenzéikbe ment pértvezetefckel. Frankenberger ndk tetszett az ajánlat és most el lehetünk készülve arra, hogy az ellenzéki mozgalom egyelőre szünetéin* fog és a nagyndhezen, sok pénzzel és kenoosztoga- fcásisaS létrehozott „ruszin egység*4 idcig-óráig még fönnmarad. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok megyebizottsági tagjainak értekezlete (ESŐ.) Ótátralürcd, január 13. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok programjával megválasztott megyeb zoLsági tagok Oiátraiüreden e hó 13-án délelőtt értekezletet tartottak, amelyen megjelentek: Pozsony nagymegyéböl Bittó Dénes dr.. Petrásek Gusztáv, Szülő Géza dr., Uhrovics Vendel dr. (kér. szoc. párt), Lukovlcs Ferenc és Bartel Iván (magy. kisgazda párt). Zólyom nagymegyéböl Petrogalli Oszkár dr. (szöv. ell. pártok) és Tarján Ödön (magy. Jogpárt). Kassa nagymegyéböl Dobránszky János. Petruss János, Grcssdhmidt Géza dr. és Fle.'schmann Gyula dr. (kér. szoc párt), dr., Hsvessy Lászió (magy. kisgazda párt). Teschler Antal dr., Fedor Miklós (kér. szoc. párt), Nitsch Andor és Kéler Tibor dr. (szepesi német párt). Nyltra nagymegyéböl Hanák János (kér. szoc párt), Holota János dr. és Ifj. Hlavicska János (magyar kisgazda párt). A Nyltra nagymegyéböl megjelentek nevében Holota János dr. bejelentette, hogy bár a nyltrame- gyei választásokat megsemm'siíették, mégis kövességüknek tartották, a meghívásnak eleget téve, megjelenni az értekezeten. Az értekezletet Petrogalli Oszkár dr. nyitotta meg. Bejelentette, hogy a megb'zást a zólyommegyei megyebizottsági tagoktól kapta a közös értekezlet egyb eh'vására. Ezután az értekezlet megvá'aszfotta elnöknek Perogalli Oszkár dr.-t. jegyzőnek Forgách Gézái, a Központi Iroda titkárát. Petrogalli megnyitója Petrogalli Oszkár elfoglalta az elnöki széket. Rámutatott arra, hogy .a megyei, törvényt a forradalmi nemzetgyűlés afíotía meg. Tehát az önkormányzati elvet már ezzel is megsértették, miután minden objektív törvényhozási szükség és indok nélkül, a nép megkérdezése nélkül szabá’yozlák az önkormányzatot. A megyék működésének jelentőségét kívánja leszámítani a törvény azzal, hogy hatásköréből kivette a politika: iumMMMiMiwiniiMmiyni i " Wi'WH'mi iiiíiiirnmrTTTT—rn kihágást követett el, miszerint „nátrium és káSciunTszilikátből készült pa'aokba kálclum- oxldct (CaO) helyezett, ezt H20-ve! vegyítve, térzár! a Ük őzben kálciumhydroxiddá változtatta, halak álul népesített területen!44 Ért! kend? . . , A vén ravasz tudományéhesen hallgatta a vádirat lassan tagok elmondását. Úgy szerette volna tudni, hogy mit is írhatott a budapesti magyar királyi fővegyész ur róla, hogy tudomásszomjas kínjában a bagót a Jobb zápíogáról áttolta nyelvével a bal záp- fogára. Harcsabajuszának m'nden szála reszketett, am'kor hebegte: — Már én hogy érteném. ínstá’om?! Hiszen csak szegény napszámos vagyok. Nem es leszek soha szolgabiró . . . Mégha legalább magyarul volna írva! No, de ezt a íi- tyégős-ropogós kálciumos külföldi beszédet az egész nemzetségembe sem beszéli senki emberfia . . . A főszo'gabiró ur hol a vádlottra meresztette rá szemeit, hol az iratokat nézegette, mert úgy érezte, hogy a vádat meg kellene magyarázni, értetni a vádlottal. Az Írásból, a fővegyész jelentéseiből, mintha igézettel pislogna fel a sok .,H20“, meg a ;kálc:um!iyd- roxid44 v’gyorgása . . . Régen járt a ginrná- z urnba. Talán akkor se tudta volna megejteni a magvar királyi fővegyész vegykép'e- teit?! . . . És mégis meg kell értetni a vád- 1ottal a dolgot . . . A ravasz góbé észrevette a bajt. E’ég hangosan mondogatta, a főszo’gab'rő előtt: — Ártatlanul vádolják a szegény embert ... A törvény szigora embere a telefonkagylóba kezdett beszélgetni Elől b számot mondott. Ebből sem tett okosabb Toppancs Gyurka, Mindössze annyit hallott, hogy: jöjjön azonnal! .\» . Hej, de szerette volna tudni a vén góbé, hogy kit hivofcli segítségül az idegen tudomány magyarításához? De akár a doktor urat, akár a paiV'kust hívja, az mind jó, mert a mind a kettőrAk vitt már halat és nem lesz kérdéseknek tárgyalását. Ezzel az általános meghatározással nemcsak az önkormányzati elvet sérti meg lényegében, de egyúttal éppen a kijelentés általánossága folytán a kinevezett elnök önkényének szabad utat enged. E születési hbákka! terhelt törvényt is a kormány ismételten megsértette. A választásokat négy éven át nem rendelte el, a választásoknak megtörténte után sem bocsátotta ki a mai napig az ügyviteli szabályzatot, aminek az a színezete van. hogy szándékosan bizonytalanságban kívánja tartani a nép á’tal megválasztott b'zottsági tagodat hatáskörük és kötelességeik tekintetében. És bár a törvény által előirt határidő letelt, a kormány nem gondoskodik a mai napig sem a megyeblzottságok egybehlvásáró'. Törvénysértéseit megtetézte még azzal hogy m nden megyében teljes számban kinvezett tagokat, amivel a nép akaratát a megyebi- zottságokfcan megharrrsitoria. Mi ezeket a tagokat a megválasztott tagokkal egyenjogú tagoknak nem tekinthetjük. Mmdezek dacára Petrogalli annak az álláspontjának adott k:fejezést, hogy a m egy rb' zott Ságokban a nép kifejezett akaratának me^fe’elöen a szövetkezett el’enzéki páriok megyeb'zott- sági tagja'nak teljes odaadással és elszántsággal szolgálnak kell az őslakosság érdekeit. Grosschmíed Géza beszéde Az általános helyesléssel fogadott elnöki megnyitóhoz elsőnek Grossc'lmd Géza dr. szólt hozzá és rámutatott arra, hogy bár a törvény kizárja a megyei bizottságok működéséből a politikát, e szerv életrehlvásárak módjában már benne van a kisebbségben élő nemzetiségeket sújtó politika5 tendencia. Elsősorban abban, hogy nem földrajzi, vagy gazdasági egymásrautaltság, de az vonta rneg a megyék uj határait, hogy a kisebbségnek jogokat b'ztosiíó számarány megszűnjék. Másodszor abban, hogy még mte'öft ez a szerv élni kezdene, már csirájában elfojtják gazdasági és kulturális éleimyilvánulásalt ] ellenséges szándékkal Toppacs Gyurkához ez | a két ur. Egy-két szóval megkacagtatja őket, | aztán haza küldik baj nélkül . , . — Még javában tűnődött a ravasz góbét amidőn kívül kemény kopogás. Belül „sza* bad!“ kiáltás és be'épett teljesen Iliig fegyverben — a esendőrőrmesier ur. Feszesen tisztelgett. Katonásan jelentkezett. Toppancs Gyurka befelé kacagott, hogy ne lássák, ne hallják. Hiszen a magyar királyi fővegyész kálciumos írásához annyit ért a csendőrőrmestter ur, mint a varga a harangöntéshez . . . S a vén góbé olyan szelíd arcot csinált a csendörörmester előtt, mint egy ártatlan kísleányka. A főszolgabíró átadta az iratot a csend- örŐrmesternsk és parancsolt: — Magyarázza meg népies ^szavakkal, röviden a vádirat tartalmát a vádlottnak!... Az őrmester tisztelgett és átvette az írást. A papírlapokon gyorsan átfutott 'tekintete. Nem sokáig sl'.ablzálta az idegen szavakat, hamar a végére ért. Megpödöríe mind a két hatalmas bajuszát. Aztán a főszolgab ró ur, meg a Toppancs Gyurka együttes eíbá- uiulása közben szólt népnyelvén a vádlotthoz: — Maga Toppancs Gyurka le volt már csukva dinam’ttal való o-rvha’ászásérf. Maszlagolásért nemkülönben. Most vén betyár! túl akar járni a törvénycsináló urak eszén és a kálciumoxídnak zárt helyen való kálciumhydroxiddá változtatása által űzte titokban az orvhalászást . . . Tudja e kend, hogy mi az a káte’umhydroxid? — Nem én! Sohasem találkoztam vele!... A osendőrőrmester, a főszolgabíró csodálva bámulása mellett, egészen nek’vörö- södve magyarázza és még a királyi fővegyész ur papirosát Is letette a kezéből, mert tudta „könyvünkül" az egészet. — Nyissa ki kend hát jó) a fülét! . . . Ká'c'umhydroxidos orvhalászás az, amikor kend az „AranyliHom" vendéglőben, megvesz egy üveg földvári sört. Zsebrevágfa és elmegy kend az 0!t folyó partjára Ott a „kicsi is az itt élő kisebbségeknek, — miután határozattá csak az fog emelkedhetni, amit a hatalom kirendeltjeinek szavazata átenged. Ennyi tűnik ki eddig a törvényből, a nagymegyék megalkotásának módjából, a választásokból és az uj rendszer életbeléptetésének előkészületeiből. Mi eddig mégcsak engedelmeskedtünk a törvénynek, választottunk a megye és a járási bizottságokba és ez a választás igazolta, hogy ezzel a reformmal az őslakosság nem ért egyet, mert egészséges életösztönével érzi. hogy önsorsának intése továbbra sincs kezében. Kívánatosnak tartja tehát a mellékcétektöl mentes területi beosztások, megve: határok alkotmányos utón való megfelelő átalakítását, úgy hogy ezekben az ilykép megalakított szervekben a szabad akarat nyilvánítsanak és érvényesülésének gátja ne legyen. A m'ndenkori kormánnyal szemben f eternitek hogy a temérdek orvo~o!a'!an gazdáján és kidíurális sérelem utá ne várjanak az ellenzéki b’zottsági tagoktól bizalmat és kezdeményezést. — Ml csak azt mondhatjuk, — fo'y- tatta előterjesztését — hogy minden olyan munkában, msly őslakosságunk megélhetését, fajának felvirágzását, állampolgár! jogarnak a maga anyanyelvén va'ó p'vako- koro'ását, régi és msgasfokn kultúrájának fentar fását és illesztését biztos'tja, készséggel és becsülettel résztvevőnk; m*n- den o’yan törekvésnek azonban, amely erek el-en tör. örök elemzései teszünk. A jövőnek minkét oldalra kedvezö'bb kialakulása tehát nem a mi jóakaratunk hiányán múlik. Az ellenzéki pártoknak a megyei bizottságokban való együttműködésére pedig megjegyezte, hogy ez a pártvezeíő'égek bel- ügye, azonban „arniy't nrnden takargatás és keringetés nélkül őszintén megmondhatunk a más vJágnézetü, más fajú és pártállást! megyebizottsági tagtársainknak. am:t a hatalom kezeíö'nek is szemébe mondjunk: azt akarjuk, hogy ez a mi sztí'ó’földünk nyújtson az ő fainak egyformán kenyeret és szabadságot, szabad emberekhez illő életet. Ak! ezt akarja, azza* rne^ytink, aki meggátolja, azzal szemben állunk. Az ezután k'fejlődött v:íában a megjelent bizottsági tagok túlnyomó része élénken részvett éé teljes egyöntetű á'lásfoglalás lé- tesii’t. Az értekezlet kifejezte azt a várakozását ís, hogy a megyeb:zottcágokban meg fogják találni a tőhb: ellenzéki pártokkal való szoros együttműködésnek alapíait. Az értekez’et megállapodáca alapján m’nden megvében mega1a,rul a szövetkezett ellenzéki pártok megy:b!zo;tságl klubja. ID.HWHIL1. Ak ^ pap*4 gátjánál leül s a tarisznyából kiszed! kend a kenyeret, a szalonnát, a sót, meg a vöröshagymát. Mikor jól falatozott kend, meg* issza rá az üveg sört! . . . — Igenis, mondja a vén góbé s nagyot nyelt rá. — Ne kotyogjon bele, hanem figyeljen! A sörösüveg dugóját nem dobja kend el hanem akkor kezdi kész’íeni a kálcíumhydroxidot!... A ködmön zsebéből égetett meszet rak kend a sörösüvegbe . . . aztán az Olt vizébe merítve vizet bocsát rá, de nem tele . . . A vén góbénak meredeziek a szemet kínjába . , , A eseridőrőrme-ster folytatta: — A dugóval gyorsan bedugja kend as üveget. De még sebesebben rongydarabbal úgy lekötözi, mintha drága befötíesüveg lenne. S amikor készen van, hirtelen a gát alá, az Olt vizébe lebocsátja a sörösüveget kend! A gát alatt a halak odasietnek bámulni, felfalni a különös valanrt. Azt .hisz k, hogy jó falás. Pedig nem az, hanem robbanás, mert a lefoíytott sörösüveg szétpattan, felrobban s a közelben őgyelgő halakat úgy megüti* hogy rögvest felfordulnak a víz felszínére... Kend aztán ki' '^nyedi tarisznyába rakja, meg a ködmön zs^ul0?* is tele rakja hallal.-, Hát az a kálc'umhydroxid orvhalászás. — Ez az! — zúgja rá diadalmasan a fő* szolgabiró ur. Toppancs Gyurka vakargatla a füle tör vét és elgondolkozik rajta, hogy 5 mi'yen nagy zsivány! ... De a budapesti királyt magyar fővegyész ur még nagyobb lehet, mert íme kitalálta a furfangját . , , Gondolatai panaszosan kíkivánikoznak a bajusza alól: —, Nem lehet ezektől a tudományos uraktól már a szegény embernek becsületesen élni . . . A főszolgabíró mosolyog. A esendőről- mester köhlnt. Aztán visszaeső bűnösségében bedugták nyolc napra a vén ravasz góbét a dutyiba. Azalatt Gyurka bá majd csak kl- hxndál meg'nt valami okos do’got. bogai’- Ismét 'egyen, amin törjék az urak a fejüket.
