Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-15 / 12. (460.) szám
Kedd, január 15. Németország—Ausztria válogatott 4:3 (3:01 Németország és Ausztria válogatott futballcsapatai tegnap mérkőztek meg Nürnbergben. A mérkőzést Németország nyerte meg, ami nagy meglepetést keltett. Az első félidőben a németek erős iramot diktáltak, amit az osztrákok nem bírtak követni. A 24. percben Auer, a 35-ik és 42-ik percben pedig Franz gólt lőnek. A második félidőben az osztrákok .fölnyomulnak és végig fölényben marad. A 24-ik percben Izda, röviddel utóbb Svatos, majd Horváth három gólt rúgnak a német hálóba! A németek győztes negyedik gólját Franz az utolsó percekben küldte az osztrák kapuba. Németországi furbalíercdmányek. Berlin: NNW—Minerva 3:1, Union Oberschöneweide— Borussia 4:2, Spandauer SpV—Germanfa 2:0, Wacker—Meteor 4:1. — Lipcse: Sportvercin —Ballspielklub 6:0, VíB—Sportfreunde 4:0. — Hamburg: Union—Ottensen 1:0, Uhlenhorst— Polizei 1:4. —* München: Bayern—Nürnberger FV 1:0. — Stuttgart: Sportverein VíR 1:1, Kickers—1. FC Pforzheim 2:1. Franciaország—Belgium 2:0 (1:0). A Parisban lejátszott mérkőzés a fraciák könnyű győzelmét hozta. KÖZMZDMlfi _\ komáromi lőszergyár kihasználása. A ko máromi lőszergyárat, amely körülbelül negyven épületből áll, az állam a forradalom után átvette, de nem tud mit csinálni vele. A pénzügyminisztérium — 'hír szerint — az egész komplexumot osztatlanul szeretné eladni, de eddig még nem talált vevőt. Hir szerint a kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az épületek egy részét a komáromi kitötö tervezett villamosközpontjául akarják fölhasználni, a hátralévő épületeket pedig részben iskolák, részben laktanyák céljaira alakítanák át. — A cseh-szlovák vasmüvek és az Aí- pine kartei-egyezménye. Bécsi sízieaik-esztősié- günik jelenti: A cseh-szlovák vasművek eladási irodája és az Ailpime körött megszakadt kartól tárgyalás dkat befejezték. A megegyezés, mint már jelentettük, a két vállalat termékeinek az utódállamokban valló arányos elhelyezésére vonatkozik, amely meiüieítt a kvóták a háború előtti eladási arányt megközelítik. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az Alpiue-bányatár saság belföldi szélűi fásainak körülbelül 15 százalékát a cseh-szlovák vasmű veknek adja át, amivé szemben bizonyos expo-r tkon tinigenst biztosítottak neki Cseh-Szlováikiia számára. Ez az exportkor;- tingens különösen az Alpine nyersvas térimé- keire vonatkozik. Mi már a tárgyalások rmeg- indulásaikior jeleztük, hogy itt csupán egy lokális jelentőségű és bem „középeurópaii“ vas- kartélről van szó és most az „Oestemr. Vdks- wirt“ is megáfepitja, hogy sem a>z osztrák, sem a óseh-szllovák vasiipar nem nyertek sokat a kantéllel, mivel a kartelnél az a lényeg, hogy biztosítsák a vámmal védett belföldi piaoot, ami ennél az egyezménynél hiányzók. Viszont az árpolitikában mindkét vállalat továbbra is kötve van a külföldi ánparitásokhoz. Az egész nagy gamra! indult kartel tehát nem más, mint a két vállalat régi szállítási összeköttetéseinek amúgy is meglevő biztosítása. Bécsi jelentések szerint a karfel eredmény eBBMiir ........ 'wwwBBWTTiMiiriiiwmrTwnTTiirrrMmMrwn Há rom ichete félhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (12) Bement az asszonyhoz és ki is jött azon nyomban a válasszal: — A nagyságos asszony azt mondta, hogy nagyon szívesen látják a conte urat bármikor is... csak jöjjön. — Négy hét múlva Paola a gazdám vendége lesz, — gondolta Santi és elvégezvén a dolgát, megint hazament. — A gázdárn vendége lesz — mormolta magában —, ezt ie kell nyeljem, ezt a kortyot, de azután, de*az- után rajtam a sor, én rajtam. VI. Semmi különös sem volt abban, hogy Cusani látogatást tett Hansteinnál. Egyenlő ranguak voltak és ha nem is egy csapaitest- nél szolgáltak, de már jól ösmerték egymást, szolgálati ügyekben érintkeztek is már egymással és társaságban is együtt voltak már több helyen is. Hannstein von Hanfstadt százados wür- tembergi származású ember volt, de már a nagyatyja is Magyarországon született. Ö tehát már a negyedik generáció képviselője volt az uj honban, már sok magyar jó tulajdonságot abszorbált, a liaza- és a vendégszeretetet leginkább. Örömmel fogadta Cusanit és alig, hogy visszaadta neki a látogatást, már vacsorára hívta meg a házához. Ami, magától értetődik, azzal járt, hogy Cusani egy csokor virágot hozott az asszonynak. Nagy sértés lett volna, ha nem hoz. ' vú . <7>nÁ(íAi,1AA&&w7fiRE£ ként a bécsi tőzsdén erős baussize indult meg a vasipari részvénytársaságok papírjaiban. Az ausztriai vaskarte!!;! megalakítása után Sohneider-Gratizot mozgalmat indított, hogy Magyarország és Jugoszlávia vasipari üzemeit is megnyerje a csatlakozásra. A francia vasipari érdekeltség fáradozása teljes sikerrel járt, mert a két állam fám- és vasipari vállalatai csatlakoztak az árkartelhez (?). A. magyarországi vasipari cégeik csatiakozásá- ról eddiig nem kaptaírik megerösitö hírt. — A GyOSz. közgyűlése Pozsonyban. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A Gyáriparosok Országos Szövetsége tegnap délelőtt Bondy Egon János elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen az elnökségnek megadták a fölmen- tésí és megállapították az 1924. évi költség- vetést. Ezután a tisztikar megválasztása következett. Elnökké újból Bondy Egon Jánost, a pozsonyi kábelgyár igazgatóját választották meg, Elhatározták, hogy február 25-én és 26-án Táírafüreden rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen az ipari politika föladataival fognak foglalkozni. — Tökét emel az Unionbank. Értesülésünk szerint a Böbmisehe Un'onbank 160 minős- alaptőkéjét 200 mil'ió koronára akarja felemelni. Az erre vonatkozó előkészületeket már folyamatba tették. —- A nemesitö eljárás megkönnyítése. Az 1920 julius 15-ifci kormányrendelet alapján a nemesitő eljárás célia'ra szükséges árukat a pénzügyminisztérium engedélye alapján január 21-től szabaddá fieszk a be- és kivitel számára azzal a feltétellel, hogy ezeket az áruikat újból kiviszik az országból. Ilyen áruk nem esnek engedélyezési vagy bejelentési eljárás alá és ki-, illetve bevitelük illetékmentes. Ha az ily áruikat a meghámozott időn belül újból ki nem viszik az országból vagy ha a fél a nem exportált árurész számára nem szerzi meg a beviteli engedélyt, ajkkor az ilyen behozatal engedélynélküli behozatalnak, az áru pedig csempészett árunak számit. — A cseh-szlovák gyáripar protekclonálása. A Bohemia gyáripari körökből a következő átiratot kapta: Az utóbbi időben igen erős hiány mutatkozik marónátronban, mivel az Aussigi vegyészeti társaság nestomitzi müvei nem termelhetnek eleget és az említett cikk behozatala oly magas vámmal (a világpiaci árak 30 százalékával van terhelve, hogy a behozatal szinte lehetetlen. Hogy egy vállalat, mint az Aussigi. vegyészeti társaság képes volt a kormánynál ilyen magas vámvédelemrendszert tenni, élénken illusztrálja a cseh-szlovák protekciónál is ipari rendszert és azt is, hogy a protekciónál vállalatnak kevés érzéke van a belfö’d egyéb gyáripari ágainak érdekeivel szemben. — Az Importált liszt és gabona forgaímladója. A liszt és gabona forgaimiadója kérdésében értesülésünk szerint bizalmas értekezletet tartottak a pénzügyminisztériumban, amelybe az érdekelt szakminisztériumokat is bevonták. Ezen az értekezleten meg akarták vonta áilapintani 'azokat az irányelveket, amelyek szerint a liszt és gabona forgalmiadójának kulcsát megállapítják. A tegnapi értekezlet sem vezetett eredmén5,re és a hét folyamán folytatódni fog. Az értekezletek eredményéről jelentést tesznek a minisztertanácsnak. A sziovenszkói nagymalmok azt indítványozzák, hogy a gabonát legfeljebb egyszázalékos forgalmi adóval, a lisztet pedig legfeljebb ötszázalékos forgalmiadóval terheljék. A gabonabehozatal megterhelése ellen általánosságban állást foglalnak, mivel a gabonát éppúgy, mint a többi mezőgazdasági terméket: vagyis a gyapjút, fát és szalmát a nyersanyag közé kell soro’ni, ezzel szemben a lisztet, mint a gyáripari termelés végső termékét kell kezelni. — Németország nem engedi be a cseh gépeket. A Národmi Listy köz-lése szeriont a mezőgazdasági gépgyárak szövetségiének tag" jai maibban egyre gyaíkrabban arról panasz- kodnalk, hogy Németország meigakad'á'.yozza a cseh-szíloiváíkiai gépgyáriul ány óik behozatalát. A szövetség érméik folytán lépéseket tett a kormánynál, hogy ezt a visszás állapotot megszüntesse. A cseh-szlovák köztársaságnak olyan szerződésié van Németországgá’’., amely némiképpen kedvezőtlen. A cseh-szlovák köztársaság ugyanis ama kötelezte magát, hogy a behozatali engedélyeknél a lehető legnagyobb jóakarattal fog eljárni, ami azt jelenti, ■hogy eleget tesz minden Németország részéről történő behozatali kérésnek. Ezzel szentiben a Náirodnii Listy szerint a cseh-szlovák gyáripar minősem kellőképpen védve Németor- •száiglbáh. A máimét kormány bármely pillanatban megíilfibattija a behozatalt, amint ez éppen most történt. A Národim Listy Németország eljárásában újabb bizomyitékiéit látja a csehszlovák gyáripar magas íejléttségámeík. amelynek versenyétől még az oly kiválóan fejlett német birodalmi gyáripar is fél. — Milliós fizetésképtelenségek Csehországban. A cseh sörgyár Soh warzkoséeleoben (tulajdonos: Oestenreicheir H.) elein megindították a csődön kívüli kén y szer egy e zségi eljárást. A passzívák másfél millió koronára rúgnak. — A Prága—Nusliei épitővállalkozó szövetkezet kf. szintéin fizetésképtelen. Pasz- szivái 3.5 millió koronát tesznek ki, amellyel! szémíben az akii vékái 1.6 millióra becsülök. E fizetésíképtelemségeiknél a bankok követelései kerek égy millió koronát tesznek kő a jeí- zálogtartozásoik 0.9 mi.kó koronát, a többi pedig adók és a nyugdíja ap, valamint betegse- géiyző pénztár követelése:!. ............................................... jjjygfnnBnTiMTirilOTtT—nWBUl I y I I ||Tra—,,”Mal*n*nMmwwwM — Újra bevezetik a vámhiteleket. A kormány a Tribuna értesülése szerint a forradalom óta szünetelő félévi vámhiteleket újból életbe akarja léptetni. A hitel kamatlába 5—6 százalék lesz. __ Milliós fizetésképtelenség Pozsonyban. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A Heischrnann és Kunstadt-cég ma a pozsonyi törvényszéken fizetésképtelenségét bejelentette. A passzívák körülbelül egy millió csehszlovák koronára rúgnak. — Hatmilliós fizetésképtelenség Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik: Elián Viktor bornagykeres- kedő fizetésképtelenséget jelentett be a kolozsvári törvényszék csődbíróságához. Passzívái tizenkét és félmillió leire rúgnak, ezzel szemben aktívái mintegy hatmillió leit tesznek ki. A cégnek mintegy ezer hitelezője van. — Cseh-Szlovákla orosz búzaimportja. A „Gechoslavla" közlése szeriét Triesztbe befutott a „Mo!esey“ nevii gőzös, amely a karibii fogyasztási szövetkezetek bevásárló társasága számára 3000 tómmá búzát hozott. Az áru 2 hét alatt érkezett Triesztbe és a k ra- kodiás rendben folyik. + A budapesti szeszgyárak cukorgyártásra rendezkednek be. A Pr. Pr.-nek jelentük Budapestről: A szeszipar kedvezőtlen helyzete folytán a budapesti szeszgyáraik kénytelenek üzemeiket cukorgyártásra átalakítani. A Leipziger-féle szeszgyár tudvalévőén már tavaly tért át a cukorgyártásra és az első üzemi évben 70.000 métermázsa cukrot gyártott. Ezen az eredményen felbuzdulva, most a Gschvvlndt-féle szeszgyár is be akar rendezkedni cukorgyártásra és ebből a célból uj gyárat épít. Hír szerint több magyarországi szeszgyár is követni fogja a Ldpziger- gyár példáját. = Az orosz—olasz kereskedelmi szerződés. Moszkvai távirat jelenti: Gorcsakov S. G., a szovjetköztársaságok olaszországi kereskedelmi képviselője a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a küszöbön álló orosz—olasz kereskedelmi szerződésnek rendkivüh jelentősége van. Ezt a kérdést kedvezően befolyásolja az a körülmény, •hogy az orosz—olasz kereskedelmi kapcsolatok 1923-ban javultak. Amig ugyanis 1922- ben a két állam kereskedelmi forgalma csak szerény keretekben mozgott, 1923-ban sikerült jelentékeny eredményeket elérni, még pedig az orosz gabona- és naftatermékek kivitele révén. Gorcsakov végül kijelentette, hogy az orosz—olasz kereskedelmi szerződést még januárban írják alá.-f- Uj magyar gyapoíionógyár cseh-szlovák részesedéssel. A Neue Freie Presse-nek jelentik Budapestről: Az Első Magyar részvényserfőzde tárgyalásokat folytat Liebig Johann reichenbergí textilgyárral egy gyapotfonógyár létesítéséről. Az uj fonógyár 30.00D orsóvá' dolgoznék 6s iizembe- helyezése után 400 munkást foglalkoztatna. — A Berlini Viktória központja Prágában? A Berlini Viktória biztositó társaság a Narodni Lsty szerint székhelyét Németországból át akarja tenni a külföldre, mivel a társaság üzletköre is főképpen a külföldön van. Hir szerint a Viktória e tekintetben Svájccal és Magyarországgal is tárgyalt, azonban eredménytelenül Újabban a Viktória székhelyének áthelyezéséről a prágai pénzügyi körökkel bocsátkozott tárgyalásokba. De a virágok közé elrejtve egy kis levélkét is juttatott hozzá és ez volt a levélke tartalma: „Saro felice, saro siortunato: el la ne sara la cagione.“ Ami pedig magyarul annyit tesz. hogy: Boldog leszek, vagy boldogtalan: ön lesz annak oka. Az asszony persze megtalálta a kis levélkét, mert ősapáink idejében bizony nem kaphatott fiatal nöféle csokrot, hogy abban levélkét ne gyanított volna... nos, megtalálta a kis levélkét, el is olvasta a vallomást, ami benne volt és fájdalmas boldogsággal ült le az asztalhoz, amikor tálalva volt. Boldoggá tette, hogy mégsem hűlt ki hát Cusani szive és ha ki is hült, hát újra lángra lobbant benne a szerelem ,.. és fájdalommal töltötte el, hogy csak megkésett virága a szivének ez az újonnan kisarjadzott szerelme. A szerelemnek a remény a táplálója, az éltető napja... de lehet-e Cusaninak reménye? Kettejük között a férje áll. Mégis boldog volt inkább, mint bánatos és egész este jókedvűen eldiskurált. Csak úgy ömlött belőle az olasz szó, mint a megoldott pénzeszsából az aranypénz. Elmondta, hogy jól érzi magát Becsben és — milyen találékonyak az asszonyok — elmondta azt is. hogy kedvelt temploma a Szent Isíván-dőrn, minden délelőtt íiz órakor ott van és kedvelt sétáló helye a Wien partja, ott csönd van és ábrándozni is lehet. Megérthette ebből a conte, hogy megállapodás nélkül is, két helyen is találkozhatnak akár mindennap: a Szent Istvántemplomban és a Wien partján. Találkoztak is jó sokszor, hol az egyik helyen, hol a másikon. Az asszony sohasem j kérdezte — visszatartotta attól valami idegenkedés —, miért is irta annak idején, hogy nötlenségi fogadalmat akar tenni és miért hagyta el oly hirtelen Mantovát... és Cusani sem terelte sohasem az elmúlt dolgokra a beszédet. Idősebb leit azóta majdnem három évvel, gondolkozása is tisztultabb és érettebb lett és kezdte szégyelni saját maga előtt, hogy egy obszkurus szerzetes jóslata olyan elhatározásra bírhatta, hogy nem nősül meg.,. mennél inkább röstelte volna az imádott asszony előtt a vallomást, hogy egy ostoba babona annyira befolyásolni birt légyen egy férfit, mi több: egy katonát! Hallgatott hát a múltról és annál többet beszélt neki a jelenről, arról, hogy ő, Cusani, i most mit érez. Hogy Aldörferné estélye óta | sem éjjele, sem nappala, egy nyugodt perce ■sincs és hogy soha ember ig: zabb dolgot 1 nem irt, mint amit ő irt a csokorba dugott | levélben: lia boldog leszek, ha boldogtalan, ! annak ő, Paola, lesz az oka. A szép asszony csak sóhajtott, úgy vá- j jászolt. — Ehhez hasonlót először én irtani ön- ' nek, — mondta. — Ha boldog lesz, ha boldogtalan: egy asszony lesz annak az oka. De i nz asszony alatt nem magamat értettem, i Mást értettem alatta: Helént: akinek ön udva- í rolt. Lássa, milyen őszinte vagyok, Camilío. Én sohasem szűntem meg önt szeretni, férj- | hez is csak azért mentem, mert azt hittem, hogy azzal talán sírba teszem a szerelmem... ; de csak nem bírtam önt elfelejteni egy óráig sem. És amikor azt láttam az estélyen, hogy foglalkozik Helénnel, sőt szépeket mond és udvarol neki; ami kft r fülemhez jutott az is, hogy szándékai vannak a leánnyal: nem bírtam többé magammal. Nem tudom már, mi volt, ami az önnek való Írásra késztetett: ! fájdalmam-e, vagy féltésem, vagy hogy ag- i gaszíott engem az ön jövője?... de megir- | tam azt a levélkét és sírtam utána, mint aki i temetett. s — Éh meg, amikor elolvastam az öli írását, úgy éreztem magam, mint aki föltámadt. Föltámadt bennem a tudat, hogy ön az egyetlen nő, aki számomra az életet jelenti. A bol- j dogságot, az életet, azt... vagy a halált és ! az örökös elkárhozást. És elahtároztam magamban, hogy visszatérek önhöz; önhöz, aki számomra mindannak az ősforrását jelenti, ami vonzóvá és széppé teszi az életet. Nos, visszatéríam önhöz, itt vagyok és most csak az a kérdések kérdése, Paola: akarna-e szá- j momra a boldogság forrása lenni, vagy ... ? A folyó partián ültek egy csöndes, bozótos helyen, gyalulatlan, primitív fapadon, melyet alkalmasint valami közeli háztulajdonos eszkábáltatott össze ott magának. Hogy legyen hol pipázni a szabadban. Négy karó a í földbe, megy egy deszka rá és meg volt az | alkalmatos pihenőhely. De támlája nem volt a padnak és Hann- | steirmé asszony megfeledkezett róla, hogy i nincsen. S amikor Cusani a fülébe súgta a I kérdést, amelynek azt mondta, lángolta min- I den szava: üdvözölni akarok, szerelmem ... | amikor Cusani a fülébe súgta a kérdést, ö i bágyadtan lehunyta a szemét és hátradőlt, jhogy gondolkozzék a válaszon. Vagy hogy semmit se gondoljon, csak átengedje magát: az érzéseinek, az álmainak, a kábultságának, amely oly jó, oly kellemes volt. (Folyt, köv.) ^ Menyasszonyi kelengyék árakáza £ a \ Saját készitményii finom férfi t i\ ** fehérnemű, asztal- im £ 2 \ teritők és mindennemű ienáru £ 3 \ ** j \ — Árusítás nagyban és kicsinyben £ < ------ £
