Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-13 / 11. (459.) szám

Vasárnap, január 13. ‘2 ®#!«MPM.íe a'<gag^a»sgaíPB6agg»gaBftaB^yy«rayjMy.^iiyqffw^»trnorCTHMBi im—rwpm—ít — A prágai tavaszi mfcitavásár kataló­gusa. A miiintiavásár vezetősége közüli: A VIII. tavaszi niiniavásár katalógusá é napokban nyomdába kerül. A kiállítóikat ezúton is M- kérik, hogy a 'katalógus niegsz erjesztéséhez szétküldött bejelentő iveket haladéktalanul küldjék vissza, mivel az elkésettem beérkező adatokat csak a pótkatalóigusbam dolgozhat­ják fel — Tőkét emel a Bélaházai vegyészeti gyár. A L. N. közlése szerint a Bélaházai ve­gyészeti gyár r.-t. (Nagyszombaton) alaptő­kéiét 2 millió koronára emeli föl. — A cseh-szíovák csökartellt megnyit­ják. A Tribuna közlése szerint a cseh-szlo- vákiai csőgyári kartell megújítására vonat­kozó tárgyalások január végén lesznek és kilátás van rá, hogy a csökartellt meg­újítják. ~f- A budapesti Devizaközpont erélyes rendszabályokat foganatosít a devizarenöe- letek megszegői ellen. A M. T. I. jelenti Bu­dapestről: A Devizaközpont a következő bivatelos közlést adta ki: Az árfolyamok át­csoportosításával kapcsolatosan megállapí­tottuk, hogy a külföldi tőzsdéken megindult koronaspekulációk nyomán piacra dobott koronamennyiségek úgy a bel-, mint a kül­földi tőzsdéken messze meghaladják azokat az összegeket, amelyeknek jóváírásához a Devizaközpont a devizarendelet alapján hozzájárult. Kétségtelenül kiderült, hogy megbízhatatlan elemek illegális módon üzér­kednek a jóváírt köronaösszegekkel. A De­vizaközpont emiatt uj revíziót1 rendelt el és ennek során arra a meglepő felfedezésre ju­tott, hogy egy nagy cégnél (bizonyára bankbizományi cégről van szó; a szerk.) ha­mis név alatt rengeteg mennyiségű illegális koromatételeket bonyolítottak le. A fegyel­mi eljárás lefolytatása után hasonló eljárást indítanak egy a Devizaközpont tagjai sorá­ba tartozó pénzintézet ellen, amelyről szin­ten terhelő adatok kerültek birtokunkba.-i- Hogyan történik a koszípénz jegyzé­se? Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A tőzsde elnöksége véglegesen döntött a kosztpénz jegyzésének teltételeiről. Héíőtol fogják hivatalosan jegyezni a koszt'pénzt a tőzsdén. A'Piac a- nagyterem •bejáratáiiái lesz, a bánva piac és a vaspiac között és a kirendelt1 titkár az üzletidő előtt, alatt és utána is köteles ellenőrizni az előfordult kö­téseket. Ezenkívül a titkár köteles érdek­lődni azoknál a pénzintézeteknél és banká­roknál a kosztkamalvói, ahol nagyobb tétel kosztpénz talál elhelyezést. Ezeket a cége­geket egyébként felhívják, hogy a kihcíye-. zésekről és a kamatlábról hivatalosan is ér­tesítsék a tőzsdét. A kosztpénzt csak az ér- téküzleti napokon jegyzik. Semmi körülmé­nyek között sem jegyzik azonban kassza- napon, mert az elnökség a kasszanapi koszt- kihelyezéseket nem tartja reálisnak, miután az ilyen üzletek a pillanat kényszere alatt jönnek létre. Minden jegyzésnél feltüntetik, Hördül icicic Miiül — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (11) Az igazi szélvész port és szemetett ker­get az embernek; amit Paoilia érzett, kérdé­seket kavart fel előtte. — Ki kü'dte neki ezt •az értesítést? Ki mesterkedne ki, hogy iöe- jussou a falevél a háziáiba? Ki tud róla, hogy- ő szereti Cusaniit? — itt majd megállít a szíve verése — és kinek érdeke, hogy ő, Paula, megtudja, hogy Gusiamii meginösüil? Tán maga Cusani bízta rá az üzenetet a szeleikbe és most öltödé várja, hogy segítsen? Hogy térítse el szándékától, amíg még lehet? De hát mi tehet ő, a praktikákhoz csak hevessé értő asszony? Megakadályozhatja-e vagy csak hátráltathatja is, hogy Cusani és Helén megesküdjenek egymással annak rendje szerint? Oh, ha a szerelem árkokat húzhatna két szív közé, vagy gátakat építhetne... -akkor! Akkor olyan árkot ásna ő Cusani és jegyese, Helén közé, amely szélesebb lenbe a tenger­nél is! Gondolkozott, tűnődött, töprengett. Mit tehetne,ő, a lázasan szerelmes, de a prakti­kákhoz bizony#nem értő asszony?... ...Egy este, hogy conte Cusani, aki az Aldörfer-házban volt, hazajött, egy bilétát adott át neki az inasa. Uj ember volt a szol­ga, csak két hét óta szolgált a háznál és igy nem tudta megmondani, hogy ki küldte. Cusani fölbontotta a levelet. Finom asz- szonyi írás volt, a papiroslapnak egy helyén = A lengyel Ipari válság. Varsóból jelentik: A textilipari helyzethez hasonlóan újabban a fém­iparban is nagy sztagnálás észlelhető. A Fitzner és Gainper-féle sosnovice-i üzemekben a munka­időt heti ötórás ötnapra redukálták. A munkások a munkaidő korlátozása miatt sztrájkba léptek. = Az amerikai gyáripar is ki akarja használni a frank romlását. Párisi távirat je­lenti: A „Journal" értesülése szerint az ame­rikai nagyiparosok is ki akarják használni a francia frank árfolyamának tartós rosszab­bodását oly módon, hogy nagy kondenzált- tejgyárakat szándékoznak létesíteni Francia- országban és a tejtermékeket ki akarják vinni az Egyesült-Államokba. — A takarmánymelassze fedezése. Mivel a cukorgyáraknál való melasszevásárlás az utóbbi időben akadályokba ütközött, megbízták a Ccntro-Cooperativét, hogy a melassze-szükségle* tét megközelítően biztosítsa. A gazdálkodókat és szövetkezeteket ezúton is felszólítják, hogy kö­telező melassze-megrendjeléseiket legkésőbb ja­nuár 16-áig juttassák el a Centro-Cooperativhez, Prága II., Hybernská ul. 20. = Megszüntették a vasúti forgalmi kor­látozásokat Romániában. Kolozsvárról je­lentik: A GFR bukaresti vezérigazgatósága rendeletére szerda estető! a teher- és sze­mélyforgalom az összes vonalakon ismét megindult. A korlátozó rendelkezéseket ha­tályon kiviül helyezték, a teherszállítást megkezdték, a havazásokra való tekintettel beszüntetett két személy- s egy gyors­vonatpárt ismét forgalomba állították. A vo­natok szerdán éjjel már jórészt késés nélkül érkeztek Kolozsvárra. Tőzsde és árupiac: — Szilárd az olmützi terménytőzsde. A miai teinménytőzsdén a következő árakat je­gyezték. A gabona/- és Ilsztoemüieik föltűnő száárdulást mutatnak. Morva búza 173—176 (jan,. 5-én: 168—172), morva rozs 142—143 (135—138), árpa 150—160 (135—145), zab 121—124 (109—111), jugoszláv tengeri 147— 149, Viktória borsó 400—420- lencse 450— 670, bab 285—300 (285—290), félédes morva préselt széna 60—65, présele ölen 57—60, hosz- szuszáru szolima 40—45, kötetlen takarmány- szaimia 38—42, 0—GG búzaliszt 285—290 (275 —285), ajmieriikaii sertészsír 3.75—13.80 (13.80 —13,85). + A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mái terménytőzsdén valamivel kevesebb áru je­lentkezett. Az üzlet nehezen indult meg. A következő árfolyamokat jegyezték: Buda­pesti búza 122—124.000, dunántúli 117— •S í\ tC^S'';í'U 1 \ «* \ Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját készítményt! finom férfi és női fehérnemű, asztal- térítők és mindennemű lenáru Árusítás nagyban és kicsinyben 120.000, tiszavidéki 121.000, budapesti rozs 90.000, takarmányárpa 92—94.000, sörárpa 101.000, budapesti zab 106— 107.000, dunán­túli 92.000, budapesti prompt korpa 65— 66.000, májusi 70.000 magyar korona méter­mázsánként. + Tartott a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai magánforgalomban az egész vonalon a pénzkínálat kerekedett fölül, ezzel szemben azonban kevés árut ajánlottak. Az értékek a tegnapi.záróárfolyamokhoz képest 1—2 szá­zalék árfolyamnyereségre tettek szert. — A prágai húspiac. A inai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 8—14, borjú 12 —15, belföldi sertés 13—15, dán sertés 12—15, szlovenszkói bakonyi 16—16.75, belföldi marha­hús: ökör eleje 12—14, hátulja 13—16, bika 12— 14, tehén eleje 8—12, hátulja 10—14, egy éven aluli üsző és tinó 1—13, vágott hús 8—9 cseh ko­rona kOogranionként. A forgalom lanyha. Szerhesrtői üzeneteit. Tarczy dr, Munkács. Ajánlható cseh-szlovák zongoragyárak: August Förster, Georgswalde és Rössler Klavírfabrlk, Böhm-Lelpa. Szakszerű fel­világosítást kaphat Schamschula Erich filharmó- nikustól, Praha, Vinohrady, Tflda Marilla Foch* i. 73. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Roszmszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RACZ PÁL, * IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja: Flachbartb Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeitongs-Aktien-Gesellschaft nyomdá­jában. Prágában. — A nyomásért felelős: O.Hoilk. tigáraK. lakarékpenz- ;; (árak. bankok, keres- j \ kedök és iparosok i ne mulasszák el, mielőtt üzleti könyv-, ! nyomtatvány-vagy dobozszükségletdket J megrendelik, először a < HERMESl litográfiái, gyógyszerészeti és ( kereskedelmi dobozgyár és j modernül berendezett vonalzó- { intézetnél árajánlatot kérni SíéSZit; részvényeket, betétkönyvecské- j két, kereskedelmi könyveket, nyomtat- J I ványokat Ízléses kivitelben — Plakátok < | és reklámcikkek megadott minta szerint ! ® vagy esetleg saját tervezőink által ké- J m szitett minták után < | Allan# rafttár gyógyszeré- j» i szeli dobozok, préselt és sima tekíurák, < > % gyógyszercsomagoló anyagok, cukrászok • • részére különféle nagyságban préselt ® I 132) tálkák stb. | „Hermes" Kilóé, Florian-u, SI » TELEFON 399 J valami kerek folt, tán egy lehullott könny­cseppnek a nyoma. Olasz nyelven volt irva és mindössze ez volt a levélben: — Sarai felice, sarai sfortunato: una donna ne sara la cagiorie! : * Ami magyarul annyit tesz, hogy: Boldog leszel, vagy boldogtalan: egy asszony lesz annak az oka! A levélhez egy papiroscsik volt csa­tolva és ezen a saját kezeirását ösmerte meg Cusani. Három sor írás íeketéllett a kes- kenyke szeleten és mindegyik azonos olasz szövegű volt. Se több, se kevesebb egy-egy sorban, mint: una donna ne sara la cégiene. Cusani lehanyatlott egy székre és a homlokát dörzsölte több percen át. — Ki írhatta ezt neki? — töprengett. — Rajta kívül csak egy ember van: Fra Save- rio, a jósoló barát, aki ösmeri ennek a mon­datnak az értelmét és most asszooyi kézből kapja, amely remeghetett, amikor leírta ezt az intelmet. — Mit tud az az asszony, aki irta? Hogy intim viszonya van egy másikkal? És nem is intelem, inkább szemrehányás ez a pár olasz szó? Szemrehányás, amely azt mondja: — Magad Írtad le egykor, hogy kerülni fogod a nőket, mert a rossznak, ami fenyeget, egy asszony lesz az oka, egy asszony... és most mégsem kerülöd őket?! — Ha szemrehányás — folytatta Cusani —, bár hihetetlen, csak Paolátó! eredhet. Öt mellőztem, más senkit. — Csak ő írhatta, Paola. De hogy jutott ehhez a papiroscsikhoz a három sorra!? És mit akar ezzel a levéllel? Nem emlékezett rá vissza, hogy Manto­vában, az íróasztala egy fiókjában, egy iv papirost hagyott vissza a lim-lom között s bőgj' valaki azt megtalálhatta és eltette: nem is törte rajta a fejét, hogy mit akarhat Paola a levéllel, sem az után nem kcresett-kutatoíí, mint jutott a hozzámellékelt sorokhoz: Conte Cusani Camillo — cselekvésre határozta e! magát. — Történjék akármi — gondolta —, most már úgyis minden mindegy. Ha már a tábor­nokáéval megtörtem a jeget, akkor közeledni fogok ő hozzá is! Az az uj inas pedig, aki Cusanihoz sze­gődött be csak nemrég — nesztelen járású, sírna lakáj volt és a balarcán egy sebforra­dás piroslott —, nem volt más, mint Muzio Santi, ‘inasnéven Giovanni Nero. Titokban akart működni, a háttérben keverni a. kár­tyákat, de lehetőleg úgy, hogy közel legyen a contáhez, akit mindenekíölöít és halálosan gyűlölt. Ezért úgy intézte már jó előre a dol­gát, hogy mint pap mindenütt búcsút veit; zarándokúira Rómába megy — mondta — és csak félév múlva tér vissza. Fölöltözött inasnak és mindenekelőtt is azt tette, hogy Cusani inasával barátságot kötött, jó szorosát. Vig poharazás közben azután beadott neki valami titkos szert, ami­ről tudta, hogy hónapokra is beteggé teszi az embert. A gyalázatosság sikerült, a conténak inas kellett és fölfogadja Giovanni Neroí. Akii kü­lönben a beteg inas is ajánlott. Bizonyít­ványt szerezni, hogy Pisában hat évig egy hercegnél szolgált, mint komornyik, Santi ügyességének csak semmiség volt... Cusani, miután döntött, hogy közeledni fog Hannsteinné asszonyhoz, becsöngette ma­gához legényét. — Tudod-e Giovanni — kérdezte —, hol laknak von Hannsíeinék, Eugen von Hann- stein százados ur? Muzio szive földobbant, de arca egy szobornak arca volt. Nyugodt maradt, moz­dulatlan, kőkemény. — Parancsára, tudom, — felelte. És azt gondolta hozzá: A minap is ott jártam a vár- ővön, az ablakban állt a szép asszony és szo­morúan nézte a felhőket. — No, ha tudod, akkor odamégy most, érted? És bejelented, hogy holnap látogatást teszek a házuknál. Holnap, úgy dél időit, érted? — Igenis, illustrissimo conte. — Ez is sikerült, — ujongott Santi. — Ö a közvetítő a Hannstein-ház és a gazdája kö­zött és úgy fog közvetíteni a két szerelmes között, hogy a végén ő, Santi, legyen a győz­tes. Az ő vágyának gyümölcse lesz a szép asszony és ha nem lesz, akkor rádönti a világot. A sebforradásra egy flastromot ragasz­tott, az arcára pár ráncot festett s egy máj- folto't és a homlokára két miiszemölcsöt appli­kált, úgy ment el von Hannstein százados házába. Még attól sem félt, hogy maga Paola találja átvenni tőle az üzenetet; tükre azt mondta neki, hogy ő csöppet sem hasonlít se Fra Saverio szerzeteshez, se Santihoz. A Hannstein-háznáí az inas nyitott csön­getésére ajtót s ő azzal közölte, amit rábíz­tak. Azt mondta az inas, hogy a százados ur most nincs itthon, csak az asszony van, tehát várjon egy pillanatig... azonnal. hogy az illető kosztkamat melyik kassza- napra vonatkozik, ennélfogva tehát minden jegyzés dátummal szerepel. A jegyzés az előfordulások felső és alsó határát fogja fel­tüntetni.-f A magyarországi téglaipar termelése fokozódott. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A téglaiparban javult a helyzet és fo­kozódott a termelés. A budapesti téglagyári szövetséghez tartozó üzemek 55 millió da­rab téglát gyártottak 1923-ban, ami az 1921, évi 14.5 millióval szemben óriási fejlődési jelent. E javulás ellenére a téglagyárak ka­pacitásuknak csupán 15 százalékát tudták kihasználni. A legutóbbi üzletév viszonylag kedvező eredménnyel zárult, mivel a ma­gyar téglagyárak különféle más építőanya­gok gyártására is berendezkedtek, amelye­ket a szomszéd államokba exportálhattak. Az építkezés várható megélénkülésétől a téglaipar még jobb foglalkoztatására számí­tanak.-f- Magyarországon csak tizenöt Iikör- gyár kapott működési engedélyt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A múlt év végéig érvényben volt gyártási engedélyek alapján 300 likőrgyár működött Magyarországon. A nagy likörgyárak közbenjárására nem adták meg az úgynevezett hideg utón gyártó üze­meknek a tovább működési engedélyt és e korlátozás folytán most már csak 15 gyár folytathatja üzeméi. A korlátozás csak elő­nyére válhat a magyarországi likőrgyári iparnak, melynek termékei az ország hatá­rán túl is jó hírnevet szereztek. = A belgrádi háztulajdonosok cseh ko- rona-kölcsöne nem sikerült. Belgrádból je­lentik: Belgrádiban a háború után nagyará­nyú építkezés indult meg. A túlságos építke­zésnek most mutatkoznak a következményei. A belgrádi háziuraik meg vannak szorulva. A cseh-szlovák követség utján kétszáz millió dináros kölcsönt akartak szerezni Cseh­szlovákiában. A kölesönakció azonban nem sikerült. A cseh-szlovák banktőke nem volt hajlandó hosszabb lejáratú készpé'nzjhitelt nyújtani a belgrádi háztulajdonosoiknak. — Gazdasági és szövetkezeti zsebnaptárak. Buchta Viktor országos gyümölcsészeti felügye­lő, a „Gazdasági Szemle“ szerkesztője Pozsony­ban egy gazdasági és egy szövetkezeti zsebnap­tárt adott ki 1924, évre, A tetszetős formáin köny­vecskék . az általános tudnivalókon - -kívül >a gázr dákat és gyümölcstermelőket érdeklő számos szakismertetést is ölelnek fel. A Buchta-féle zseb­naptárakat gazdálkodó olvasóink figye'mébe ajánljuk. Megrendelhetők a Kiadóvállalati szövet­kezetnél, Pozsonyban. Felbiger-utca 1567.

Next

/
Thumbnails
Contents