Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-09 / 7. (455.) szám

Kulturális mozaik (fi.) Prága, január 8. A politikai harc nem magáért a harcért van, hanem azokért a célokért, amelyeket a küzdelemmel el akarunk érni, az eszméért, amelyet a tusával győzelemre akarunk vinni, a békéért, amelyet vele meg akarunk terem­teni. Csak a kondottiérik keresték magát 1 a nyers csatát, amelytől prédát, zsákmányt és kincseket vártak és csak az üzleti politikusok hirdetik a politikai küzdelmet önmagáért, mert tőle remélik önző egyéni érdekéik ér­vényesülését. A mi számunkra az állandó küzdelem nem jelent öncélt, hanem csak reánk kényszeritett szükséges rosszat, amibe azért fektetjük be az energiánkat, mert ered­ményétőr várjuk a magyarság legértékesebb javainak, közöttük légióként kultúrájának biztosítását. De mert a harcnak ezt a magasz­tos célját sohasem tévesztjük el szem elől, aggódó remegéssel szemléljük, mint tépázza meg a vihar nemzeti művelődésünk hajdan oly dús koronáját és mint kényszeríti rá a vész kulturális intézményeinket az önvéde­kezésre. * A magyar színészet régóta sajgó se­bünk. Valamikor, évekkel ezelőtt, a nagy sorsfordulat első hónapjaiban azt hittük és azt reméltük, hogy a reánk váró nehéz na­pokban a szJovenszkóí és ruszkiszkci ma­gyarság kultúrájának szempontjából színé­szetünkre ugyanaz a küldetés vár, mint haj­dan Déryné, Megyeri és Laborfalvi Róza ko­rában. Sajnos, csalódtunk. Ma a teátrum nem éleszti a nemzeti öntudat tüzet, hanem in­kább eloltani igyekszik azt. A kassai szezon oly siralmas, hogy a pozsonyi hatalmasok bizonyosan kárörvendve dörzsölik a kezüket. Ki hibás a debaklért? Semmiesetre sem a- kurucváros magyar közönsége, amely a múlt­ban számtalanszor kimutatta, hogy erején fö­lül is tud áldozatot hozni a nemzeti célokért. Hibás a direkció, mert nivótlan darabokat rossz előadásban hoz színre azon a színpa­don, amelynek Komjáthy János és Faragó Ödön magas művészi jelentőséget tudtak adni és mert olyan föladatokra vállalkozott, amelyeket úgy anyagi, mint szellemi okokból nem képes megoldani. De még nagyobb bű­nös a pozsonyi minisztérium, mivel a magyar közönség megkérdezése nélkül odadobta a koncessziót az első jött-mentnek, akinek sem pénze, sem posztója nem volt és mint egye­düli érdemére, csak arra hivatkozhatott, hogy Magyarországból emigrálnia kellett. Ezért üres ma a kassai Nemzeti Színház, azért fá­zik a publikum a szinházjárástól és azért nem tudja kifizetni Földes a színészek gázsiját. Valamit sürgősen tenni kell és a szinpártoló egyesületre haladéktalan cselekvések várnak. A komáromi Magyar, Népszövetséget réges-régen föloszlatta Szlovenszkó teljhatal­mú ura és a közigazgatási bíróság is jóvá­hagyta a határozatot azzal a megokolással, hogy egy ötvenesztendős miniszteri rendelet szerint nemzetiségi egyesületek csrk közmű­velődési és irodalmi célokra alakulhatnak, nem pedig a magyar nemzeti kisebbségnek, mint egésznek védelmére. Hónapok teltek el azóta és mi — őszintén bevalljuk — minden­nap vártuk, hogy a legfelső közigazgatási bí­róság által megjelölt alapon: közművelődési és Irodalmi érdekeink védelme alapján hamaro­san megindul az ui szervezkedés. Fdd'g hiába vártunk, de azért mégsem adjuk föl a re­ményt, hogy kultúránk hivatott munkásai kö­zött akad valaki, aki kezébe veszi az ügyet. Olyan organizációra gondolunk, amely lehe­tővé teszi valamennyi kulturális, irodalmi, sőt társadalmi egyesületünk együttműködését egy általános közművelődési, vagy irodalmi szövetség keretein belül. Az idő hriad és a halogatás árát a magyar kultúra adhatja meg. * örvendetes föl jegy ezni való is akad. A Szepesmegyei Történelmi Társulat, amely a régi Magyarország vidéki tudományos egye­sületeinek: első helyére küzdötte föl magát valóban nagyon értékes működésével, jubihi- ris közgyűlésén magáévá tett egy eszmét, amelyet mi már régen hangoztattunk. Neog- rády Lajos, a vármegye érdemdús utolsó al­ispánja ünnepi beszédében annak hangoztatá­sával , hogy a társulat, amelynek ügyét ve­zeti, mai erőállapotában nem alakulhat át or­szágos egyesületté, azt javasolta, hogy az egyes megyékben külön-külön alapítsanak történelmi egyesületeket, amelyeknek szö­vetsége azután megvalósítaná a célt, amelyet mi is szemünk előtt tartunk: a történelmi tu­dományunk nagyarányú fejlődését. Azonkívül azt is hangoztatta Neogrády, hogy „a kezde­ményezésnek ... megfelelő helyről kell kiin­dulnia" és ilyen megfelelő helynek tartja ő lapunk irodalmi vezetőségét. Bármennyire is megtisztelő reánk nézve e fölszólitás, iro­dalmi vezetőségünk a nagy föladatra nem vállalkozhatik, mert eltekintve attól, hogy j erre a célra elegendő ideje rendelkezésre nem ’ áll, innen, Prágából bajos volna a sok után­járást igénylő, felelősséggel teljes munkát ellátnia. Ha a kulturális ügyet nem kellene | szigorúan elválasztani a politikától, úgy azt j ajánlanék, hogy a szövetkezett ellenzéki pár- : tok kulturreferátusa vállalja a szép föladatot. Minden személyi momentum kikapcsolásával azonban úgy véljük, hogy ezen a téren is csakugyan kell tennünk valamit, mert a kon­centrációra égető szükségünk van. A politi­kai erők összpontosítása után a kulturális, majd a gazdasági erők összefoglalásának is be kell következnie, mert ez el őf öltét ele, de egyszersmind velejárója a céltudatos politikai küzdelemnek. Páris, január 8. (Havas.) Szmirnai lapjeleníések szerint ismeretlen tettes Masztala Koma! pasa angorai lakásába egy kézigránátot hajított. A robbanás következtében a pasa neje megsebesült, ö maga sértetlen maradt. London, január 8. (Havas.) A Daily Express athéni jelentése szerint a merénylet al­kalmával Kemal pasa komolyabban megsérült. A feleségének sérülése könnyebb ter­mészete. icllilci &€§!ám§i! a paris! förggafösokról A magyar állam jövedelmét kétszeresére kell emelni — A külföldi kölcsön csak átmeneti segítség — Magyarország nem hajlandó arra, hogy idegen államokat szanáljon,— Colban Erik Magyarország főbiztosa? — Újabb letartóztatások Csongrádon Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt Bethlen István gróf miniszterelnök számolt be tárgyalásá ról. Ismertette a jóvá­tételt bizottság okóber 17-iki határozatát és a két jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyvek eltér­nek a magyar kormány által kidolgozott ja­vaslattól, mert kisebb összeget nyújtanak az országnak, mint amennyit kért és a szanálási időt is rövidebbre szabták meg. így tehát a magyar állampolgárokra sokkal súlyo­sabb teher fog háru'ni, mint a kormány eredeti javaslata szerint. A kölcsön csak átmeneti segítség. Reméli, hogy a megsza­bott 250 millió aranykoronán fölül egyéb kölcsönt is fognak a magyar á’lam részére folyós'tani. A befektetések céljából újabb kölcsönökre föltétlenül szükség van. Az á lam jövedelmét így a jelenleginek leg­alább kétszeresére kel fölemelni és a ke­reskedelmi mérleget föltétlenül meg kell ja­vítani. A terheket fényévükben a magyar állampolgároknak kel! viselniük. A nép­) szövetség abbeli reményéi fejezte ki, hogy egy jó termés esetén két éven belül az or­szág helyzete lényegesen javulni fog. A túlzott optimizmus azonban nem helyes, mert ilyen módon az ország terhei csak szpaorodnak és olyan terheket rónak a ma­gyar nemzetre, amelyet az nem képes el­viselni. Ezután összehason i'ja a magyar viszonyokat az osztrák állapotokkal és ki­emeli az osztrákok előnyösebb helyzetét. Majd a jóvátétel! bizottság javaslatait is­merteti és kijelenti, hogy a népszövetséget az az egyetlen cél vezette, hogy Magyar- ország részére a kölcsönt in kiden körülmé­nyek között biztosítsa. A kormány még nem járult hozzá a jegyzőkönyvhöz, amely a jóvátétel! kérdésre vonatkozik. A Szónok már a népszövetség előtt kifejtette, hogy a jegyzőkönyveket csak föltételesen fogad­ja el, mert azok ellenkeznek az október 17-én hozott határozatokkal, amelyek úgy szóltak, hogy jóvátétel! fizetéseket csak egy későbbi kölcsönből kell te’jesiteni. A magyar nemzet legnagyobb á’dozatra is kész, ha a saját országa megmentéséről van szó, de arra nem hajlandó, hogy idegen államokat is Szanáljon. A kormány nem vállalt a trianoni szerződésen tnímenő semmiféle kötelezettséget — A kölcsön ügyében a kormány — J mondotta tovább a miniszterelnök — a tri­anoni békeszerződésen túl semmiféle köte­lezettséget nem vá Iáit. Bizonyos oldalról föltételnek említették, hogy az áramíormát hat hónapon helül meg kell váiíoztatnh a kiráíykérdést ugyanennyi idő alatt el kell intézni, a kormányzót le ke l mondatni, ko- alic’ós kormányt kell létesíteni, ugyneve- vezett demokratikus uralomnak kel* érvé­nyesülnie, az ÉME-t föl kel osz'atni, a za­laegerszegi intentótóíábort meg kell szün­tetni és az emigránsokat haza kell bocsá­tón5,. Erek a hírek fö,*b£ kevésbé mbr’ egy forrástól származnak és hitelüket egy köz­mondással lehet jellemezni: A kívánság a gondolat atyja. Kijelentem, hogy ezekből a hírekből egyetlen szó sem igaz. — Sem egyetlen politikai pártnak, sem a nemzetgyűlésnek, seni pedig a nemzetnek nem lehet érdeke, hogy a kormányt, ami­kor a nemzet jövőjéért hatalmas munkát végez, úgy tüntessék föl, mintha föladna a nemzet jogaiból és beavatkozást engedne az ország belügyeibe. Ilyen hirek terjeszté­sével csak a magyar nemzet ellenségeinek tesznek szolgálatot. — Magyarország a 250 millió aranyko­ronás kölcsönt hiány nélkül meg fogja kapni. Ami a népszövetségi ellenőr szemé­lyét illeti, annak csupán pénzügyi hatásköre lesz és politikai ügyekbe nem lesz bele­szólása. Ezután arra kérte a miniszterelnök a nemzetgyűlést, hogy a jóvátétel ügyében mindaddig ne hozzon döntést, aniig a ióvá- téíeli bizottság nem állapította meg a%t a konkrét összeget, amelyet Magyarország­nak fizetnie kell. Beszéde végén köszönetét szavazott a népszövetség pénzügyi bizottságának és mindazoknak a hatalmaknak, amelyek a leg­messzebbmenő jóindulattal támogatták Ma­gyarországot abban a törekvésében, hogy talpraálljon. (Percekig tartó zajos taps a jobboldalon.) Az elnök ezután az ülést fölfüggesztette. A délutáni ülésen Nagy Ernő beszélt: Határozati javaslatot nyújtott be a Habsburg- ház minden tagjának detronizálásáról, az el­ítélt íróknak és újságíróknak: Szabó Dezső­nek, Szász Zoltánnak és Vanczák Jánosnak amnesztiában való részesítéséről és a numerus crausus eltörléséről. Lapzáráskor az ülés még tart. Ki lesz a főbiztos? Bécsi lapjele ütések szerint a jóvá­tétele bizottság a magyar kölcsön londoni tárgyalásait! megelőzően ma ülést tart, ame­lyen letárgyalja a magyar jóvátétel kérdé­sét. A bizottság ülésén a magyar kormányt Korányi Frigyes báró párisi magyar követ képviseli. A Pesti Hírlap állítólag kitünően beava­tott diplomáciai forrásból arról értesül, hogy a népszövetség magyarországi főmeg- bizottjául a norvég Colban Eriket fogják kinevezni. Colban Erik a népszövetségben a kisebbségi ügyek referense volt és eb­ben a minőségében több ízben megfordult mind Magyarországon, mind az utódálla­mokban. A lap értesülése szerint Colbant erre a tisztre Nansen Fritjov, a hires sark­kutató ajánlotta. Jánossy lemondott mandátumáról Jánossy Zoltán függetlenségi képviselő, akit Debrecen harmadik kerületében válasz­tottak meg és akit a nemzetgyűlés bíráló- bizottsága mamidáfrimiátói való megfosztásra ítélt, ami ellen Jánossy a választási bíróság­hoz fölebbezett, a. választási bíróság ítéletét megelőzve lemondott mandátumáról. Revízió alá veszik a Somogyi-port Az Újság értesülése szerint a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság ügyét revízió alá veszik. Újabb letartóztatások Csongrádon A Magyar Országos Tudósító jelenti: A csend őrség Csongrádon házkutatást tar­tott Lekrer gyógyszerésznél, akiinél nagy- fontosságú iratokat és egy újabb kinevezési okmányt találtak. A Piroska apjánál tartott házkutatás is eredménnyel járt. A csendőr­ség több tojásigránátot foglalt le. A nyomo­zást kiterjesztették a Csonigrád-környéki városokra is. Magi Jánost, Lehrer gyógy­szerészt és Katzmeniezky vendéglőst őri­ze Jbe vették. 100 cseli-sil. Horondérl fizettek ma, január 8-án: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten 67 000.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 12817800 090 000*— német márkát ül. évfolyam 7. (455.) szám Prága, szrcda, Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Mií&mMm merénylet nmimm léniái ellei

Next

/
Thumbnails
Contents